Esztergom és Vidéke, 1930
1930-08-03 / 61.szám
ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 61. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, AUGUSZTUS 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A nyári idényt általában „holt szezon"-nak szokták nevezni, elég tévesen, mert ha talán szenzációk, bűnügyek és egyéb hasonló események kisebb számban is történnek, mint más időben, az is csak azt bizonyítja, hogy a nyáron van a munka dandárja, amikor az emberek nem érnek rá mások megkárosításán törni a fejüket, hanem dolgoznak és kenyeret keresnek. Ha jobban megnézzük, ezzel igen súlyos szavakat mondottunk. És pedig azt, hogy a munkanélküliség, a keresetnélküiiség, sőt maga a dologtalan ődöngés is, elsősorban a bűntények forrása és okozója. Akik az ország sorsát intézik, akik kezükben tartják a közéletünk gyeplőjét, azok számára irjuk ezeket a sorokat. Mert gyorsan elmúlik a nyár. Hamar vége lesz a boldogító munkálkodásnak és jön a tél, a céltalanság, a hideg. A kis család hamar felemészti a nyári keresetet és akkor ... jobb is ha nem festjük előre meg a szörnyű képet, ami a magyar sors gyászéveiben minden télen újra kisért. Pedig a megoldás kézenfekvő lenne. Munkát kell adni. Ezt kivánja maga a munkásosztály is és ezt kivánja minden szociálisan gondolkodó fő. Az bizonyos, hogy az állam túlterhelt büdzséje nem birja meg az új beruházásokhoz szükséges összegek előirányzását, de viszont nem is ez az egyetlen üdvözítő mód a munkanélküliség leküzdésére. A társadalom segítsége még mindig hatásos lehet az előbbi mód szer hiányában is. Nem az erkölcstelen és léha ságot termelő munkanélküli segélyekre gondolunk, hanem egyéb módszerekre. Teli szükségmunkák rendszeresítése, foglalkoztató, műhelyek felállítása ha nem is szüntetné meg, de bizonnyal sokban enyhítené a teli munkahiányt. Ezeknek előkészítésén pedig már a nyáron, az úgynevezett „holt szezon" ban kell törnünk a fejünket. Esztergomban pedig épenséggel szükség van az élőké szítő munkára. A járdák ügye, a zárdaépitkezés és más kérdések a városi közgyűlésen. Csütörtökön délután közgyűlés volt a városházán Antóny Béla polgármester elnökletével. A közgyűlés elé érdeklődéssel tekintettek, annál is inkább, mert 42 fontoöabb pontot foglalt magában a tárgysorozat és arról is tudtak, kogy interpellálni fognak a zárdaépítkezések ügyében. Tulajdonképen két pont tárthat számot nagyobb esemény szempontjából. A többiről híreink között adunk tájékoztatást. Drágáiják a járdaépítéseket. A 23. pontban Oltósy Ferenc és társainak panaszkérelmét tárgyalták hosszaab vita keretében. Oltósy és társai a Vár-utca és a Szentgyörgy-utca járdáinak kikövezése folytán jelmerült költségek leszállítását kérték. Ebben a tárgyban több felszólalás történt. Gere János a járdaépítkezésekből származó jogos panaszok figyelembe vétele érdekében szólalt fel. Azt mondotta, hogy az elkészített járdákat nemcsak az érdekelt háztulajdonosok használják, hanem a közönség is, ezért, mivel az elégé detlenségek nőnek, helyezkedjék a város egy méltányos álláspontra. Szóvá tette is, hogy kifogásolják, hogy a kirótt összegek mellett szem betűnő, hogy régi járáaköveket használtak fel. Bartus János azt teszi szóvá, hogy az érdekelt háztulajdonosok nem tudták, hogy milyen terhet vállalnak a járdákkal. Azt kéri, hogy a háztulajdonosok csak a felét fizessék a költségeknek és ezzel elégedjék meg a város. Antóny Béla dr. polgármester rámutat arra, hogy a szentgyörgy mezői közönség maga kérte a járdakészítést, különösen, mert a temető felé nagy a forgalom. Az az álláspontja, amit a rendelet is alátámaszt, hogy az első kövezést, illetőleg járdalefektetést 100°/o-ban a háztulajdonosok fizetik, az utána kővetkezők azonban már jogosan csáka fele hozzájárulást kérhetik. Darvas Géza dr.: A szentgyörgymezőiek sokszor siránkoztak, hogy a város elhanyagolja a kapcsolt részeket. A város éppen a járda készítéssel is azt akarta megmutatni, hogy segíteni kivan Szentgyörgymezőn. Még hozzáteszi, hogy másutt is a régi kövekből építenek új járdát. — De nem ilyen áron — szóltak közbe. Mátéffy Viktornak az a véleménye, hogy a város mindenesetre helyezkedjék méltányosságra, mert szerinte is magas a kiirt összeg. A rendelet módosítását tartja helyénvalónak. Vitéz Szívós Waldvogel József indítványozza, hogy az új utcák létesítésénél csak akkor adják meg az engedélyt, ha a tulajdonos kötelezi magát a járda építésére is. Még többen szólalnak fel, de Antóny Béla dr. polgármester azzal vet véget a vitának, hogy a járdaépítés ügyét vegyék le a napirendről és majd a jövő évi költségvetésben igyekeznek fedezetet találni. A közgyűlés igy is határozott. Antóny Béla dr. polgármester válasza a zárdaépitkezésről. Napirenden kívül Meszes Ferenc interpellációt mondott a zárdaépítkezéssel kapcsolatban szárnyrakelt állítólagos panamáról és azt kérdezi, hogy mennyiben van érintve a város. Antóny Béla dr. polgármester erre vonatkozólag ezeket mondotta: — Az utóbbi időben tényleg sokat foglalkoznak Esztergommal a lapok — mondja. — És amilyen jól esik minden esztergomi szívnek, ha a lapok hasábjairól fejlődéséért, előrelendüléséért, a szebb jövőt biztosító törekvéseiért elismerés szól felé, annyira fáj a lapoknak az a téves beállítása, amely Esztergomot ilyen — kvázi — panamaügyekkel hozta összefüggésbe. Éppen ezért nyomatékosan kijelentem: Esztergomnak, mint hivatalos városnak, az egész építkezési ügyhöz semmi köze sincs. A város csak a telkeket vette, ezt a vételi határozatot a közgyűlés egyhangúlag hozta meg s azt a felsőhatóságok is jóváhagyták, az iskolát azonban az államkincstár, a kultuszkormány építette, arra nekünk befolyásunk nem volt, az ügy tehát reánk egyáltalán nem tartozik, legfeljebb csak fájhat, hogy egy ilyen kérdést, amely teljesen magántermészetű, ugy igyekeznek beállítani, mint valami esztergomi panamát. A békében is megtörtént, hogy egyes vállalkozók belebuktak a válannak során, de ez nyilvánvalóan teljesen magánügy. Ha pedig a Kovács tönkremenetele valamiképpen összefüggésben áll a zárdaépitkezéssel, az akkor is csak a kultuszkormányra tartozik, azaz arra, aki az építkezést végeztette. Ami a várostól vásárolt telket illeti az az ügytől teljesen független dolog. A közgyűlési határozat annakidején teljesen legális formák között jött létre és mindannyian örültünk, amikor Kovács a telken ipartelepet létesített, hiszen az a lakosságnak munkaalkalmat jelentett. Hogy mi a telek további sorsa, az a várost legfeljebb annyiban érdekelheti, hogy ha a visszavásárlásra alkalma nyílik, meg fogja tenni. összegezve tehát az előbbieket: a városnak, mint olyannak, ezzel az építkezési üggyel semmiféle vonatkozása nincsen, az a várost egyáltalában nem érinti és mi az egész ügyön kívül állunk. A közvélemény és a zárdaépitkezés. A zárdaépítkezésekkel kapcsolatban a magunk, illetőleg a közvélemény részéről azt kell közölnünk, hogy a szerdai vezércikkünket néhányan kedvezőtlen véleménnyel fogadták, mert a közmunkákra vonatkozólag helyesnek találtuk, hogy az állam rendeljen el vizsgálatot. Az Esztergom és Vidéke mindenkor és bármilyen ügyben tárgyilagos álláspontra helyezkedett és a zárdaépítkezés ügyében is a közhangulatot igyekezett visszaadni. Ha beszéltünk is bekövetkezendő vizsgálatról, azt azért tettük, hogy annak lefolyása a lelkismereteket és a kedélyeket megnyugtassa, mert nem hallgathatunk a mende-mondákra és tudjuk, hogy mindenki megnyugvással venné a helyzet teljes tisztázását. Nyugodtan várjuk a fejleményeket és hisszük, hogy a dolgok a maguk rendjén folynak. A közgyűlés is megnyugvással oszlott szét. lalkozásukba, .vagy tönkrementek Az esztergom-tábori polgáriiskola elmúlt tanéve. ízléses szép kék értesítő számol be az Esztergom-tábori polgári fiúiskola elmúlt tanévéről, Czuczor János dr. igazgató összeállításában. Amint az első lapot olvasni kezdjük, azonnal különös és megkapó légkört érzünk felénkáramlani. Ez az a nevelés, az az iskolai munka, amelyet Don Boscó hagyott örökül egy szebb ós nemesebb iskolai élet megteremtésére. Az első cikk részlet Auffray—Hauber: Don Boscó nevelési módszere c. könyvéből, „Tekintély a nevelésben" cimmel. Itt megkapjuk dióhéjban Don Boscó tanítását. Rövid szöveg ez, tele mélyreható értékkel. Már az első mondat mennyit sejtet: a gyermeket jókedvben kell nevelni. Mellette erővel beszél ez a sor is: a szabadság bizonyos légkörében kell nevelnünk a gyermeket és tartsuk tiszteletben önkény telén megmozdulásait. Ne fojtsuk el az eredetiséget. A szeretet nevében folyik a tanítás és a nevelés — olvassuk tovább. És ugyanennek a cikkrésznek a végén látjuk;: Ne legyetek feljebbvalók, hanem atyák legyetek. Kiragadott mondatok ezek, töredékek, de mégis mennyire hatásosak. Ha felettük gondolkozunk, meg tudjuk érteni a szaléziánusok munkáját és bizonyára serkentést kapunk, <*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ i^wwm, é f ken%r?uha Poip-jmann ^ 7 U n ^| f| : Lx ' o-»KifK44 ab?osz k (n^ rwICZIIlann LaSZiOíiclt f 0 ; lld&l dfcUVUll legjutányosabban beszerezhető dei Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre eifogadtatik
