Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-06 / 87.szám

Egy budapesti lap a városnál folyó vizsgálatokról A „Magyar Hétfő" fővárosi lap f. •pó 3 iki száma a következőket írja: A környékétől nagyrészben meg­osztott Esztergom költségvetését agyarányu beruházásai megingatták. A város háztartásának megingása a felettes hatóságok beavatkozását vonta tnaga után. Baráti Huszár Aladár dr. fő­ispán a belügyminisztertől szakértői bizottság kiküldé­sét kérte, hogy azok a város összes közmunkáinak felül­vizsgálása után javaslatot terjesszenek elő, mint lehet Esztergomot megmenteni a gazdasági összeomlástól. A miniszteri bizottság működésé­vel kapcsolatban a városban külön­böző hirek terjedtek el. Sokan tudni vélik, hogy a most meginduló vizs­gálat összefüggésben van pár év előtt, Száva mérnök által hangozta­tott, panamavádakkal, amelyek ható­sági kivizsgálása a mérnök tragikus halála rifiatt nem indult meg, A városban elterjedt hírekről, a miniszteri szakbizottság vizsgálatáról a Magyar Hétfő munkatársa beszél­getett Antóny Béla dr. polgár­mesterrel. — Esztergom vezetősége — mon­dotta a polgármester — minden igye­kezetével azon volt, hogy a trianoni ihatár következtében katasztrofális helyzetbe jutott lakosság kereseti lehetőségét, megélhetését biztosítsa. A primási műkincsek, a gyógyvíz, amely a margitszigetivel mindenben fölveszi a versenyt és egyéb törté­nelmi és természeti értékek felhasz­nálásával Esztergomot idegenforgalmi érdekességgé, üdülőhellyé tettük. Ter­mészetes, hogy a berendezkedés, ugy a magánvállalkozókra, mint a városra, nagy terhek viselését rótta. A város vízvezetéket, utcákat, isko­lákat építtetett. De ezeknél a beru­házásoknál nyugodt lelkiismerettel állithatom, nem történt semmiféle hivatali mulasztás szabálytalanság. A szakértői vizsgálattal kap csolatban elterjedt hirek alaptalanok. Nem fedi a va­lóságot, hogy a vízvezeték ­építkezésnél nem a szerző­désben megállapított csöve­ket fektették volna le és az elszámolásoknál visszaélések történtek volna. A vízvezeték építkezést már egy­szer Makó-Ktéger Sándor miniszteri tanácsos vezetésével négy tagból álló bizottság felülvizsgálta és mindent rendben talált. Valótlan az, hogy a csatornaépítkezésnél nem tartották be az előírás feltételeit és hogy egy szakaszon már a hibákat kijavítot­ták volna. Téves az az állítás is, hogy a járdák kövezésénél uj kövek felszámítása mellett, más utcákból felszedett és megfordított kövek let­tek volna lerakva. Tény az, hogy egyes útszakaszokat használt kövek­kel burkoltattuik, de ezeknél a kö­vek nem lettek uj kövek árában fel­számítva. A Dunaparti sétány topeka kikövezéséne'< gyenge alapozása meg­felel a valóságnak. Azt a város maga készíttette vékony alappal, mert gya­logjárók részére a gyenge alap is megfelel és éppen ezért zártuk ki a Dunaparti-sétány kocsiutjáról a teher­forgalmat. A régi Szent János-utcai ingatlanok kisajátítása ügyeben el­hangzott panaszok szintén minden alapot nélkülöznek. A város nem tett az érdekelt ingatlantulajdonosok kö zött különbséget. Mivel nem tud unk velük megegyezni a kisajátítások ér­tékmegállapitását a bíróság végezte. Azért kellett ezt a 200.000 pengős kisajátítást a városnak elvégezni, mert a ^kultuszminisztérium ragasz­kodott ehhez a telekkomplekszumhoz. Tény, hogy a városra ez nagy teher­tétel volt és lehetett volna a zárda­épitkezést másképpen is megoldani. Huszár l.Aladár főispán a vizsgá­latról a következő nyilatkozatot adta : — A vármegye szerdai kisgyűlé­sén hangsúlyoztam, hogy Esztergom vezetőségével szemben meg kell álla­pitanom, hogy ^ teljes tájékozatlanságot és nemtörődömséget látok a vá­ros adminisztrálásában. Ez az egyik oka is annak, hogy felügyeleti jogkörömnél fog­va &z összes közmunkákat miniszteri szakértőkkel felül­vizsgáltatom. A város komplikélt üzemeinél a ki­adások nagyok ós a háztartás egyen­súlya nincs rendben. Mivel nagyon nehéz ezekbe a dolgokba a szoká­sos felülvizsgalatok során beletekin­teni s mivel a felügyeleti hatóság nem iát a kulisszák mögé, szüksé­gesnek tartottam az alapos és rész­letes szakértői vizsgálat elrendelését. A vizsgálat eddigi eredményéről nem nyilatkozhatom. Hetekig eltart még és a befejezése után referálok a bel­ügyminiszter urnák. Meszest leszúrta. A városban azt hiresztelték, hogy Kovács lefogta Meszest, de ez nem felel meg a valóságnak. A vallomás szerint Me­szes már nyitott késsel jött Szenczi j feié, aki mikor látta, maga is elő­vette kését. Az újabb tanúvallomás :szerint a korcsmában volt nézet­éllérés Meszes és Szenczi között. A jelek szerint az sincs kizárva, hogy Szenczi önvédelemből használta ké­sét. Hogy Meszesnél valóban kés volt, azt az bizonyítja, hogy a de­tektívek megtalálták Meszes kését is. Szenczi kése, illetőleg a korcsmából elvitt konyhakés az árokban feküdt. Találtak egy bajonetthüvelyt is a Agyonszúrtak egy esztergomi legényt Vasárnap hajnalban több észter gomi legény ittas állapotban betért a Gerendás-féle vendéglőbe, ahol italt kértek. A záróra már elmúlt és a korcsmáros a konyhában adott italt a legényeknek. Az asztalon hevert egy kés és ezt az egyik legény magához vette. Szóváltás vagy vesze­kedés azonban nem volt. Később a legények elmentek és Meszes Mihály nevű 29 éves föld­mives legény hazakísérte egyik ba­rátját. Amikor visszafelé jött, a Kenderföld-utca sarkán találkozott Szenczi Gyulával, aki szintén velük volt a kocsmában. Rövid szóváltás után Szenczi Gyula és Meszes Mihály dulakodni kezdtek. Szenczi ekkor — az előre kézben tartott késsel — mellenszurta Meszest, aki eszmé­letlenül dőlt az árokba. Reggel találták meg holtan, a kés a répaföldön volt. Felkér Béla detek­tív csoportvezető azonnal a hely­színre ment és d. e. órára már be kisérték Szenczit és társait. Szenczi Gyula először tagadta bűnösségét, csak délután tört meg és önként jelentkezett vallomásra. A szesz is elpárolgott a fejéből és tudatára éb redt tettének. Beismerte azt és csu pán azzal védekezett, hogy ittas állapotban szúrta le Meszest a kony­hakéssel. Hétfőn kiszállt az ügyész és rekon­struálták a gyilkosságot. Meszes holt­testét kedden d. u. 2 órakor boncol ták fel. Megállapították, hogy a szú­rás átvágta a * nyak főütőerét és azonnali halált okozott. Szenczi Gyulát a pestvidéki kir. ügyészségre szállít­ják. Külön eljárás indul meg a korcsmáros ellen, aki zárórán túl adott italt a legényeknek. A rendőrség őrizetében van Ko­vács Ferenc földmiveslegóny is, aki vasárnap reggel Szenczivei volt együtt és látta is, amikor Szenczi tett színhelyétől pár lépésre, de en­nek semmi köze nincs a gyilkos­sághoz. Szenczi Gyula a legutolsó vallomá­sában azt is elmondotta, hogy ami­kor Meszest leszúrta, elment a kö­zeli kúthoz és megmosta kezeit, azután hazament lefeküdni. A boncoláson mind a két legény idegesen viselkedett és nem akarták végignézni az orvosok munkáját. A boncolást Tóth Pál dr. törvényszéki orvosszakértő és Hnszlicska András dr. törvényszéki segédorvos végezte. Megállapították, hogy a szúrás el­vágta a főütőerét és mintegy tíz cm­nyire hatolt a tüdőbe. 300 ezer pengős adományi kapott Vác város a kormánytól A „Váci Hírlap" november 2 iki számában olvassuk : „ A belügyminisztériumban a nyo­morenyhitő akcióval kapcsolatosan igen fontos tanácskozások történtek. Az értekezletre elküldötte minden vá­ros képviselőjét s mid^n annak vé­ge lett, Krakker Kálmán polgármes­terünk zsebében a készpénzértéket kép­viselő kétszázezer pengős utalvánnyal tért haza városába. A kormány arra adta ezt a nagy összeget, hogy még a tél előtt meg indítandó közmunkákra fordítsa Vác város s e?zel is a nagy Ínségen se. gítsen. Mint értesülünk, a közeli napok­ban összeül a rendkívüli városi köz­gyűlés, hogy határozzon, mire költi el a hatalmas összeget képviselő ajándékot ? Vác városa most az osz­tozásnál az első frontba került és sok nálánál nagyobb várost meg­előzött. Aki városunk életét figyelemmel kiséri, az jól tudja, hogy a kormá­nyok részéről soha nem tapasztalta ősi városunk az elkényeztetóst, sőt a múltja mutatja, mily mostoha el maradottságban tartották. Most egy­szerre és váratlanul kétszázezer pen­gője van arra, hogy haladását szol gálhassa s ezzel a közmunkák révén a szegény népen is segítsen, Mert minden pénz a két kézi munkások közé kerül s itt marad a városban. A városi közgyűlés fogja tehát meghatározni, hova költsük a nagy államsegítséget. A polgármester prog­ramal jön és a város közönségét bi­zonyára érdekelni fogja, hogy hova fordítják a mi nemzeti ajándékunkat." Ennyit a váci híradásból és mi esztergomiak fájó szívvel állapítjuk meg, hogy Esztergom város, ha ka­pott is 50 ezer pengőt, utoljára ma­radt. Ugyanezen lapnak más helyén ol­vassuk, hogy a közoktatásügyi mi­niszter a váci születésű Kornis Gyula államtitkár előterjesztésére a váci polgári fiúiskola építéséhez százezer pengőt utalványozott hogy az ottani munkanélküliség enyhíté­séhez hozzájáruljon. A váci polgári fiúiskola építését még eben az évben megkezdik, mert az építési összeg javarészét a mi nisz'er azonnal utalványozza. Boldog Vác, kinek váci születésű közoktatásügyi államtitkára és pénz­ügyminiszteri államtitkár országgyű­lési képviselője van és ezek segítik elő a dunamenti püspöki székhely gyors fejlődését. De nemcsak Vác kapott ilyen nagy összeget. Amint a városok kimuta­tását nézzük, a megyei városok kö­zött Szolnok ármentesítésre 117 ezer pengőt kapott, Balassagyarmat lak­tanya tatarozásra 200 ezret, Makó iparostanoncískolára 150 ezret, .Nyí­regyháza strandra és repüiőtérre 170 ezret. Rákospalota polgári iskolára 180 ezret, Salgótarján utcarende­zésre 100 ezret. A törvényhatósági városok közül is megemlítünk egy párat: Kecskemét vágóhidra 800 ez­ret, Miskolc reáliskolára 250 ezret, Sopron fürdőtelepre 380 ezret kapott. Esztergomnak 50 ezer pengő ju­tott. Ebből 10 ezer pengő a tisíti üdülőre és 40 ezer pengő egy nem létező halastóra. Azt hisszük fölös­leges, hogy külön kommentárt Írjunk, csak annyit kérdezünk: mit vétett Esztergom, hogy számára a legkeve­sebb jutott és hogy utolsónak maradt a városok között ? Ki enusk az oka ? Erre feleljenek ! Ék Nincsenek kommunista-agitá­torok Esztergommegyében Meszes Ferenc felszólalt a vár­megyei közgyűlésen, hogy Eszter­gomban és a környéken kommunista­agitátorok járnak. A rendőrség le­folytatta a nyomozást — ami tulaj­donképpen állandóan is folyik — de semmi jelek nem mutatnak arra, hogy tervszerű agitáció folyna. Egy­általában semmit sem észleltek a detektívek. A rendőrség kérdést inté­zett Meszes Ferenchez is, aki azt mondotta, hogy az újságban olvasta, hogy kommunista agitátorok járnak és tartani lehet attól, hogy azok Esz­tergomba is eljönnek. Ezt az aggo­dalmát fejezte ki, hogy minden agi­tációnak elejét vegye a hatóság. Felszólalását tehát így értette. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási nap­közi gyermekotthon az őszi idők be­álltával megnyílik. Minden a jó lel­kek könyörüle'es felkarolásától függ­Azért kérjüR a gyermekmentő lelke­ket, ne feledkezzenek meg a szent­tamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adjmányaikat szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is a vízivárosi plébániára kül­deni. A vármegye feliratot küld a kormánynak a megcson­kított varmegyék vagyoni megosztását illetően Baráti Huszár Aladár dr. főispán a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén bejentette, hogy a vármegyék vagyonának megosztására vonatko­zólag a kormány a csehszlovák állammal egyezséget kötött, mely­nek értelmében a két államban a megyék vagyonából mindegyikéi az a rész illeti meg, amely a várme­FárfLnltnni/ falnltn AQ telikahát-£7nvetp.l<At rendkívül nlnsrín árusítia ILLÉS-céfl Széchenvi-tér 21.

Next

/
Thumbnails
Contents