Esztergom és Vidéke, 1930

1930-09-28 / 76.szám

pedig csak akkor lehet eredményre vezetni, ha azt szeretjük. El kell fogadnunk a pénzbeli tá­mogatást is és az inségadót. Mi lesz a télen, ha már most ilyen nagy a nyomor? Lelkiismeretben kötelesség tehát, hogy mindnyájan a segítségre sies­sünk. ' . Nem kell kétségbeesnünk, mert itt vannak a bányák, vannak ipartelepeink, gyá­raink, itt vannak a bankok, a főpapjaink, az ügyvédek és még sok tehetős ember, akik segíteni tudnak a nyomor­gókon. — Én érző ember vagyok — emelte fel hangját Báthy László — és hogy nem beszélek a levegőbe, leteszek a ház asztalára két­ezer pengőt, hogy ezzel is hozzájáruljak a nyomor eny­hítéséhez. Kövessék mások is a példámat. Tapsorkán zúgott fel erre a ne­mes és szivet tartalmazó gesztusra és sokáig tartó éljen hallatszott. Az őszinte nagyrabecsülés megnyilat­kozása volt ez. Percekig lelkesedés töltötte be a termet és éreztük, hogy a munka­nélküliség megoldása elindult és nagy reményünk van arra, hogy sikerülni fog az akció. Vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József állt fel ezután. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad pénzt, mint mun­kanélküli segélyt kiutalni, hanem a pénz ellenében munkát kell követelni. Úgy gondolja, hogy a nép első­sorban munkát vár és az ezután járó keresetet. A legfőbb gond tehát az legyen, hogy munkát adjunk a munkanélkülieknek. Jakus János a Pilisszentléleki-út elkészítését sürgeti, ami szintén t munkaalkalmat adna. Etter Ödön takarókpénztári elnök­vezérigazgató is felszólalt a kérdés­ben. A súlyos helyzetet legjobban a pénzintézetek vezetői ismerik. A sok kölcsön is mutatja az emberek pénz­telenségét. A nyomorúságot a kama­tokban is lehet látni és igazán csak tt érezzük a gazdasági helyzet ret­enetességét. De ezzel a nehéz hely­ettel szemben is megértést mutat s mint az Esztergomi Takarékpénz­tár vezetője, a város szegé­nyei, a szenttamási gyermek­otthon és a népkonyha ré­szére szintén kétezer pen­gővel járul hozzá. Újra felzúgott a taps és az éljen fzés, mindenki szívvel-lélekkel állt az ügy mellett. Etter Ödön az ujabb fkétezer pengővel négyezerre emelte fel az összeget és most már teljes bizakodással tekinthe­tünk az akció elé. Bizonnyára sokan mások is meg fog nak mozdulni és követik majd ezt a két nemes példát. Gróh József dr. Kereskedelmi és Iparbank igazgató a következő fel­szólaló. Az a kívánsága, hogy a gyakorlatba is átvigyük az elhatá­rozásokat. Idézi a főispán szavait, amelyek szerint „testben és lélekben egyek vagyunk a munkásokkal". Ha ezt mondjuk akkor igazán ugy is cselekedjünk. Itt vannak Esztergom körgyéken a bányák, amelyeknek teljes üzeme a munkanélküliség megoldását is jelentik. Sajnos Magyarországon nincs meg a társadalmi szervezettség, mert ha az meg volna, akkor nem történne meg hogy külföldi szenet vásárolunk, ame­lyek a mi bányáink termelését csök­kentjük és előidézzük a munkanél­küliséget. Évente 165 millió pengő vándorol ki külföldre szénért. Csak kérdezzük meg a bánya vezetőket, mit monda­nánk, ha ez a 165 millió a mi bá­nyánk termelésébe folyna bele. Egy­szerre nagyot esne a munkanél­küliség. Schmidt Sándor bányaügyi főta­nácsos azt a javaslatot teszi, hogy járuljon az egész társadalom a mun­kanélküliség megoldásához. A havi fizetésből mindenki adjon 1—2 °/o-ot a munka­nélküliség enyhítésére. A megnyilvánult áldozatkészségért és az általános nagy érdeklődésért ós megértésért Karcsay Miklós fő­jegyző mondott köszönetet és azt az ígéretet tette Huszár Aladár dr. főispán és Palkovics László alispán nevében, hogy a vármegye a leg­gyorsabban végzi el a katasztert és minél előbb siet a munkanélküliek segítségére. Új esztergomi prospektus jelenik meg e héten bárom nyelven, 61 fényképpel, cimtárral és telefonjegyzékkel Már régen volt arról sző, hogy Esztergom számára olyan prospek­tust kellene készíteni, amely váro­sunkat reprezentálná. Különösen a Szent Imre-év tartamára lett volna erre szükség. Mivel azonban az idegen­forgalom nem egy évre szól ós mi­vel tulaj donképen az esztergomi ide­genforgalom nagyobb kiszélesedését az ezután következő esztendőkben látjuk, elhatároztuk, hogy olyan ide­genforgalmi prospektust készítünk, amely nemcsak Esztergomot repre­zentálja, hanem idegenforgalmi ós gyakorlati célt is szolgál. A héten a Laiszky nyomdából már ki is kerül ez az uj prospektus, finom műnyomó papíron művészi kivitelben. Talán sokan azon a véleményen van­nak, hogy ősszel már nincsen célja az esztergomi idegenforgalom propa­gálásának, mivel a tél előtt állunk. Szerény véleményünk az, hogy igenis az ősz és a tél folyamán is kell propagandát kifejtenünk, hogy a jövő esztendő annál eredményesebb legyen. Az uj prospektus, amely a heten hagyja el nyomdánkat 61 eredeti fényképklisét tartalmaz és három­nyelvű szövegben illetőleg magyará­zatokban nyújt Esztergomról kiváló tájékoztatást. A prospektust szer­kesztőnk, Vécs Ottó irta ós ő készí­tette a fényképfelvételeket is. Ezek a fényképfelvételek a város külön­böző pontjairól, a legjellemzőbb és legértékesebb nevezetességekről készül­tek. Művészi munkát is látunk ebben, amennyiben jfaschik Álmos festő­művész tanár és vitéz B&ior-Bayer Gusztáv véleményeit is érvényesítet­tük. Nemcsak az ismert nevezetes­ségek helyeit találjuk meg a pros­pektusban, ha nem azokat a részle­teket ós amelyek feltétlen érdeklő­désre számítanak. Vécs Ottó nagy­szerű beállításban tárja ezeket a he­lyeket elénk és igen örülünk, hogy művészeti szempontból is látjuk Esz tergomot érvényesülni. A prospektus felöleli röviden és jellemzően az esztergomi idegenfor­galmi vonatkozásokat, a nevezetessé­geket, a fürdést, a nyaralást, a vikendezést, a turisztikát és az iskola­város előnyeit. A magyar szövegen kívül francia és német szöveget és magyarázó sorokat találunk. A francia szöveget Schlachta Erzsébet irta, a németet Obermüller Ferenc reális­kolai igazgató és Rosta József tanító­képző intézeti tanár. Minden garan­cia megvan tehát arra, hogy a pros­pektus valóban jó összeállításban kerül ki a nyomdából és hogy több évre fog szólni. Külön meg kell emlékezni e pros­pektus címlapjáról, amely vitéz Bajor Bayer Ágoston művészi munkája. Kék, sárga, fehér színezésben az esztergomi tanulmányút, a fürdés ós a nyaralás lehetőségét látjuk ebben a rajzban kifejezésre jutni. A prospektus felírása: Esztergom Hungária. Hozzáértő vélemények szerint a prospektus nemcsak hogy Esztergomot reprezentálja de nem­zetközi jelleggel is bir. De a fényképek és a háromnyelvű szöveg még nem meriti ki a pros­pektus tartalmát. Az általános ismer­tető rész utan ott találjuk a legfon­tosabb esztergomi címeket, belül egy kis cimtárt is kapunk a kezünkbe. Ezenkívül telefonjegyzék egészíti ki a füzetet. Legvégül hirdetéséket talá­lunk, a legelső esztergomi cégektől. A citntári részben pontosan meg­A zsámbéki templom itta: Einczioger Ferenc Országunk az építőművészet terén nem tarthatott lépést a szerencsésebb fekvésű és kedvezőbb politikai s társadalmi viszonyok között élő nyugati nemzetekkel, mert a művé­szet ezen ága zavartalan állami életet, tartós nyugodt nemzeti fejlő­dést és kellő anyagi jólétet kivan. Bár a magyarság az alkotmányos királyság ölében, biztos tudattal lépett a nyugati fejlődés terére és már az Árpádok korában is számos jelét adta az építőművészet haladott kul­túrája befogadására, bizonyság reá a székesfehérvári, pécsi, esztergomi és több más hasonló fényű lapos mennyezetű bazilikáink, de. hogy nekünk a sok szép műemlékből igen kevés, n ajdnem semmi sem maradt meg, míg Európa népei még a messze korból is tudnak valamit felmutatni, ez szerencsétlenségünk, de nem szégyenünk. Hogy aztán a mi kevés műemló kink a tatár, török, osztrák és bel­viszályok dúlása után megmaradt és hogy azt a keveset sem tudtuk megőrizni és fenntartani, az már jó­részt megközelíti a szégyen fogal­mát. Ilyen élénken kiáltó példa erre a közeli zsámbéki templom mai el­hagyatott állapota. * * * .. . Csepegős őszeleji, esős vasár­napon a piiiscsabai vasúti állomás­ról autóbuszon érkezve, már messzi­ről szembetűnik a magas dombtetőn álló, időmarta megviseitségében is a fenséges templomrom. Az esős, bo­rús égbe stílusosan rajzolódnak bele az elmúlás gondolatát ébresztő ro­mok markáns vonalai. Keresztül vágva a falun, a házakkai borított domb lejtőjén, deszkapalánkkal be­kerített térségen bontakozik ki a maga valójában a sokszázados emlék. A zsámbéki templom kiváló építő­művészeti jelentősége abban áll, hogy itt a csúcsíves ízlés elvei min­den más átmeneti korú templomunk­nál határozottabban és amellett tiszta román-stíl elemekkel művészi össz­hangban egyesülve érvényesülnek. Zsámbék egykori, Keresztelő Szent Jánosról nevezett prépostságát II. Smaragd comes, testvérével, Egyed­del alapította. Smaragd az 1205— 1206. évben országbíró volt s 1222. év körül halt meg. A templom még romjaiban a leg­szeb középkori emlék az országban s külföldön is ritkítja párját. A három­hajós, bazilikás elrendezésű, átme­neti stílű templom nyugati román­homlokzatán kettő, alján a mellék hajók felé nyílt toronnyal, kelet felé három egymáshoz simuló, kétfelől félköríves, a közepén sokszögű ap­szissal, csúcsíves belső homlokzatá­val, faragott kövekből oltatlan mészbe falazva épült s nemes arányaival, nemes tagoltságával, fennmaradt déli pillérsorának gazdagon faragott feje­zeteivel, kőből épült süvegtornyával valamikor a jáki templom méltó párja volt. A három hajó belső köröndjót a nyolcszög öt oldda zárja be, a mellékhajók köröndjei félkörben zá­ródtak. A hajókat elválasztó oszlo­pokból karcsú csúcsívek nyúltak a magasba s ezek tartották a templom terméskő-fedelét. Egy ilyen ív teljes épségében (vaspánttal megerősítve) ma is fennáll. Kiválóan szép alkotás a főhajó egyetlen épen maradt, ma­darakat ábrázoló oszlopfeje is. A III. század első harmadában épült a Nyakas fensík szélére és országhíres pompával, a pápa követe jelenlété ben 1235-ben, II. Endre királyunk elhalálozási évében szentelték fel. A déli falában fellelhető mester­jegy szerint valószínűleg Villard de Honnecourié, a kassai székes egyház mestere építette. A templom még igy romjaiban is feltűnően ha­sonlít a párisi Notre Dame hoz, csak méreteit tekintve, mintha huga lenne. Zsámbék, a csöndes svábfalu, hajdan az ország egyik jelentős helye volt. Kezdetben a francia szárma zású Ayuard nemzetiség, majd a székesfehérvári Smaragd prépost birtoka volt, gyönyörű várával együtt, melynek helyén ma a kolostor áll. 1475-ben Sixtus pápa a pálos-rend nek ajándékozta az egész községgel együtt, 1490-ben Corvin Jánosé, 1542-ben pedig a töröké (basa szék­hely leti) és elpusztult a templom belső berendezése, s a török harcok alatt golyó verte át falait. Török idők után egykori vára is elpusztult és helyén a gróf Zichy-fóle kastély áll. Török idők maradványa a község érdekes közkútja is. Buda elfoglalása után indult pusz­tulásnak a már akkor háromszázéves templom és lefolyt négyszáz óv óta érdekében csak annyi történt, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága 1891-ben Möller tanár vezetése mel­lett, a leomlott törmelékeket eltaka­ríttatta, a veszélyeztetett részeket nyerstégla-falazással biztosította ós a templom környezetét deszka-kerí­téssel látta el. Valószínű, hogy az élelmes lakosság is segített már korábban az omladékok eltakarításá­ban s hihetőleg több szomszédos ház falában találna a kutató templom­köveket. Ma az eldugott és forga­lomból kieső Zsámbék egyetlen látni­valója (belépődíj 30 fillér) és a lakói is alig tudják már, hogy e helyet hajdan királyok taposták. Egyik forrásomban azt olvasom, hogy III. Bála király neje, artioriai (?) Anna királyné is meglátogatta a templomot, ami erős tévedés, mert III. Bíla 1172—1196. években ural­kodott és első neje Manuel császár rokona, antiochiai Anna hercegnő, már 1184-ben halott volt. Béla má­sodik nejét, Fülöp Ágost francia király nővérét, Margitot, pedig 1186-ban vette nőül ós így mind­két asszony idejében a templom még nem állt. De még ma áll és ékes nyelven tolmácsolja a magyarság hajdani nagyságát.

Next

/
Thumbnails
Contents