Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-09 / 88.szám

Kecseszkecsken névvel a professzionista birkózó bajnokságokban a szabad stí­lusú birkózást jelölik, amikor mindent szabad: ütni, rúgni, harapni, — főcél, hogy az el­lenfél a porondra terüljön. De a viadal után a győző is ala­pos „emlékeké-kel távozik. Onnan jutott ez eszünkbe, hogy most a magyar nemzet a világtörténelemnek egyik leg­keményebb csatáját vívja. Ha­lálos kimenetelű párbajt a lé­tért, a világgazdasági helyzet­tel, az esküdt külső és belső ellenségekkel és a fertőző kór gyanánt befészkelődő romboló doktrínákkal, mindennel, ami e földön mintha kizárólag csak a magyar ellen esküdött volna össze. Első kötelesség ilyenkor ide­haza rendet csinálni. A mun­kásnak kenyeret adni, a dolgo­zókat megfizetni, a köz va­gyonát csak a haza javára gyü­mölcsöztetni s ebben a nagy törekvésben fogott össze az ál­lam lakosságának minden ré­tege. Hisszük, mert hinnünk kell, a magyar életerőben és élnitudásban, akarásban, hogy ezen a nehéz krízisen az újabb ezredév kezdetén ép oly len­dülettel tör át Árpád népe, mint amikor Kaplony seregei ellen meg tudta mutatni a belső fékező erőt. De viszont a vi­lágtörténelmet ésszel csinálják és nem meggondoltság nélkül, áz eszközökben nem válogatva törünk a cél felé, ami minden­kinek kell, hogy szent legyen, de az odavezető út kérdésében épen a haza érdekében, kellő kritikát is kell alkalmazni. Éz az út nem a kecseszkecsken elvén át vezet, ezt az utat nem lehet a világtörténelmi szüksé­gességek teljes elmellőzésével megjárni, ezt az utat csak a faját igazán szerető magyar gondosságával lehet megválo­gatni. Nem szabad a mai elégedet­lenséget tömöríteni, hogy egy kétséges jobb jövő esetlegessé­gével momentán csak az elé­gedetlenkedőket lássa mindenki. Nem szabad az emberek szi­vében, azért mert ilyen viszo­nyok vannak, azokat még job­ban, még kirívóbban kirajzolni, mert ez már kecseszkecsken, ez nem csak a ellenfélen, ha­nem saját magunkon is sebet ejthet. Olyan a mai helyzet, mint amit Goethe a „Zauber­lehring" cimű örök értékű köz­leményében megírt s ha a bű­vészinas felidézi az alvilági szellemeket, vájjon lenne-e ereje azokat vissza is parancsolni. Azért fajunkért és annak jö­vőjéért emeljük fel féltő sza­vunkat, hogy óvatosan a jel­szavakkal, az elégedetlenségbői nem szabad tőkét kovácsolni, mert annak hátulütője is le­het. pályára, akkor adhat az esztergomi Kolos-kórházra és a járványkór­házra is. Es mindjárt itt kijelentjük, hogy ne egy kb számot mondjunk a minisz­ternek, hogy 10 vagy 20 ezer pen­gőre van szükség, hanem alapos és gyors számítás után ki kell mu­tatni, hogy a Kolos-kórházban lévő állapotok megszünteté­sére kell ennyi és ennyi, a járványkór­ház felépítésére ennyi. Nem marad­hat ki a tüdőbeteggondozó ós a fertőtlenitőintézet sem. Ha más városoknak jutott 250 — 500 ezer pengő nem közegészségi célokra, akkor Esztergom megérdemli, hogy 80—100 ezer pengőt köz­egészségi célokra kapjon, de tulajdonképen nekünk sürgősen csak 20 ezer pengő kellene, amint azt Dudás városi mérnök a bizott­ságban kijelentette, mert egy állandó járványba rákot fertőtlenítő intézettel 20 ezer pengőből fel lehet építeni. Vécs Ottó. Fontos ülést tartott a közegészség­ügyi bizottság A közegészségügyi bizottság leg­utóbb tartott ülésén Berényi Zsig­mond dr. városi tiszti főorvos régóta sürgős kérdések megoldá­sát kérte. Olyan körülményekre mutatott rá, amelyek már régen foglalkoztatják a közönséget és bi­zonyára a hatóságokat is. Berényi Zsigmond dr. nemcsak előadta észre vételeit Esztergom közegészségére vonatkozólag, hanem beadványban is előterjesztette a bajokat. Igy szóbakerült elsősorban a tüdőbeteg-gondozó megfe­lelő elhelyezése. A tüdőbeteg-gondozót a jelenlegi helyéről átteszik a Sisay-utca és Simor János-utca sarkán lévő szö­vetkezeti házba, amelyet e célra át fognak alakítani és ebben egy má sodgondozói állást is szerveznek. A \ tüdőbeteg-gondozó elhelyezését már régen tervbevettók, de eddig még anyagiak híján nem került rá a sor. A második nagy kérdés volt, hogy mi történik akkor, ha jár­vány lép fel a városban és hol helyezik el a betegeket ? A Simor-kórház megszűnt, jár­ványkórházunk nincs és a Kolos­kórház még a normális állapotok melleit sem tud megfelelő elhelye zést biztosítani a különböző betegek számára. A Kolos-kórházban nem le­het anélkül elhelyezni a be­tegeket, hogy az ottlévő betegek veszélyeztetve nem lennének. Van ugyan a Kolos kórházban egy elkülönített rész, ahol hat beteg nyerhet elhelyezést, de ez a hely csak egy féle betegség részére szolgálhat. Ha itt tehát elhelyeznek pl. difteritiszes betegeket, egy más veszélyes betegségben szenvedők részére már nem tudnak elkülönített helyisé­get adni. Van ugyan egy másik helyiség is diftériás betegek részére 4 ággyal a belgyógyászati papi Ilonban, közös folyosón más belgyógyászati bete­gekkel, de elképzelhető, mily veszélyt rejt ez magában a többi betegre. Lehetetlen állapot, hogy a szülőnők traktusában ta­láljuk a prostituált nőket, a vérbajosokat és az orbáncos betegeket. Olyan égbekiáltó ez, hogy azonnali segítséget igényel. Berényi Zsigmond dr. tisztifőorvos kijelentette ós beadványában is kifejezésre juttatta, hogy semmiféle felelősséget nem váltai egy esetleges járvány elterjedéseért, mert nincs egy pavillonja a kórháznak, ahol elegendő számú járványos beteget lehetne el­helyezni. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kórházi állapotok mellett minden szülőnő, ki kórházba kerül, életveszélyben van. Rendes fertőtlenítő intézete sincs Esztergomnak. A régi járványkórház­ban van ugyan egy elkülönített hely, de ez inkább romladék, mint fertőt­lenítő intézet. Itt a legfőbb ideje, hogy Eszter­gom városa azonnal megszüntesse ezeket az állapotokat. Éppen most beszélnek Esztergom város munkatervéről, amelyben en­nek a kérdésnek a legelső helyet kell elfoglalni. Szüntessék -meg azonnal a Kolos­kórházban lévő állapotokat és épít­senek egy járvanykórházat, ezzel megszüntetik a kórházban lévő súlyos állapotokat, másrészt Esztergom vá­ros közegészségének tennének szol­gálatot. Amikor viták és harcok folynak, hogy hováforditsák a kormánytői kapott negyvenezer pengőt, veszélyben forognak a szülőnők, a betegek egymást fertőzhetik és össze­zsufoltan vannak. Komoly dolgok ezek és minden másnál előbbre valók. Mint inségmunka is meg­felelne a járványkórház építése, ami azonnal elkezdhető. A miniszter előtt is fel keli tárni ezt a lehetetlen helyzetet és segélyt kell kérni, hogy Esztergom köz­egészségügye javuljon. Ha a mi­niszter adott más városokban utca­rpnr1p.7:Ásrfi ffirflfíre iskolára. léor. Családi dráma Garam­kövesden Megrendítő családi dráma történt a cseh megszállás alatt lévő Garam­kövesd községben. Sztankovics Fe­renc volt káplán rálőtt édesapjára, Sztankovics János földmívesre. A révolvergolyó az öreg földmívesnek a balkarján hatolt be és a tüdejébe fúródott. A lövés zajára a szomszédok ösz­szefutottak és a dühöngő fiatalem­bert lefogták. A súlyosan sebesült öreg földmívest az esztergomi Kolos­kórházba szállították, ahol megope­rálták s bár a golyót nem sikerült eltávolítani tüdejéből, állapota javult s bíznak felépülésében. Szerencsétlen fiát ideggyógyinté­zetbe szállították, honnan csak pár hónapja, hosszas utánjárással kapta vissza az apa házi kezelésre. Súlyos idegbaja a háborúban kapott gránát­nyomás következménye. A gondos kezelés dacára sem javult állapota. Papi hivatását végezni képtelen volt, felettesei nyugdíjazták. Erre a baj csak jobban elhatalmasodott rajta. Édesapja házi őrizetben tartotta és szerető ápolásban részesítette fiát, de minden hiába volt. Egy rohamá­ban apja eletére tört és így ismét visszakerült az ideggyógyintézetbe. Édesapja szerencsétlen fi át rajongásig szereti és most is aggódva érdeklő­dik sorsa felől. Bízik erősen szeren­csés meggyógyulásában. iiiiimmMiiiiiiiiiiiim Egy füzetben egész Esztergom. Minden diák vegye meg és Őrizze meg az Esztergom — Hungária pro­spektust. «*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­s ' kőző. konyha- és kenyérruha, UA-yi O-VAtiJvH abrosz (nagyban és kicsinyben) fi2X| §2Ql0ll legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 88. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930. VASÁRNAP, NOV. 9 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents