Esztergom és Vidéke, 1930
1930-02-06 / 11.szám
A lakbérnegyed dátuma ismét elmúlt anélkül, hogy az esztergomi köztisztviselők régi és jogos óhaja, amelynek révbe érkezését legilletékesebb személyek nyilatkozatai és Ígéretei szankcionálták, teljesedésbe ment volna. Az esztergomi közalkalmazottak régi panasza, hogy azok a lakáspénzek, amelyeket az állam itteni alkalmazottainak fizet, távolról sem elegendő arra, hogy annak fejében megfelelő lakáshoz jussanak. Épp azért hosszú esztendők óta folyik a harc, hogy Esztergomot magasabb lakbérosztályba helyezzék át. Felterjesztések, memorandumok mentek, melyek pontos statisztikai adatokkal igazolták, hogy Esztergomnak magasabb lakbérosztályba sorozása milyen égetően sürgős. Rámutattak ezek a felterjesztések arra is, hogy a lakástermelési és házépítési tevékenységre is mily jótékony hatással lenne a magasabb lakbér osztályba való sorozás. Azóta már elmúlt az augusztusi, majd a novemberi lakbérnegyed anélkül, hogy az esztergomi közalkalmazottak csak egy rézgarassal is magasabb lakáspénzt kaptak volna a réginél. Szombaton pedig kifizették az esztergomi állami tisztviselőknek a februári negyedre is a lakáspénzt még mindig a régi összegben. Bármennyire is hozzászoktak már az állami tisztviselők az utolsó másfel évtized alatt, az állam mostoha és szűkmarkú viselkedéséhez, a felemelt lakáspénz többszörösen megígért és hangsúlyozott kiutalásának újbóli elmaradása indokolt és érthető elkeseredést szült az esztergomi tisztviselők sorában. A súlyos helyzetben tanácsos lenne Esztergom ós Dorog egyesítésével foglalkozni. Leányközépiskolát Esztergomnak. A szegény gyermekekért Ezen Ínséges és nehéz időkben, ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény és védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmas lelkű felkarolásáról Ugy a pénzbeli, mint természeti adományokat a vízivárosi plébániára kérjük küldeni. Berényi Zoltán dr. ezekben látja a bajokon segíteni: Erről a kérdésről már olyan illusztris tollak is írtak, mint dr. Gróh Józsefé, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornoké, dr. Darvas Gézáé stb. és azért ne vegyék szerénytelenségnek, ha én is beállok a folyton tervezők hadába ós elmondom, mikóp tudna megélni a jövőben Esztergom. Esztergom nyaralóváros talán évtizedek múlva lesz, már abban az értelemben, hogy a városnak nyáron át megszerzett jövedelméből a lakosság télen meg tudjon élni. Ma ehez hiányzik a sok tiszta kiadható szoba, egészséges kellemes berendezéssel. A strand feltétlenül forgalmat biztosít Esztergomnak, azonban nyaralóvárossá még nem teszi. Iskolaváros is lehetnénk, de én úgy érzem, hogy a trianoni Magyarország felsőbb iskolákban túl van dimmenzionálva és hova-tovább lateinernyontor lesz égetőbb kérdés, mint a munkás-nyomor. Egy esetben kaphatunk egy jogi fakultást: ha végre rájönnek arra, hogy a jog mai fejlettsége mellett u. n. egyetemes jogtudós senki sem lehet. A magánjog, a büntető-jog, a pénzügyi-jog, a közigazgatási-jog annyi nagy-nagy tudást igényel, hogy azt az emberi fej alaposan befogadni nem tudja. Ha majd ezeket szétválasztják Budapesten, akkor legyünk résen, és az egyik jogi fakultást kíséreljük meg Esztergomba hozni. De mit beszélünk iskolavárosról, mikor a markunkban levő és nekünk százszor felkínált csendőriskolát, a mely kavonkint legalább tízezer pengő forgalmat jelentett Esztergomnak, kiengedtük a kezünkből. Nem akarom feltételezni, hogy ebben a városi vezetőség a hibás, mert akkor nem volna az az éles hang, amelyet emiatt nem használnék. Ezt tisztán a város jelenlegi porban fekvő pénzügyi helyzetének tudom be és itt jelentkezik az a közgazdasági igazság, hogy aki befektetni nem tud, az nem tud hasznokat sem szerezni. Egy óriási hiba van azonban itt Esztergomban az iskolák körül, amelyen áldozatok árán is segíteni kell. Feltétlenül szükségünk van egy leányközépiskolára, mert minden esztergomi leányból nem akarunk tanítónőt nevelni, akkor a négy polgári után nincs hová adnunk a leányt, mert a mai gazdasági viszonyok azt nem engedik, hogy a házból ki is adjuk, eltekintve az érzelmi motívumoktól. A mai élet még a legegyszerűbben nevelt leánytól is többet kivan, mint a négy polgári iskolát, mert igazi, a mai viszonyoknak megfelelő műveltséget csak egy középiskola — legyen az gimnázium vagy líceum — tud adni. Az apáca zárda elég terjedelmes, ott egy 8 osztályos középiskola elférne és addig is, míg a Szent Vince-rendnek saját tanárnői elég számban nincsenek, kérjenek kölcsön tanerőket. Ami a tisztviselők létszámapasztását illeti, megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy ismét 10 intelligens ember kenyér nélkül kerül ki az utcára. Hát csak nem tartották ezeket parádéból a városházán ? Ami a felsőbb tisztviselők létszámapasztását illeti, nem tudok a mai adórendszer mellett pénzügyi tanácsos nélkül el* képzelni egy 18 ezer főből álló várost, közigazgatási tanácsos pedig kell, s ha ezt mindjárt gazdasági tanácsosnak is hívják, ez csak nem lehet baj, feltéve, ha az illető ért a gazdasághoz, illetve azt ellenőrizni tudja. Pénztárnok és főszámvevő nélkül város nincs, sőt község sem, hol a főszámvevői állást részben a főjegyző, részben az adóhivatal látja el. Megtakarítani lehetne a városgazdaságnál, ahol elég volna egy gazdatiszt, de ameddig a jelenlegi városgazda nyugdíjba nem megy, ezt a kérdést ne forszírozzuk, mert a város nyugdíjterhe amúgy is elég, sőt a kelleténél is több. Jelenleg például két főszámvevő van nyugdíjban. A létszámapasztással egyebekben is csak filléreket lehet megtakarítani, ami a város mai gazdaságában jelentéktelen tényező. Tehát máshol kell keresni a megoldást. A súlyosan beteg embernél vérátömlesztést szoktak az orvosok javasolni, ettől az, akinek egy fél liter vérét elveszik, legfeljebb egy-két napra bágyadta válik, míg a beteg sokszor meggyógyul ós életben marad. A csemegeszőlő termesztés, fajgyümölcstermesztés csak hosszú idők után hozzák meg áldásukat. Ezt az eszmét elfogadom. De míg az újraültetett fa és az elletett szőlő jövedelmet fog hozni, addig itt tönkre megy az ipar és kereskedelem. Sürgős beavatkozásra van tehát szükség I Pécsett végeztem jogi tanulmányaimat, itt láttam, hogy a bányatelep teljesen belekapcsolódik a városba, pedig még 50 év előtt oly messze volt a várostól, mint a Ripária utolsó házai Dorogtól. Ez adta meg nekem az eszmét ahoz, hogy a vérátömlesztést javaslatot hozzam ide, a nagy nyilvánosság elé és meg kíséreljem propagálni Dorognak és Esztergomnak az egyesítését és pedig akként, hogy Dorog mint Esztergom bányatelepe létezzék tovább mint Esztergom egyik nagy kerülete. Dorognak Esztergomhoz csatolása óriási fellendülést okozna a városnak. Ebből mind a két helynek nagy előnye lenne. Mint esztergomi, természetesen először Esztergom előnyeit nézem. Dorognak forgalmi és egyéb adója Esztergom pénztárába folyik be. Megszűnik a dorogi hetívá sár, mely az esztergomi kereskedelem és ipar egyik rákfenéje. A megnövekedett lakószám joggal követelheti a törvényhatósági jogot. Egy főispán kényelmesen ellátná mindkét törvényhatóság ügykörét, úgy amint az Baranyában van, pedig ott a megye négyszer akkora. A törvényhatósági joggal megszűnnének a megyei útadók és pótadók. Ez vonatkozik Esztergomra és Do rogra is. Dorognak tehát nem kell nézni az emelkedő pótadóra, mert megtakarítja ezt megyei útadóban és pótadóban. A dorogi bányatisztviselői kar magas intelligenciájú társasága bekapcsolódik Esztergom életébe. Mit jelentene pl. a törvényhatósági vagy városi közgyűlésen egy Schmidt Sándor, az ő okos és praktikus tanácsaival. A vámsorompó kikerülne Dorog jelenlegi határába és az új városrész jó és olcsó autóbuszközlekedéssel, később villamosvasúttal 5 perc alatt elérhető. Mig Párkánynak ilyfajta összeköttetéséről volt szó, ami most úgyis a multté, illetve a jövője lenne, addig volt oka a vármegye urainak ezt a tervet nem akarni, mert joggal lehetett tartani attól, hogy a két kis járás ily szoros kapcsolatával magát a megyét megszünteti a törvényhozás. De Doroggal szemben ez a kifogás fel |*nem merülhet, sőt a választókerüle tet sem kellene megváltoztatni. Dorog szempontjából a helyzet az, hogy ma egy község. Továbbtanulni vágyó gyermekei Esztergomba jönnek, ahol dupla tandíjat fizetnek. igaz, hogy megszűnik a hetivásáruk, de magának Dorognak oly kifejlett ipara és földmivelése nincs, amely egy külön hetivásár tartására a mai viszonyok mellett már okot adna. Az esztergomi rendőrség egy része egy fogalmazó vagy egy kapitány vezetése alatt, mint kerületi kapitányság kikerülne Dorogra, ezáltal is intelligenciában szaporodnék Dorog. Amint említettem, a többlet adóktól nem kell félniök, mert törvényhatósági város esetén nem kell a megyének útadót és egyéb megyei adói **- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- pl | , j , llfiTfl £fc"?K&JrhT I r abrosz (nagyban és kicsinyben) reiczmann Lasziona IImIa.1 w£U¥U|| legjutányosabban beszerezhető HHBHHHH _ MMHHam _ nMHBaHMMH ^ H Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 11. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 6 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér
