Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-05 / 2.szám

f y TI RMtt/M h ^M^^^^^^^^^H^^sB^HH^^^^^^^^^^^^H^B^HiSI^^^H^^^B^B^^^H IÍMlll^liliflÍHHHllllliilliillfllllllilÍ^^ ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 2. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, JANUÁR 5. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Ha mindennel így törődnének és minden városi ügy iránt ilyen érdeklődést tanú­sítanának, nem volna Eszter­gom olyan súlyos helyzetben — hangzott el a legutóbbi városi közgyűlésen egy közbe­szólás, amikor a mezőőri állás beszüntetéséről volt szó. Ezt a jó közbeszólást általá­nosságban vesszük és azt kell mondanunk, hogy ha a város vezetősége, az egész képviselő­testület és Esztergom társadal­mának kiválóságai minden vá­rosi ügy iránt olyan érdeklődést tanúsítanának, mint a gazda­képviselők a mezőőri szanálás­sal szemben, akkor biztosított­nak látnánk a nehéz viszonyok javulását. Rég nem hallottunk olyan véleményeket a város ügyeiről a város vezetéséről, a pénzügyi politikáról, a közügyekről, a bajok orvoslásáról, mint a leg­utóbbi közgyűlésen. De ha alaposan visszaemlé­kezünk, arra az eredményre kell jutunk a városi közgyű­léssel kapcsolatban, hogy az ott elhangzottak nem új dolgok és már nagyon sokszor volt alka­lom azokról tárgyalni és azo­kat sürgetni. A párkányi vásárlások ellen, a túloldalról jövő fuvarozások és minden fajta behozatalok ellen már többször irtunk és erélyes közbeavatkozást kér­tünk. Nagyon jól tudták az ille­tékesek, hogy a párkányi tej­behozatal kárára van az esz­tergomi gazdaközönségnek de hiába panaszkodtak ellene, intéz­kedés nem történt. Maga a gaz­daközönség pedig nem tehetett semmit. Azaz hogy tehetne, ha meg­szervezné a tej szövetkezetet. Igen ám de Esztergomban már annyi mindenféle szövetkezés­ről hallottak, hogy senki sem vette komolyan a dolgot. Most ugyan beláthatja, hogy csak egy szövetkezéssel, egy tej­szövetkezet megalakításával véd­hetné meg érdekeit. De miért mindig érezhető károsodás után kell erre a belátásra jutni ? Ez csak egy kérdés, de itt van a régóta húzódó hegy­község megalakításának kérdése is, azután az esztergomi piac megszervezése stb., nem törté­nik semmi és így nem csoda* ha minden ilyen hasonló törek­vések meddők maradnak. Ki kell mondanunk egyszer és mindenkorra, Esztergom gazda, iparos és kereskedő tár­sadalma vezetőket vár, akik tudásukkal, munkásságukkal és szervező erejükkel mindezeket a kérdéseket természetesnek tartják és azokat fokozatos megoldásra vezetik. Ilyen veze­tőket magának Esztergomnak kell adnia és sohase menjünk idegenbe, hanem a magunk erejére támaszkodva keressük a bajok levezetését. Mindezek azonban ne jelent­sék azt, hogy a többi bajt át­ugorva, gyors elhatározással megalapítsuk a tejszövetkeze­tet, mert akkor úgy járnánk, mint az egyszeri kocsis, hogy van ostor, most már csak ko­csi és ló kéne Beteg az egész esztergomi közgazdaság, az iparos- és ke­reskedő-élettel együtt. Nagyon helyesen hangzott el az a felszólalás, amely egy ankét összehívását sürgette. A felszólaló képviselő bizonyára nem a megunt és tehetetlen ankétezést gondolta, hanem egy olyan tárgyalást, amelyen Esz­tergom minden társadalmi ré­tegének több érdemes és tevé­keny vezetőférfia is részt venne, amelyen összefoglalnák a ba­jokat és kimutatnák azokat a módokat, amelyekkel jobb vi­szonyokat érhetünk el. így kész terv állna rendelkezésre és aszerint lehetne haladni, min­den bizonnyal egészséges ered­ménnyel. Az a baj elsősorban, hogy nincs párhuzamos haladás és nincs meg a közös szervezett­ség, az összetartozás. Ha az egyik oldalon elhangzik egy kezdeményezés vagy egy terv, a másik oldalon vagy lekicsiny­lőleg nyilatkoznak róla, vagy hallgatásba burkolódznak. Még nagyon jó, ha nem visznek bele személyi kérdéseket, mert akkor igazán megfeneklik a köz szekere. De megkérdezzük azt is: miért kell folytonosan ellenkező irányból sürgetni, kezdemé­nyezni és lehetőségeket ke­resni a bajok elhárítására. Miért nem a városházáról indul ki a kezdeményező munka, a terv a lehetőségek keresése. Már az unalomig hat az a kijelentés, hogy nincs fedezet, már a meg­csömörlésig vagyunk a sok szó­beszédekkel és a trianoni okok sok hangoztatásával. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a polgármester birtokában van azoknak a képességeknek, ame­lyekkel a város ügyeit jól ve­zetni és lassan-lassan meg­oldani tudja. Ezért tőle, min­denkor tőle várjuk a kezdemé­nyezést, az újabb terveket, a lehetőségek kiválasztását, az újabb alkotásokat, a teremtő munkát. Azt akarjuk, hogy a tevékenységet folytonosan lás­suk, és ha a listánkon egy közkérdés szerencsésen és si­keresen megoldódik, álljon elő, és szünet nélkül hívja össze azt a nagybizottságot és mind­annyiunk harmonikus segítsé­gével készítse elő az újabb teendőket és legyen rajta, hogy a munka eredménnyel vég­ződjék. T. Sportélet Esztergomban az 1929. év folyamán. Mint legtöbb sportággal foglalkozó egyesület, elsősorban a MOVES.C. működése figyelemreméltó, annál is inkább, mert szerény jövedelemmel, anyagi nehézségek ellenére is jelen­tős eredményeket mutat fel. Kora tavasszal már megindul a football­csapat lelkes munkája, megélénkül a primásszigeti pálya és késő őszig folyik a játék. Az első félévben még az ESC is önállóan vett részt a bajnoki küzdelemben, de a második félévben egyesül a Move ESE-el ós az új egyesület felveszi a Move ESC nevet. A fúzió mindkét egyesületre haszonnal járt. A megerősödött foot­ball-gárda feltör a Közép magyar­országi Amatőr Liga I. osztályába, amelyben az eddigi eredmények máris oly biztatók, hogy remény van a legelső helyezettek dicsőségére. Nívós, komoly mérkőzések tanuja volt az ősz folyamán a kétvízközti páratlan fekvésű pálya, amelyeket a közönség is lelkes tapsaival hono­rált. Jelenleg a tizenkét bajnoki csa­pat között a középső helyen szere­pel sokatigérő gárdánk. A lefolyt idényben nagyon éreztük a tribün hiányát, ameiynek sürgős felállítása immár elodázhatatlan. Úszógárdánk az idény első felé­ben sajnos erős visszaesést mutat. Hiányzik az élről Rudolf Lóránd dr., aki oly sokszor vezette lelkes gár­dáját országos győzelmekre. Az évad végén mintha magához tért volna alóltáságából és ifjúsági stafétájával országos viszonylatban is kiköszö­rülte a korábbi csorbát. Női úszó­fenóménünk ismét megtette a ma­gáét, győzelmei növelték a gárda babérait. Sikeres úszóverseny kere­tében elsőrangú fővárosi úszók mér­ték össze erejüket Európa legszebb stranduszodájában, amelyre nem­csak az Esztergomi Takarékpénztár lehet büszke, hanem amelyet mi is kincsünknek tekintünk. Az intézet nagylelkűsége lehetővé tette, hogy úszógárdánk ezúttal is az ország legelső egyesületei között méltó he­lyen szerepelhetett. Céllövő gárdánk ezévi dicsősége országos viszhangot keltett. Május havában szervezi meg újból a szak­osztályt vitéz Malus Gyula; komoly, erőteljes, férfias tempót diktál, se­rény munka folyik a kezdetleges lövöldében. Jóakaróink, akik közé elsősorban Mátéffy Viktor prépost-plébánost és vitéz Zay Ödön m. kir. honvéd­alezredes, állomásparancsnokot, va­lamint dr. Csárszky István preiátus­kanonokot számithatjuk, megértő lélekkel segítségünkre siettek, anyagi támogatásuk lehetővé tette a lőtér modern kiépítését. Az elért eredményekről azonban beszéljenek a számok : A június 20-iki gödöllői céllövő versenyen vitéz Matus, Pelczmann Imre és Simonidesz Imre kilövik a standardot és főlövészi cí­met nyernek. Augusztus 25-én Cegléden rende­zett Move Országos Céllövőverse­nyen két III. helyezést érnek el lö­vészeink a csapatversenyekben, míg az egyéniekben egy második, egy harmadik és egy hatodik helyezést biztosítanak maguknak. Isaszegen szeptember 16-án csa­patversenyben egy III. helyezést, egyéniekben egy elsőt, egy máso­dikat és egy negyediket hoz haza a lövészcsapatunk. Ezután rendezi meghívásos verse­nyét a mi Szent István-lövészcsapa­tunk itthon. Az eddigi eredmények honorálásaképen intézmények és ma­gánosok igen értékes dijak adomá­nyozásával emelik a verseny nívó­ját, a nevezések legvérmesebb remé­nyeinket is felülmúlják, mintegy 180 lövész 300 on felüli nevezéssel or­szágossá emelte a szűkkörűnek ter­vezett versenyt. Magyarország hat legjobb lövészcsapata küzdött a pál­máért, amelyet Szent István-lövész ­csapatunk nyert el. Budapest, Pest­szentlőrinc, Magyaróvár, Cegléd, Isa­szeg küldötte el legjobbjait ós lát­tuk őket vendégül kicsiny, de jól kiépített lövöldénkben. Megjelent a Move országos főlövésztnestere is, r SA í AT KÉSZ,TÉSÜ S5WS «5J5£ Pelrzmann Lászlónál ™ O-vKlini-i abrosz (nagyban és kicsinyben) • WIUC.IIIC1IISI i-C4£p£.IUI ÍU.Í fonszá I Idául d/itJWUll legjutányosabban beszerezhető aHHHBMiaHI _ HIBHH . MIBM ^_ Ha __ MHM p der sz Esztergom, Széchenyi-tér (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­szövésre elfogadtat!!*

Next

/
Thumbnails
Contents