Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-05 / 44.szám

Meszes Ferenc felszólalásában tiszta és hű képet kivan látni a városi gaz­daságról. Nincs-e ráfizetés, mert kü­lönben semmi értelme sincs a gaz­daságnak. Antóny Béla dr. polgár­mester megnyugtató választ adott. Brenner Antal dr. főjegyző a Köz­üzemi Rt. 1929. évi zárszámadásait ismertette. Az elhangzottakat tudo­másul vették. A Kolos-kórház zárszámadásának ismertetésénél felszólalt Zwillinger Ferenc dr. és azt kérte, hogy Írjon fel a város a törvény­hatósághoz, hogy a népjó­léti miniszter nyújtson mie­lőbb kórházsegélyt. Az egyéb indítványok között ér­dekes volt vitéz Szivós-Waldvogel tábornok felszólalása, amelyben az esztergomi nép iparművésze­ti foglalkoztatását sürgeti. Esztergom mint egyházi centrum kiváló talaja lenne egy egyházművé­szeti fafaragó műhelynek, amelyet feltétlenül fel kell állítani. Sajnos, templomaink részére külföldről kell a szükséges fafaragványokat besze­rezni, nem volna-e tehát helyes, ha egy fafaragó műhely felállításával a hazai ipar fellendítésével fáradoz­nak és kereseti lehetőséget terem­tenénk. Az esztergomi nép van olyan ügyes, hogy akadnak, akik a mun­kában résztvennének. De nemcsak templomi fafaragványok előállításáról lehetne szó, hanem készíteni lehetne gyermejátékokat és más hasznos cik­keket is. Ez az ipar igen szépen kifejlődhetne. Külön kérdést intéztünk vitéz SZÍ­VÓS- Waldvogel József tábornokhoz, aki azt mondotta, hogy ékben az ügyben beszélt Kőrösfői-Krisch fes­tőművésszel és a legnagyobb meg­értésre talált. A művészt Esztergom­ban is sokan ismerik a legmesszebb­menő segítséget igért meg. A város vezetőségének gondja, hogy a terv megvalósuljon, de szük­séges, hogy az a nép körében is megértésre találjon. Felemelő ünnepség keretében az Esztergomban végzett tanítók találkozóján avatták fel a tanító­képző hősi-emléktábláját. Az idén is találkozóra jöttek össze j az esztergomi tanítóképzőben vég­zett tanítók. Az idei találkozó a szövetség első közgyűlésével folyt le és ugyanakkor a tanítóképző igaz­gatósága arra használta fei az alkal­mat, hogy leleplezzék a háborúban elesett, hősi halált halt növendékek emléktábláját. Az új intézet tornatermében folyt le a leleplezési ünnepség az Esz­tergomban végzett Tanítók Szövet­ségének első rendes közgyűlésén. Az ünnepséget szent mise előzte meg, amelyet Keményfy K. Dániel plébános, szentszéki tanácsos, volt tanítóképzőintézeti tanár tartott, a tanítók nagyszámú jelenlétében. Iga. zán megható volt, amidőn az ország minden részéből idejött fiatal és öreg tanítók nagy csoportját a tem­plomban együtt láttuk. Esztergom vezetőköreiből is so­kan megjelentek az ünnepélyen. Ott volt szenkviczi Palkovics László alispán, vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef ny. tábornok, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, egyházmegyei fő­tanfelügyelő, Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igaz­gató, Török Mihály theologiai tanár, Obermüller Ferenc reáliskolai igaz­gató, László Dániel bencéstanár, Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, Rudolf István járásbirósági elnök, Klinda Károly ny. tanítóképzőinté­zeti igazgató, Borz Lajos kir. segéd­tanfelügyelő, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, volt kó­pezdei tanár stb. A leleplezési ünnepség a képző­intézet énekkarának gyönyörű Hit­vallásával kezdődött, maid Tóth Rezső tj. Bajza: Apoiheosis-éx sza­valta megkapóan. Ezután Lepold Antal dr. prelátus ünnepi beszéde következett nemes és fenkölt gondolatokban, méltó hódolat- és emlekezésképen az intézet hősi halottjaira. Szép és mély tartalmú emlékbeszédet mondott Wanitsek Rezső székesfővárosi tanító, aki mint regi növendék hódolt a képző hő­seinek. Barial Alajos igazgató meg­hatódottan mondott rövid beszédet és felolvasta azoknak a nevét, akik az emléktáblán szerepelnek. Huszonöt hősi halott neve áli a fehér emlék­táblán, de még nagyon sokan van­nak azok, akik kimaradtak, mert biztos adatok nem álltak rendelke­zésre. Az intézet énekkara újabb énekkel emelte a szép ünnepséget és ez az ének, a „Hősök emléke" cimű, gyönyörűségével impozáns ós páratlan hatású volt. Könny szökött a szemekbe és itt-ott a tanítóanyák és hitvesek zokogtak az emlékek felújulásán. Az ünnepség után a tanítók köz­gyűlést tartottak, amikor Ölveczky Pál székesfővárosi igazgató-tanító, elnök megnyitó beszédében az Esz­tergomban végzett tanítók második nagy találkozásáról beszélt, arról a testvériségről, mely őket összetartja. A tanítóképző ifjúsága nevében Tremli Kálmán IV. éves üdvözölte a tanítókat. A tárgysorozat pontjai után, amelyek a jövőbeni program­mot is felölelték, félkettőkor ért véget a közgyűlés. Abból az alkalomból, hogy Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás a szövetség díszelnöke, egy dísz­albumot juttatnak a főpásztorhoz, hogy hódolatukat ilyenképpen is kifejezzék. Két órakor ebéd volt a Fürdőben, ahol a régi kedves emlékek felújí­tásával telt el az idő. Több felkö­szöntővel is emlékezetessé tették az idei találkozót. Látványos volt a gimnázium népünnepélye. Vasárnap délután az esztergomi bencésgimnázium nagyszabású nép­ünnepélyt rendezett a Primás-kert­ben, ahol változatos látványban és élénk szórakozásban volt a közön­ségnek része. Még este 9 óra után is hangzottak el durranások, amelyek a céllövészettől származtak. Volt ott minden a konfettitől a hajóhintáig, sőt kitűnő halászlét is készített Borz Kálmán halászmester. A felállított sátrakat tömegesen látogatták és külön élmény volt a színház, majd a sorsjáték. A kisorsolt, de el nem vitt nye­reménytárgyak nyerőszámai a követ­kezők : 11, 39, 106, 138, 145, 126, 254, 269. 287, 297, 303, 318, 331, 386, 416, 429, 442, 480, 546, 563, 628, 635, 664, 686 696, 700, 708. 711, 715, 720, 748, 780, 811, 854, 890. 895, 937, 955, 966, 1031, 1047, 1112, 1143, 1157, 1187, 1200, 1223, 1273, 1324, 1342, 1473, 1476, 1479 1521, 1529, 1578, 1588, 1607, 1620, 1737, 1805, 1879, 1882, 1884, 1994, 2009, 2010, 2067, 2103, 2106, 2127, 2133, 2194, 2211, 2256, 2261, 2279, 2284, 2285, 2293, 2306, 2314, 2323, 2335, 2378, 2404, 2418, 2428, 2435, 2440, 2448, 2461, 2561, 2575, 2606, 2620, 2622, 2682, 2661, 2698,2701, 2721, 2784, 2786, 2795, 2948,2999, 3051, 3062, 3072, 3125, 3133, 3183, 3189, 3237, 3260, 3479, 3492 3587, 3633, 3648, 3657, 3793, 3865, 3869, 3963, 4007, 4065, 4297, 4326, 4355, 4362, 4386, 4433, 4453, 4459, 4467, 4478, 1686. A nyeremény tárgyakat csütörtö­kön, június 5-én d. u. fél 3—5 óráig a bencésszékházban, I. emeleti folyosó végén át lehet venni. Aki még ekkor sem viszi el nyeremény tárgyát, jogát elveszíti. fmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmem Dudás Lászlót hívták meg városi kultúrmérnöknek. A városi közgyűlésen szerepelt a kultúrmérnöki állás betöltése is. A javaslatra a képviselőtestület azt ha­tározta el, hogy vitéz Dudás László kultúrmérnököt hívják meg az ál­lásra, amelyet június 2-án már el is foglalt. Vitéz Dudás László esztergomi születésű és középiskoláit is itt vé­gezte. Az egyetemen sikerrel nyerte el a kultúrmérnöki diplomát. Tanul­mányai elvégzése után Esztergom­ban több építést vezetett és az ő tervezésében épült a Hajósegylet szép székháza is. Budapesten több nagyobb építke­zésnél működött közre és legutóbb az útépítkezéseknél is dolgozott. Esztergom városa nyerni fog Du­dás Lászlóval, akinek gerincessége és határozott mérnöki tudása a vá­ros kultúrmérnöki munkáiban min­den bizonnyal számos eredményt fog biztosítani. Lapunk a kultúrmérnöki állás be­töltésénél éppen vitéz Dudás Lászlót hozta az elmúlt télen javaslatba és hisszük is, hogy ajánlásunk a vára­kozásnak meg fog felelni és hogy a városfejlődés határozottabb, moder­nebb irányokban fog kibontakozni. Küldöttség járt a kultuszminiszternél a zárda leányliceumának felállítása ügyében. A napokban Antóny Béla dr. pol­gármester vezetésével szűkebbkörű küldöttség járt Budapesten dr. Kle­belsberg Kunó gróf kultuszminiszter­nél, hogy a zárda leányliceumának felállítására engedélyt kérjen. Dr. Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter szívességgel fogadta a küldöttséget és a legnagyobb kész­séget mutatta, hogy a líceum felál­lítására az engedélyt megadja, már csak azért is, hogy a kath. intéz­ményeket szaporítsa ós összességük­ben erősítést nyújtson. Sajnos azonban, ami az engedély után a legfontosabb volna, államse­gélyt nincs módjában a kultuszmi­nisztériumnak adnia, mert a jelen­legi helyzet azt nem engedi meg. Ahhoz készséggel hozzájárult, hogy addig, mig államsegély nem lesz, apácatanítónők taníthassanak. A megnyitás idejére vonatkozólag később közlünk tájékoztatást. Ezer hivő vett részt vasárnap a Márianosztrai jubileumi zarándoklaton. Az esztergomiak jubileumi zarán­doklata Márianosztrára nagyszerűen sikerült. Az élelmiszeres táskákkal ellátott zarándokok százai reggel a Ferencrendiek templomában gyüle­keztek, honnan a hat órai szent mise után egyházi körmenetbe fej­lődve, a levente zenekar himnuszai és énekszó mellett vonultak le lel­kes hangulatban a hajóállomáshoz. Itt már két fellobogózott hajó várta őket. A beszállás a legnagyobb rend­ben történt. Felhangzott a magyar­ság kedvelt „ Boldogasszony Anyánk" éneke és zenéje és a hozzátartozók kendői obogtatásai közben hagyták el a hajók a kikötőt. A második csoport külön hajón kilenc óra után indult. Az összes zarándokok Szobtól zöld ágakkal feldíszített bányavonatokon tették meg az utat egészen a búcsújáró­helyig, hogy az ottani programm pontosan betartható legyen. iviárianosztrán nagy mise volt, ame­lnet Drahos János prelátus-kanonok celebrált. Evangéliumkor P. Czirfusz Viktorin házfőnök gyönyörű szent­beszédet mondott a Segítő Szűz Máriáról. Lelke mélyéből énekelt mindenki. A kóruson pedig a kon­viktorok adtak elő egy szép Szent Imre-éneket, Kersch Ferenc szerze­ményét. Jóval 11 óra után érkezett meg a második csoport, akisnek Böschatt Ferenc ny. börzsönyi plébános mon­dott szentmisét, mely alatt a Turista Dalárda Hajnali Kálmán szerzemé­nyét adta elő. Az ebéd idejét a zarándokok so­kasága egy kies, erdős helyen, a Mária völgyben töltötte, ahol térzene is volt. Két órakor a zarándokok egy része a kegytemplomban tar­tott lilánián volt jelen, a nagyobbik része két csoportban a Kálvárián végzett keresztúti ajtatosságot. Négy óra volt már, amikorra a zarándokok mindenünnen a Mária­völgyben összegyűltek, hogy meg­hallgassák Haller István volt vallás­ügyi miniszter beszédét. Egy gyö­nyörűen felépített, hatalmas beszéd volt az. Megtanulhattuk belőle, hogy miként kell katholikus módon gon­dolkozni és élni. Este 6 órakor ál­dás volt a kegytemplomban. Nosztráról az első csoport .5 órakor, a második 6 óra 30 perc­kor indult. Kilenc óra volt már, amikor Szobról az utolsó hajó meg­érkezett. A zarándokokat ekkor már a parton a lakosok ezrei várták, SHbVHT0RF0RRHS 4 a uese, failyap, rcuini gyógyuiizft '\ m hd«)r*>VM oaapadékot feloldj* •* Uy*»«* k*p.«d*.*t -mMSC^mMéklycmm* 0 a x-«ufiUM I.Ú1J •!> ilti II 1 •ttárrwll* £ mkoiWtac* LERAKAT: VÖRÖS JÓZSEF ESZTERGOM.

Next

/
Thumbnails
Contents