Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-06 / 87.szám

Egy budapesti lap a városnál folyó vizsgálatokról A „Magyar Hétfő" fővárosi lap f. •pó 3 iki száma a következőket írja: A környékétől nagyrészben megosztott Esztergom költségvetését agyarányu beruházásai megingatták. A város háztartásának megingása a felettes hatóságok beavatkozását vonta tnaga után. Baráti Huszár Aladár dr. főispán a belügyminisztertől szakértői bizottság kiküldését kérte, hogy azok a város összes közmunkáinak felülvizsgálása után javaslatot terjesszenek elő, mint lehet Esztergomot megmenteni a gazdasági összeomlástól. A miniszteri bizottság működésével kapcsolatban a városban különböző hirek terjedtek el. Sokan tudni vélik, hogy a most meginduló vizsgálat összefüggésben van pár év előtt, Száva mérnök által hangoztatott, panamavádakkal, amelyek hatósági kivizsgálása a mérnök tragikus halála rifiatt nem indult meg, A városban elterjedt hírekről, a miniszteri szakbizottság vizsgálatáról a Magyar Hétfő munkatársa beszélgetett Antóny Béla dr. polgármesterrel. — Esztergom vezetősége — mondotta a polgármester — minden igyekezetével azon volt, hogy a trianoni ihatár következtében katasztrofális helyzetbe jutott lakosság kereseti lehetőségét, megélhetését biztosítsa. A primási műkincsek, a gyógyvíz, amely a margitszigetivel mindenben fölveszi a versenyt és egyéb történelmi és természeti értékek felhasználásával Esztergomot idegenforgalmi érdekességgé, üdülőhellyé tettük. Természetes, hogy a berendezkedés, ugy a magánvállalkozókra, mint a városra, nagy terhek viselését rótta. A város vízvezetéket, utcákat, iskolákat építtetett. De ezeknél a beruházásoknál nyugodt lelkiismerettel állithatom, nem történt semmiféle hivatali mulasztás szabálytalanság. A szakértői vizsgálattal kap csolatban elterjedt hirek alaptalanok. Nem fedi a valóságot, hogy a vízvezeték építkezésnél nem a szerződésben megállapított csöveket fektették volna le és az elszámolásoknál visszaélések történtek volna. A vízvezeték építkezést már egyszer Makó-Ktéger Sándor miniszteri tanácsos vezetésével négy tagból álló bizottság felülvizsgálta és mindent rendben talált. Valótlan az, hogy a csatornaépítkezésnél nem tartották be az előírás feltételeit és hogy egy szakaszon már a hibákat kijavították volna. Téves az az állítás is, hogy a járdák kövezésénél uj kövek felszámítása mellett, más utcákból felszedett és megfordított kövek lettek volna lerakva. Tény az, hogy egyes útszakaszokat használt kövekkel burkoltattuik, de ezeknél a kövek nem lettek uj kövek árában felszámítva. A Dunaparti sétány topeka kikövezéséne'< gyenge alapozása megfelel a valóságnak. Azt a város maga készíttette vékony alappal, mert gyalogjárók részére a gyenge alap is megfelel és éppen ezért zártuk ki a Dunaparti-sétány kocsiutjáról a teherforgalmat. A régi Szent János-utcai ingatlanok kisajátítása ügyeben elhangzott panaszok szintén minden alapot nélkülöznek. A város nem tett az érdekelt ingatlantulajdonosok kö zött különbséget. Mivel nem tud unk velük megegyezni a kisajátítások értékmegállapitását a bíróság végezte. Azért kellett ezt a 200.000 pengős kisajátítást a városnak elvégezni, mert a ^kultuszminisztérium ragaszkodott ehhez a telekkomplekszumhoz. Tény, hogy a városra ez nagy tehertétel volt és lehetett volna a zárdaépitkezést másképpen is megoldani. Huszár l.Aladár főispán a vizsgálatról a következő nyilatkozatot adta : — A vármegye szerdai kisgyűlésén hangsúlyoztam, hogy Esztergom vezetőségével szemben meg kell állapitanom, hogy ^ teljes tájékozatlanságot és nemtörődömséget látok a város adminisztrálásában. Ez az egyik oka is annak, hogy felügyeleti jogkörömnél fogva &z összes közmunkákat miniszteri szakértőkkel felülvizsgáltatom. A város komplikélt üzemeinél a kiadások nagyok ós a háztartás egyensúlya nincs rendben. Mivel nagyon nehéz ezekbe a dolgokba a szokásos felülvizsgalatok során beletekinteni s mivel a felügyeleti hatóság nem iát a kulisszák mögé, szükségesnek tartottam az alapos és részletes szakértői vizsgálat elrendelését. A vizsgálat eddigi eredményéről nem nyilatkozhatom. Hetekig eltart még és a befejezése után referálok a belügyminiszter urnák. Meszest leszúrta. A városban azt hiresztelték, hogy Kovács lefogta Meszest, de ez nem felel meg a valóságnak. A vallomás szerint Meszes már nyitott késsel jött Szenczi j feié, aki mikor látta, maga is elővette kését. Az újabb tanúvallomás :szerint a korcsmában volt nézetéllérés Meszes és Szenczi között. A jelek szerint az sincs kizárva, hogy Szenczi önvédelemből használta kését. Hogy Meszesnél valóban kés volt, azt az bizonyítja, hogy a detektívek megtalálták Meszes kését is. Szenczi kése, illetőleg a korcsmából elvitt konyhakés az árokban feküdt. Találtak egy bajonetthüvelyt is a Agyonszúrtak egy esztergomi legényt Vasárnap hajnalban több észter gomi legény ittas állapotban betért a Gerendás-féle vendéglőbe, ahol italt kértek. A záróra már elmúlt és a korcsmáros a konyhában adott italt a legényeknek. Az asztalon hevert egy kés és ezt az egyik legény magához vette. Szóváltás vagy veszekedés azonban nem volt. Később a legények elmentek és Meszes Mihály nevű 29 éves földmives legény hazakísérte egyik barátját. Amikor visszafelé jött, a Kenderföld-utca sarkán találkozott Szenczi Gyulával, aki szintén velük volt a kocsmában. Rövid szóváltás után Szenczi Gyula és Meszes Mihály dulakodni kezdtek. Szenczi ekkor — az előre kézben tartott késsel — mellenszurta Meszest, aki eszméletlenül dőlt az árokba. Reggel találták meg holtan, a kés a répaföldön volt. Felkér Béla detektív csoportvezető azonnal a helyszínre ment és d. e. órára már be kisérték Szenczit és társait. Szenczi Gyula először tagadta bűnösségét, csak délután tört meg és önként jelentkezett vallomásra. A szesz is elpárolgott a fejéből és tudatára éb redt tettének. Beismerte azt és csu pán azzal védekezett, hogy ittas állapotban szúrta le Meszest a konyhakéssel. Hétfőn kiszállt az ügyész és rekonstruálták a gyilkosságot. Meszes holttestét kedden d. u. 2 órakor boncol ták fel. Megállapították, hogy a szúrás átvágta a * nyak főütőerét és azonnali halált okozott. Szenczi Gyulát a pestvidéki kir. ügyészségre szállítják. Külön eljárás indul meg a korcsmáros ellen, aki zárórán túl adott italt a legényeknek. A rendőrség őrizetében van Kovács Ferenc földmiveslegóny is, aki vasárnap reggel Szenczivei volt együtt és látta is, amikor Szenczi tett színhelyétől pár lépésre, de ennek semmi köze nincs a gyilkossághoz. Szenczi Gyula a legutolsó vallomásában azt is elmondotta, hogy amikor Meszest leszúrta, elment a közeli kúthoz és megmosta kezeit, azután hazament lefeküdni. A boncoláson mind a két legény idegesen viselkedett és nem akarták végignézni az orvosok munkáját. A boncolást Tóth Pál dr. törvényszéki orvosszakértő és Hnszlicska András dr. törvényszéki segédorvos végezte. Megállapították, hogy a szúrás elvágta a főütőerét és mintegy tíz cmnyire hatolt a tüdőbe. 300 ezer pengős adományi kapott Vác város a kormánytól A „Váci Hírlap" november 2 iki számában olvassuk : „ A belügyminisztériumban a nyomorenyhitő akcióval kapcsolatosan igen fontos tanácskozások történtek. Az értekezletre elküldötte minden város képviselőjét s mid^n annak vége lett, Krakker Kálmán polgármesterünk zsebében a készpénzértéket képviselő kétszázezer pengős utalvánnyal tért haza városába. A kormány arra adta ezt a nagy összeget, hogy még a tél előtt meg indítandó közmunkákra fordítsa Vác város s e?zel is a nagy Ínségen se. gítsen. Mint értesülünk, a közeli napokban összeül a rendkívüli városi közgyűlés, hogy határozzon, mire költi el a hatalmas összeget képviselő ajándékot ? Vác városa most az osztozásnál az első frontba került és sok nálánál nagyobb várost megelőzött. Aki városunk életét figyelemmel kiséri, az jól tudja, hogy a kormányok részéről soha nem tapasztalta ősi városunk az elkényeztetóst, sőt a múltja mutatja, mily mostoha el maradottságban tartották. Most egyszerre és váratlanul kétszázezer pengője van arra, hogy haladását szol gálhassa s ezzel a közmunkák révén a szegény népen is segítsen, Mert minden pénz a két kézi munkások közé kerül s itt marad a városban. A városi közgyűlés fogja tehát meghatározni, hova költsük a nagy államsegítséget. A polgármester programal jön és a város közönségét bizonyára érdekelni fogja, hogy hova fordítják a mi nemzeti ajándékunkat." Ennyit a váci híradásból és mi esztergomiak fájó szívvel állapítjuk meg, hogy Esztergom város, ha kapott is 50 ezer pengőt, utoljára maradt. Ugyanezen lapnak más helyén olvassuk, hogy a közoktatásügyi miniszter a váci születésű Kornis Gyula államtitkár előterjesztésére a váci polgári fiúiskola építéséhez százezer pengőt utalványozott hogy az ottani munkanélküliség enyhítéséhez hozzájáruljon. A váci polgári fiúiskola építését még eben az évben megkezdik, mert az építési összeg javarészét a mi nisz'er azonnal utalványozza. Boldog Vác, kinek váci születésű közoktatásügyi államtitkára és pénzügyminiszteri államtitkár országgyűlési képviselője van és ezek segítik elő a dunamenti püspöki székhely gyors fejlődését. De nemcsak Vác kapott ilyen nagy összeget. Amint a városok kimutatását nézzük, a megyei városok között Szolnok ármentesítésre 117 ezer pengőt kapott, Balassagyarmat laktanya tatarozásra 200 ezret, Makó iparostanoncískolára 150 ezret, .Nyíregyháza strandra és repüiőtérre 170 ezret. Rákospalota polgári iskolára 180 ezret, Salgótarján utcarendezésre 100 ezret. A törvényhatósági városok közül is megemlítünk egy párat: Kecskemét vágóhidra 800 ezret, Miskolc reáliskolára 250 ezret, Sopron fürdőtelepre 380 ezret kapott. Esztergomnak 50 ezer pengő jutott. Ebből 10 ezer pengő a tisíti üdülőre és 40 ezer pengő egy nem létező halastóra. Azt hisszük fölösleges, hogy külön kommentárt Írjunk, csak annyit kérdezünk: mit vétett Esztergom, hogy számára a legkevesebb jutott és hogy utolsónak maradt a városok között ? Ki enusk az oka ? Erre feleljenek ! Ék Nincsenek kommunista-agitátorok Esztergommegyében Meszes Ferenc felszólalt a vármegyei közgyűlésen, hogy Esztergomban és a környéken kommunistaagitátorok járnak. A rendőrség lefolytatta a nyomozást — ami tulajdonképpen állandóan is folyik — de semmi jelek nem mutatnak arra, hogy tervszerű agitáció folyna. Egyáltalában semmit sem észleltek a detektívek. A rendőrség kérdést intézett Meszes Ferenchez is, aki azt mondotta, hogy az újságban olvasta, hogy kommunista agitátorok járnak és tartani lehet attól, hogy azok Esztergomba is eljönnek. Ezt az aggodalmát fejezte ki, hogy minden agitációnak elejét vegye a hatóság. Felszólalását tehát így értette. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörüle'es felkarolásától függAzért kérjüR a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adjmányaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára küldeni. A vármegye feliratot küld a kormánynak a megcsonkított varmegyék vagyoni megosztását illetően Baráti Huszár Aladár dr. főispán a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén bejentette, hogy a vármegyék vagyonának megosztására vonatkozólag a kormány a csehszlovák állammal egyezséget kötött, melynek értelmében a két államban a megyék vagyonából mindegyikéi az a rész illeti meg, amely a vármeFárfLnltnni/ falnltn AQ telikahát-£7nvetp.l<At rendkívül nlnsrín árusítia ILLÉS-céfl Széchenvi-tér 21.