Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-06 / 11.szám

fizetnie. A mai községháza rendőr­kapitánysággá alakul át, egyéb nép­jóléti intézményei úgy maradnak, mint voltak. A főjegyző úrból vá­rosi tanácsos lenne és így talán még magasabb fizetési osztályt is bírna elérni. A többi segédjegyzőből pedig szintén városi tisztviselők, nem kisebb fizetéssel, mint Dorogon. A körorvos ledobná magáról a kört és városi orvossá lenne ugyanabban a lakásban, ahol most van, szóval a közigazgatásban lényeges változás Dorogon nem állana be, csak az, hogy rendőrséget kapna csendőrség helyett. Igen jól tudom, hogy ez az el­gondolásom Dorog egyes köreiben erős ellentétet fog kiváltani. De ugyanez volt az egyesítés előtt Szent­tamáson, Szentgyörgy mezőn és Ví­zivároson is és magam részéről csak ezt a módot találom, feltéve, ha nem kapunk négy és fél százalékos hosz­szúlejáratú kölcsönt, hogy a váro­son segítsünk. Az esztergomi taxisok nem akarnak taxamétert. Rossz utak Szentgyörgymezőn és Ripárián. Lapunkban már egy ízben meg­írtuk, hogy a hatóság taxamétert kíván felszereltetni az esztergomi bérautókra. A város, illetőleg a pol­gárság bajainak felsorolása alatt, azt hisszük, helyén való, ha az eszter­gomi bérautók helyzetével is foglal­kozunk, mert minden bizonnyal ta lálunk javítani valót helyzetükben az idegenforgalommal kapcsolatban. Többször kimentünk a standra és a legtöbb esetben mind a kilenc kocsi ott állt. A tizedik nincs üzemben. Hát így megy maguknak? — kérdezzük az első kocsi tulajdo nosát. — így. Itt állunk mind a kilencen reggel 7 óra óta és nem keresünk semmit. Sokszor elmúlik az egész nap és sehová sem megyünk. Ha jön is valaki, legfeljebb két-három kocsi csinál fuvart. — Mikor kapnak taxamétert? — Nem kapunk mi, meg kell azt venni. Ha tényleg elrendelik, akkor még rosszabb lesz a helyzetünk. Egy taxaméter belekerül 5—600 pengőbe. Ennyit kell óvadéknak le­tenni. A felszerelése 100—120 pengő, és ezenfelül még kell fizetni kölcsön­díjat is; 12—16 pengőt. Ha esetleg a taxaméter elromlik, Pestre kell vinnünk megjavíttatni. Ujabb költ­ség. Nagy teher lenne nekünk a taxaméter. De miért is akarják be vezetni, hiszen itt Esztergomban egy-két kilométeres körzetek van­nak .. . — Ha van keresetünk, az napi 2—3 pengő. Hogyan tudjunk ben­zint venni, de hol van még a többi és hol van a megélhetés? — Mi elhisszük, hogy sok 2 P a vasútra, de tehetetlenek vagyunk. Havonta csak 9 P forgalmi adót kell fizetni, akár van keresetünk, akár nincs. Most halljuk, hogy kö­vezetvámot is kell majd fizetnünk, ha beérkezünk utassal Esztergomba. Eddig nem volt. (Érdeklődésünkre illetékes helyen azt mondották, hogy csak akkor kell kövezetvámot fizetni, ha idegen utast hoznak. Esztergomi lakos nem fizet. Ha üresen jön a kocsi akkor sem.) A közúti adó is sok, évi 250 pengő. Hogyan egzisz­táljunk tehát és hogyan legyen ol­csóbb a taxi? — Panaszképpen mondjuk el, hagy sokszor megrendelnek bennün­ket itt a városban valahova, ott va­gyunk pontosan és amikor jelentke­zünk, azt mondják, hogy már más kocsit fogadtak. És erre el kell mennünk és senki sem fizeti meg költségünket. — Nagy bajunk az is, hogy rosz­szak az utak és az országútépités miatt sokat vesztünk. Igyekezzenek mér odafönn a hatóságok, hogy meg nyíljanak az esztergomi országutak. Nemcsak a mi érdekünk ez, hanem elsősorban a városé. — Benn a városban, igy Szent­györgymezőn és a Ripáriában lehe­tetlen esős időben közlekedni. Az egyik kocsit a múltkor lovakkal húz­ták ki a sárból Szentgyörgy mezőn. A Ripáriában még rosszabb állapo­tok vannak, a közönség pedig meg­kívánja, hogy elvigyüx a mondott helyekre. Rendszerint szitkozódás az ilyen fuvarozás vége. — Aztán konkurrenseink vannak. A túloldali kocsik visznek el tőlünk sokat. Szomorúan nézzük, hogy itt a Lőrinc-utcán át előttünk mennek el az idegen autók jó fuvarral, és mi itt tétlenül állunk. Hát nem lehet ez ellen tenni ? Itt is hivatko zni kell a kereskedelem hazafiságára. — Sokat tudnánk még mondani, de csak javítsanak előbb a főba­jainkon. i Hajósegylet hangver­senye. Az EHE f. hó 5 én, szerdán este fél 9 órakor a Fürdő Szállodában hangversenyt rendez, amelyre ez­úton hívja meg a város közönségét s amelynek tiszta jövedelmét, vala­mint a feiülfizetéseket a csónakház építési költségeinek törlesztésére óhajtja fordítani. Névre szóló meg­hívókat nem bocsájtottak ki. A hangverseny szereplőit : Lauri­sin Lajos operaénekes, Laurisin Mik­lós , zongoraművész, Végh Nándor hegedűművészt és Orosz Júlia a Városi Színház művésznőjét a pesti hangver­senyek, valamint a rádió műsorából, nemkülönben korábbi esztergomi szerepléseik révén közönségünk jól ismeri. Hálás szívvel várjuk művé­szeinket, kik a magyar nemzeti sport támogatása érdekében megértő lélek kel vállalkoztak e vidéki szereplésre. Az EHE mindenkor, a legnehe­zebb időkben is, mindent megtett városunkban a vizisport népszerű­sítése és fejlesztése érdekében. Ver­senyevezősei számos győzelmet arat­tak a hazai vizeken, Budapesten, Győrött, Vácott, Szegeden és Szol­nokon, valamint külföldi versenye­ken, Wienben és Passauban s ered­ményes szereplésükkel öregbítették nemcsak egyletünknek, hanem váro­sunknak is jó hirét és nevét. Az EHE három éven át minden ellenszolgáltatás nélkül otthont adott és tanította a gimnáziumi vizicser­készeket, most is állandóan kiképzi és a regattázás lehetőségéhez juttatja ugyancsak minden anyagi ellenérték nélkül a reáliskola és ta­nítőképező növendékeit, középisko­lai versenyeket rendezett, értékes dijakat adományozott. Hogy a megkezdett úton tovább haladhasson kitűzött hazafias célja felé, a fenti érdemekre hivatkozva bizalommal kéri az EHE a város egész társadalmát, hogy a hang­versenyen való megjelenésével támo­gassa az egyletet. Legyen ott az ÉHE minden barátja és jóakarója, legyen ott mindenki, aki művészeink áldozatkész vállalkozását méltányolja, aki áldozatot akar és tud hozni az EHE nemes céljának s az ifjúság tetsnevelésének. Zs. J. A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Pénteken, február 7-én: D. u. 5—6-ig. Dr. Láky Vilmos szentbenedekrendi gimn. tanár: Gö­rög földön. Bemutatásokkal. Folyta­tás. Ötödik óra. Kréta szigete és a fennmaradt emlékek. D. u. 6—7-ig. Dr. Marczell Ár­pád reáliskolai tanár: Európa mai válsága. Első óra. Az összeomlás 1918-ban. Az előadások helye: a reáliskola emeleti III. oszt. tanterme. Beiratkozás naponta d. e. 10—11 óra között a tanfolyam vezetőjénél, Obermüller Ferenc reáliskolai igaz­gatónál, az igazgatói irodában (Deák Ferenc-utca 2. sz. foldsz. 1. ajtó.) HIttEK Farsangi naptár: Febr. 5. Esztergomi Hajós Egylet művész­estje a Fürdőben. , 8. Női kereskedelmi tanfolyam „Fe­hér rózsa est"-je a Fürdő Szálloda nagytermében. „ 15. Move Esztergomi Sport Club jel­mez estélye a Fürdőben. ' „ 15. EHE és a Széchenyi Kaszinó tánc­cal egybekötött társasvacsorája a Kaszinó helyiségében. Márc. 1. Öreg realisták táncestélye a Für­dőben. „ 2. Kath. Legényegylet farsangzáró jelmezestélye saját helyiségében. n 3. Esztergomi Polgári Egyesület csa­ládias estélye a Magyar Királyban Sírni ón is tudok és egyesek Ha benyitunk mostanában vala­melyik esztergomi üzletbe és azt kér­dezzük A kereskedőtől: hogy van, kérem? a kereskedő nem szól sem­mit, hanem elővesz egy névjegyet, amelyen ez áll: Sirni én is tudok. Ha azután végigjárnák valamenyi üzletet, mindegyik mondaná: Sírni én is tudok. Mert e négy szó mögött szomorú a valóság. Van olyan kereskedő is — más ember is lehet — aki a kérdésre, hogy hogy van, azt feleli • — Kettes vagyok. — Nem értjük. Miért? — Mert egyeseknek jó soruk van. Vannak, akik erre azt felelik: én hármas vagyok. Serédi hercegprímás a missió megnyitásán. Szombat este zsúfo­lásig megtelt a belvárosi plébánia templom, ahol február 9-ig fog tar­tani a missió, a jézustársasági atyák vezetésével. Az ünnepélyes meg­nyitást Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás , végezte nagy papi segédlettel és Veni Sancte-vaX. őeminenciája rövid, de nagyhatású buzdító beszédet mondott és fel­hívta a hívek figyelmét a kegyelem­teljes napokra, melyet összefüggésbe hozott a Szent Imre-évvel. A Veni Sancte után P. Müller Alajos el­mondotta a missió bevezető beszé­dét, amelyet mindvégig mély figye­lemmel hallgattak s hivek. Szombat­tól kezdve, tehát minden nap tarta­nak a missiós ájtatosságok, amelye­ket nemcsak Esztergom népe láto­gat nagy számmal, hanem a vidék­ről is, így a túloldalról is sokan el­jönnek. Meghalt az ipolytölgyesl espe­res. Bohnert Endre, aki Garamkö­vesden, Párkányban és Drégelypa­lánkon is működött, hétfőn, mint ípolytölgyes esperes-plépánosa, 79 éves korában meghalt. Az Oltáregyesület csütörtökön d. u. 5 órakor a vízivárosi zárda­templomban szentórát tart. Az űj kultúrmérnök megválasz­tását jóváhagyták. Mandula Józse­fet, mint tudvalévő a város képviselő­testülete kultúrmérnökké megválasz­totta és ezt a minisztériumba jóvá­hagyták. Mandula József állását rövidesen elfoglalja. Missiós beszéd leventék részé­re. F. hó 6-án d. u. fél 3 órakor a Jezsuita-atyák az összes leventék és legények részére szent beszédet tar­tanak, utána pedig gyóntatnak. Miártis felhívjuk az összes munkaadókat és szülőket, hogy az alábbiak szerint engedjék el alkalmazottaikat: Iparos­tanonc-leventék a szenttamási, iparós­és kereskedősegéd, valamint a ke­reskedőtanonc-leventék a Német­utcai új iskolában, a belvárosi föld­mives ieventék az Olvasókörben, a szentgyörgymezői leventék a templom előtti téren gyülekeznek, összes egye­sületek részére sorakozó 8 A 2 órakor. Pénteken reggel 6 órától szentáldo­zás. Mindazon leventék, kik csütörtö­kön délután megjelennek, azok 9 én a foglalkozás alól felmentetnek, a más vallású, valamint a szentbeszéd és az azt követő szent gyónásról távollevő leventék részére, vasárnap illetve hétfőn a szokott helyen és időben levente-foglalkozás. Az iparos­tanoncisko'ai leventék, az iparos­tanonciskolái igazgatóság által lesz­nek sorakoztatva, illetve templomba vezetve. A városháza házfelügyelőjének 40 éves szolgálata. Meszes Ignác most töltő te be városi szolgálatának 40. évét. Mint a városháza házfelü­gyelője hosszú szolgálata elismeré­séül megérdemli feletteseinek dicsé­retét. Meszes Ignác jelenlegi szolgá­latát is lelkiismeretesen betölti és így a 40 évi működése annál inkább elismerésre méltó. 1061 főtanácsosa van Csonka­magyarországnak akiknek száma a következőképen osztályozható : kormányfőtanácsos van 592, gazda­sági főtanácsos 204, egészségügyi főtanácsos 165, kincstári főtanácsos 58, kereskedelmi főtanácsos 30 és bányaügyi főtanácsos mindössze 12. A méltóságos cimmel járó főtaná­csosságn.ál sokkal kevesebb a kor­mánytanácsosok száma, akik alig vannak száznál többen. Nemesitett vetőmag és termény­kiállítás Párkányban A magyar nemzeti párt párkányi csoportja most tartott ülésén elhatározta, hogy a közeljövőben az ipolysági körzettel együtt egy nemesített vetőmag és termónykiállítást fognak rendezni. Az Öregcserkészek bálja. Szom­bat este tartották az Öregcserkészek báljukat, amelyet az idei farsang elittestjévé tűztek ki. Meglátszott a bálon a mai idők pénztelensége, mert nem voltak olyan sokan, mint ameny­nyire számítottak. A hölgyek toalett­jei szépek és elegánsak voltak. A tánc előtt műsor volt, amelyben elő­adták „A legpechesebb ember" cimű bohózatot. Jól játszott ebben a darab­Legolcsóbbak a maradékok Virág és Szántónál.

Next

/
Thumbnails
Contents