Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-06 / 87.szám

ESZTERfiftH„/B)EKt ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 87. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, NOV. 6 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Munkanélküliség és parkírozás Az egyik helyi újságban egy közismert név kezdő- és végbetűjével jelezve (amely név tulajdonosa nem vállalja a cikk szerzőségét, sőt előttem azt is kijelentette, hogy annak megjelenése előtt nem tudott róla) hangulatos interpelláció jelent meg a napokban. A kegyes interpelláló olyan sok irányban interpellált, hogy alig hihető, hogy bárhonnan is feleletet kapjon, de hát nem is az volt a cél. Távol áll tőlem is a gondolat, hogy komolyan vegyem az interpel lációt és arra felelni akarjak, különösen nem vehetem annak, amidőn a lap belső életében vezetőszerepet vivő egyéniség, akinek a betűivel a publikumot megtévesztették, maga is kijelentette előttem, hogy nem kell komolyan venni a cikket. Jó, nem veszem komolyan. Azonban mégis szükségét látom a nagyközönség felvilágosításának, azon nagyközönségnek, amely ál doz és örül annak, ami már van és ami még lesz ós azon nagyközönségnek, amely nem áldjz ugyan, de szintén tud örülni különösen akkor, ha a maga érzéseire hallgat, nem pedig a nem mindig tiszta célú hangulatkeltőkre. Évek óta foglalkozik néhány szépet kedvelő és .városát szerető ember azzal a gondolattal, hogy a város reprezentációs terét, a Széchenyi-teret olyan állapotba hozza, amely méltó kerete legyen az ott elhelyezett Szentháromság-szobornak és a városházának. A kegyúri plébános is lelkes hive volt ennek a gondolatnak, hiszen már évekkel ezelőtt Gáthy Zoltán építésszel elkészíttette a terveket, be is adta a városhoz és minden ősszel ígérte a hívek áldozatkészségéből a teret megrendezni. Multak az évek, de bizony a rendezésből nem lett semmi, sőt a tervek is belekerültek a nagy sülyesztőbe, ahonnét csak a hónapokig taríó nehéz, szívós munkával lehetett újra előbányászni. Újra aktuálissá lett tehát a rendezés különösen akkor, amidőn a munkanélküliség kérdése kegyetlen komolysággal jelentkezett. Semmiféle azonnal megkezdhető munka előkészítve nem volt s igy semmi sem volt természetesebb, mint az, hogy az ijesztő munkanélküliség némi enyhítése céljából olyan munkálatok azonnali megindítását gondoltam szükségesnek, amelyeket közpénzzel belátható időn belül elvégezni nem lehetett volna, amelyek azonban a közönséget szolgálják s az igénybevehető pénz teljes egészében munkabérekre volt fordítható. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. és az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt. nagylelkű áldozatkészsége végre lehetővé tette a munkálatok megindítását, mert a munkanélküliség enyhítése céljára tett adoma nyaiknak a tekintélyes részét (előbbi 1200 pengőt, utóbbi 400 pengőt) a polgármesterrel előzetesen megtárgyalva, kifejezetten erre a célra bocsájtották rendelkezésre. A térrendezési tervek nem voltak készen, azokat az orszgy. képviselő úr közbenjárására csak a napokban küldte meg Petrányi Ferenc úr, a kertészeti főiskola tanára s addig csak az előkészítő munkák voltak megindíthatok. Igy került azután ren dezésre a primási palotától a vasgyárig terjedő festői Nagydunapart és a gőzhajó-állomás épülete mellett elterülő sarkantyú. Mindkét terület a legnagyobb fokban elhanyagolt szemétlerakodó hely volt, amelyet úgy hagyni a Bíboros Hercegérsekre való tekintettel ís helytelen lett volna, de azonkívül nagyon is kívánatos volt, mert ez az európai főforgalmi út az ősi Duna felől városunk nagyon is előnytelen képet mutatott. Munkaközben, a tervek késlekedése következtében, hogy a munkásokat ne kelljen elbocsájtani, az Árok-sor kisduna- parti torkolatának planirozását is elkezdtük s ezzel a Hősök-teréről kiszorult mutatványosok, cirkuszok stb. elhelyezésére, valamint gyermekjátszóterekben, szűkölködő városunknak egy erre alkalmas teret létesítettünk. Mint „melléktermény" jelentkezett még a mélyen fekvő külső Csernoch János-út egyes szakaszainak a Széchenyi-tér- f ről nyert köves törmelékkel és kaviccsal való felöltése. Most már illő tisztelettel azt kérdezem : luxusmunka volt-e mindaz, amit két pénzintézetünk nagylelkűségéből, a nyomor és munkanélküliség enyhítésére és nem utolsósorban jövő gazdasági fejlődésünk érdekében — jóllehet mindez városi feladat lett volna — végeztünk ? Mindenesetre egészen új dolgokat tanulhat meg az ámuló katholikus közvélemény az interpellációból, t. i., hogy az Is'enházának környékét, a Szentháromság terét, a primási palota környezetét feldíszíteni, vagy balkáni állapotból kiemelni: az luxus ! Csak azután, nehogy túlságosan megtanulják a hívek ezt az új fogalmat, különösen akkor, amidőn egyszer mégis megalakítják az egyházközséget és még talán a belvárosi templom tatarozására is rákerül a sor. Eddig t. i. még nem így gondolkoztak, példa rá a barátok temploma, a Szenttamási kápolna és a Szent Anna-templom, de mi lesz, ha az elhintett mag termő talajra talál ? És most én is interpellálok és azt kérdezem: mikor indítják meg az interpellálok a munkát úgy mint én ? Vagy hová küidjem a seregestül jelentkező munkásokat, ha a luxusmunkák befejeződnek, illetőleg a pénzek elfogynak? Talán a tisztiüdülőhöz, a laktanyához, a halastóhoz, vagy az árvédelemhez ? Hí szen mindezeket igyekeznek az emberek sorban és egyenkint megakadályozni. Luxus munka volt-e a parkirozás, nem-e, nem vitatkozom, de munka volt urakl Nem a sorrenden van itt a hangsúly, mert előbb-utóbb leesik a hó, hanem a munkán. Kevesebb hangot és több munkát, megszolgált kenyeret 1 (v. ss. w.) Feleslegas ós téves találgatások elkerülése okából az igazsághoz hiven én is már előre kijelentem, hogy ezt a cikket nem én írtam. vitéz Ssivós-Waldvogel • Esztergomnak van munkaterve! csak pénz Maimik a arankák megindítására Amikor a várost most már másodszor érte támadás a felsőbb hatóság részéről, hogy a vezetőség teljes felkészültség és munkaterv hián áll a mai nehéz napokban és a nagy munkanélküliséggel szemben, nem tudtunk addig napirendre térni a dolgok fölött, amíg személyesen is nem érdeklődtünk a mérnöki hivatalban : vájjon valóban készületlenül áll a város, vájjon igazán nincs egy rövidke kimutatás sem, hogy milyen sürgős munkák volnának Esztergomban. Kérdésünkre egy nagyobb kimutatást kaptunk a kezünkbe. Ezt a munkatervet Komor Kálmán főmér nök állította össze még az év tavaszán ós részt vett a terv összeáll! tásában vitéz Dudás László kultúrmérnök is. A munkaterv ezeket tárta elénk, illetőleg a következő munkákat kell sürgősen megvalósulásra vezetni: A Vörösmarty-utca rendezése 13 ezer P költséggel. A Szenttamás-utca alsó szakaszának rendezése 400 P. Az Attila-vendéglő előtti tér rendezése 576 P. . Az Akácfa-utca Kuckiánder felőli oldalának terméskő átkövezése 924 P. Az Akácfa-utca Várhegy felőli oldalának kikövezése 220 P. A szivárgó vizek levezetése és fuvarosmunka 762 P. A Kálvária-utca kövezetének kijavítása 1188 P. A Hegytető-utca kövezése és új folyóka kiépítése 1134 P. Az Attila-utca új kikövezése 906 P. Az Új-utca kikövezése 286 P. A Könyök-utcában új folyóka készítése 466 P. A Galamb-utca kikövezése 3 m szélességben 759 P. A Rózsa-utca bejáratának rendezése 100 P. Az Álmos-utcában folyóka készítése 245 P. A Szcitóvszky-utcában folyóka készítése és kövezés 759 P. A Batthyány-utcában kövezés és makadám-útjavítás 482 P. A Téglaház-utcában 48 méter hosszú folyóka építése 186 P. A Basa-utcában kövezetjavítás 60 P. A Perc-utca javítása 100 P. A Pázmány-utca javítása és rendezése 7200 P. A Német-utcában 300 fm folyóka 600 P. A Kölcsey-utcában 100 fm és 5 m széles átkövezés 1000 P. A Simor-utcában 300 köbméter folyóka átkövezés 600 P. A Jalkóczy előtt a járdakövek kicserélése és kövezés 355 P. A Honvéd-utcában javítás 200 P. A Besze-utca javítása 192 P. A Petőfi-utcában vízlevezetőárok létesítése ós javítás 1960 P. A Mária Terézia-utcában az iskola körül járda készítése betonból 1320 P. A Hősök-terén vízlevezetés 270 P. A Lőrinc Utca javítása 1100 P. Az Árok utca rendezésével kapcsolatban a Deák Ferenc-utca felsőrészének rendezése (járda ós útkövezet felemelése csatornaszem 1987 P. A Horánszky-, Szent Annaés Jókai-utca javlása 1783 P. A Jókai-, IV. Béla király- és Árok-utca között átkövezés 8250 P. A IV. Béla király-utcában egy süppedős kiemelése 200 P. A Magyar utcában folyókakészítés 40 P. Az Árok-utcai híd rendezése 1100 P ós a Magyar-utca rendezése. A vasúti hozzájáró-út kikövezése 11,500 P. A Kolos-hídnál a gyalogjáró lekanyaritása. Ezeken kívül még sok más apróbb, de sürgős munka van a kimutatásban. Ha most már idevesszük a nagy munkákat, akkor igazán olyan munkaterv áll előttünk, amelyre azt mondhatjuk, hogy valóban el kell végezni a kimutatott munkákat, csak az a kérdés, hogy lesz-e rá fedezet és mikor kerül rá a sor. A nagy munkák ezek volnának: a tisztiüdülő kibővítése, a bélvárosi templom és a kaszárnya renoválása, új reáliskola és iparostanonciskola építése, a Ferenc József út és a Horthy Miklós-út kikövezése, az ár' mentesítés, a halastó, vásárcsarnok és vágóhíd építése, rendezés a vasútállomás körül, a szentgyörgymezői temetőhöz útépítés, a Szentgyörgy * utca kikövezése, a hegyi utak és a Pilisszentléleki-út rendezése, a Várhegy munkálatai, a Zárda be fejejezése és a Batthyány Lajos-utca országútid való kiépítése és végül a helybeli járványkórház. Ugy tudjuk, a mérnöki hivatalban ezekre a nagy munkákra is van költségvetés, de sajnos a város tehetetlenül áll, mert az állam ötvenezer pengős adományából ezekre nem telik. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- [J kőző, konyha- és kenyérruha, házi szövött abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető zmann Lasziona i Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre eifogadtatik