Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-02 / 10.szám

A polgármesteri nyilatkozathoz a következő megjegyzéseket fűzhetjük: A város adóssághalmozása nem új keletű, azt mi már régen látjuk és szemléljük aggodalommal. Eddig mindig csak újabb függőkölcsönökkel fizettük meg régebbi kötelezettségeinkből fennálló tartozásaink részleteit, átfogó terv a megállásra, a gyökeres megoldásra nem volt. Tartunk fenn ingóságokat, amelyek többe kerülnek, mint amennyit jövedelmeznek, fizetünk kártérítéseket, tüntetünk el deficites üzemeket építünk iskolákat, amelyek százezer pengőkkel kerültek többe, mint amennyit az építés elhatározásakor bevallottak, adunk építésekhez hozzájárulásokat, amely csak 40.000 pengővel lett több, mint amennyit megszavaztunk, részvénypakettünket zálogbacsapjuk felhatalmazás nélkül stb. Közbe keleti fatalizmussal szemléljük, miképen roppan össze gazdaságilag az adófizető polgárság s lesz képtelenné a közterhek viselésére, a legkisebb gondunk is nagyobb, mintsem hogy éjjelt nappallá téve dolgoznánk azon, hogy ebből a hínárból kikecmeregjünk. Minden szükségletünket nem magunk állítjuk elő, megélést és munkaalkalmat adva ezzel lakosságunknak, hanem idegenből hozunk mindent. Amink volt, azt is engedjük elvenni (lásd csendőriskola): „Allah így akarjál" Szóval megnyitjuk az ereinket, hogy hamarább elvérezzünk. Természetesen ilyen körülmények között egyszerre csak együtt van az 1 millió 700 ezer pengő adósság s ha a lejáratkor még csak a fülünk botját sem mozgatjuk meg, akkor természetesen jön a felmondás is, hiszen rossz adósnál senki sem hajlandó a pénzét otthagyni. Most azután se ki se be s a végszükségben, anélkül hogy a korcsmárost — a város közönségét — megkérdezték és elvi hozzájárulását kikérték volna, valamilyen formában árúba bocsa jtják a Közüzemit, ami még csak nem is egészen „városi", hiszen annak részvényesei, igazgatósága stb. is van, akiket illett volna megkérdezni. Hát olyan elhanyagolható mennyiség a város közönsége, képviselete és a részvénytársaság igazgatósága, hogy egyszerűen ezeknek teljes félretolásával komoly tárgyalásokat lehet lefolytatni „bizonyos" időre lekötendő üzletről? Csodálkozunk azon, hogy a polgármester úr ezeket figyelmen kívül hagy hatóknak tartja, meg vagyunk illetődve, milyen semmiségek vagyunk mi mind, s milyen imponáló erkölcsi bátorságot mutat a polgármester úr, midőn ilyen nagyhorderejű tárgyalások lefolytatására önmagát elégnek tartja és a felelősséget egyedül viselni hajlandó I Hát igen, itt van a kutya eltemetve I A városkormányzás igenis a polgármester feladata, de együtt a város közönségével, annak vezetőivel és a közönség akarata szerint. De sok kidobott pénzt takaríthattunk volna meg, ha ezt az elvet — ameyet betartani elemi kötelesség lett volna — betartották volna mindenkor és mindenütt. Vagy talán bizonyos üzemeknek 40—50.000 pengős deficitjei előállottak volna, ha a városkormányzás a közönség akaratát figyelembe vette volna ? Ha mindenkor tiszta bort öntöttek volna a pohárba ? Igazán grandiózus a polgármesteri nyilatkozatnak az a része, amely szerint az általa keresett legjobb megoldás feletti döntést azután a közgyűlésnek tartja fenn. Hát csak hadd jöjjön a „legjobb megoldás" a képviselőtestület elé; eddig nagyon sokat lenyelt az a jó képviselőtestület, amelynek coki a nagyhorderejű tárgyalások menetéről való tájékoztatás, amelynek a szerepet csak a megszavazásnál szántak. Nem hiszem, hogy az így létesült főzetből a képviselőtestület kérni fog. Ha diktatúrák eredménves múltra tudnak mutatni, teszem fel a Mussolini féle, akkor: evviva ! de 'egyóbként maradjunk csak a parlamenti kormányzás sokat ócsárolt, de mégis csak relatív legjobb módszerénél s becsüljük meg egymást kölcsönösen, mert ez is hozzátartozik a sokat emlegetett tekintély tisztelethez. Itten és egyelőre csak ennyit 1 v. Saivós- Waldvogel yózsef Hogyan segítsünk Esztergom súlyos gazdasági helyzetén ? A földmivesnép bajainak orvoslása nélkül nem lehet megoldást találni. A súlyos gazdasági és pénzügyi helyzet megjavítása és a bajok megismerése érdekében indított ankétünk újabb hozzászólásokkal bővült és ezeket az alábbiakban adjuk. Csütörtök délután beszéltünk Meszes Ferenc kisgazdával, városi képviselővel, aki ezeket mondotta: — A városnak van körülbelül 340 hold földje házikezelésben és ez megközelítően 8000 pengő jövedelmet hoz — legalább is a költségvetés szerint. A mi körünkből sokan azt ajánljuk, adja ki bérbe a város ezt a területet és akkor egészen biztosan 20 ezer pengőre emelkedik a jövedelem és kiadósabb lesz a gazdálkodás is. A mai városi gazdaságban nem tartjuk helyesnek, hogy van gazdatisztje is, meg városgazdája is. Ilyen gazdálkodás mellett elég egy vezető. Vagy legyen gazdatiszt, vagy gazda. Ha szanálnak, szanáljanak itt is, és csak annyi embert tartsanak meg, amennyi kell. Van a városnak 1300 hold legelője és ebből csak 800 hold használható. Nyáron még a szabad területet sem vehetjük igénybe, mert gyakorlatoznak. A város 100 holdat felszántatott a legelőből és kéthárom évvel ezelőtt azt ígérték, hogy ezt visszaállítják. Csak ígérték, mert Esztergomban sok.it szeretnek igérni. Most az ősszel újabb 30 holdat törtek fel és a tábori fiúnevelő intézetnek adták. Hát nem gondoltak arra, hogy ez is kárunkra van ? A legelöjavltás már nagyon el kelne. Azt mondják, hogy csak itt legyen a pénz, a feljavítás azonnal megkezdődik. Szívesen várunk rá, de azt mondom, a város már régen javítgathatta volna a legelőt, ha a köztrágyát a legelőre viteti. Ügy tudjuk, a Wimmer-telepre hordjak, ahelyett, hogy a földmíves népnek segítenének vele. A gazdálkodásra nézve, belátjuk, hogy az eddigi termeléssel szakítanunk kell. Más termelésre kell áttérni. Vissza a hegyekre ! A lapályi szőlőket be kell szüntetni és a hegyeken a régi jó szőlőfajokat kell művelni. A lapályi földeken a gabonának van helye és erre szüksé günk van. A hegyeken termeljük a jó, az egységes szőlő fajokat és a legjobban beváló gyümölcsfákat. Ha már a hegyekről van szó és, ha a város szivén viseü a gazdanép sorsát, ha azt akarják, hogy javul jon a termelés, akkor vegyék már egyszer sorra a hegyiutakat is, az összes dűlőutakat, a pilisszentléleki megyei utat hozzák rendbe. Ne 1935 ben vegyék munkába a pilis szentíéleki utat, hanem még az idén. Most kevesebb költséggel tudják megcsinálni, mert 1935-ben még alapja sem lesz annak az útnak. Ha jók a mi útjaink, amelyek földjeinkhez vezetnek, jobb és több lesz a termelés is. Ezer bajjal nyáron csak elmegyünk rajta, de télen hat pár ló sem birja. Kevés a mezőrendőrség. Nem leszállítani kell a létszámot, hanem szaporítani tizennégyre, mint volt azelőtt. Az utakkal együtt rendbe keil hozni a hegyi kutakat és forrásokat. Azokat kitisztítani, fedőt rátenni és vályút odaállítani. A mi gazdálkodásunkra nézve meg azt, hogy berendezkedni akarunk az állattartásra, a tej és hústermelésre. Emellett jó piacot kívánunk konyhakerti és gyümölcsterményeinknek. Az esztergomi piac rossz, nem vagyunk vele megelégedve. Nekünk is szándékunk, hogy szépen állítsuk ki terményeinket, és ezek között a legjobbakat, de segítséget várunk a várostól, hogy a piacot rendezze. Igenis, ne legyen megsajnálni való az a kirakodás, ne legyen silány az árú, de ha nem kapunk segítséget, ha nem látják be a mi bajainkat, nem adhatunk jobb piacot. A borértékesítést is meg kell szer vezni akár kereskedelmi, akár szövetkezeti úton. Csak ki kell menni szombaton a kerektemplomho?, akkor szomorú képet kapunk a borpiacról. Ha valakinek két hl bor kell, 50 h.i-í kínálnak. A bornak ára nincs, nem tudunk belőle jövedelmet kihozni. A termelők 7—8 hl után 7 pengő 50 fillér adót fizetnek, így ez mégis tehert jelent. Itt is kell engedni a hatóságoknak. Aztán a vadkárokról sem szabad megfeledkezni. A Téglaház, a Barátkát, a Hegymeg és a Méhesvölgy a legjobb gabonatermőföld. Éppen itt a legtöbb vadkár. Kössön a város a vadászbérlővel olyan szerződést, hogy az nyáron őriztesse a földeket a vadaktól és ha kár előfordul, a bérlő térítse meg. így volt ez a békevilágban, amikor a bécsi báró volt a bérlő. A mostani szerződés mellett tönkremegy a kapás és kalászos növény ezeken a helyeken es mi tehetetlenül állunk. A tej szövetkezetről csak akkor beszélhetünk, ha jó legelőnk lesz. Most nem lehet róla szó, mert sok az adminisztrálása és semmi hasznát nem látnánk, mint a Szeszközpontnak sem. Még egy nagy panasz van: a vízvezetékre. Esztergomban van még 800 ház, ahová nem vezették be. Mérsékelni kell a vízdíjakat, hogy ne legyen a gazdának 30 pengős vízszámlája. Szállítsák le felére a dijakat, akkor majd bevezetik a többiek is és mindenki szívesen fizeti azt, ami ráesik, könnyíteni kell inkább, nem pedig újabb és újabb adókat kiszabni, mert ennek nem lesz jó vége. A városi erdőségről is kell szólni. Nem kapunk mi abból fát egy szálkát sem, mert még mielő.t kitermelnék, már eladják. A város népe is szeretné annak hasznát látni, hogy ne kellene nekünk máshonnan, talán ugyanazt a fát drágábban megvenni. Megkérdezzük Meszes Ferencet az idegenforgalomról is. — Kérem — mondja — mi jobban akarjuk az idegenforgalmat, mint más, mert azt látjuk, ha itt sok idegen jár, jobban tudjuk ter menyeinket eladni a piacon és nem kell elszállítani, ami csak a kiadást fokozza. Csak jöjjön ide minél több idegen ós irányítsa ezt a város a legjobban, a legjobb becsülettel. Sajnos, a csendőriskolát elengedtük a kezünkből. Ezt hibáztatjuk, Nem elengedni, hanem még több ilyen intézményt kell idehozni. Mi nem tudunk az iparosra ós kereskedőkre támaszkodni, tehát csak az idegenforgalomra számíthatunk, a fürdő- és iskolavárosra, mert akkor nagyobb lesz a fogyasztás, nagyobb lesz a piac és könnyebben tudjuk terményeinket eladni. A dorogi piacot Esztergomba kell tenni, mert itt van a legjobb helye. Az esztergomi piacon legyen a tömeg. A Vörösmarty-utcát ki kell köveztetni és jó foglalkozni a vásárcsarnokkal is. Jóakaratot szeretnénk látni a városi vezetőség részéről, tekintsenek a népéletbe és irányítsák őket és segítsenek rajtuk, a bajukon. Jó és derék nép ez az esztergomi, csak bánni kell vele tudni. Sokszor panaszkodnak, hogy a hivatalokban nem éppen a legszívesebben fogadják a polgárokat. Oktassa ki a pol gármester es mások a hivataliakat, hogy tárgyaljanak jószóval. Ha olyan sokan vannak a városházán, hát akkor van rá mód is, hogy hallgassák meg szépen az embereket és intézzék ügyeiket szívesen. Bizony sokan vannak a városházán és fölösleges, hogy egy irodában öt hölgy kopogtassa a papirost. Itt megmondhatjuk, hogy szanálni lehe'ne a polgármesteri diszfogatot Í3, amely állandóan készenlétben van. Vimmer polgármester nem tartott különfogatot, pedig megtehette volna, mert az a békeidőben volt. Ma, ilyen költségvetés és teher mellett nem lehet erre költekezri. Csak kezdjünk szépen fölülről szanálni, amúgy is sok a fizetés. Még csak két dolgot. Esztergom határában, így a Kiskúriánál és tovább, a legjobb szenet lehet találni. Nem ritkaság, hogy kápával vágja ki a szenet az ember. És kitűnő szén. Hát nem hihetetlen, hogy nyomorog Esztergom, mikor ilyen kincse van ?! Persze itt is bajok vannak. Bérbe akarják adni, de csak ötven év múlva, de a szerződést már most csinálják. A város érdekében követeljük, hogy tárják jel röglön a kiskúriai széntelepet — csináljuk meg a szerződést, de vonják bele a jöldmivesnépel, az érdekeltékel is. Amint a bánya átveszi a telepet, fizesse a pótadót azokon az ellenszolgáltatásokon kívül, amelyeket a szerződésben kikötünk. A másik . az ármentesítés. Jó munkaalkalom fog kínálkozni vele, de nem tudjuk, hogy mérsékelni fogják-e a kivetett hozzájárulást, amit a gabonaárváltozáshoz kell szabni. Az első számításnál magasabb volt a buza ára, ma alacsonyabb, tehát nem lehet ma ugyanolyan a hozzájárulás, mint amilyent Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.