Esztergom és Vidéke, 1930

1930-09-28 / 76.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 76. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, SZEPT. 28 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Hí lesz télen, ha már most ilyen nagy a nyomor? — Ezt kérdezte Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag a törvényhatóság csütörtöki rendkívüli közgyűlésén. Mi lesz a télen ? — ezt kérdezi ma mindenki a másiktól. Nem lesz kenyér, nem lesz fa, nem lesz zsír és nem.lesz cipő — halljuk a választ kétségbeesett embertársainktól. — Hozzá kell azonban tennünk e szomorú válaszhoz azt is, hogy a kenyértelenek és ruhátlanok 90 százaléka a saját hibáján kívül, sőt a saját verejtékes küzdelme ellenére jutott ebbe a rettenetes helyzetbe. Egy pillanatig sem szabad azt hinnünk, hogy a nyomor tisztári a nyomorgók ügye. Hiszen tudjuk, hogy a kelevények elhanyagolása könnyen megmérgezheti az egész testet. Az egész társadalom jól felfogott érdeke azt kívánja tehát, hogy sürgős segítség után nézzünk. Igenis van segítség 1 Kell lenni segítségnek! Csak meg kell szervezni a társadalom segítési készségét. Munkaalkalom is van és fölös javak is akadnak még, csak meg kell találni a hozzájuk vezető utat. A város minden vagyonos polgárának háza körül akadna olyan munka, amellyel egy hétig olyan módon tudna foglalkoztatni egy szegény munkanélkülit, hogy abból magának is, meg a munkanélkülinek is haszna lenne. Ezt a munkát azonban meg kell szervezni és ennek a munkának a jelentőségét a köztudatba kellene átvinni. Azt mondják: amelyik asztalnál négy ember jóllakik, ott az ötödik sem marad éhen. Nos, ennek a mondásnak gyakorlati alkalmazása ebben az esztendőben kenyeret és boldogságot jelentene. De jutott-e valakinek eszébe, hogy ilyen irányban megmozdítsa a társa dalom szivét ? Gondolt-e valaki arra, hogy necsak az üreskasszájú államra és közületekre bízzuk a munkanélküliség megoldását, hanem a társadalom is tegye szívügyévé ezt a kérdést? Igen. Báthy László prelátus, felsőházi tag gondolt erre kérdésre. Sőt tovább ment: cselekedett, példát adott. „Kétezer pengőt teszek le a ház asztalára, hogy ezzel is hozzájáruljak a nyomor enyhítéséhez. Kövessék mások is példámat.

u Uri gesztussal, szerető szívvel tette ezt a nemesszivű főpap és megállapította, hogy „lelkiismeretben kötelessége ma mindenkinek a munkanélküliségen segíteni, a nyomort enyhíteni." Szavai nem hangzottak el hiába, példáját másik példa követte és az újabb kétezer pengőt ott nyom ban felajánlotta Etter Ödön, a Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója. És hisszük, hogy társadalmi kiválóságaink mindmind sietni fognak segítségükkel a nyomor enyhítésére. A bátor szavak elhangzottak, a felebaráti, nemes cselekedet követőkre vár . . . Ne legyen ma senki az országban, megyénkben, városunkban, aki nem cselekszik hasonlóképen, ha tehetségében áll. A társadalom megmozdulását kell, hogy eredményezze ez a keresztényi szeretettől sugalt gyönyörű példa. Mindenki csak annyit adjon, amennyit ereje enged. Ez szigorúan erkölcsi és hazafias kötelesség! A vármegyei gyűlésen sürgették a munkanélküliség megoldását Báthy László: Leteszek a ház asztalára kétezer pengőt és kövessék mások is a példámat Szerdán délelőtt vármegyei közgyűlés volt, melyet baráti Huszár Aladár dr. főispán nyitott meg. A közgyűlés iránt nemcsak a bizottsági tagok, hanem a város közönsége is nagy érdeklődést mutatott, mert a tárgysorozatban a munkanélküliség kérdése szerepelt. Vájjon meg tudjuk-e azt oldani és mi módon? Ez volt a nagy kérdés. A közgyűlésen nemcsak a vár megyei vezetőség vett teljes számban részt, ott láttuk szenkviczi Pal kovics László alispánt is, aki tudva levőleg szabadságon van. A bizottsági tagok soraiban helyet foglalt Fehér Gyula dr. nagyprépost, Báthy László preiá'us-kanonok, felsőházi tag, Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési képviselő, Drahos János dr. prelátuskanonok, akiket, mint a fókáptalan tagjait láttuk a közgyűlésen. Ezen kivül o t voltak az országgyűlési képviselők, pénzintézetek, a gyárak és bányatelepek vezetői, társadalmunk reprezentánsai, szóval mindazokat, akik együttesen, közös határozattal tuának a fontos kérdésben állást foglalni és dönteni. Huszár Aladár dr. főispán beszéddel kezdte meg a közgyűlést. Megemlékezett a Szent Imre-ünnepségekről, a jubileumról, amelyet a magyar nemzet most tart. Szent Imre emlékét, történelmi jelentőségét j^yzőkönyvi. megörökítésre ajánlotta, amit a közgyűlés el is fogadott. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Vass József dr. népjóléti minisztertől is, akinek halála Esztergom és a vármegye gyásza is. Vass József dr. emléke is megörökítést kapott. Ezután ismét a kegyelet szavai hangzottak el, a tragikusan elhunyt Végh Kálmán dr. honvédelmi államtitkárról eriékezett meg a főispán és Végh Kálmán dr. emlékét megörökítésre ajánlotta. Azután a súlyos gazdasági válságra tért át Huszár Aladár dr. főispán. Amikor éppen a legsúlyosabbak a bajok, és amikor szeptember elsején a munkásság már utcai harcba ment, elismerőleg kell nyilatkozni a bányamunkásságunkról, amely nyugodtan viselkedett a krit :.us napokban. Gondja lesz a közgyűlésnek, hogy elismerését a legszélesebb rétegben juttassák el a munkások között. Amikor elismerőleg nyilatkozik a dorogi és más társulati munkások iránt, nem feledkezik meg arról, hogy a munkásságot a bajban meg ne segítsü'i, mert az ő bajuk a mi bajunk is, az ő sorsuk a mienk is. Testben és lélekben egyeknek kell lennünk, mert csak úgy tudunk jobb állapotokat teremteni. A főispán szavait helyeslőleg fogadták. Ezután Huszár -Aladár dr. főispán, ünnepélyesen átnyújtotta Palkovics^ László alispánnak a kormányzó ki\ tüntetését, a II. osztályú magyal* érdemkeresztet, amely az alispán 30l évi munkásságának a jutalma. Karcsay Miklós vármegyei főjegyzőnek a III. o. magyar érdemkeresztet nyújtotta át, majd Sághy Antal bányamérnöknek a kormányzói elismerést a kitüntetéssel. Féltizenkettő már elmúlt, amikor a tárgysorozatra került a sor. Néhány pont után a munkanélküliség kérdése került tárgyalás alá. Elsőnek Báthy László prelátus, felsőházi tag szólalt fel. — Soha nem volt még Magyarország ilyen súlyos helyzetben, mint most van. Ezért az ünnepi hangulatból most ereszkedjünk le a valóságba, amely nyomorával kétségbeejtő. Amikor Pesten egy munkástüntetésből — a parlament elé vonultak a munkások és némán állottak ott — 58 embert a rendőrségen előállítottak, jegyzőkönyvet vettek fel a kihallgatásokról. Alkalmam volt egy ilyen jegyzőkönyvet elolvasni: Nem vagyok én kommunista, sem bolsevista, hanem nincs munkám, kenyerem, szólt a vallomás. Járom a várost, hogy munkát kapjak és amikor hazamegyek, a feleségem^ remegve kérdi: hoztál kenyeret ? Éheznek a gyerekek . . . Nem, nem akarunk mi felforgatók lenni, hanem csak a parlament elé állottunk, hogy észrevegyenek bennünket. Itt Esztergomban is súlyosak a bajok ós hogy csak egy dologra mutassak rá, láttam szobafestőket szenet hordani. De még jó, hogy ilyen kereset is van. Ezek a tények mind sürgős beavatkozást követeinek, nem beszélek az öngyilkosokról, akik a halálba mennek, mert nincs munka, nincs megélhetés. Báthy László szavait mély megdöbbenéssel hallgatták a teremben. — Ügy tudom — folytatta Báthy László — az alispán úr már korábban intézkedett, hogy katasztert készítsenek a munkanélküliekről, mert a segítést enélkül nem tudják megoldani. Tudnunk kell, hol vannak a nyomorgó emberek, hol van az igazi nyomor ? Legutóbb alkalom lett volna nagyobb munka megindítására, ami egy kultúrmérnöki tervezetből bontakozott volna ki, de nem lett a dologból semmi, mert nem engedték a munka megindítását. Ezt nem szabad tovább tűrni és minden módot meg kell ragadni, hogy munkájuk legyen az embereknek. Szűnjön meg végre a bürokratizmus, mert az emberek éheznek és a gyermekek éhenhalnak. Báthy László javasolja, hogy szervezzenek egy bizottságot, amely az ügyeket intézné. Ezt a nagy ügyet SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető —j— házi szövött Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre eifogadtatik