Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-16 / 5.szám

Az esztergomi kórházak súlyos helyzetéről tárgyaltak a vármegyei tiszti főorvosi jelentéssel kapcsolatban. Kedden délelőtt 11 órakor, mint jeleztük, közigazgatási bizottsági ülés volt a vármegyeházán. Az ülésen baráti Huszár Aladár dr. főispán elnökölt. Jelen volt szenkviczi Palkovics László alispán, a vármegyei referensek és a gyűlés tagjai. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző felolvasta a tartalmas alispáni jelentést, amely az elmúlt hónap fontosabb és érdemesebb eseményeiről szólott. így a bányatelepeknél történt templom, kultúrházak, és emlékművek felszenteléséről emlékezik meg a jelentés, különösen kiemelve Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímást, aki személyesen végezte a felszentelést Az esztergomi járásban tör tént emlékművek és kultúrházak felszentelését Báthy László prelátuskanonok, felsőházi tag végezte. Karcsay főjegyző előadta az esztergom—zsómbéki th. út helyreállítási munkálatai kapcsán felmerült hiteltúllépés engedélyezésének ügyét, amelyet a bizottság elfogadott. Ismertette a Magyar Dunántúli Villamos Rt. kérvényét, hogy a bánhidai erőmű-teleppel kapcsolatban létesítendő lakótelep főútjainak, a pápa—bán hidai helyiérdekű vasút vonalával való kereszteződése engedélyeztessék. Ebben az ügyben egy szemle után fognak dönteni. Englánder Ferenc tatai lakos fellebbezést adott be Tata község legöbb adót fizető képviselőtestüli tagjai 1929. névjegyzéke ügyében hozott alispáni határozat ellen. A felebbezésnek nem adtak helyet. Reviczky Gábor dr. vm. II. főjegyző a kereskedelmi miniszter leiratát közli. A pápa—bánhidai hóv.nál engedélyezett új állomás létesült „Bánhidai erőmű megállóhely" néven. Závody Albin dr. vm. II. főjegyző, vitéz Zsiga János dr. és Vizváry Viktor vm. aljegyzők, továbbá Fekete Rezső vm. árvaszéki elnök ismertették ezután jelentéseiket. Súlyos következményeket idéz elő a Koloskórházban a népjóléti miniszter új rendelete. Ezután következett Sajó Sándor dr. vm. tisztifőorvos jelentése az elmúlt hónapról. Ismerteti a népjóléti miniszter rendeletét, amely szerint az állam a gyógyintézeteken kívUl ápolt, hatóságilag igazolt szegény betegek és a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak gyógyszerrel való ellátását a törvényhatósáságokra biz'a és erre a költségre 7000 pengőt folyósított. Ez az ösz szeg kevés, ami abból is kitűnik, hogy egy tokodi kérelmező segélykérését el kellett utasítani, mert ez az egy segélykiutalás messze túllépi azt az összeget, amelyet a 7000 pengőhöz mérten engedélyezni lehet. Annál visszásabb a helyzet, mert a tokodi kérelmező éveken „keresztül ugyanazt a segélyt az állam részéről már élvezte. Ezzel kapcsolatban adta elő Sajó főorvos az esztergomi kórházak súlyos helyzetét, amely szintén a népjóléti miniszter új rendeletéből keletkezett. A rendelet szerint ugyanis a népjóléti miniszter az esztergomi kórházakba a nyilvános betegápolasi és gyermekgondozó költségek terhére az ápolt betegeknek ápolási költségeit havi 8000 pengőben állapította meg. Ez az összeg az eddigi szükségelt költséghez viszonyítva 48.000 pengővel kevesebb állami segélyt jelent. Ez azt eredményezi, hogy az eddig megállapított 4 P napiiileték helyett a most bevezetett 2 P 56 filléres díj mellett a közkórház elveszti betegeinek 33 százalékát. Ehez a tárgyhoz több hozzászólás történt és maga Huszár Aladár dr. főispán is a legnagyobb figyelemmel foglalkozott a kérdéssel. A kérdéses rendelettel az állami hozzájárulást kívánja a miniszter csökkenteni. Mátéffy Viktor felszólalásában védelmére állt a kórházaknak és azt mondotta, hogy feliratot kell az összminiszleriumhoz küldeni. Az állami költségeknél az 5 százalékos apasztást ne a szerencsétlen nyo morultakon, a félig gyógyult betegeken hajtsák végre. Nem lehet a betegek egy részét az utcára tenni, vagy a kórházi kezelésre szorultakat nem felvenni. Szomorú jövendő perspektíváját jelenti a rendelet végrehajtása. Most 48 ezer pengővel kevesebbet kap a kórház, a lázas betegek sötét szobában vannak, mert a villanyköltséget is redukálni kell, a szobák hidegek és az étkezés is nagy mértékben rosszabbodott. A kórház 100.000 pengő adóssá got csinált a korábbi romlott viszonyok között és helyzete csak akkor javult, amikor 4 pengőre emelték a kórházi ellátási díjat. Most újra súlyos helyzetek elé néz a kórház és olyan napok következnek, amelyekben a teljes leromláshoz jut. Máshol kell az apasztást végrehajtani és erre igen sok helyen alapos okok adódnak. Feltétlenül meg kell keresni egy feliratban a minisztériumot és mielőbb orvoslást kieszközölni. Mátéffy Viktor felszólalását egyhangú hozzájárulással elfogadták és Huszár Aladár dr. főispán felkérte az esztergomi kerületek országgyűlési képviselőit, hogy ebben a halasztást nem tűrő kérdésben a minisztériumokban eljárjanak. A többi havi jelentés előadásával a bizottsági ülés 12 órakor végetért. Az egyes jelentésekről lapunk más helyén foglakozunk. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Támadást intéztek Komárom város vezetősége és képviselőtestülete ellen A Tatatóvároson megjelenő „Komáromvármegye'

1 legutóbbi száma azt közli, hogy Komárom polgársága községi párt megalakításáról tárgyalt a mult héten, a komáromi Ács-féle szállóban. A gyűlésen megjelentek többen az iparosság, a kereskedők, a vállalkozók és más érdekeltségek részéről. Az értekezletet Pákh János dr. nyitotta meg és ismertette az összejövetel célját. Erre a legfőbb ok az volt, hogy Komárom nincs megelégedve a képviselőtestületi választásokkal. Ezért szükségesnek látják, hogy egy „szélsőséges gondolkodástól mentes községi pártot alakítsanak, mely a képviselőtestületi tagok munkásságát ellenőrizze és irányítsa." Ezzel vezette be Pákh János dr. az értekezletet és szavaira több felszólalás történt, amelyek mind az elégedetlenséget tartalmazták a városi képviselőtestület és a vezetőség ellen. Kun Andor szerint a megalakítandó pártra okvetlenül szükség van — irja a „Komáromvármegye" — és nem szabad továbbra is ölbetett kezel nézni azt a munkásságot, amely nem fedi Komárom polgárságának hozzájárulását ... A mai képviselőtestület — olvassuk tovább — tagjainak túlyomó része politi kailag, gazdaságilag, pénzügyileg nem olyan kiegyensúlyozott, hogy érdemlegesen és a köz védelmében tudjon működni . . . Sokan vannak, közöttük, akik egyetlen krajcárnyi közterheket nem fizetnek ... E fölölt a tevékenység fölött jogos és tárgyilagos kritikát gyakorolni lesz hivatott a községi párt. Szenczy Mihály v. ipartestületi elnök többek között azt mondja, hogy „a város mai vezetősége nem állandó és előbb-utóbb megbomlik ez a látszólagos egység. — A polgárság az új és sorsdöntő eseményekkel szemben szervezetlenül áll és ezért van szükség a jóelőre megkonstruált szervezettségre." — Ez a fontos érv jelenti a jövő fejlődését, enélküi a város eddigi támogatói leveszik kezüket Komáromról. Ezt megérzik az iparosok, kereskedők, gazdálkodók egyaránt. A többi felszólaló is ugyanilyen gondolatban beszélt és a gyűlést azzal zárták be, hogy kóthetenkint fognak összejönni. Erről a beszámolásról a Komáromban megjelenő „Komárommegyei Hírlap" érzékeny hangon ír és sorba veszi azokat a felszólalásokat, melyek a gyűlésen elhangzottak és védelmébe veszi a város vezetőségét és képviselőtestületét. Hosszabban foglalkozik a felszólalások több kitételével, amelyek a képviselőtestületre és a város vezetőségére sértők. A gyűlésen kotlóstyúkot és csirkéket emlegettek és az egyik felszólaló aképpen fejezte ki magát, hogy „a gyors fejlődés során hátramaradt szennyet és romot el kell takarítani, hogy továbbépíthessünk." A „Komárommegyei Hírlap" szerint a kotlóstyúk alatt a polgármester, a csirkék alatt pedig a képviselőtestület érthető. Komáromban a város életét felkavarta ez az esemény és viszonttámadások hangzottak el. Minden bizonnyal a bíróságon folytatják az Ügyet. Megválasztották az egyesített vármegye új felsőházi tagjait. Komárom és Esztergom egyesített vármegye szerdán, f. hó 15-én tartotta meg első közgyűlését baráti Huszár Aladár dr. főispán elnökletével. A közgyűlés egyetlen pontja a felsőházi tagok választása volt. A két vármegye 2 rendes és 2 póttagot küld a felsőházba és a tagokat felerészben Komáromból, felerészben Esztergomból választják. Egy előzetes értekezlet határozata alapján a közgyűlés felsőházi tagnak Esztergom megyéből Báthy László prelátus-kanonokot rendes, Bleszl Ferenc takarékpénztári elnÖKÍgazgatót pedig póttagnak, mig Komárom megyéből rendes tagnak Ghyczy Elemér földbirtokost, póttagnak pedig Lőke Károly ref. esperest választották meg egyhangúlag. Acél ruganyos ágybetéteket juta yos áron készít Havas, Németutca 8. Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 351. Házi kender szövésre elfogadtatik <*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Ql^^^^^ . i köző, konyha és kenyérruha, Köif^lYlíi 11 Ifi CVAlIf Itt abrosz (nagyban és kicsinyben) • VlUO IIO.I181 IldL&I OfcUVUH legjulányosabban beszerezhető mmmmmmmmmmmmmm

^mmm—* ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 5. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. < Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 16 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér