Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-27 / 59.szám

ESZTERCQH«YMtfKE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 59. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, JÚLIUS 27 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér PIPIPIPIPIPIIMNPIIMWPIPIPIPIPIPIPiPJPW^ Közvetlen auíóbuszforgalmat Esztergom ós Vámosmikola közt Párkányon át I Hont vármegyének néhány hozzánk közeleső községe, u. m. Vámosmikola, Nagybörzsöny, Tölgyes, Letkés a csehszlovák államalakulás folytán, közlekedési szempontból súlyos helyzetbe jutott. Mert Ipolyság, megyei székhelyük, cseh területté vált, — Esztergomtól pedig mintegy tiz kilométer hosszú, s a Dunáig hatoló, szintén cseh terület zárja el, amely Párkánytól Ipolyszalkáig terjed. Ezen alakulás folytán ezek a községek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt minden várostól el vannak zárva, dacára annak, hogy Esztergomtól legmeszszebbre eső Vámosmikola sincs távolabb 25 kilométernél. Ez a helyzet úgy kulturális és közegészségi szempontból (kórház és iskolák hiánya), valamint gazdasági szempontból erre a vidékre lesújtólag hat, mert hisz ez a vidék nagyobb fogyasztó * város hiányában termékeit sehol sem tudja értékesíteni. Másrészről viszont esztergomi szempontból is fölötte káros, hogy ez a terület innen meg nem közelíthető ma, csak Szobon keresztül, mert az esztergomi érsekség börzsönyi nagykiterjedésű erdei, a főkáptalan dávidrevi gazdasága innen csak a legnagyobb nehézségek között igazgatható. Nyáron, a hajózás ideje alatt, még csak elérhető ez a vidék Szobon át révvel vagy hajóval, télen azonban teljesen el van vágva tőlünk akkor, amidőn ezt Párkány—Ipolyszalka közt csak tiz kilométeres, magyar impérium alatt kiépült kitűnő műút választja el. Ezen az útszakaszon át autóbusz-közlekedés segítségével a fenti községek és gazdaságok minden időben be volnának kapcsolhatók Esztergomhoz, ami nemcsak Esztergomnak, de azt hiszem, a íenti községeknek is, komoly érdeke. (Esztergomnak tejjel való ellátása nyomban meg volna oldva. Szerk.) A nehézséget az okozza, hogy az autójáratnak a cseh állam területén kell átmenni. Miután azonban ilyen átjárások Csehország és Németország közötti viszonylatban mind északnyugaton, mint észak-keleten számosak (Karlsbad—Freiwaldan fölött) s miután úgy tudom, éppen a cseh állam élvez ily átmenő kocsi forgalmi jogosultságot magyar területen Ipolyság és Balassagyarmat között, abban a feltevésben vagyok, hogy ezen átjárási jognak megszerzése különösebb nehézségbe nem ütközne. Hiszen ugyanazt a jogot kérnénk délről magyar részről, amit ugyanazon vármegyében északon a cseh állam már évek óta gyakorol. Ezt az eszmét azzal a kérelemmel intézzük Esztergom szabad királyi megyei város polgármesteréhez, a szobi járás főszolgabirájához és a fent emiitett Vámosmikola, Nagybörzsöny, Tölgyes és Letkés községek vezetőihez, indokaik felsorolásával tegyenek lépéseket saját törvényhatóságaiknál ezen autójárat létesítése, illetőleg az ehhez szükséges diplomáciai eljárás megindítása iránt. Dr. Gróh József. A tavasszal röviden megírtuk, hogy ührinyi Kovács József építőmester, aki a zárdaépítkezéseknél vitt nagy vállalkozási szerepet, fizetésképtelenségbe jutott és moratóriumot kért maga ellen. Akkoriban nagy port vert fel az ügy, de csak suttogásokba merült az építkezések ügye. Uhrinyi Kovács ügyében a pestvidéki törvényszék szerdán délelőtt tartotta a kényszeregyezségi tárgyalást. Kovács építőmester ugyanis állítólag amiatt kért kényszeregyezségi eljárást, mert nagyobb követelései vannak az államnál és azt nem tudta megkapni. A tárgyaláson mintegy húszan vettek részt és ott volt Jármy István dr. is mint vagyonfelügyelő. Zwillinger Ferenc dr. ügyvéd a hitelezők részéről szerepelt. A tárgyalás kezdetén tulajdonképen azt akarták tisztázni: vájjon tartozik-e, vagy követel-e a minisztérium? Jármy István dr. előadta, hogy járt a kultuszminisztériumban és pontos adatokat kért, hogy mekkora összeget kaphat még Kovács József a minisztériumtól. Erre vonatkozólag azt a választ adták, hogy Kovácsnak nem jár semmi, sőt 120.000 pengővel túlfizették és ezt az összeget visszakövetelik. Jármy István dr. azután előadta, hogy a szakértők szerint Kovács könyvvezetése nem történt szabályszerűen. A tételek szerint előfordult 1 millió 600 ezer pengő, 400 ezer pengő, 500 ezer és 160 ezer pengős összeg, de hogy ezeket hová és mire fordították, szó sincs. A tárgyalás szerint a költségekre az Esztergom-vidéki Hitelbank nyújtott korlátlan hitelt és a vizsgálatok most már ezirányban is ki fognak terjesztetni, hogy a részletekre világosságot derítsenek. Az üggyel kapcsolatban több vezetőegyéniség neve is szerepel. Az ügy nyilvánosságra hozása nagy mozgalmasságot keltett az esztergomi körökben, annál inkább, mert hiszen a székesfehérvári zavaros hullámok még le sem csendesedtek, de sokan érdekelve is vannak részint mint szereplők, részint mint károsultak. Jármy István dr. vagyonfelügyelő a kényszeregyezségi tárgyaláson teljes felelősséggel jelentette, hogy az építkezésekkel kapcsolatban hivatalos tényezőket is terhel felelősség. Hivatkozik Jármy István dr., hogy jelentést tett Mészáros kultuszminiszteri államtitkárnak, aki a jelentés szerint azt mondotta, hogy egyes közegek vétkes mulasztása miatt az ál tamkincstárt kár érte. Hogy mi volt az oka uhrinyi Kovács összeroppanásának és fizetésképtelenségének, a vagyonfelügyelő több pontra mutat. Két momentum fontos itt. Az egyik az, hogy Kovácsnak a vállalkozás kezdetén nem volt megfelö tőkéje, Drága lesz a kisipari hitel, amíg az érdekeltekhez jut. (v.) Hitelt nyújt most az állam a kereskedőknek és az iparosoknak. Kiskölcsönökről van csak szó, 6—7 százalék mellett. Ennek a kiskölcsönnek igen megörültek a kereskedők és az iparosok, hogyne, hiszen már csak teng-leng az üzletmenet, vevő nincs és nagy összeget tesznek ki a kinnlevőségek. Természetes, hogy a kereskedő és iparos igyekszik a kölcsönt megszerezni, hogy a kedvező kamat mellett egy kis frissebb vért vigyen üzletébe. De mi történik? A kereskedő és az iparos megteszi a szükséges lépéseket a kölcsönért, kezdődik az utánjárás, ide-oda és mire megkapja az áhítozott kölcsönt, szomorúan látja, hogy a kamat hogy hogynem, felemelkedett 10—12 százalékra. Hát ez a kedvezményes kölcsön ? Ezzel kívánják a kereskedő és az iparos megrekedt szekerét a kátyúból kiemelni? A kereskedő és az iparos elcsüggedve áll meg gondjai közepette, feléje nyújtják a „kedvező" hitelt és a jövő csak továbbra is beborult marad. Ha az állam azt akarja, hogy olcsó kölcsönt adjon, akkor bonyolítsa is azt le. A Nemzeti Bank 4—5 százalékra adja a bankoknak a kölcsönt, miért ne lehetne akkor az, hogy a kereskedő és iparos is hasonló kedvezményben részesüljön ? Ez volna az igazi megsegítése a súlyos válságban lévő kereskedőknek és az iparosoknak. Tiz-tizenkét százalék mellett helyben is kap kölcsönt jó kezesség mellett a kereskedő és az iparos, emellett nem kell futkároznia, bélyegilleték, utazás satöbbi. Nagyon sokan volnának, akkor szives örömmel vennék az állam hitelnyújtását, ha az valóban 6—7 százalékos lenne, de 12 százalék mellett csak továbbra is megoldatlan marad a kritikus helyzet és vigasztalan az elkeseredések, a csődök sorozatában. Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik Az esztergomi zárdaépítkezés ügyében bűnügyi vizsgálatot rendeltek el. lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető