Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-06 / 11.szám

A lakbérnegyed dátuma ismét elmúlt anélkül, hogy az esztergomi köztiszt­viselők régi és jogos óhaja, amelynek révbe érkezését leg­illetékesebb személyek nyilat­kozatai és Ígéretei szankcionál­ták, teljesedésbe ment volna. Az esztergomi közalkalma­zottak régi panasza, hogy azok a lakáspénzek, amelyeket az állam itteni alkalmazottainak fizet, távolról sem elegendő arra, hogy annak fejében meg­felelő lakáshoz jussanak. Épp azért hosszú esztendők óta folyik a harc, hogy Esztergomot magasabb lakbérosztályba he­lyezzék át. Felterjesztések, me­morandumok mentek, melyek pontos statisztikai adatokkal igazolták, hogy Esztergom­nak magasabb lakbérosztályba sorozása milyen égetően sür­gős. Rámutattak ezek a felter­jesztések arra is, hogy a lakás­termelési és házépítési tevékeny­ségre is mily jótékony hatás­sal lenne a magasabb lakbér osztályba való sorozás. Azóta már elmúlt az augusz­tusi, majd a novemberi lakbér­negyed anélkül, hogy az esz­tergomi közalkalmazottak csak egy rézgarassal is magasabb lakáspénzt kaptak volna a ré­ginél. Szombaton pedig kifizették az esztergomi állami tisztvise­lőknek a februári negyedre is a lakáspénzt még mindig a régi összegben. Bármennyire is hozzászok­tak már az állami tisztviselők az utolsó másfel évtized alatt, az állam mostoha és szűk­markú viselkedéséhez, a fel­emelt lakáspénz többszörösen megígért és hangsúlyozott ki­utalásának újbóli elmaradása indokolt és érthető elkeseredést szült az esztergomi tisztvise­lők sorában. A súlyos helyzetben tanácsos lenne Esztergom ós Dorog egyesítésével foglalkozni. Leányközépiskolát Esztergomnak. A szegény gyermekekért Ezen Ínséges és nehéz időkben, ne feledkezzünk meg a szenttamási sze­gény és védelemre szoruló gyerme­kek napközi otthonának irgalmas lelkű felkarolásáról Ugy a pénzbeli, mint természeti adományokat a ví­zivárosi plébániára kérjük küldeni. Berényi Zoltán dr. ezekben látja a bajokon segíteni: Erről a kérdésről már olyan illusz­tris tollak is írtak, mint dr. Gróh Józsefé, vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef ny. tábornoké, dr. Darvas Gé­záé stb. és azért ne vegyék szerény­telenségnek, ha én is beállok a foly­ton tervezők hadába ós elmondom, mikóp tudna megélni a jövőben Esz­tergom. Esztergom nyaralóváros talán év­tizedek múlva lesz, már abban az értelemben, hogy a városnak nyáron át megszerzett jövedelméből a la­kosság télen meg tudjon élni. Ma ehez hiányzik a sok tiszta kiadható szoba, egészséges kellemes berende­zéssel. A strand feltétlenül forgalmat biztosít Esztergomnak, azonban nya­ralóvárossá még nem teszi. Iskolaváros is lehetnénk, de én úgy érzem, hogy a trianoni Magyar­ország felsőbb iskolákban túl van dim­menzionálva és hova-tovább lateiner­nyontor lesz égetőbb kérdés, mint a munkás-nyomor. Egy esetben kap­hatunk egy jogi fakultást: ha végre rájönnek arra, hogy a jog mai fej­lettsége mellett u. n. egyetemes jog­tudós senki sem lehet. A magánjog, a büntető-jog, a pénzügyi-jog, a köz­igazgatási-jog annyi nagy-nagy tu­dást igényel, hogy azt az emberi fej alaposan befogadni nem tudja. Ha majd ezeket szétválaszt­ják Budapesten, akkor le­gyünk résen, és az egyik jogi fakultást kíséreljük meg Esz­tergomba hozni. De mit beszélünk iskolavárosról, mikor a markunkban levő és nekünk százszor felkínált csendőriskolát, a mely kavonkint legalább tízezer pengő forgalmat jelentett Esztergomnak, kiengedtük a kezünkből. Nem akarom feltételezni, hogy eb­ben a városi vezetőség a hibás, mert akkor nem volna az az éles hang, amelyet emiatt nem használnék. Ezt tisztán a város jelenlegi porban fekvő pénzügyi helyzetének tudom be és itt jelentkezik az a közgazdasági igaz­ság, hogy aki befektetni nem tud, az nem tud hasznokat sem szerezni. Egy óriási hiba van azonban itt Esztergomban az iskolák körül, ame­lyen áldozatok árán is segíteni kell. Feltétlenül szükségünk van egy leányközépiskolára, mert minden esztergomi leányból nem akarunk tanítónőt nevelni, akkor a négy polgári után nincs hová ad­nunk a leányt, mert a mai gazda­sági viszonyok azt nem engedik, hogy a házból ki is adjuk, eltekintve az érzelmi motívumoktól. A mai élet még a legegyszerűbben nevelt leánytól is többet kivan, mint a négy polgári iskolát, mert igazi, a mai viszonyok­nak megfelelő műveltséget csak egy középiskola — legyen az gimnázium vagy líceum — tud adni. Az apáca zárda elég terjedelmes, ott egy 8 osztályos középiskola elférne és ad­dig is, míg a Szent Vince-rendnek saját tanárnői elég számban nincse­nek, kérjenek kölcsön tanerőket. Ami a tisztviselők létszámapasztá­sát illeti, megdöbbenéssel vettem tu­domásul, hogy ismét 10 intelligens ember kenyér nélkül kerül ki az ut­cára. Hát csak nem tartották ezeket parádéból a városházán ? Ami a fel­sőbb tisztviselők létszámapasztását illeti, nem tudok a mai adórendszer mellett pénzügyi tanácsos nélkül el* képzelni egy 18 ezer főből álló vá­rost, közigazgatási tanácsos pedig kell, s ha ezt mindjárt gazdasági ta­nácsosnak is hívják, ez csak nem lehet baj, feltéve, ha az illető ért a gazdasághoz, illetve azt ellenőrizni tudja. Pénztárnok és főszámvevő nélkül város nincs, sőt község sem, hol a főszámvevői állást részben a főjegyző, részben az adóhivatal látja el. Megtakarítani lehetne a város­gazdaságnál, ahol elég volna egy gazdatiszt, de ameddig a jelenlegi városgazda nyugdíjba nem megy, ezt a kérdést ne forszírozzuk, mert a város nyugdíjterhe amúgy is elég, sőt a kelleténél is több. Jelenleg például két főszámvevő van nyugdíjban. A létszámapasztással egyebekben is csak filléreket lehet megtakarítani, ami a város mai gazdaságában je­lentéktelen tényező. Tehát máshol kell keresni a meg­oldást. A súlyosan beteg embernél vér­átömlesztést szoktak az orvosok ja­vasolni, ettől az, akinek egy fél li­ter vérét elveszik, legfeljebb egy-két napra bágyadta válik, míg a beteg sokszor meggyógyul ós életben ma­rad. A csemegeszőlő termesztés, faj­gyümölcstermesztés csak hosszú idők után hozzák meg áldásukat. Ezt az eszmét elfogadom. De míg az újra­ültetett fa és az elletett szőlő jöve­delmet fog hozni, addig itt tönkre megy az ipar és kereskedelem. Sür­gős beavatkozásra van tehát szük­ség I Pécsett végeztem jogi tanulmá­nyaimat, itt láttam, hogy a bánya­telep teljesen belekapcsolódik a vá­rosba, pedig még 50 év előtt oly messze volt a várostól, mint a Ri­pária utolsó házai Dorogtól. Ez adta meg nekem az eszmét ahoz, hogy a vérátömlesztést javaslatot hozzam ide, a nagy nyilvánosság elé és meg kíséreljem propagálni Dorognak és Esztergomnak az egyesítését és pedig ak­ként, hogy Dorog mint Esz­tergom bányatelepe létezzék tovább mint Esztergom egyik nagy kerülete. Dorognak Esztergomhoz csatolása óriási fellendülést okozna a város­nak. Ebből mind a két helynek nagy előnye lenne. Mint esztergomi, ter­mészetesen először Esztergom elő­nyeit nézem. Dorognak forgalmi és egyéb adója Esztergom pénztárába folyik be. Megszűnik a dorogi hetívá sár, mely az esztergomi ke­reskedelem és ipar egyik rákfenéje. A megnövekedett lakószám joggal követelheti a törvényhatósági jogot. Egy főispán kényelmesen ellátná mindkét törvényhatóság ügykörét, úgy amint az Baranyában van, pe­dig ott a megye négyszer akkora. A törvényhatósági joggal megszűnnének a megyei út­adók és pótadók. Ez vonatkozik Esztergomra és Do rogra is. Dorognak tehát nem kell nézni az emelkedő pótadóra, mert megtakarítja ezt megyei útadóban és pótadóban. A dorogi bányatisztviselői kar ma­gas intelligenciájú társasága bekap­csolódik Esztergom életébe. Mit je­lentene pl. a törvényhatósági vagy városi közgyűlésen egy Schmidt Sándor, az ő okos és praktikus ta­nácsaival. A vámsorompó kikerülne Dorog jelenlegi határába és az új városrész jó és olcsó autóbuszköz­lekedéssel, később villamosvasúttal 5 perc alatt elérhető. Mig Párkány­nak ilyfajta összeköttetéséről volt szó, ami most úgyis a multté, illetve a jövője lenne, addig volt oka a vár­megye urainak ezt a tervet nem akarni, mert joggal lehetett tartani attól, hogy a két kis járás ily szo­ros kapcsolatával magát a megyét megszünteti a törvényhozás. De Do­roggal szemben ez a kifogás fel |*nem merülhet, sőt a választókerüle tet sem kellene megváltoztatni. Dorog szempontjából a helyzet az, hogy ma egy község. Továbbtanulni vágyó gyermekei Esztergomba jön­nek, ahol dupla tandíjat fizetnek. igaz, hogy megszűnik a hetivásáruk, de magának Dorognak oly kifejlett ipara és földmivelése nincs, amely egy külön hetivásár tartására a mai viszonyok mellett már okot adna. Az esztergomi rendőrség egy része egy fogalmazó vagy egy kapitány ve­zetése alatt, mint kerületi kapitány­ság kikerülne Dorogra, ezáltal is in­telligenciában szaporodnék Dorog. Amint említettem, a többlet adóktól nem kell félniök, mert törvényható­sági város esetén nem kell a me­gyének útadót és egyéb megyei adói **- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- pl | , j , llfiTfl £fc"?K&JrhT I r abrosz (nagyban és kicsinyben) reiczmann Lasziona IImIa.1 w£U¥U|| legjutányosabban beszerezhető HHBHHHH _ MMHHam _ nMHBaHMMH ^ H Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 11. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 6 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents