Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-02 / 10.szám

megállapítottak akkor. Tessék azt is leszállítani 1 Nem tudjuk azt sem, hogy kinek adják a munkálatokat. Adják oda keresztény embereknek. Itt van városunk szülötte, vitéz Dudás László mérnök, aki ismeri népünket, és a város helyzetét. Vele tárgyaljanak. Ez találkozni fog a földmíves nép és az intelligencia véleményével is. Mert hát mi jól tudjuk, hogy a Mária Terézia-utcai kövezet már javításra szorul, sok helyen besüppedt és, hogy a csatornázással és a vízvezetékkel bajok vannak. A Mária Terézia-utcai köveket újonnan, drága pénzért vettük át, pedig azok régi kövek, amelyeket csak megfordítottak. Máshol is így van. Ezeket gondoltam elmondani és várjuk az eredményt. Egy munkanélküli iparos az esztergomi bajokról. Szerkesztősé günkben járt egy esztergomi munkanélküli iparos és ezeket a sorokat adta: Esztergom város és annak nyomorgó népe sorsán próbál jó tanácsokkal segíteni e lap hasábjain egy pár tekintélyes társadalmi állásban levő úr, kiknek egyike másika valóban sokat áldozott és fáradott mind anyagi, mind erkölcsi téren városunk fejleszsén és szépítésén. Véleményüket olvasva, önkéntelenül is előtérbe tódul a kérdés azoknál, akik már október végétől egyáltalán nem keresnek és a nyáron is csak annyit kerestek, ami egyik hétről a másikig szűkösen elég volt; vájjon fel tudják-e becsülni a mi helyzetünket, akik a legutolsó ponton állunk, mert mikor megszűnt a munka, már akkor nem volt semmink és azóta hitelből éldegélünk. Szegény öreg városunk vonaglik a terhektől és most találgatjuk az orvosságot, amellyel jóvátehetnénk és kigyógyíthatnánk drága betegünket. A mi hibánk tette beteggé. Nagy hiba volt az, hogy idegenkedtünk a gyáraktól és más nagy üzemektől. Erre az volt az illetékesek kifogása, hogy a nagyüzemekkel nem kívánatos elemek jutnának városunkba. Kisgazdáinknak nagy baja az, hogy csak papíron gazdák, 15 holdnál nem igen van több földje a legmódosabbnak. A hegyeink befásitása jó gondolat, de ez csak 4—5 év után lenne termőképes, tehát most nem segítség. Feleségeink velünk együtt egész nyáron dolgoztak. Este még főzni is kell nekik, a lakás kitakarítása és a mosás bizony vasárnapra maradt. Meg is látszik rajtuk, mert eltűntek már azok a régi pirosarcú magyar menyecskék, csak sápadt képű, koravén asszonyaink vannak. A Társadalombiztosítót jó pénzzel fizetjük egész nyáron, de ha október végén abbamarad a munka, már decemberben nem szabad betegnek lenni, mert csak hat hétig jár az orvos és gyógyszer, a tagság megszűnik. Pedig nekünk éppen a tél folyamán jön elő a betegség, amikor ráérünk, mert a cséplőgépet is télen javítják ki, nem mikor dolgozni kell vele. A vízvezeték is nagyon húz bennünket, mert városunk bőven el volt látva jó forrásvizekkel és kutakkal, földműveseink kora tavasztól késő őszig a határban vannak, ahol jó forrásvizeket isznak, télen pedig, — mivel a bornak úgy sincs ára — reggelire melegen isszák kávé helyett, napközben pedig csingert isznak. Aki egy kicsit tehetősebb, annál megtaláljuk a Szent István-vizet, szódavizet és egyéb ásványvizeket. Marad a lakóságnak egy csekély százaléka, aki rá van utalva a vízre, de az is inkább menne egy meszszebblévő kúthoz vízért, csak a 30 pengő évente zsebében maradna. Pár év múlva, ha megszűnik a krízis, amiben most vagyunk, nagyon hálás dolog lenne a vízvezeték, mely egy rendezett viszonyok között élő kulturembernek nélkülözhetetlen. Nagy baj az is, hogy sokan több helyen vállalnak hivatalt vagy munkát, elvonva így egy másik elől a megélhetést. Nyugdíjasaink túlyomó része nem marad meg nyugdíjasnak, hanem különféle módon próbál elhelyezkedni és sikerül is, mert nyugdíja mellett, — melyből szűkösen megélhetne — olcsóbb bérért tud dolgozni, mint az, aki csak arra van utalva. Ezekkel is növekszik a munkanélküliek száma, holott egy napszámos, vagy iparos nyári keresete hét hónapi munkaidőt számítva sem több, mint egy közepes nyugdíj. Azután csináljunk kimutatást az esztergomi munkanélküliekről és ebből a szempontból is keressünk orvoslást. Arra a meggyőződésre kell jutnunk végeredményben, hogy magunk nem segíthetünk a bajokon. Felülről várunk orvoslást. De hamar l Hosszabítsák meg az esti | átkelés idejét 11 óráig. Az esztergomi vendéglősök, kávésok és mozitulajdonosok kórvényt adtak be az elmúlt ősszel a főispáni hivatalba, hogy Esztergom és Párkány között az átkelés idejét esti 11 óráig hoszabitsák meg. A kérvényre eddig válasz nem érkezett. A túloldali hatóság részéről meg van a hajlandóság a meghosszabbításra, csak Esztergomban késik a dolog. Sokaknak az óhaja, még a túloldali lakósok részéről is, hogy esti 11 óráig lehessen átjárni. Ha Komáromnak ez a kedvezménye megvan, miért ne lehetne ez meg Esztergomban is? Érdeklődtünk a határállomási hivatalban, ahol ezt mondták, hogy ha kellő számú átkelő jön naponta, akkor a hivatal részéről nincs akadálya az átkelési idő meghosszabbításának. Válságba kerül a dorogi autóbuszüzem. Ezen cím alatt e lap f. évi január 26 án megjelent 8. számában az ügyet teljesen ferde ós valótlan formában tárgyaló cikkre, mely ily alakban alkalmas a közönség megtévesztésére, szükségesnek tartom a való tényállást a következőkben ismertetni : Mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy a város által szedhető kővezetvátn-díjat a kereskedelmi minisztérium állapította meg, ahol az egész ország vámtarifáit megállapítják, ahol tehát valószinűleg tudják, hogy egy autóbuszra mily tételt lehet kiszabni. Eltekintve azonban ettől, városunk képviselőtestülete a vámdijtótelek tárgyalása alkalmával kimondotta, h°gy »

az autóbuszok által fizetendő vámdíjat joga van a képviselőtestületnek évi átalányösszegben is megállapítani.'' Ezen rendelkezésnek éppen az az intenciója, hogyha magasabb várospolitikai célokból és méltányos elbírálásra érdemes okokból ezt a képviselőtestület jónak látja, a tételenkint fizetendő díjnál alacsonyabban is meghatározhatja az autóbuszok vámdiját. Mikor a dorogi autóbusz-vállalat intézője ez ügyben nálam járt, vele ezen rendelkezést közöltem azzal, hogy amennyiben az esetenként fizetendő díjtételt a vállalat jövedelme nem birná el, úgy adjon be egy megfelelően indokolt kérvényt, amelyet a pénzügyi bizottság útján a képviselőtestület — tehát a „város autonómszervei" elé fogunk vezérelni. A vállalat a kérvényt még mai napig sem adta be s így azt nem is vezérelhettük az arra illetékes szervek elé s így nem is történt eddigelé semmiféle „pénzügyi önkényeskedés.* Éz a tényállási László István p. ü. tanácsnok. AZ ESZTERGOMI KERESKEDELMI TÁRSULAT KÖZLEMÉNYEI Felolvasó-est. Brutsy Jenő, Társulatunk ambiciózus társelnökének felkérésére, január 29-én, szerdán este Salzer S. Lipót bankár, Győr városának törvényhatósági bizottsági tagja, a győri kereskedelmi és iparkamara tagja, a Győri Loyd Társulat titkára stb. tartotta felolvasását „A kereskedelem a közgazdaság tényezője" cimen, társulatunk clubhelyiségében. Áz esős idő dacára nemcsak a club tagjai, de azok feleségei is igen nagy számban jelentek meg. A lebilincselően érdekes és értékes előadás nagy tetszést aratott. Számos helyi előkelőség között ott láttuk a város képviseletében Antóny Béla dr. polgármestert, a vármegye képviseletében Pékh Gyula dr. tb. főszolgabíró jelent meg. Palkovics László alispán kimentette magát. A következő felolvasást dr. Blaskovich Piacid bencés tanár fogja tartani. Kereskedő ifjaink megmozdulása, örömmel látjuk, hogy a helybeli kereskedelmi alkalmazottak is tömörülni kivannak és otthont akarnak. Sajnos, jelenleg ez óhaj szórványos. Bizonnyal eljön az idő is mót, hogy a helybeli Kereskedő Ifjak Egyesülete, külön helyiségében annyira nagy és eleven les z, mint az számos évig Laiszky Kázmér, az akkori titkár irányításában volt. A íőnökök, munkaadók mindenkor ennek létesülését elő fogják segíteni. Kiskereskedelmi hitel. Az 1931. december 31-ig visszafizetendő, személyenkint maximális 3000 pengős jutányos kölcsönről tartott előadást Etter Ödön takarékpénztári vezérigazgató a legutóbbi választmányi gyűlésen. Az érdeklődő kereskedők a társulat mindenkor készséges elnökénél, Lenkei Emilnél, vagy a fenti vezérigazgatónál kaphatnak közelebbi felvilágosítást. (S—őr.) Nézze meg Virág és Szántó hat maradékkal telitett kirakatát mielőtt vásárolna. Gallértisztitás 12 fillér Haltenbergernél. Minden vasár- és ünnepnap össztánc a Magyar Királyban. A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Hétfőn, február 3-án: D. u. 5-6 ig. Dr. Balogh Albin szentbenedekrendi gimn. tanár: A hazai őskereszténységről. Bemutatásokkal. Első óra Az őskereszténység általában. Az evangélium első hirdetői hazánkban és hazai keresztény emlékek a római uralom korából. D. u. 6—ig. Dr. Csonkás Mihály reáliskolai tanár: A napkirály komédiása. Folytatás, ötödik óra. A házasság és a nőnevelés problémája Moherénél. Pénteken, február 7-én: D. U. 5—6-ig. Dr. Laky Vilmos szentbenedekrendi gimn. tanár: Görög földön. Bemutatásokkal. Folytatás, ötödik óra. Kréta szigete és a fennmaradt emlékek. D. u. 6—7-ig. Dr. Marczell Árpád^ reáliskolai tanár: Európa mai válsága. Első óra. Az összeomlás 1918-ban. Az előadások helye: a reáliskola emeleti III. oszt. tanterme. Beiratkozás naponta d. e. 10—11 óra között a tanfolyam vezetőjénél, Obermüller Ferenc reáliskolai igazgatónál, az igazgatói irodában (Deák Ferenc-utca 2. sz. földsz. 1. ajtó.) 9*0*É*É*É*ÉB*t*6*tt******Ék HIRJEK A belvárosi plébánia-templom missiója. A Szent Imre-jubileumnak méltó bevezetője a belvárosi templomban szombaton, f. hó 1-én kezdődött a kilencnapos nópmissió. Vegyen azon részt minden katolikus hivő. Nagy okunk van nekünk esztergomiaknak, hogy földi gyarlóságainktól megszabadulva, tiszta lélekkel töltsük el a szentévet. Mert Szent Imre itt született fenn a várban. Szent István királynak volt a fia és a trón örököse. Fiatalon vette őt magához az Isten, hogy utat mutasson nekünk magyaroknak fel az Égbe. ö a meny ország legelső magyar lakója, amiként — tudtunkkal — ő az első magyar királyfi, aki jámbor életével a szentek koronáját kiérdemelte. A legelső magyar szent emlékét világra szóló ünnepségekkel üli meg a magyarság. De legbensőbb ünnepünk legyen az főkép nekünk, esztergomiaknak. A missiót febr. 1-ón, szombaton dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás ünnepélyes „Veni Sancte"val nyitotta meg. A missiót P. Milller Alajos ós P. Timár Máté jézustársasági atyák tartják, kik szombaton délután érkeztek meg városunkba. Eljegyzés. Pollák Gyula ok), tanító január hó 26-án eljegyezte Till Ilonka oki. tanítónőt. Esküvő. Huszár István áll. tanító, tartalékos hadnagy ma, február 2-án vezeti oltárhoz aráját, Gangl Malcsikát az annavölgyi kápolnában. — Böjhe István és Pifkó Mária, ma, vasárnap déli fél 1 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébániatemplomban. Halálozás. Muzsik Árpád hentes és mészáros felesége, szül. Grubics Teréz f. évi január 29 én életének 47-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése pénteken délután volt a belvárosi temetőben meleg részvét mellett. Mindenki szene! A Königsgrube porosz sálon fűtőszenet 10 kilós papir csórna 82 fillér áron mindenki megveheti iS Marosi József és Fia £$£