Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-09 / 88.szám

MT* Szenzációs olcsó árak Hermannál. Uj üzlet Rákóczi-tér. Hogyan írták meg „Esztergom és Komárom vármegyék újjáépítése Trianon után" oimű könyvet ? Ezt a levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ür 1 Igaz, hogy már közel egy éve jelent meg az „Esztergom ós Komárom vármegyék újjáépítése Trianon után" cimű könyv, mégis szükségesnek tartom, hogy a könyvről elrettentő például némi ismertetést irjak. Mert hemzseg a könyv a hibáktól, a tévedésektől és a felületes munkától. Amikor a könyv szerkesztése megindult, már akkor csodálkoztunk, hogy olyanok végzik a munkát, akik a helyzettel nem ismerősek, akik nem is éltek Esztergomban a trianoni tíz esztendőben. Csodálkoz tunk azon is, hogy az illető „szerkesztő" urak Esztetgom és Komárom megyében annyit is elérhettek, hogy felvették az adatokat. Lám, ha komoly munkáról lenne szó, akkor sok közönnyel keli megküzdeni, támogatásra sehol sem találunk és ezzel szemben ez a munka busás áron mégis megjelent. Remélem ezután meg lesz a kellő tanulság. Összegyűjtöttem a könyv csodabogarait, hogy lássuk ezekből a könyv tartalmát. Baráti Huszár Aladár dr. főispán fényképén kezdjük. Valamelyik lapból vághatták ki s nem tudjuk, van-e erről a főispán úrnak tudomása. Azt olvassuk a főispánról irt cikkben, hogy amikor Balassagyarmatot megszállták, „a csehek példás rendet tartottak fenn." Képzeljük ezt a példás rendet. Amint tovább lapozunk, nem tudunk hinni a szemünknek. Kevesen tudják, hogy Esztergom elmulasz tott egy centennáriumot megülni. T. i. a könyv szerint Antóny Béla dr. polgármester 1830-ban született. Tehát száz évvel ezelőtt, a Napóleon utáni szentszövetségi időkben. Ejnye, ejnye, ki hitte volna ezl daliás polgármesterünkről ? Nem tudjuk eléggé hibáztatni, hogy a könyv elfelejti Antóny Béla dr. polgármester érdemeit, alkotásait felsorolni és csak egérfaroknyi cikket közöl. Az egyházi részben csodálkozni fog Trinkl Kálmán dr. dorogi pló bános, aki Trink néven szerepel. Homor Imre az „Esztergom" főszerkesztője is bizonyára elcsodálkozott, hogy irása 10 év halottjairól megkurtítva jelent meg, természetesen a fontos részek kihagyásával. Laiszky Kázmér felelős szerkesztő több társadalmi szereplése mellett, mint a Turista Dalárda karnagya is szerepel. A személyi galériában egymásután hemzsegnek a hibák. Persze alfabetikus sorrendben következnek tíz éves történetünk személyei, vagy talán aszerint, hogy milyen sorrendben fizették le a 30 pengőt. Mert ennyibe került a „díszes" könyv. Hát ez aztán egy egyveleg. Kávés, vendéglős, prelátus-kanonok, tanár, állatorvos, ügyvéd, orvos, püspök, tanfelügyelő, főjegyző, zeneszerző, tisztviselő, gyáros, zárdafőnök, művész, kovács, mérnök stb. a legdemokratikusabb egyetértésben foglalnak egymás mellett helyet. Hát megértjük ezt az alfabótát, mert így senki sem sértődik meg. De hogy mit szólnak azok, akiknek érdemeik vannak a tíz éves újjáépítésben, hogy hátrakerü'tek, azt nem tudjuk. Fehér Gyu'a dr. nagyprépost urat is avanzsáltatta a könyv jól értesült szerkesztője, megtévén őt 50 éves papi jubileuma alkalmából — püspöknek. Hogy teljes legyen az életrajziró jól értesültsége is, megjegyzi, hogy ezévben szentelték püspökké. Vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábornok életrajzát azzal fejezi be az iró, hogy nagy érdeme van abban, hogy Esztergomban sok év óta több új isko'a pületet emeltetett a város. Csoda, nogy a terveket és az elhelyezést nem a tábornok úrnak állítja be egy másik érdemű'. Akkor szaladhatna az életrajzíró. Közben hangulatos reklám is tarkítja a könyvet. A 151. lapon végre Komárommegyére kerül a sor. Persze csak röviden. Komárom szörnyű napjairól egy szó sincs. Bartal Alajos érseki tanítóképzőintézeti igazgató is nagyot nézhetett, amikor fényképét és életrajzét Vértesszőllős község vezetői között találta meg. Ugyancsak Lapping Miklós póstafőnök és Trinkl Kálmán dorogi plébános is Vértesszőllősre helyeztetett. Bárdos Béla gyakorló iskolai tanító fényképe messze hátra került az életrajzi szövegtől és — óh tévedés — mint női kereskedelmi iskolai igazgató szerepe

1

. Igy járt Petz H. Lajos mérnök is, akinek a fénykép 3 szintén a hátsó mellékletre kerütt. Életrajzi adatai között azt olvassuk, hogy „a háború kitörésekor internálták és mikor a „Lusitania" szemólygőzöst a németek fenékbe fúrták és elsülyedr, rettene tesen megszenvedett magyarságáért. Rátámadtak, inzultálták és mindenét összetörték. Kubovich Ignácról ezt jegyzi fel a krónikás tolla :*„... kommunizmus alatt be akarták rendelni a vörös törvényszékhez, mikor erről bizalmasan értesítették, összepakolt és a Bakonyba bujdosott, akol ismerőseinél húzta meg magát." Kíváncsiak volnánk, mit vitt magával podgyászában a Bakonyba és kik a Bakonybéli ismerősei Kubovich úrnak ? Sobri Jóska ideje óta ugyanis nem igen szokás dicsekedni bakonybéli ismeretségekkel .. . Gyetven Pál sárisápi plébánosról olvassuk, hogy 1927-ben a Gazda Legeltetési Társulat elnöke lett. Mi az, kérem szeretettel, hogy Gazda Legeltetési Társulat? Igaz, hogy a plébános úr hivatalból pásztora híveinek, de hogy elnöki minőségben miként legelteti a gazdákat, azt még sem értjülc. A bajnai jegyzőről szükségesnek látja feljegyezni a történetíró, hogy a kommunizmus alatt átlőtte egy vörösőr kalapját. Jól jegyezzük meg, nem a fejét, hanem a kalapját. Az is érdekes, hogy előzőleg aztirja róla, hogy az Összes fegyvereit a vörösök elszedték tőle. Akkor mivel tudott lőni utóbb? Elképedünk, amikor Kálmán József tanítót ingyen és díjmentesen elkereszteli Kalmárnak és kinevezi 600 annavölgyi levente főoktatójának, amely szám akkor sem fedné a tényleges helyzetet, ha Annavölgy tényleges lakossága a pólyásbabáktól a hetvenéves nagymamákig mind leventeköteles volna. A leventék száma történetesen Annavölgyön — 45. Tünemény 2S karriert futott meg Meitner Miklós Bajót főjegyzője, aki a könyv adatai szerint 1910-ben született Tokodon és 1921 ben már közigazgatási pályára lépeti. Vagyis 11 éves korában már közigazgatott. Ilyen és hasonló csodabogaraktól hemzseg a reklámízű, görögtüzű s a dicsériádák tömjénfüstjétől illatozó könyv, amelyben csak egy komoly dolog van: az ára. A teljesen komolytalan, üzletszagú könyv ugyanis 30 pengőbe került. P. L. A pannonhalmi Szent Benedek rend névtára az 1930—31. iskolai évre most került ki a sajtó alól. A névtár külön oldalon emlékezik meg Serédi Jusztinián dr. hercegprímásról, aki a rend tagjai közül magasabb egyházi méltóságra emelkedett. A rend főapátja, egyben a pannonhalmi egyházmegye főpásztora, Bárdos Rémig, akinek betegsége idejére a Szentszéknél ideiglenesen kinevezett teljes jogú helyettese Kelemen Krizosztom koadjutor. A magyar bencésrendnek 258 tagja van, akik közül 1 főapát, 1 főapáti koadjutor, 4 apát, 195 áldozópap, 17 ünnepélyes fogadalmas növendék, 26 egyszerű fogadalmas növendék, 4 növendék fogadalom nélkül és 10 novícius. A rend tagjai közül a hittudományok doktora 11, skolasztikus filo megjelent a bencésrend névtára. Az amerikai élet fény- és árnyoldalai Irta : Dr. Tóth Kálmán pápai kamarás. Amerika olyan messzire van tőlünk, hogy az embereknek, ha épen rászánják magukat erre kirándulásra, akár mint világutazók, akár mint kivándorlók, elsősorban üzleti szempont a vezérlő csillaguk, mely a világ végére vezeti őket. A közmondás szerint mindenki a maga szeművé gén át nézi és látja a világot. Az anyagi okokból utazó amerikázók is elsősorban az üzlet szemüvegén át nézik és irják le Amerikát. A felhőkarcolók magasságáig emelkedő nagyzolással mesébe illő leírásokat adtak Amerika csodás gazdagságáról, mely annyira elkápráztatja szemüket, hogy mást sem látnak az újvilágban, mint a szédületes arányokat öltő bussiness (üzleti) életet. Elbeszéléseik alapján szinte azt hiszi a jámbor európai, hogy Amerikában minden ember szeme dollérbankókkal van befödve, fülük dollárokkal bedugaszolva, szájuk dollárokkal betapasztva úgyannyira, hogy mást ott sem nem látnak, másról sem nem hallanak, sem nem beszélnek, mint csak a bussinessről. Hát hiszen szó, ami szó: van ott az üzletből és pénzből, vagyoni jólétből annyi, hogy Európa népei a dúsgazdag asztaláról lehulló morzsák után kapkodó Lázárok Amerika népeihez képest. A rendes munka viszonyok idején általánosnak mondható vagyoni jóléten kivül azonban vannak Amerikának Olyan szellemi értékei is, amelyekért a vén Európa igazén úgy megirigyelhetné, hogy irigy nézésétói még a virág is színét veszthetné. Ilyen komoly érték mindenekelőtt a munkának az a fanatikus szeretete, amely az általános vagyoni jólétet megteremti. Amerikában az emberek 98 százaléka a saját személyes munkája után él. Ettől a munkaláztói még a milliomosok fiai sem mentek. „Kaparj kurta, neked is lesz." Ezen közmondás alapjára helyezkednek a milliomos papák drágalátos csemetéikkel szemben, mikor ezek a nagyreményű ifjak „drága" papáikat zsebpénzért megkörnyékezik. Ha valahol, hát Amerikában a munka nem szégyen. Ellenkezőleg a munkátalanság szégyen. A munka dicsőség és természetesen — keserű kényszerűség. A munka ütemét jelzik azok az óriási autótáborok a gyárak és hivatalok körül, amelyekben a munkások káréi várják reggeltől délután öt óráig gaz daikat, akik arcuk verítékével keresik kenyerüket. .Ezen időtájban a városok utcái megtelnek az emberektől. De annál forgalmasabbak az üzletemberek automobiljaitól. Szinte egymást űzik, hajtják, hogy minél előbb rendeltetése helyére szállítsák a sok értékes holmit. Amint a napnak is vannak foltjai, ennek a különben dicséretreméltó hangyaszorgalomnak is sok szépségfoltja van. Nem utolsó szépségfoltja a családi életnek elhanyagoltsága. A kenyérkereső apa jóformán csak estefelé látja családját. Akkor, ami kor már a gyermekek is elfáradtak és szenderegnek vagy a tanulás munkájától, vagy a játóktól. S így aztán valamilyen formában gyakran megismétlődhetik annak az európai vigécnek esete, aki egész heti távollét után csak vasárnap, az ebédnél találkozott fiával. A gyerek egyszer azután azt a kérdést tette fel any jának: Mama, kérem, ki az a bácsi, aki minden vasárnap ná'unk ebédel, és — engem mindig megver ? I Szándékosan irtam, hogy csak valami lyen formában ismétlődhetik meg ez a kérdés. Mert Amerikában a gyereket megverni tilos. A szü őt, vagy tanítót, ha megveri a gyermeket, becsukják érte, ha a gyerek fel jelenti. LegfÖUebb csak apácáknak nézik el a gyerekek, ha rosszalkodásukért jóképő pofont kapnak. De még a nővéreknek sem minden esetben. Egy főnöknőtől hallottam, hogy évek előtt eifenekelt egy vásott kölyköt. Erre az kiszaladt az iskoláből ós elpanaszolta az utcán a rendőrnek. Társait tanukul hívta fel az „eset" bizonyítására. Szerencsére a rendőr derék ír kato'ikus volt, aki papjaiért s az apácákért akár a tűzbe is menne. Elintézte a gyermeket azzal a megjegyzéssel: Bizonyára megérdemelted. Ha protestáns lett volna, talán becsukatta volna az apácafőnöknőt a súlyos „sérelemért", mely az emberi méltóságon esett. Telt-mult az idő. Évek múlva egyszer csak mosolygós arccal beállított az illető főnöknőhöz egy hetyke bajszos legény: az Amerikában szokásos „Halló, sister" üdvözléssel. „Te vagy az az X. Y. kamasz?" ós barátságosan megtépázta a legény üstökét. Erre ez bevallotta, hogy annak-idején bosszút esküdött a ne velós ellen, hogy megöli, hi nagy lesz, a sérelmes elintézés miatt. Azóta azonban megjött az esze, és belátta, hogy rászolgált a fenyítésre. (Folyt, köv.) Divatszőrmék óriási választékban, eddig még nem hallott olcsó árakon kerülnek forgalomba Weisz Mór posztóárúházában Esztergom. A szőrmék a kirakatban is megtekinthetők. Intézeti szövetek, sima és csíkos vásznak lego'csóbban Illésnél Sséchenyi-tér. 0 Férfi-öltöny, felöltő és télikabát-szöveteket rendkívül olcsón árusítja ILLES-cég Széchenyi-tér 21.