Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-09 / 88.szám

Kecseszkecsken névvel a professzionista birkózó bajnokságokban a szabad stílusú birkózást jelölik, amikor mindent szabad: ütni, rúgni, harapni, — főcél, hogy az ellenfél a porondra terüljön. De a viadal után a győző is alapos „emlékeké-kel távozik. Onnan jutott ez eszünkbe, hogy most a magyar nemzet a világtörténelemnek egyik legkeményebb csatáját vívja. Halálos kimenetelű párbajt a létért, a világgazdasági helyzettel, az esküdt külső és belső ellenségekkel és a fertőző kór gyanánt befészkelődő romboló doktrínákkal, mindennel, ami e földön mintha kizárólag csak a magyar ellen esküdött volna össze. Első kötelesség ilyenkor idehaza rendet csinálni. A munkásnak kenyeret adni, a dolgozókat megfizetni, a köz vagyonát csak a haza javára gyümölcsöztetni s ebben a nagy törekvésben fogott össze az állam lakosságának minden rétege. Hisszük, mert hinnünk kell, a magyar életerőben és élnitudásban, akarásban, hogy ezen a nehéz krízisen az újabb ezredév kezdetén ép oly lendülettel tör át Árpád népe, mint amikor Kaplony seregei ellen meg tudta mutatni a belső fékező erőt. De viszont a világtörténelmet ésszel csinálják és nem meggondoltság nélkül, áz eszközökben nem válogatva törünk a cél felé, ami mindenkinek kell, hogy szent legyen, de az odavezető út kérdésében épen a haza érdekében, kellő kritikát is kell alkalmazni. Éz az út nem a kecseszkecsken elvén át vezet, ezt az utat nem lehet a világtörténelmi szükségességek teljes elmellőzésével megjárni, ezt az utat csak a faját igazán szerető magyar gondosságával lehet megválogatni. Nem szabad a mai elégedetlenséget tömöríteni, hogy egy kétséges jobb jövő esetlegességével momentán csak az elégedetlenkedőket lássa mindenki. Nem szabad az emberek szivében, azért mert ilyen viszonyok vannak, azokat még jobban, még kirívóbban kirajzolni, mert ez már kecseszkecsken, ez nem csak a ellenfélen, hanem saját magunkon is sebet ejthet. Olyan a mai helyzet, mint amit Goethe a „Zauberlehring" cimű örök értékű közleményében megírt s ha a bűvészinas felidézi az alvilági szellemeket, vájjon lenne-e ereje azokat vissza is parancsolni. Azért fajunkért és annak jövőjéért emeljük fel féltő szavunkat, hogy óvatosan a jelszavakkal, az elégedetlenségbői nem szabad tőkét kovácsolni, mert annak hátulütője is lehet. pályára, akkor adhat az esztergomi Kolos-kórházra és a járványkórházra is. Es mindjárt itt kijelentjük, hogy ne egy kb számot mondjunk a miniszternek, hogy 10 vagy 20 ezer pengőre van szükség, hanem alapos és gyors számítás után ki kell mutatni, hogy a Kolos-kórházban lévő állapotok megszüntetésére kell ennyi és ennyi, a járványkórház felépítésére ennyi. Nem maradhat ki a tüdőbeteggondozó ós a fertőtlenitőintézet sem. Ha más városoknak jutott 250 — 500 ezer pengő nem közegészségi célokra, akkor Esztergom megérdemli, hogy 80—100 ezer pengőt közegészségi célokra kapjon, de tulajdonképen nekünk sürgősen csak 20 ezer pengő kellene, amint azt Dudás városi mérnök a bizottságban kijelentette, mert egy állandó járványba rákot fertőtlenítő intézettel 20 ezer pengőből fel lehet építeni. Vécs Ottó. Fontos ülést tartott a közegészségügyi bizottság A közegészségügyi bizottság legutóbb tartott ülésén Berényi Zsigmond dr. városi tiszti főorvos régóta sürgős kérdések megoldását kérte. Olyan körülményekre mutatott rá, amelyek már régen foglalkoztatják a közönséget és bizonyára a hatóságokat is. Berényi Zsigmond dr. nemcsak előadta észre vételeit Esztergom közegészségére vonatkozólag, hanem beadványban is előterjesztette a bajokat. Igy szóbakerült elsősorban a tüdőbeteg-gondozó megfelelő elhelyezése. A tüdőbeteg-gondozót a jelenlegi helyéről átteszik a Sisay-utca és Simor János-utca sarkán lévő szövetkezeti házba, amelyet e célra át fognak alakítani és ebben egy má sodgondozói állást is szerveznek. A \ tüdőbeteg-gondozó elhelyezését már régen tervbevettók, de eddig még anyagiak híján nem került rá a sor. A második nagy kérdés volt, hogy mi történik akkor, ha járvány lép fel a városban és hol helyezik el a betegeket ? A Simor-kórház megszűnt, járványkórházunk nincs és a Koloskórház még a normális állapotok melleit sem tud megfelelő elhelye zést biztosítani a különböző betegek számára. A Kolos-kórházban nem lehet anélkül elhelyezni a betegeket, hogy az ottlévő betegek veszélyeztetve nem lennének. Van ugyan a Kolos kórházban egy elkülönített rész, ahol hat beteg nyerhet elhelyezést, de ez a hely csak egy féle betegség részére szolgálhat. Ha itt tehát elhelyeznek pl. difteritiszes betegeket, egy más veszélyes betegségben szenvedők részére már nem tudnak elkülönített helyiséget adni. Van ugyan egy másik helyiség is diftériás betegek részére 4 ággyal a belgyógyászati papi Ilonban, közös folyosón más belgyógyászati betegekkel, de elképzelhető, mily veszélyt rejt ez magában a többi betegre. Lehetetlen állapot, hogy a szülőnők traktusában találjuk a prostituált nőket, a vérbajosokat és az orbáncos betegeket. Olyan égbekiáltó ez, hogy azonnali segítséget igényel. Berényi Zsigmond dr. tisztifőorvos kijelentette ós beadványában is kifejezésre juttatta, hogy semmiféle felelősséget nem váltai egy esetleges járvány elterjedéseért, mert nincs egy pavillonja a kórháznak, ahol elegendő számú járványos beteget lehetne elhelyezni. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kórházi állapotok mellett minden szülőnő, ki kórházba kerül, életveszélyben van. Rendes fertőtlenítő intézete sincs Esztergomnak. A régi járványkórházban van ugyan egy elkülönített hely, de ez inkább romladék, mint fertőtlenítő intézet. Itt a legfőbb ideje, hogy Esztergom városa azonnal megszüntesse ezeket az állapotokat. Éppen most beszélnek Esztergom város munkatervéről, amelyben ennek a kérdésnek a legelső helyet kell elfoglalni. Szüntessék -meg azonnal a Koloskórházban lévő állapotokat és építsenek egy járvanykórházat, ezzel megszüntetik a kórházban lévő súlyos állapotokat, másrészt Esztergom város közegészségének tennének szolgálatot. Amikor viták és harcok folynak, hogy hováforditsák a kormánytői kapott negyvenezer pengőt, veszélyben forognak a szülőnők, a betegek egymást fertőzhetik és összezsufoltan vannak. Komoly dolgok ezek és minden másnál előbbre valók. Mint inségmunka is megfelelne a járványkórház építése, ami azonnal elkezdhető. A miniszter előtt is fel keli tárni ezt a lehetetlen helyzetet és segélyt kell kérni, hogy Esztergom közegészségügye javuljon. Ha a miniszter adott más városokban utcarpnr1p.7:Ásrfi ffirflfíre iskolára. léor. Családi dráma Garamkövesden Megrendítő családi dráma történt a cseh megszállás alatt lévő Garamkövesd községben. Sztankovics Ferenc volt káplán rálőtt édesapjára, Sztankovics János földmívesre. A révolvergolyó az öreg földmívesnek a balkarján hatolt be és a tüdejébe fúródott. A lövés zajára a szomszédok öszszefutottak és a dühöngő fiatalembert lefogták. A súlyosan sebesült öreg földmívest az esztergomi Koloskórházba szállították, ahol megoperálták s bár a golyót nem sikerült eltávolítani tüdejéből, állapota javult s bíznak felépülésében. Szerencsétlen fiát ideggyógyintézetbe szállították, honnan csak pár hónapja, hosszas utánjárással kapta vissza az apa házi kezelésre. Súlyos idegbaja a háborúban kapott gránátnyomás következménye. A gondos kezelés dacára sem javult állapota. Papi hivatását végezni képtelen volt, felettesei nyugdíjazták. Erre a baj csak jobban elhatalmasodott rajta. Édesapja házi őrizetben tartotta és szerető ápolásban részesítette fiát, de minden hiába volt. Egy rohamában apja eletére tört és így ismét visszakerült az ideggyógyintézetbe. Édesapja szerencsétlen fi át rajongásig szereti és most is aggódva érdeklődik sorsa felől. Bízik erősen szerencsés meggyógyulásában. iiiiimmMiiiiiiiiiiiim Egy füzetben egész Esztergom. Minden diák vegye meg és Őrizze meg az Esztergom — Hungária prospektust. «*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törüls ' kőző. konyha- és kenyérruha, UA-yi O-VAtiJvH abrosz (nagyban és kicsinyben) fi2X| §2Ql0ll legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 88. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930. VASÁRNAP, NOV. 9 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér