Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-27 / 59.szám

a másik az, hogy maga mögött érezte az Esztergom vidéki Hitelbank Rt. nagy hitelét. Akkoriban, amikor Kovács tőke hiányában az építkezést megkezdte, Esztergomban az építési szakkörök nem jót jósoltak, de egyébként is méltatlan kod ások hangzottak el, hogy nem a régi jó hírnévnek örvendő esztergomi váltakozók kapták meg a munkálatokat, annál is inkább, mert hiszen építőiparunk már akkor nehéz napokat élt. De egyébként is vegyük csak elő az „Esztergom és Vidéke" akkori számait, de kósőbb is, komoly aggodalmakról ol vashatunk, sőt még azután is szakkörökben szóval is hibáztatták az egész ügyet. Nagyon fontos körülmény, hogy miképpen lehetséges, hogy egy ilyen hatalmas építkezésnél a vállalkozó ráfizessen ? Most annak az okait keresik és megvizsgálják Kovács más építkezó seit is. Nagy felkavarodást okozott a zárdaépítkezés ügye és bizonyos, hogy az összes közmunkákban is meg fog indulni a vizsgálat. Mégis kétemeletes lesz az esztergomi tiszti üdülőtelep. Pár héttel ezelőtt az a hír terjedt el, hogy a tisztiüdülőben tervbevett második emeleti építkezést elodázzák, mert nem áll rendelkezésre a tőke, amely az építkezéshez szükséges. A tervbevett építkezésről — vagyis hogy az első emelet fölé felhúzzák a második emeletet — az „Psztergom és Vidéke" annak idején elsőnek és részletesen emlékezett meg. Az építkezéshez szükséges tőkét, kedvező amortizációs alapon az Esztergomi Takarékpénztár Rt. volt hajlandó rendelkezésre bocsájtani és Csak elismeréssel szólhatunk erről a segítségről, mert kétséget kizáróan hatalmas fejlődést jelent a terv keresztülvitele. Esztergom idegenforgalma igen nagyot nyer vele. Nem tudjuk megérteni, hogy mire való az ellenkező híresztelés, ahelyett, hogy szíves-örömest felkarolnák az ügyet. Arról értesülünk most, hogy a tárgyalások nyugodt mederben folynak és már biztos a terv keresztül vitele. Arról is tudunk, hogy egy harmadik oldalról is történik az építkezésbe belekapcsolódás, úgyhogy minden aggályoskodás fölösleges. De nemcsak a második emelet felépítéséről van szó, hanem a tisztiüdülő megnagyobbodása folytán megépítenek egy ebédlőtermet is. A fejleményekről majd részletes közlést adunk. Karolja fel Esztergom közönsége a zeneovoda gondolatát A mult héten tartotta Brenner Juliska zongora-tanárnő nagysikerű zongorabemutatóját, amellyel kapcsolatban kiemelkedett a zeneovoda gondolata. Erről az alábbiakat közöljük : A zene csodálatos birodalmában megnyugvást talál a lélek. A muzsika szárnyán száll öröm és bánat, sírnak és ujjongnak csodálatos dallamok míg a lélek megpihen s a szívbe nyugalom költözik. Nagy kincset bir, aki a muzsika nyelvét megérti, nagy kincset bir, aki e nyelvet beszélni tudja. De mint ahogy minden idegen nyelv értelmetlen hangzavarnak tűnik előttünk, amíg szabályait nem ismerjük, épp úgy a zene zárt világa is mindaddig rejtve marad előttünk, mig törvényeit meg nem ismerjük, tanuljuk. Addig zenét élvezni nem tudunk, amíg nem érjük is, addig igazi zeneélvezetben részünk nem lehet, amíg a zenekritikus finom fülével is nem kisérjük a muzsikát. Ez pedig mindaddig nem lehetséges, míg zeneileg ki nem műveljük magunkat: zenetanulás nélkül nincs igazi zenei élvezet. Ezért kell tehát zenét tanulni mindenkinek, akár különleges művészi hajlamokkal rendelkezik, vagy csak a dillettáns készségével, hogy a zenét érteni, élvezni és megbecsülni tudja. Tehát nem azon van a hangsúly, hogy valamely hangszeren jól-roszszul bemagolt darabokat produkáljunk: a muzsika lényegébe kell behatolni, a muzsikát átélni, átérezni kell megtanulnunk. Ha azután hajlamaink szerint a zenei kifejezés módját is : a hangszeren való művészi játékot is elsajátítjuk: annál nagyobb lesz a gyönyörűség. De a zenetanulás lényege a zenekultúrának oly magas íokra való emelésé ben áll, hogy Ízlésünk és Ítéletünk az igazi zene és zeneprodukció csalhatatlan megérzésével zenei divathóbortoknak és léleknólküli virtuozitásnak be ne hódoljon. Ilyen elvekkel nem üres dilettantizmusba sülyed a zenetanulás: lelket ád, lelket nemesít, csiszol, fogékonnyá tesz minden szép ós jó iránt. A muzsika világa azonban mindenkinek elérhető, mivel a zenei hajlandóság mindenkiben születik, csak idejében kell felébreszteni, öntudatra hozni, kifejleszteni. És mivel a gyermek fogékony, hajlítható, ébredező lelke zsenge korában (6—8 év) erre a legalkalmasabb, ekkor kell kezdeni a zenetanulást. A zene hatalmas segítő eszköz az e korban nehezen hozzáférhető gyermek nevelésében is. A kívülről való gyakorlás az emlékezetet kifejleszti: fegyelemre, pontosságra neveli a kisgyermeket, aki oktatójával a legrövidebb időn belül meghitt lelkiviszonyba kerülve, a zene által játékos keretek között fegyelmet, állandó koncentrációt tatanul. Itt nem lehet figyelmetlenkedni: a zene-órán állandó, önkéntes fegyelem szükséges. A modern zenetanítás megkívánja az Önállóságot, találékonyságot is. A csoport-oktatás alatt felébred a gyermekben öntudatlanul az önérzet: hiszen állandóan résen kell lennie, hogy meg tudja oldani legalább olyan jól mint kis társai, a feladatokat. * Önbizalma hallatlanul megerősödik, ha szorgalmában túlszárnyalja őket és ez az állandó versengés a kis csoportban ébrentartja az érdeklődést a zene iránt: játék lesz a zenetanulás! Hallás, érzék, ritmika, dinamika játék közben fejlődik: a gyermek észre sem veszi, hogy tanul, hiszen csak ismert dallamokat énekel, keres ki zongorán, sőt önmaga is dallamokat talál ki: és mindez egyáltalán nem félelmes vagy fárasztó: sőt öröm, játék, foglalkoztatja a gyermeket a zeneórán kívül is, felkelti fantáziáját, anyagot ád neki, kitölti gondolatvilágát. Igy tanít és nevel játékos módon a zeneovoda és a gyermek szinte észrevétlenül megszeretve a zenét, olyan kincs birtokába jutott, melynek hatalmas értékét csak felnőtt korában tudja felfogni. Mindezek átgondolásával határozta el szeretett, jó Juliska nénink, hogy tudását főleg a gyermeknek szentélje, úgynevezett zeneovoda keretében. Huszonöt év gazdag tapasztalatát, zenepedagógiai elmélyedését akarja a legformálhatóbb lelkek, a gyermeki lélek művészi kialakításásának szolgálatába állítani. Célja nemcsak a hangszertanítás, hanem a zenebirodalmába is bevezetni a legfogékonyabb lelkeket. Nemcsak művészképzésre törekszik, hanem arra, hogy megtanítsa a gyermeket zenét esztétikailag is élvezni, hogy hozzá is beszéljen a muzsika az ő csodálatos nyelvén, mint hűséges kisérő, jóbarát; és hálásan élvezze áldásait egész életén keresztül. Szántó Magda. A malmok az űj lisztárakat bolettaalapra kalkulálták. Csütörtökön végre nyilvánosságra hozták a fővárosi malmok a tájékoztató lisztárakat, amelyek 1—2'60 pengős eltérést mutatnak az óbuzából készült lisztárakkal szemben. Az ármegállapítás augusztus—szeptemberi szállításra vonatkozik. A malmok bolettával együtt kalkulálnak, tehát a boletta árát már besszállitják a lisztárakba. A forgalmi adót azonban külön számítják fel a pékeknek még pedig a boletta-törvényben megállapított százalékos arány alapján. Az uj lisztárak a következők : duplanullás 41.75—43, nullás 41.50—42.75, 2-es 38.75—40, 4-es 31.75—33, 6-os 22.50—23.50, 8 as 11.75 — 12.50, rozsliszt 0-ás 33.50, l-es 23.50 pengő mázsánként. Persze amig a liszt a fogyasztóig eljut, ezek az árak magasabbak lesznek. Ezzel tehát a malmok megalkották a boletta javaslat során annyiszor ellenérvül felhozott „drágulás*-!, azon ban a kormány elnöke akkoriban kijelentette, hogy „indokolatlan árdrágítás esetén maximálni fogunk". A mostani kg.-kint 1—2 filléres emelkedés feltétlenül indokolt, hiszen a malomnak a bolettával együtt többet kell fizetnie a búzáért, mint ezideig és ezt a kis emelkedést nem is nagyon veszi észre a közönség a mindennapi életben. Azonban az emelkedésnél, ha progresszív is, mégis azt kellett volna szem előtt tar tani, hogy a kenyérliszt tipusoka egyáltalán ne emeljék s ezt a diferenciát inkább a finom liszt típusoknál kellett volna behozni. Egy héttel ezelőtt még úgy volt, hogy a boletta nem drágíthat és minden védekezés megtörtént arra Vonatkozólag, hogy a gazdák érdekében tett intézkedés ne okozhasson a kenyéren keresztül áremelkedést. „Ha meg is drágul valamit a 0 ás liszt, de a kenyérliszt ára nem mehet feljebb és marad a kenyéré". Ezt mondták. Nem maradt. A kenyér ára feljebb ment, négy fillérrel kilónként. A pékek is olvastak újságot, tudták ők is, hogy nem mehet feljebb, mégis felemelték. Mindenki meghökkent a törvénysértésre. Gazdag, szegény egyaránt. A pékek nem hökkentek meg. A gazdák maguk is megdöbbentek. Nem emelték ugyan a buza árát, de például az alma, a kelkáposzta, a zöldbab megdrágult a meghökkenésre. Mert csodálatos szeizmográf a kenyér. Ha drágul a liszt, azonnal feljebb megy az ára, ha olcsóbb a liszt, a kenyér ára nem lesz kisebb. Marad ahogy volt. Megfejthetetlen probléma. Az esztergomi reáliskola teljes munkájához csak az új épület hiányzik. Megkaptuk a reáliskola értesítőjét is, Obermüller Ferenc igazgató öszszeállitásában. Csonkás Mihály dr. tanár irása vezeti be az értesítőt, az A beszéd, amelyet az esztergomi középfokú iskolák közös Szent Imre-ünnepélyén, Serédi Jusztin ián dr. bíboroshercegprímás és az Ünneplők előtt elmondott. A tartalmas és lendületes beszéd valóban méltó az első helyre. A második cikk a pályaválasztás kérdéséről szói és ebben különösen a szülők találnak helyes útmutatót. Az intézet múltját Krompaszky Sándor tanár ismerteti sok érdekes seggel és elevenséggel. A jelen időkben a legfőbb gondot az új iskola felépítése okozza. Egyébként erről a kérdésről lapunk már több ízben is közölte a szükségszerinti helyzetet és az intézet felépítésének megkezdését a legakluálisábban a Szent Imreév alkalmából gondolnak. A leghelyesebb lenne, ha az állam a főreáliskolát kezelésébe átvenné, amellyel a város egy óriási tehertől szabadulna meg. Most ugyan — elég nagy baj — teljes csend van a reáliskolai építkezés ügyében, de remélhető, hogy a terv mégis megvalósul. Tizenhat tanár munkálkodása alatt összesen 306 tanuló járt az elmúlt iskolaévben a reálba. Az intézet belső életére vonatkozólag érdemes elolvasni az intézeti épületről szóló szakaszt, amely minden kétséget kizáróan meggyőz bennünket arról, hogy az intézet a jelenlegi épületben meg nem maradhat. Semmi sem igazolja ezt jobban, mint az, ha nem felelt meg elemi iskolának, hogyan feleljen meg reáliskolának ? Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.