Esztergom és Vidéke, 1930

1930-09-28 / 76.szám

pedig csak akkor lehet eredményre vezetni, ha azt szeretjük. El kell fogadnunk a pénzbeli támogatást is és az inségadót. Mi lesz a télen, ha már most ilyen nagy a nyomor? Lelkiismeretben kötelesség tehát, hogy mindnyájan a segítségre siessünk. ' . Nem kell kétségbeesnünk, mert itt vannak a bányák, vannak ipartelepeink, gyáraink, itt vannak a bankok, a főpapjaink, az ügyvédek és még sok tehetős ember, akik segíteni tudnak a nyomorgókon. — Én érző ember vagyok — emelte fel hangját Báthy László — és hogy nem beszélek a levegőbe, leteszek a ház asztalára kétezer pengőt, hogy ezzel is hozzájáruljak a nyomor enyhítéséhez. Kövessék mások is a példámat. Tapsorkán zúgott fel erre a nemes és szivet tartalmazó gesztusra és sokáig tartó éljen hallatszott. Az őszinte nagyrabecsülés megnyilatkozása volt ez. Percekig lelkesedés töltötte be a termet és éreztük, hogy a munkanélküliség megoldása elindult és nagy reményünk van arra, hogy sikerülni fog az akció. Vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József állt fel ezután. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad pénzt, mint munkanélküli segélyt kiutalni, hanem a pénz ellenében munkát kell követelni. Úgy gondolja, hogy a nép elsősorban munkát vár és az ezután járó keresetet. A legfőbb gond tehát az legyen, hogy munkát adjunk a munkanélkülieknek. Jakus János a Pilisszentléleki-út elkészítését sürgeti, ami szintén t

munkaalkalmat adna. Etter Ödön takarókpénztári elnökvezérigazgató is felszólalt a kérdésben. A súlyos helyzetet legjobban a pénzintézetek vezetői ismerik. A sok kölcsön is mutatja az emberek pénztelenségét. A nyomorúságot a kamatokban is lehet látni és igazán csak tt érezzük a gazdasági helyzet retenetességét. De ezzel a nehéz helyettel szemben is megértést mutat s mint az Esztergomi Takarékpénztár vezetője, a város szegényei, a szenttamási gyermekotthon és a népkonyha részére szintén kétezer pengővel járul hozzá. Újra felzúgott a taps és az éljen fzés, mindenki szívvel-lélekkel állt az ügy mellett. Etter Ödön az ujabb fkétezer pengővel négyezerre emelte fel az összeget és most már teljes bizakodással tekinthetünk az akció elé. Bizonnyára sokan mások is meg fog nak mozdulni és követik majd ezt a két nemes példát. Gróh József dr. Kereskedelmi és Iparbank igazgató a következő felszólaló. Az a kívánsága, hogy a gyakorlatba is átvigyük az elhatározásokat. Idézi a főispán szavait, amelyek szerint „testben és lélekben egyek vagyunk a munkásokkal". Ha ezt mondjuk akkor igazán ugy is cselekedjünk. Itt vannak Esztergom körgyéken a bányák, amelyeknek teljes üzeme a munkanélküliség megoldását is jelentik. Sajnos Magyarországon nincs meg a társadalmi szervezettség, mert ha az meg volna, akkor nem történne meg hogy külföldi szenet vásárolunk, amelyek a mi bányáink termelését csökkentjük és előidézzük a munkanélküliséget. Évente 165 millió pengő vándorol ki külföldre szénért. Csak kérdezzük meg a bánya vezetőket, mit mondanánk, ha ez a 165 millió a mi bányánk termelésébe folyna bele. Egyszerre nagyot esne a munkanélküliség. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos azt a javaslatot teszi, hogy járuljon az egész társadalom a munkanélküliség megoldásához. A havi fizetésből mindenki adjon 1—2 °/o-ot a munkanélküliség enyhítésére. A megnyilvánult áldozatkészségért és az általános nagy érdeklődésért ós megértésért Karcsay Miklós főjegyző mondott köszönetet és azt az ígéretet tette Huszár Aladár dr. főispán és Palkovics László alispán nevében, hogy a vármegye a leggyorsabban végzi el a katasztert és minél előbb siet a munkanélküliek segítségére. Új esztergomi prospektus jelenik meg e héten bárom nyelven, 61 fényképpel, cimtárral és telefonjegyzékkel Már régen volt arról sző, hogy Esztergom számára olyan prospektust kellene készíteni, amely városunkat reprezentálná. Különösen a Szent Imre-év tartamára lett volna erre szükség. Mivel azonban az idegenforgalom nem egy évre szól ós mivel tulaj donképen az esztergomi idegenforgalom nagyobb kiszélesedését az ezután következő esztendőkben látjuk, elhatároztuk, hogy olyan idegenforgalmi prospektust készítünk, amely nemcsak Esztergomot reprezentálja, hanem idegenforgalmi ós gyakorlati célt is szolgál. A héten a Laiszky nyomdából már ki is kerül ez az uj prospektus, finom műnyomó papíron művészi kivitelben. Talán sokan azon a véleményen vannak, hogy ősszel már nincsen célja az esztergomi idegenforgalom propagálásának, mivel a tél előtt állunk. Szerény véleményünk az, hogy igenis az ősz és a tél folyamán is kell propagandát kifejtenünk, hogy a jövő esztendő annál eredményesebb legyen. Az uj prospektus, amely a heten hagyja el nyomdánkat 61 eredeti fényképklisét tartalmaz és háromnyelvű szövegben illetőleg magyarázatokban nyújt Esztergomról kiváló tájékoztatást. A prospektust szerkesztőnk, Vécs Ottó irta ós ő készítette a fényképfelvételeket is. Ezek a fényképfelvételek a város különböző pontjairól, a legjellemzőbb és legértékesebb nevezetességekről készültek. Művészi munkát is látunk ebben, amennyiben jfaschik Álmos festőművész tanár és vitéz B&ior-Bayer Gusztáv véleményeit is érvényesítettük. Nemcsak az ismert nevezetességek helyeit találjuk meg a prospektusban, ha nem azokat a részleteket ós amelyek feltétlen érdeklődésre számítanak. Vécs Ottó nagyszerű beállításban tárja ezeket a helyeket elénk és igen örülünk, hogy művészeti szempontból is látjuk Esz tergomot érvényesülni. A prospektus felöleli röviden és jellemzően az esztergomi idegenforgalmi vonatkozásokat, a nevezetességeket, a fürdést, a nyaralást, a vikendezést, a turisztikát és az iskolaváros előnyeit. A magyar szövegen kívül francia és német szöveget és magyarázó sorokat találunk. A francia szöveget Schlachta Erzsébet irta, a németet Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató és Rosta József tanítóképző intézeti tanár. Minden garancia megvan tehát arra, hogy a prospektus valóban jó összeállításban kerül ki a nyomdából és hogy több évre fog szólni. Külön meg kell emlékezni e prospektus címlapjáról, amely vitéz Bajor Bayer Ágoston művészi munkája. Kék, sárga, fehér színezésben az esztergomi tanulmányút, a fürdés ós a nyaralás lehetőségét látjuk ebben a rajzban kifejezésre jutni. A prospektus felírása: Esztergom Hungária. Hozzáértő vélemények szerint a prospektus nemcsak hogy Esztergomot reprezentálja de nemzetközi jelleggel is bir. De a fényképek és a háromnyelvű szöveg még nem meriti ki a prospektus tartalmát. Az általános ismertető rész utan ott találjuk a legfontosabb esztergomi címeket, belül egy kis cimtárt is kapunk a kezünkbe. Ezenkívül telefonjegyzék egészíti ki a füzetet. Legvégül hirdetéséket találunk, a legelső esztergomi cégektől. A citntári részben pontosan megA zsámbéki templom itta: Einczioger Ferenc Országunk az építőművészet terén nem tarthatott lépést a szerencsésebb fekvésű és kedvezőbb politikai s társadalmi viszonyok között élő nyugati nemzetekkel, mert a művészet ezen ága zavartalan állami életet, tartós nyugodt nemzeti fejlődést és kellő anyagi jólétet kivan. Bár a magyarság az alkotmányos királyság ölében, biztos tudattal lépett a nyugati fejlődés terére és már az Árpádok korában is számos jelét adta az építőművészet haladott kultúrája befogadására, bizonyság reá a székesfehérvári, pécsi, esztergomi és több más hasonló fényű lapos mennyezetű bazilikáink, de. hogy nekünk a sok szép műemlékből igen kevés, n ajdnem semmi sem maradt meg, míg Európa népei még a messze korból is tudnak valamit felmutatni, ez szerencsétlenségünk, de nem szégyenünk. Hogy aztán a mi kevés műemló kink a tatár, török, osztrák és belviszályok dúlása után megmaradt és hogy azt a keveset sem tudtuk megőrizni és fenntartani, az már jórészt megközelíti a szégyen fogalmát. Ilyen élénken kiáltó példa erre a közeli zsámbéki templom mai elhagyatott állapota. * * * .. . Csepegős őszeleji, esős vasárnapon a piiiscsabai vasúti állomásról autóbuszon érkezve, már messziről szembetűnik a magas dombtetőn álló, időmarta megviseitségében is a fenséges templomrom. Az esős, borús égbe stílusosan rajzolódnak bele az elmúlás gondolatát ébresztő romok markáns vonalai. Keresztül vágva a falun, a házakkai borított domb lejtőjén, deszkapalánkkal bekerített térségen bontakozik ki a maga valójában a sokszázados emlék. A zsámbéki templom kiváló építőművészeti jelentősége abban áll, hogy itt a csúcsíves ízlés elvei minden más átmeneti korú templomunknál határozottabban és amellett tiszta román-stíl elemekkel művészi összhangban egyesülve érvényesülnek. Zsámbék egykori, Keresztelő Szent Jánosról nevezett prépostságát II. Smaragd comes, testvérével, Egyeddel alapította. Smaragd az 1205— 1206. évben országbíró volt s 1222. év körül halt meg. A templom még romjaiban a legszeb középkori emlék az országban s külföldön is ritkítja párját. A háromhajós, bazilikás elrendezésű, átmeneti stílű templom nyugati románhomlokzatán kettő, alján a mellék hajók felé nyílt toronnyal, kelet felé három egymáshoz simuló, kétfelől félköríves, a közepén sokszögű apszissal, csúcsíves belső homlokzatával, faragott kövekből oltatlan mészbe falazva épült s nemes arányaival, nemes tagoltságával, fennmaradt déli pillérsorának gazdagon faragott fejezeteivel, kőből épült süvegtornyával valamikor a jáki templom méltó párja volt. A három hajó belső köröndjót a nyolcszög öt oldda zárja be, a mellékhajók köröndjei félkörben záródtak. A hajókat elválasztó oszlopokból karcsú csúcsívek nyúltak a magasba s ezek tartották a templom terméskő-fedelét. Egy ilyen ív teljes épségében (vaspánttal megerősítve) ma is fennáll. Kiválóan szép alkotás a főhajó egyetlen épen maradt, madarakat ábrázoló oszlopfeje is. A III. század első harmadában épült a Nyakas fensík szélére és országhíres pompával, a pápa követe jelenlété ben 1235-ben, II. Endre királyunk elhalálozási évében szentelték fel. A déli falában fellelhető mesterjegy szerint valószínűleg Villard de Honnecourié, a kassai székes egyház mestere építette. A templom még igy romjaiban is feltűnően hasonlít a párisi Notre Dame hoz, csak méreteit tekintve, mintha huga lenne. Zsámbék, a csöndes svábfalu, hajdan az ország egyik jelentős helye volt. Kezdetben a francia szárma zású Ayuard nemzetiség, majd a székesfehérvári Smaragd prépost birtoka volt, gyönyörű várával együtt, melynek helyén ma a kolostor áll. 1475-ben Sixtus pápa a pálos-rend nek ajándékozta az egész községgel együtt, 1490-ben Corvin Jánosé, 1542-ben pedig a töröké (basa székhely leti) és elpusztult a templom belső berendezése, s a török harcok alatt golyó verte át falait. Török idők után egykori vára is elpusztult és helyén a gróf Zichy-fóle kastély áll. Török idők maradványa a község érdekes közkútja is. Buda elfoglalása után indult pusztulásnak a már akkor háromszázéves templom és lefolyt négyszáz óv óta érdekében csak annyi történt, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága 1891-ben Möller tanár vezetése mellett, a leomlott törmelékeket eltakaríttatta, a veszélyeztetett részeket nyerstégla-falazással biztosította ós a templom környezetét deszka-kerítéssel látta el. Valószínű, hogy az élelmes lakosság is segített már korábban az omladékok eltakarításában s hihetőleg több szomszédos ház falában találna a kutató templomköveket. Ma az eldugott és forgalomból kieső Zsámbék egyetlen látnivalója (belépődíj 30 fillér) és a lakói is alig tudják már, hogy e helyet hajdan királyok taposták. Egyik forrásomban azt olvasom, hogy III. Bála király neje, artioriai (?) Anna királyné is meglátogatta a templomot, ami erős tévedés, mert III. Bíla 1172—1196. években uralkodott és első neje Manuel császár rokona, antiochiai Anna hercegnő, már 1184-ben halott volt. Béla második nejét, Fülöp Ágost francia király nővérét, Margitot, pedig 1186-ban vette nőül ós így mindkét asszony idejében a templom még nem állt. De még ma áll és ékes nyelven tolmácsolja a magyarság hajdani nagyságát.