Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-05 / 44.szám

Milyen indítványokat tett az ellenőrző-bizottság a városi közgyűlésen? Pénteken délután rendkívüli közgyűlés volt a városházán. A közgyűlés tárgysorozatának pontjai közül fontop sággal birt a város 1929. évi zárszámadása és ezzel kapcsolatban az ellenőrző-bizottság indítványai. A pénzügyi biaottság javaslatot tett, hogy a földmivelésügyi miniszter engedélyezzen a gazdák részére városi garanciával hizlalás! és állatbeszerzési hitelt, mert az állatgazdaság Esztergomban csökkenést mutat. Szükséges tehát, hogy a gazdák kedvező hitelhez jussanak. A javaslatot elfogadták és a kölcsönfelvétel részleteinek megbeszélésére külön bizottságot kértek fel: Etter Ödönt, dr. Gróh Józsefet, Horváth Mihályt és Mátéffy Viktort. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ha a kölcsönügy eredményes lesz, a gazdák feltétlenül vegyék a kedvező hitelt igénybe. László István p. ü. tanácsnok a pénzügyi bizottság javaslatát terjesztette elő az 1929. évi háztartási költségekről. Eszerint 7600 pengővel csökkent a kiadás a mult évvel szemben. Azután érdeklődést váltott ki az ellenőrző-bizottság javaslata, amely több pontban figyelemreméltó. A szab. kir. megyei város háztartási alapjának 1929. évi zárszámadását az ellenőrző bizottság f. hó 19-, 20-, 21- és 22-én tartott üléseiben tüzetesebben átvizsgálta s annak eredményéről a következőkben számol be: Az 1929. évi költségelőirányzat valamint a pótRöltségelŐirányzat bevételi és kiadási tételei az elmúlt költségvetési évben szigorúan betartattak s az évi zárlat az előirányzattal szemben 14,682.17 pengővel kevesebb kiadást és 7,081.28 pengővel kevesebb bevételt mutat ki s így az évi megtakarítás az előirányzattal szemben 7,600.89 pengőt tesz ki, illetőleg a zárszámadás ezen öszszeggel aktív. A kiadásokkal elért nagymérvű megtakarítás a háztartás gazdálkodásain végigvonuló takarékossági irányzat megerősödését ós érvényre jutását jelzi, amely a jövőben hasonlóképen jótékonyan fogja ha tását éreztetni. A részletekben való átvizsgálás alkalmával kitűnt, hogy az egyes tételek előirányzati összegei a lehetőséghez képest betartattak. Azon észrevételeket, amelyeket az ellenőrzőbizottság a részletes átvizsgálás alkalmával megtenni szükségesnek lát az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A rendészeti kiadásoknál az államrendőrség költségeihez való évi 30.000 P hozzájárulást, tekintettel a város teljes leszegényedésére, túlságos magasnak találjuk és javasoljuk, hogy a m. kir. kormány kéressék meg, ezen hozzájárulás tetemes leszállítására, mérséklésére. 2. A katonai előfogatok díjazása nem korszerű és a kirendelt fogattulajdonos károsodásával jár. A vármegye felkérendő volna, hogy a beszállásolási adó újra bevezetésével a város polgáraira háruló terhes kötelezettséget az összlakosságra terjessze ki és abból megfelelő kártalanításokat adjon. 3. A községi kötelékbe való felvétel díjainak szabályozása hiányos, javasoljuk, hogy azt minden egyes esetben az előadó javaslatára a felveendő vagyoni viszonyaihoz mérten a képviselőtestület állapítsa meg. 4. A borfogyasztási adó nagymérvű visszaesése a nagyobb sörfogyasztásra vezethető vissza. Kéressék meg a pénzügyi kormányzat a sörfogyasztási adónak a város részére való átengedésére, illetőleg nagyobb százalékban való részesítésre. 5. A tüdőbeteggondozó városi intézmény még akkor is, ha időlegesen más intézmény kezelésében van. Jelenlegi szervezetében nem felel meg annak az elgondolásnak, amely annak létesítését elrendelte. A városi hozzájárulás nem tart lé pest az állami hozzájárulással, míg a vármegye hozzájárulása nem eszközöltetett ki, jóllehet az ebadó-alapból tudomásunk szerint évi 2000 P hozzájárulás szavaztatott meg. A tüdőbeteggondozó költségvetése főleg személyi kiadásokat tartalmaz, míg a tulajdonképeni célra, a betegekre, édes kevés fordíttatott. Az ellenőrző bizottság azon óhaját fejezi ki, hogy mindezen hiányok pótoltassanak és az intézmény a városi főorvos által szilárdabb alapokon szerveztessék meg, és a város közönségének bemutattassék. 6. A háziszemétfuvarozás kérdése a szenttamási városrészben megoldva nincsen. Kívánjuk, hogy a mostani állapot megszüntetésére a célravezető intézkedések haladéktalanul megtétessenek és a szemétfuvarozás egy erre a célra szolgáló könnyebb kocsi beállításával, valamint szemétgyűjtő ládák felállításával s szigorú ellenőrzéssel megjavíttassák. 7. A nyilvános illemhelyek felállításának kérdése indokolatlanul szünetel, jóllehet ezen célra 7600 P előző évek költségvetései alapján tartalékoltatott. Kívánatosnak tartjuk, hogy ez a kérdés sürgősen a megoldás irányába vezéreltessék. Megfontolandónak találjuk, vájjon nem volna-e a fővárosban lebontás alá kerülő földfeletti illemhelyek megszerzése célravezető. A Várhegyen ós a Várhegy aljában egy-egy nyilvános illemhely felállítása — mint azt a női zarándoklatnál tett tapasztalatok kimutatták — elengedhetetlenül szükséges, erre vonatkozólag a szükséges tárgyalások újra felveendők, éi a kielégítő sürgős megoldásig folytatandók volnának. 8. A tanügyi költségvetés ellentétben van más városok költségvetéseivel, aránytalanul nagy. Ezen kérdés tanulmányozása külön bizottság elé volna utalandó. A tanügyi kiadások — nem számítva az iskolaépítkezésekre kiadott összegek kamatait és amortizációját — az évi költségvetés 8 százalékát teszik ki, míg Vácott három és negyed, Egerben négy, Pesterzsébeten négy és fél százalékot tesznek ki a tanügyi kiadások, és az egyetemmel biró Szeged varosában nyolc és fél százalékot. Az elemi iskolák személyi kiadásai 46.000 pengőt tesznek ki, míg az iparos- és kereskedőtanonciskolák évi költsége 12.000 pengőt, az aránytalanság szembeötlő, a fiú- és leányiparostanonciskolákban 20 tanító és 4 lelkész működik. A főreáliskola államsegélye cimén 6.24 pengő van beállítva, míg ezen segély 1915-ben 37.500 koronát, 1918-ban 40.750 koronát tett ki. 9. A szociális nő nevelő intézetben a város két növendék számára tett alapítványt, azonban oda helyi illetőségű növendéket nem nevezett meg. 10. A községi vágóhíd, mint vagyontárgy semmit sem jövedelmez. Lehetetlen, hogy ezen főleg magánérdeket szolgáló vagyontárgy semmit sem jövedelmezzen. A kérdés tüzetes tanulmány tárgyává teendő és a vágóhidépités is előkészítendő. 11. örvendetes javulás képét mutatja a kövezetvám álladó tetemes növekedése. Míg régebben a kövezetvám-jövedelem csak a személyi és dologi kiadások fedezésére volt elég, addig ma 8000 pengő személyi kiadás mellett 54.000 pengő vámjövedelem folyt be, amely az utak teljes kiépítése után még lényeges emelkedést fog mutatni. 12. A csatornatisztítási szabályrendelet jóváhagyása még a jövő óvi költségvetés összeállítása előtt kieszközlendŐ, hogy az ebből várható jövedelem a költségelőirányzatba felvehető legyen. Érezhető hiányt képez egy hullaszállító szabályrendelet megalkotása is. Feltűnő jelenség a legelőbér-hátralé*ok nagy összege, mi 9276 P, amely csaknem egy egész évi legelőbérnek felel meg. A legelőbárek be nem folyása teljesen indokolatlan. Ki kell még emelni, hogy az apaállatok tartására a város össz közönsége a mult évben mintegy 3500 pengőt fizetett rá, mely összeg a mult évben eszközölt fedeztetési díjak felemelésével csak kis részben lesz eltüntethető. Szükségesnek látja az ellenőrzőbizottság, hogy a lakbér- és földbérhátralékok szigorú behajtására minden intézkedés megtétessék, mert ezen a címen a várost tetemes károsodás érte a múltban, mert nagy összegek teljes leírása vált szükségessé. A városi épületek fenntartására több évi programm állítandó össze és az évi költségelőirányzat az esedékes programm alapján készítendő el és a zárszámadás is ezen az alapon szerkesztendő meg. Külön kiemelendőnek tartjuk még Proramer Ferenc főszámvevő úrnak mindenre kiterjedő, teljes tárgy- és szakismeretre valló gondos munkáját és azt a félre nem ismerhető igyekezetet, amely a kiadások és bevételek egyensúlyban tartására nézve az egész vonalon tapasztalható volt és a múlttal szemben, dacára a nehéz időknek, lényeges eredményt is ért el. A szétszórt függő kölcsön és egyéb adósságok konvertálása és egy hosszabb lejáratú amortizációs kölcsönné való átalakítása minden eszközzel megkisérlendő, hogy azáltal az immár elviselhetetlenné vált magas pótadó csökkenttessék. A város tulajdonát képező összes vagyontárgyak nagyobb jövedelmeztetése minden erővel munkálandó, ebben a tekintetben jóleső örömmel tapasztalta az ellenőrző-bizottság a városi gazdaság dicséretes haladását, amely ma még befektetési stádiumban is igen szép eredményeket ért el s a jövőben a város termelőközönségének tekintélyes módon fog segítségére jönni. Szükséges, hogy a város vezetősége — a hivatalos támogatáson túl — minden üzleti vállalkozást, tervet stb., amelyek a város gazdasági helyzetének javítására irányulnak, ne csak minden erejével elősegítsen, hanem ilyeneket iniciáljon is. Az állami gondoskodás fokozása nem szűnő gondoskodás tárgyát kell hogy képezze. Ebben a tekintetben is az elmúlt évekhez képest elég tekintélyes eredmények érettek el s az összes rendelkezésre álló erkölcsi erők összefogó odaadó munkássága révén lesznek még elérhetők. Mindezek alapján az ellenőrzőbizottság a szab. kir. megyei város 1929. évi zárszámadását mint az előirányzatoknak és minden egyéb törvényes rendelkezéseknek megfelelőt s tekintetes képviselőtestületének elfogadásra ajánlja. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József, mint az ellenőrző-bizottság elnöke, szóval is külön hangsúlyozta, hogy a javaslatokat tartsa zsinórmérték' nek Esztergom városa. *r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törOlI « kőző, konyha- és kenyérruha, házi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatta ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 44. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, JÚNIUS 5 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér