Esztergom és Vidéke, 1930
1930-01-05 / 2.szám
f y TI RMtt/M h ^M^^^^^^^^^H^^sB^HH^^^^^^^^^^^^H^B^HiSI^^^H^^^B^B^^^H IÍMlll^liliflÍHHHllllliilliillfllllllilÍ^^ ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 2. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, JANUÁR 5. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Ha mindennel így törődnének és minden városi ügy iránt ilyen érdeklődést tanúsítanának, nem volna Esztergom olyan súlyos helyzetben — hangzott el a legutóbbi városi közgyűlésen egy közbeszólás, amikor a mezőőri állás beszüntetéséről volt szó. Ezt a jó közbeszólást általánosságban vesszük és azt kell mondanunk, hogy ha a város vezetősége, az egész képviselőtestület és Esztergom társadalmának kiválóságai minden városi ügy iránt olyan érdeklődést tanúsítanának, mint a gazdaképviselők a mezőőri szanálással szemben, akkor biztosítottnak látnánk a nehéz viszonyok javulását. Rég nem hallottunk olyan véleményeket a város ügyeiről a város vezetéséről, a pénzügyi politikáról, a közügyekről, a bajok orvoslásáról, mint a legutóbbi közgyűlésen. De ha alaposan visszaemlékezünk, arra az eredményre kell jutunk a városi közgyűléssel kapcsolatban, hogy az ott elhangzottak nem új dolgok és már nagyon sokszor volt alkalom azokról tárgyalni és azokat sürgetni. A párkányi vásárlások ellen, a túloldalról jövő fuvarozások és minden fajta behozatalok ellen már többször irtunk és erélyes közbeavatkozást kértünk. Nagyon jól tudták az illetékesek, hogy a párkányi tejbehozatal kárára van az esztergomi gazdaközönségnek de hiába panaszkodtak ellene, intézkedés nem történt. Maga a gazdaközönség pedig nem tehetett semmit. Azaz hogy tehetne, ha megszervezné a tej szövetkezetet. Igen ám de Esztergomban már annyi mindenféle szövetkezésről hallottak, hogy senki sem vette komolyan a dolgot. Most ugyan beláthatja, hogy csak egy szövetkezéssel, egy tejszövetkezet megalakításával védhetné meg érdekeit. De miért mindig érezhető károsodás után kell erre a belátásra jutni ? Ez csak egy kérdés, de itt van a régóta húzódó hegyközség megalakításának kérdése is, azután az esztergomi piac megszervezése stb., nem történik semmi és így nem csoda* ha minden ilyen hasonló törekvések meddők maradnak. Ki kell mondanunk egyszer és mindenkorra, Esztergom gazda, iparos és kereskedő társadalma vezetőket vár, akik tudásukkal, munkásságukkal és szervező erejükkel mindezeket a kérdéseket természetesnek tartják és azokat fokozatos megoldásra vezetik. Ilyen vezetőket magának Esztergomnak kell adnia és sohase menjünk idegenbe, hanem a magunk erejére támaszkodva keressük a bajok levezetését. Mindezek azonban ne jelentsék azt, hogy a többi bajt átugorva, gyors elhatározással megalapítsuk a tejszövetkezetet, mert akkor úgy járnánk, mint az egyszeri kocsis, hogy van ostor, most már csak kocsi és ló kéne Beteg az egész esztergomi közgazdaság, az iparos- és kereskedő-élettel együtt. Nagyon helyesen hangzott el az a felszólalás, amely egy ankét összehívását sürgette. A felszólaló képviselő bizonyára nem a megunt és tehetetlen ankétezést gondolta, hanem egy olyan tárgyalást, amelyen Esztergom minden társadalmi rétegének több érdemes és tevékeny vezetőférfia is részt venne, amelyen összefoglalnák a bajokat és kimutatnák azokat a módokat, amelyekkel jobb viszonyokat érhetünk el. így kész terv állna rendelkezésre és aszerint lehetne haladni, minden bizonnyal egészséges eredménnyel. Az a baj elsősorban, hogy nincs párhuzamos haladás és nincs meg a közös szervezettség, az összetartozás. Ha az egyik oldalon elhangzik egy kezdeményezés vagy egy terv, a másik oldalon vagy lekicsinylőleg nyilatkoznak róla, vagy hallgatásba burkolódznak. Még nagyon jó, ha nem visznek bele személyi kérdéseket, mert akkor igazán megfeneklik a köz szekere. De megkérdezzük azt is: miért kell folytonosan ellenkező irányból sürgetni, kezdeményezni és lehetőségeket keresni a bajok elhárítására. Miért nem a városházáról indul ki a kezdeményező munka, a terv a lehetőségek keresése. Már az unalomig hat az a kijelentés, hogy nincs fedezet, már a megcsömörlésig vagyunk a sok szóbeszédekkel és a trianoni okok sok hangoztatásával. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a polgármester birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel a város ügyeit jól vezetni és lassan-lassan megoldani tudja. Ezért tőle, mindenkor tőle várjuk a kezdeményezést, az újabb terveket, a lehetőségek kiválasztását, az újabb alkotásokat, a teremtő munkát. Azt akarjuk, hogy a tevékenységet folytonosan lássuk, és ha a listánkon egy közkérdés szerencsésen és sikeresen megoldódik, álljon elő, és szünet nélkül hívja össze azt a nagybizottságot és mindannyiunk harmonikus segítségével készítse elő az újabb teendőket és legyen rajta, hogy a munka eredménnyel végződjék. T. Sportélet Esztergomban az 1929. év folyamán. Mint legtöbb sportággal foglalkozó egyesület, elsősorban a MOVES.C. működése figyelemreméltó, annál is inkább, mert szerény jövedelemmel, anyagi nehézségek ellenére is jelentős eredményeket mutat fel. Kora tavasszal már megindul a footballcsapat lelkes munkája, megélénkül a primásszigeti pálya és késő őszig folyik a játék. Az első félévben még az ESC is önállóan vett részt a bajnoki küzdelemben, de a második félévben egyesül a Move ESE-el ós az új egyesület felveszi a Move ESC nevet. A fúzió mindkét egyesületre haszonnal járt. A megerősödött football-gárda feltör a Közép magyarországi Amatőr Liga I. osztályába, amelyben az eddigi eredmények máris oly biztatók, hogy remény van a legelső helyezettek dicsőségére. Nívós, komoly mérkőzések tanuja volt az ősz folyamán a kétvízközti páratlan fekvésű pálya, amelyeket a közönség is lelkes tapsaival honorált. Jelenleg a tizenkét bajnoki csapat között a középső helyen szerepel sokatigérő gárdánk. A lefolyt idényben nagyon éreztük a tribün hiányát, ameiynek sürgős felállítása immár elodázhatatlan. Úszógárdánk az idény első felében sajnos erős visszaesést mutat. Hiányzik az élről Rudolf Lóránd dr., aki oly sokszor vezette lelkes gárdáját országos győzelmekre. Az évad végén mintha magához tért volna alóltáságából és ifjúsági stafétájával országos viszonylatban is kiköszörülte a korábbi csorbát. Női úszófenóménünk ismét megtette a magáét, győzelmei növelték a gárda babérait. Sikeres úszóverseny keretében elsőrangú fővárosi úszók mérték össze erejüket Európa legszebb stranduszodájában, amelyre nemcsak az Esztergomi Takarékpénztár lehet büszke, hanem amelyet mi is kincsünknek tekintünk. Az intézet nagylelkűsége lehetővé tette, hogy úszógárdánk ezúttal is az ország legelső egyesületei között méltó helyen szerepelhetett. Céllövő gárdánk ezévi dicsősége országos viszhangot keltett. Május havában szervezi meg újból a szakosztályt vitéz Malus Gyula; komoly, erőteljes, férfias tempót diktál, serény munka folyik a kezdetleges lövöldében. Jóakaróink, akik közé elsősorban Mátéffy Viktor prépost-plébánost és vitéz Zay Ödön m. kir. honvédalezredes, állomásparancsnokot, valamint dr. Csárszky István preiátuskanonokot számithatjuk, megértő lélekkel segítségünkre siettek, anyagi támogatásuk lehetővé tette a lőtér modern kiépítését. Az elért eredményekről azonban beszéljenek a számok : A június 20-iki gödöllői céllövő versenyen vitéz Matus, Pelczmann Imre és Simonidesz Imre kilövik a standardot és főlövészi címet nyernek. Augusztus 25-én Cegléden rendezett Move Országos Céllövőversenyen két III. helyezést érnek el lövészeink a csapatversenyekben, míg az egyéniekben egy második, egy harmadik és egy hatodik helyezést biztosítanak maguknak. Isaszegen szeptember 16-án csapatversenyben egy III. helyezést, egyéniekben egy elsőt, egy másodikat és egy negyediket hoz haza a lövészcsapatunk. Ezután rendezi meghívásos versenyét a mi Szent István-lövészcsapatunk itthon. Az eddigi eredmények honorálásaképen intézmények és magánosok igen értékes dijak adományozásával emelik a verseny nívóját, a nevezések legvérmesebb reményeinket is felülmúlják, mintegy 180 lövész 300 on felüli nevezéssel országossá emelte a szűkkörűnek tervezett versenyt. Magyarország hat legjobb lövészcsapata küzdött a pálmáért, amelyet Szent István-lövész csapatunk nyert el. Budapest, Pestszentlőrinc, Magyaróvár, Cegléd, Isaszeg küldötte el legjobbjait ós láttuk őket vendégül kicsiny, de jól kiépített lövöldénkben. Megjelent a Move országos főlövésztnestere is, r SA í AT KÉSZ,TÉSÜ S5WS «5J5£ Pelrzmann Lászlónál ™ O-vKlini-i abrosz (nagyban és kicsinyben) • WIUC.IIIC1IISI i-C4£p£.IUI ÍU.Í fonszá I Idául d/itJWUll legjutányosabban beszerezhető aHHHBMiaHI _ HIBHH . MIBM ^_ Ha __ MHM p der sz Esztergom, Széchenyi-tér (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kenszövésre elfogadtat!!*
