Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-31 / 60.szám

Szóval ma rádió-zenére tartják meg az Annabált. Ez a különbség a régi és a mai között. A szépség, a nagyszerűség megvan mind a ket­tőben. Talán a mai rádiósbál szebb, előretörőbb, felemelőbb. Vívmány van benne. Ha valami hiányzik, akkor az a zavartalan boldog idő, a gondnélküliség, a jobb szivek emberei és napjai. Nem érünk rá ma megállani szentimentális dolgok­nál, megyünk, rohanunk és a rádió­hullámain táncolunk és suhanunk Anna-napján. Vájjon, mit mondanak majd uno­káink a mi Anna-bálunkra és mit mondunk majd mi az övékére? A Rádió Egyesület elsőnek ren­dezte meg Esztergomban a rádiós Anna-bált, amely a várakozáson felül sikerült. Gramofon hangerősítő- j készülékkel szolgálták a zenét. Egy | A Koronázó Mátyás-templom ma­gasba szökő csúcsivei alatt, a falat borító Székely Bertalan-freskókat állványerdők takarják el. Sajnos azonban, ezek a „freskók" nem is valóságos freskók, mert a falfestés­nek „al secco" technikai eljárásával készültek és ellentétben a feskóval nem nedves, nyers, hanem száraz vakolatra enyves festékkel vannak festve. Az egész nagyszerű templom ily szegényes díszben pompázik és bizony az idő vasfoga, meg főként a falak salétrom tartalma, fakóvá, töredezetté és hiányossá tették a fal díszeit. Meglepetésünkre az egyik álvány­ról városunkban előnyösen ismert Királyfalvi-Kraft Károly lépett elénk, ki azt a nemes megbízatást nyerte, ho$y a templom sérült falképeit állítsa helyre. A bal mellékszárny oltarfülkéjével már el is készült. Sietős a dolga, mert az augusztus 20-i Szent Imre-ünnepségekre készen kell lennie. Szives készséggel veze­tett körül a hatalmas templomban és megismertetett a reá váró nagy feladattal. Megmagyarázta, hogy a templomhajó előrészén, a talajból felszívódó nedvességet a fal átfűré­szelése után teöntött ólommal fog­ták szigetelni, hogy a lábazati rész festett részeit is megújíthassa. A Halász-bástya Dunára tekintő árkádos ivei alatt is kőműves állvá­nyok dísztelenkednek, padozata mal­ter- és kőportörmelékekkel borított, mert most újítják meg az árkádok belső boltiveinek vakolatát. Az „Ibusz" autócarjai nagy csapatban ontják a látni vágyó idegeneket, kik itt nem a legépületesebb formában láthatják az „építőmunkát." Haza száll a gondolatom a mi koronázó városunkba ... A Szent Imre jubileum alkalmából itt leg­alább az utolsó órákban nagy sietve megindult már a tatarozási munka, hogy a főváros e kiváltságosán szép pontja méltó köntösben fogadhassa a szent herceg zarándok híveit. Ám nálunk Esztergomban a tervezések, csak papiroson álmodnak a remény telén feltámadásról. Möller tanár el­késett, és úgy gyakorlatban, mint művészi szempontból kivihetetlen terveit — hogy ilyen is van — nyáron publikálták. (Módfelett meg­lepett a megvalósítás elmaradásának indokolásában az az okfejtés, hogy a nyáron kivágott fa nem értékesít­hető. Kivágás és értékesítés fogal­makat méltóztassanak mellőzni, ne­hogy a közelgő téli napokban, a a Szent Imre-ev után, újra forga­nagy a színpadon állott, egy az er­kélyen. Az ötven woltos készülék nagyszerűen működött és a zene teljesen betöltötte a termet. Az es­tély t értékessé tette a félórás klasz­szikus zene, amelyet élvezettel hall­gatott az illusztris publikum. Tánc alatt kétkorongos változatra kapcsol­ták be a készüléket, úgy hogy meg­felelő ideig tartott egy-egy turnus. Az estély sikere igen dicséri a Rádió Egyesület gondosságát. A si­ker biztosítása üak részese Mila­kovszky László, a kitűnő rádió-szak­értő, Esztergom első rádiósa, Mike Lajos dr. elnök, aki agilitásával ismét kitűnt és Bauer Imre titkár, aki szintén sokat fáradozott a mun­kában. A tánc reggelig tartott jó hangu­latban. lomba kerüljenek.) Ha jól felfogom a kérdést, ez esetben a fenséges Bazilika dísztelen környékének ren­dezéséről van szó. Arról, hogy a nyári nap hevétől aszottra égett hajdani zöld pázsit, színekben pom­pázó virágos ágyaktól legyen sze­met gyönyörködtetően tarka. Arról, hogy egy rosz szobor elkerüljön a meg nem erdemeit helyéről, arról, hogy jó útja legyen a feljárásnak, és ne guruljon a felfelé igyekvő lába alatt az öklömnyi kavics. Főleg pedig arról, hogy már ezeknek régen készen kellene lenniök. Vagy jó magyarom, ráérünk még ? E. F. Hitt JKM Anna nap volt... Anna nap volt akkor is ma tizen hat esztendeje, amikor a nyilt titok valósaggá vált. Anna nap reggel volt, mikor a falu, a város, a világégés első tűzcsóvájanak felröppenésével, a mozgósítási parancs megjelenésével rettenetes dühvel, ökölbe szorított kézzel kiáltozta, ordítozta „kitört a háború". * * # Elgondolkoztunk. Tízenhat esz­tendő! Nem olyan évforduló, ame­lyet külön határidővel szoktak meg­jelölni. Nekünk magyaroknak azon­ban nevezetes nap. Lehetetlen reá vissza nem gondolni minden eszten­dőben. Mit danoltak akkor és miket énekelünk ma ?! Akkor remény, harci vágyak borzalmas dübörgése, ma csüggedés, keserűség, siratás, fogad­kozás. M Akkor katona vonatok. Lobogósan. Élettől duzzadó arcok, acélos karok. Biztató visszatéréssel életindulások. Es ma a Pó völgyétől a korszakok szikláin keresztül a szerb és albán úttalan tájakon Erdélyben és a Kár­pátokban, a galíciai és orosz sikság végtelenségein, — Ázsia és Szibéria rejtekein és mindenütt amerre a világháború orkánja végig dúlt, szo­morú elhagyott magyar sírok. * Akkor is aratás volt. Akkor azon­ban nekünk termett a Bácska és Bánság kánaánja. És ma ... gaz­dagságunk és szépségünkről való fájdalmas lemondás. Emlékükben most is ide kéklenek a rab Felvidék bércei és ma csak az elszakitott magyar föld sóhajtásai hallatsza­nak ide. * Kisebbségi jogainkat, mit mi velük szemben oly tiszteletben tartottunk, ők azt ma velünk szemben lábbal tiporják. Minden szó éget amit oda­átról hallunk s a jelenlegi kisebb­ségek védelmet nem nyernek. Erdély vérző sebei nap-nap után újra nyíl­nak. Megremeg a szivünk, könnye­ink, a lelkünk amikor ezekre az oda­dobott véreinkre gondolunk. « Tizenhat esztendő! Mi mindent rejtett magában annak az Anna napnak a reggele, amelynek finá­léja oly rettenetes volt, amelyet nap­nap után csak jobban érezünk. Es még mindig nem volt elég? Pedig az idegenben levő sirok magyar virá­gok után vágyakoznak. A délvidéki kánaán búzája magyar zsákot kivan. Erdély ós a Felvidék bércei az ara­nyat és ezüstöt nekünk akarják ontani, gránicon túl levő véreink, mint magyarok akarnak élni és halni. Hol késik még mindig a magyar igazság, a magyar feltámadás ? I Requiem Csernoch prímás lel­kiüdveért. Néhai Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás temetésé­nek harmadik évfordulóján, kedden délelőtt 9 órakor engesztelő szent­miseáldozat volt a főszékesegyház­ban, amelyet dr. Serédi Jusztinián bi­boros-hercegprimás pontifikált nagy segédlettel nagynevű elődje lelkeüd­veért. A pontifikális requiemen a vár­megye és városi hatóságok, egyesü­letek, intézmények küldöttségileg kép­viseltették magukat. A requiem után ünnepélyes Liberát végzett a bíbo­ros egynázfejedelem, aki a szertar­tás végeztével felkereste a bazilika kriptájában elődje sírját, arra koszo­rút helyezett és ott hosszan imád­kozott. A requiemen a kultuszmi­nisztert dr. Madarász István apát, miniszteri osztálytanácsos képviselte. Kinevezés. Serédi Jusztinián dr. bíboros főpásztor Greff Gyula esz­tergom belvárosi káplánt rimóci ad­minisztrátorrá, Klinda Pál dr. buda­pestregnumi káplánt a budapesti Fáy András reálgimnáziumhoz hit­tanárrá és a pesti Szent Imre kollé­gium prefektusává nevezte ki. Vízivárosi búcsú. Lojolai Szent Ignác ünnepe a vízivárosi templom búcsúnapja. Ünnepélyesen az ünne­pet követő vasárnap, augusztus hó 3-án lesz megtartva. Szent Ignác elő­napján szerdán délután 6 órakor, litánia, csütörtökön az Ünnep napján reggel fél 8 órakor énekes mise, dél­után 6 órakor litánia van. Szomba­ton a 6 órai litánia előtt Szent Ignác szertartása szerint vizszentelés. Vasár­nap 8 ós 9 órakor szentmisék. Az ünnepélyes istentisztelet assziszten­ciával fél 11 órakor lesz, közben prédikációval. Délután 4 órakor litánia, Közben prédikáció. Az észtergom-főegyházmegyei egyházművészeti bizottság meg­alakítása. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás az Esztergom­főegyházmegyei Egyházművészeti, Bi­zottság elnökévé dr. Lepold Antal prelátus kanonokot, tagjaivá dr. Tö­rök Mihály prelátus-kanonokot, Möl­ler István műépítész, műegyetemi tanárt, dr. Gerevich Tibor egyetemi nyilv. rendes tanárt, Csányi Károlyt az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Múzeum igazgatóját, Damkó József szobrászművészt és dr. Zákonyi Mi­hályt, a főegyházmegyei könyvtár bibliotekáriusát nevezte ki. A bizott­ság feladata a főegyházmegyei egy­házművészeti emlékek és értékek nyilvántartása, úgyszintén azok meg­mentésére irányuló akciók vezetése. Halálozás. Kömley Károly kir. járásbirósági irodaigazgató f. hó 28-án elhunyt. Temetése f. hó 31-ón dél­után 5 órakor lesz a belvárosi te­metőkápolnából. Huszonhatos ezredemlékünnep előkészítő bizottsága tisztelettel kéri a bajtársakat, hogy az ezidei emlék­ünnep rendezésének megbeszélése végett f. hó 31-én (csütörtökön) este 6 órakor a Magyar Királyban tar­tandó értekezleten megjelenni szíves­kedjenek. Motorkerékpár szerencsétlen­ség történt a táti országúton. Szombaton d. u. 5 órakor Bosnyák Károly próbautat tett motorkerékpár­jával a táti országúton. A betonos uton többször végigment és amint egy izben visszatért, egy tyúk került az első kerék alá, amitől a kormány megbillent ós Bosnyák Károly el­veszítette az egyensúlyt. Nagy ívben kivágódott az ülésből és elterült az országúton. A mentők agyrázkódás­sal szállították a Kolos-kórházba. Felkérem a csónaktulajdono­nosokat, hogy f. hó 31-én, csütör­tökön délelőtt 11 órakor, az aug. 15-iki Duna-ünnepély megbeszélése végett a városház közgyűlési termé­ben lehetőleg teljes számban meg­jelenni szíveskedjenek. Dr. Brenner Antal sk. főjegyző. Tövünk Virágokat az ablakokba! A vasárnapi munkaszünet és a rendőrség. Eddig az volt a gya­korlat, hogy a vasárnapi munkaszü­net megszegőit a rendőrök és csen­dőrök megakadályozták a további kihágásban és feljelentést is tettek ellenük. A belügyminiszter most utasította a csendőrséget és rendőr­séget, hogy a vasárnapi munkaszü­net megszegőit minden esetben figyelmeztessék arra, hogy szabály­talanul járnak el, de az illetőket tevékenységeik folytatásában meg­akadályozni nem lehet. Ha figyel­meztetés után sem hagyják abba munkájukat, csak akkor tehető elle­nük feljelentés. Tanulmányi kirándulás Német-, Angol- és Franciaországba. A Párisi Magyar Diákegyesület Utazási Osztálya, amely a Mefhosz tanul­mány tjait rendezi, augusztus hó 5-én tanulmányutat indít Német-, Angol-, és Franciaországba. Ú irány a követ­kező : Budapest—Wien—München (1 nap), Nürnberg (1 nap), Frankfurt (1 nap), Heidelberg (fél nap), Bruxel­les (1 nap), Anvers (1 nap), Ostende (fél nap), Dover—London (5 nap), Newhawen—Dieppe—Paris (4 nap), Basel—Zürich—Buchs—Wien — Bu­dapest. Részvételi dij 523 P. Ren­dez továbbá tanulmányutakat Európa összes országaiba. A tanulmány­utakra vonatkozó prospektust az érdeklődőknek díjmentesen küldi meg a Párisi Magyar Diákegyesület Uta­zási Osztálya (Budapest IX., Ferenc­körút 38. Telefon: Aut. 872—74). Hivatalos órák hétköznaponként d. u. 4—6 között. Tűz Pilismaróton. F. hó 25-én pénteken este 10 órakor tűz ütött ki a Dobozi-utcában, mely való­színűen kéménytűzből keletkezett. Leégett három lakóház és két gaz­dasági épület. Az oltási munkálatok­ban a dömösiek is részt vettek. A kár biztosítás folytán nagy részben meg fog térülni. Hozzászólás a Szent Imre-év ünnepsé­geinek rendezéséhez. Esténkint Bangé Lajos teljes zenekara a Központi Kávéházban muzsikál. *ws

Next

/
Thumbnails
Contents