Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-16 / 5.szám

A várm. kisgyülésen ellenezték a polgármesteri és két tanácsosi munkaátalány megszavazását. Kedden délelőtt a közigazgatási bizottsági ülés előtt kisgyűlés volt. A tárgysorozat előtt szenkviczi Palkovics László alispán felvilágosí­tást ád vitéz Szivós-Waldvogel Jó zsefnek arra a kijelentésére, ame­lyet a legutóbbi városi közgyűlésen tett, hogy a város a helyi iparosok és kereskedők mellőzésével idegen cégeket bízott meg a felmerült meg­rendelések szállításával. Megállapí­totta, hogy a vármegye szükségle­teire nyilt versenytárgyalást hirde tett és ezek alapján a legolcsóbb céget bízta meg a szállítással. így megrendelést eszközöltek egy tatai cégnél, amely jóval olcsóbb volt mint az esztergomiak. Mivel pedig Tata a vármegye területén fekszik, a megrendelés nem történt idegen cégtől. Ehez a ponthoz Lőke Károly bi­zottsági tag is hozzászólt. A tárgy­sorozat többi pontja nagyobb vita nélkül ment a kisgyülésen keresztül. Nagyobb vitát csak a polgármes ter és a két városi tanácsos külön munkaátalányának megállapítása idé­zett elő. Baráti Huszár Aladár dr. főispán kimerítően ismertette a kérdést, a város súlyos anyagi helyzetének tekintetbevételével. Garzuly József dr. általában min Hírlapi cikkeinknek, amelyek a mielőbbi és nagy átfogójú munkál­kodást célozták a Szent Imre évre vonatkozólag, már meg van az ered­ménye, amennyiben Antony Béla dr. polgármester kedden délután össze hívta az idegenforgalmi bizottságot. Antony polgármester bejelentette, hogy ő már 1928-ban tett lépéseket az ünnepségek előkészítésére és azóta többször is keresett kapcsolatot az esztergomi ünnepségek minél nagyobb kiszélesítésére és emelésére. A megbeszélésen érdemleges és kiváló összeállítású tervezettel, az elvégzendő előkészítő teendőkkel vitéz Szivós-Waldvogel ny. tábornok álit elő és azt a következőkben ismertette. Esztergomnak az ünnepségek meg­rendezésében először bátor kezde ményezést keil megindítania. Az eredmény érdekében szoros együttműködést kell tartani a főren­dezőséggel és főegyházmegyei ren­dezőbizottsággal. Emelné az ünnepségeket, ha Esz­tergomi Hét képezné az év főese­ményét augusztus 10-től 17-ig. Ennek keretében ünnepj játékok a bazilika oszlopcsarnokában kitűnő vonzerővel hatnának. Ezek augusz­tus 12, 13 és 14-én este lennének. A Várhegyet és Szenttamás-hegyet fényszórókkal kell ezeken az esteden kivilágítani. Az ünnepi zenés játékok alatt görögtüzeket gyújtani a vár­fokon és az oszlopcsarnokban. Az Esztergomi Hét alatt a magyar püspöki kar meglátogatja a herceg­prímást. Augusztus 15-iki ünnepélyeket az 1900 as kathoühus ünnepségekhez hasonlóan kell megrendezni. Augusztus 15-én a Kormányzó Úr a magyar kir. kormány és a magyar püspöki kar Esztergomban rósztvenne az Ünnepségeken. Augusztus 15 én délután orgona­hangverseny vagy monstre dalos­verseny régi egyhá2Í énekek műso­rával. Hajó zarándokok visszaútjánál min­den különleges segélyezés és külön díjaknak megállapítását ellenzi, mert ezeknek megszavazása már rend­szeressé vált és ez a közvélemény­ben ellenszenvet váltott ki. Nem tartja helyesnek, hogy külön munka általányt szavazzanak meg. Mátéffy Viktor is ilyen értelem­ben nyilvánította véleményét. Ezután Báthy László azt fejtette ki, hogy vájjon a polgármester és a két ta­nácsos fizetése olyané, hogy a megélhetést biztosítja, mely esetben nem látja időszerűnek a város je­lenlegi nyomasztó helyzetében, hogy külön jutalékot állapítsanak meg. Vitéz Szivós-Waldvogel József ki­jelenti, hogy a közönség körében a tisztviselői szanálással kapcsolatban éles kritikát váltott ki az a körül­mény, hogy a város tisztviselői a vármegye hasonlórangú tisztviselői­vel előnyösebb helyzetben vannak, nem indokolt tehát ez az előny­nyújtás. Megnyugvással fogadja a a kisgyűlés állásfoglalását, annál is inkább, mert ebben a kérdésben a városi képviselőtestület jószívűsége következtében megállapítottailletmény megszabásoknak kívánatos korrekti­vumát látja és hozzájárul Garzuly dr. indíiványához, hogy ez az ügy a képviselőtestülethez újbóli meg fontolásra visszaadassék. den alkalommal a visegrádi várat ki kell világítani. Rendezni kell a pályaudvarokat és hajóállomásokat, valamint azok kör nyékét. El kell helyezni a történelmi táb­lákat a Bottyán-palotán ós egyúttal a kath. írók lakóházait is meg kel jelölni. Az utcaelnevezésekre vonatkozólag az a javaslat, hogy a Mária Vaiória­utat Szent Imre útra, Szcitovszky-utat Prohászka útra, a Ba7Üikához vezető középutat pedig a Várhegyen Szci­tovszky útra kereszteljék. Az új Szcitovszky-utat művészi külsőben lehetne elrendezni, a prí­mások szobrával. A terv keresztül­viteléhez meg kell nyerni a kultusz kormányt. Nagyon fontos, hogy gondoskod­junk a várban nyilvános kutakról és illemhelyről a bazilika közelében. Módot kell találni a Várhegy ren­dezésére. A Magna Domina-szobor elhelyezése feltótlen szükséges, hogy nagy tér álljon rendelkezé re a bazi likahoz mérten. Az utak rendbeho­zatala, padok az utak mentén és a bazilika közelében elenged letétien. A sátrak elíil ását a bazilika környéké ről minden körülmények között ke­resztül kell vinni. A honvédelmi miniszter és a tábori püspök m^gkéendő, a honvédségi legénységi tanulmányi kirándulások­nak a szent év alatt Esztergomba való irányítására. Főpont a tömegelhelyezés előké­szítése is. Idegenvezetőket kell kiképezni magyar, német, angol, olasz és fran­cia nyelven. Oicsó kalauzok kiadtsáról is kell gondoskodói. Végül az esztergomi emlék r árgyak és helyi készítmények értékesítését is célul kell tűzni. Ezeket a pontokat a bizottság eífogad'a és arra fog törekedni, hogy az előkészítő munkák során azokat megoldásra is vezesse. Felhívás a nemzeti alapon álló társadalmi egyesfiietekhez! A Társadalmi Egyesü'etek Szövet­sége eihatározta, hogy a vidéki váro­sokban működő összes nemzeti ala­pon álló társadalmi egyesületek a TESz kötelekébe való belépésre szó­lítja fel, hogy ezáltal országos érdekű ügyekben egyöntetű eljárással, közös erővel szolgálhassuk a csonka ország és a nemzet nagy érdekeit. A TESz első helyen tűzte prog­ramjául a béke revíziójának és ezzel kapcsolatosan az integer Magyaror* szagnak visszaállítását elősegítő kül­és belföldi propaganda folytatását, továbbá az ország közgazdasági viszo nyainak megjavítását, a nemzeti tár­sadalom tagjainak kereseti és elhe­lyezkedési lehetőségeinek megterem­tését. A magyar ipar és kereskede­lem pártolása és propagálása, a mező­gazdaság racionális alapokra fekte­tése szintén a TESz célkitűzései köüé tartozik. Szóval a TESz a kötelékébe tartozó tagegyesületeket anélkül, hogy azok autonómiáját sértené vagy be­folyásolná, foglalkoztatni óhajtja mindazon országos közérdekű mun­kában, melyek végeredményben egy jobb ós egy boldogabb magyar jövőt lesznek hivatva biztosítani. A TESz ezen célkitűzésével magá­tól érthetően cselekedeteiben ós tény­kedéseiben távol áll minden napi­vagy partpolitikától, mert a reá váró nagy feladatok véghezvitelére csakis tiszta, minden pártpolitikától mentes függetlenségre van szüksége. Bátrak vagyunk megjegyezni, hogy eddig minden számottevő, szamsze rint 163, több mint 3 millió tagot számláló egyesület tartozik a TESz kötelékébe. Az országos érdektől el­tekintve minden egyesületnek saját érdeke is — ha célkitűzéseiben a fenntvázolt program nem is foglal­tatik benne, — hogy a TESz köte­lékébe belépjen, mert a TESz orszá­gos szervezetében a tagegyesületek egy ha'almas támaszt nyernek és ennek segítségivei könnyeöoen való­síthatják meg egyesületük program­ját és hathatósabban tuJjak előmoz dítani anyagi és erkö esi boldogu­lását. Tekintetei arra, hogy a belé­pés semmifule anyagi kötelezettség­gel nem jár, tisztelettel kérjük a Tekintetes Elnökséget, szíveskedjék a bölcs vezetése alatt ahó Egyesület­nél odahatni, hogy a TESz köle­lékébe belépjen s erre vonatkozó be­jelentését a csatolt nyilatkozat kitöl­tésével hozzánk juttatni s az egye­sület elnökségéből 3 tagot a TESz központi választmányába delegálni szíveskedjék. Várjuk szíves értesítését és vagyunk hazafias üdvözlettel dr. yóasef Ferenc királyi herceg a TESz kormányzó elnöke. A fenti körlevél kapcsán a TESz esztergomi kerületi elnöksége felkéri az összes keresztény nemzeti alapon álló egyesületek, jótékonysági és kul'uregyesületek, nőegyletek, körök, asztaltársaságok stb. vezetőségeit, hogy belépésük bejelentősét a kerü leti elnökség uján megtenni szíves­kedjenek ; belépésnyilatkozati blan­ketták a ker. elnöktől igényelhetők. v. Ssivós- Waldvogel yózsef ker. elnök A szegény gyermekekért Ezen ínséges és nehéz időkben, ne feledkezzünk meg a szenttamási sze­gény és védelemre szoruló gyerme­kek napközi otthonának irgalmas lelkű felkarolásáról, ügy a pénzbeli, mint természeti adományokat a ví­zivárosi plébániára kérjük küldeni.' Polhammer Sándor az Esz­tergomban végzett tanító bün­tetését a cseh tábla felemelte. Mindenki élénken emlékezhetik még arra a minősítetlen eljárásra, amely­nek során a csehek Pozsonytigetfaiun letartóztatták és börtönbe hurcolták Polhammer Sándor orosz vári tanítót aki Esztergomban végezte a tanító­képzőt és akinek édesatyja süttői lakos. Pollhammer hosszú vizsgálati fog­ság után került a cseh kerületi tör­vényszék elé, amely félévi börtönre ítélte, minden ok nélkül, csupán azért, mert magyar és leventeoktató. A tár­gyaláson a vád ügyésze súlyosbítást kért és ennek következményeképpen Polhammer büntetését egy évre fel­emelte. Eszerint Pollhammer még májusig lesz a cseh börtön rabja és ártatlanul kénytelen sínylődni a fogságban. De vájjon ki fogja arról biztosítani, hogy a fogság nem tart-e tovább és vájjon a cseh eljárás nem kényszeríti-e az egész esztendőre fogságban. Az ítélethez azt fűzhetjük, hogy a csehek csak dokumentálják ítéletük­kel a magyar üldözést és azt, hogy arcátlan magyarokat álnokul hurcol­nak börtönbe. Kik kaphatják meg a há­borús emlékérmet? A kormányzó mult év májusában, a Hősök Emlékkövének napján há­borús emlékérmet alapított, amely­nek már kiadott alapszabályaihoz most útmutatás jelent meg. A háborús emlékérem a hadvisel­tek és a háborúoan kitüntetettek ré­szére a kitüntetések kiegészítő ré­sze, a többiek részére nyilt elisme­ráse annak, hogy az elmu t világ­háborúban ők is szereztek érdeme­ket az ország védelmében, ki ki, akár férfi, akár nő, a maga ereje, tehetsége szerint azon a helyen, ahová őt a haza állította. A háborús emlékérem kétféle alak­ban készült. Kardokkal díszített nem­zetiszínű szalagon azok viselik, akik a világháború alatt tényleges katonai szolgalatot teljesítettek, és kardok nélkül, szintén nemzeti szalagon azok, akik nem katonai munkálko­dással vagy áldozattal szolgálták a nemzeti erdekeket a háború alatt vagy a forradalmakban. Az igényjogosultak az érmet 15 pengőért kaphatják meg. Január vé­gén minden trafikban 10 fillérért kaphatók lesznek azok a kérvények, amelyeken folyamodni lehet az­óremért. Minden felvilágosítást meg­ad a Vitézi Szék irodája Esztergom, Bottyán János-utca 4. miHIIIIIIMIIIIIIIllllHI Az Esztergomi Iparos és Ke­reskedő Leveníeegyesület színelőadással egybekötött mnlatsága jól sikerült. Az idei iparos és kereskedő le­ventemulatság szinielőadással egybe­kötve szombat este volt, nagy láto­gatottság mellett, a Legényegyesület nagytermében. A leventeegyesület szinigárdája ez alkalommal nagy sikerrel előadta Nyári Andor n Le­ventefiúk" c. színjátékát, amelyet a legnagyobb elismeréssel Merényi Gyula rendezett a szereplők szép játékával. Fél kilenckor kezdődött az elő­adás és a terem zsúfolásig megtelt. Emelte az előadást, hogy a levente­zenekar, Schönwá'der Károly kar­nagy vezetésével mind a műsor előtt, mind a szünetekben válogatott zene­Közmegelégedésre és a várható legnagyobb ered­ménnyel fognak munkálkodni az esztergomi Szent Imre-évet előkészítő bizottságok.

Next

/
Thumbnails
Contents