Esztergom és Vidéke, 1930
1930-09-21 / 74.szám
ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 74. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, SZEPT. 21 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A feketerámás tükör. Esztergom 193l-es költségvetéséről nem lehetett volna találóbb véleményt mondani, mint azt, hogy az a város és az egész lakosság fekete rámába foglalt tükre. Elismerjük, hogy nehéz munkával és sok gonddal járt annak összeállítása, de a tartalma szerint, a jelenlegi súlyos helyzetet mérlegelve csak azt mondhatjuk komoly birálattal, hogy az valóban fekete rámás tükör. Ebben a kifejezésben minden benne van, a vélemény, a kritika, az Ítélet, a megálljt parancsoló kiáltás, a várospolitika, az ellenzék tiltakozása és napjainkszegénysége, nyomorúsága. Nézzünk bele ebbe a feketerámás tükörbe. Nem számadatokat akarunk látni és mondani, hanem lényegbeli fontos dolgokat. Az ellenőrző bizottság a költségvetést azzal adta át a közgyűlésnek, hogy a végöszszegekből lefaragott tízezer pengőt a személyi, és 98 ezer pengőt a dologi kiadásokbői. Ugy tűnik fel ez a csökkentés, mintha az egész költségvetést mentenék, hogy most már ne kutassunk semmit. Bennünket ez a 108 ezer pengős csökkentés nem elégít ki. Mit értsünk ezalatt a 98 ezer pengő dologi kiadás alatt? Hogy ezt elvették az iskoláktól? Talán ebben az összegben benne van a szegényügy is, vagy a munkanélküliség enyhítésére fordítandó összegek? Talán a szociális, a népjóléti összegekből töröltek? Es milyen jelentéktelen az a tízezer pengő személyi lefaragás! Ha már nem lehetett másképpen ezt a csökkentést intézni, mi ugyanezzel az összegekkel sokkal jobb megoldást találtunk volna. Egyszerűen megfordítottuk volna ezt a két tételt és 98 ezer pengővel a személyi kiadásokat csökkentjük. Ha pedig a dologi kiadásoknál is lehet törölni, egy másik 98 ezer pengő felesleget is találtunk volna, de nem a szociális intézmények, a munkanélküliség, az egészségügy, vagy a népjólét rovatában. Amikor mi 98 ezer pengős személyi csökkentésről beszélünk, akkor azokra a városokra gondolunk, amelyeknek polgármestere és vezetősége megérti a mai súlyos helyzetet és letud mondani olyan javakról, amelyek nélkül még mindig nagyszerűen lehet elvégezni a munkát. Olvassuk, hogy egyik városban a polgármester lemondott a fogatjárói, a reprezentációs költségekről és csak a rendes 5—600 pengős havi fizetéséből él. Nagy pénz ez is a mai szegény világban és, ha azt hangoztatjuk, hogy kritikus napokat élünk, ha látjuk, hogy az utcán „munkát és kenyeret* kiáltanak, amikor családok napokon, heteken, hónapokon keresztül kereset nélkül tengődnek, akkor nincs mit reprezentálni és nem lehetnek nagy fizetések. Ha reprezentálni akarunk, akkor azt kellene tennünk, hogy odaállunk a nyilvánosság elé rongyos ruhában, kifordított zsebekkel ,és szivünkben teli panasszal. Egyik oldalon munkanélküliség, a másik oldalon több állás is jut egyre-egyre szép fizetéssel, és ha több állást nézünk meg, azt látjuk, hogy olyanok is húzzák állásuk után a fizetést, akik arra nem szorulnak rá. Ezt általánosságban mondjuk, mert ez országos tünet és baj. Ha szigorúan revizió alá vesszük ezeket az állásokat, huszonnégy óra alatt meg lehetne oldani a tisztviselőkérdést és vele a munkanélküliséget is. Legyünk azonban csak tárgyilagosak, mert ha a nagyobb fizetésekből nem is tudnánk 98 ezer pengőt kihozni, de 30— 35 ezer pengőt feltétlenül. Már pedig ez is nagy összeg a mai nincstelenségben. Aki az új költségvetést mentegeti, aki az előbbiekkel szemben ellenkező állásponton van, az nemcsak felelőséggel vesz részt a költségvetésben, hanem a helyzetet sem veszi komolyan és nem ismeri azt a nyomorúságot, ami rettenetes erővel ránk fekszik. Ezeket látjuk a feketerámás tükörben. De szeretnénk egy kis javítást végezni ebben a kifejezésben. Nem feketerámás ez a tükör, hanem aranykeretes és maga a tükör fekete és mi, akik benne vagyunk. Kicserélik a közigazgatási iratokat a megszállt cseh terület és Komárom-Esztergom vm. között. Végre sikerült Magyarország és Csehszlovákia között megegyezésre jutni a közigazgatási iratok kicserélése ügyében. Ez a munka már megkezdődött és a megszállt Komárom vármegye és a párkányi járásban lévő árvaszéki ügyiratokat áthozták Esztergomba. A magyar kormány részéről Waltner Jenő dr. kormánybiztos, Esztergombból Vécsey Kálmán h. árvaszéki elnök és Méri Péter végezték el a megszállt Komáromban a kicserélés munkáját. Csehszlovákia részéről most Esztergomban tartózkodik Vincze Aurél dr., a komáromi törvényszék elnöke, aki egy segéderővel a túlsó fél ügydarabjait veszi át. Egyelőre csak azok az árvaszéki ügyiratok kerülnek kicserélésre, amelyek nincsenek pénzzel vagy értékkél összefüggésben. Szerdán délután fogja megáldani a hercegprímás a renovált szenttamási kálvária-kápolnát A szenttamási Kálvária-kápolna restaurálása befejezéshez jutott. Éppen száz éve, hogy Benyovszky püspök adományából a „Fájdalmas Anya" tiszteletére a kápolna felépült. Kilencven évvel ezelőtt pedig Jordánszky püspök a kápolna hét stációs kálváriáját emeltette, amelyet most szintén restauráltak. A megújított kápolnát szeptember 24-én, szerdán délután 4 órakor Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás fogja megáldani. A százéves évforduló alkalmából a kápolna fatorony helyett új, vasgerendán nyugvó téglatornyot kapott. Ez a palával fedett karcsú, hegyes torony igazán stílusosan épüli ós mondhatni a művészi ízlésnek is a legteljesebben megfelel. Végre egy esztergomi torony, amely nem rontja el az épületet és nem kelt rossz hatást a szemlélőben. A torony megépítése Szokob Márton építési vállalkozó munkája. Kívül is alapos javítást kapott a kápolna, belül pedig egészen új festést látunk. A festést Székely Imre templomfestő készítette unokaöccsei, Imre és Gyula közreműködésével teljesen ingyen, Isten nevében. Az új torony építését már 1914ben tervezte megkezdeni Keményfy K. Dániel vízivárosi plébános, de közbejött a háború és a munkát kénytelen volt elhalasztani. A háború után sem lehetett az építkezést megkezdeni, mert pénzünk leromlásával elveszett az alapítványi vagyon. Most a kápolna százéves évfordulója és a Szent Imre-jubileumi év tette ismét aktuálissá a restaurálást és Keményfy K. Dániel plébános fáradozása és buzgósága folytán sikerült is a tervet valóra váltani. Amíg azonban 1914-ben pénz állott rendelkezésre, most gyűjtéshez és az áldozatkész iparosokhoz kellett fo lyamodni. A gyűjtés azonban a tavalyi és az idei rossz gazdasági viszonyok miatt nem járt kellő eredménnyel. A szűkös helyzetben Keményfy K. Dániel plébános bizalommal fordult iparos-munkás híveihez és néhány üzlethez. Szenttamás szegény népe és ipa" rosai plébánosuk kérelmét megértéssel és ügybuzgósággal fogadták és jó példával a főkáptalant látva maguk előtt, munkájukkal és anyaggal siettek segítségre. Ez a megértés és vállalt munka a legszebb dicséretet érdemli, annál is inkább, mert nemcsak magasztos cél szolgálatába álltak, hanem a szegénységben is tudtak áldozatot hozni. Csakis az iparos munkásság áldozatkészségével sikerült a restaurálást elvégezni. Az Isten nevében adott anyagok, a festés, a mázolás, a bádogolás, a palázás, a vasmunka stb. értéke több mint a kiadott költségvetési összeg. A kápolna teljesen újnak áll előttünk belül és kívül is, most csak a kápolna előtt álló, a 18. századból való három műemlék jellegű szobor vár restaurálásra. Emellett tervbe vette Keményfy K. Dániel plébános a kápolna platójának körülkerítését. Betonoszlopos drótkerítést készítenek és bokrokat ültetnek el köröskörül. A kálvária restaurálásánál közreműködő jótevőkért a vízivárosi plébánia szentmisét ajánlott fel és külön irattal is nyivánította köszönetét. Szerdán délután, amikor a bíboroshercegprímás a kápolnát meg fogja áldani, bizonyára sokan lesznek ott a szenttamásiak és vízivárosiak, de mások is a városból. Egybádogostannló akrobatamutatványa a kaszárnya tetején halálos szerencsétlenséggel. Szerdán délben halálos szerencsétlenség tört ónt Esztergomban. Kreinikker József helybeli bádogosmester javítást végzett a kaszárnya tetején és ebben segítségére volt Czibulka József 19 éves tanulója. Á mester biztosító övet adott Czibulka Józsefnek és kiadta a munkát. Kreinikker azután a maga munkája után látott és mmmmmmmmmmm Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik «r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- P A j nm<snn I ' 'I Es LÁ-S\ n-»KiiK44 abíosz k ^gy^ • ©ICZST13LÍIfi LESZiOOEl It flClZl &Z.UVUII legjutányosabban beszerezhető iam9mmmmmmmmm9ammmmmmammaatmmmmmm9mammma9m ^^ mm de
