Esztergom és Vidéke, 1930
1930-06-05 / 44.szám
Meszes Ferenc felszólalásában tiszta és hű képet kivan látni a városi gazdaságról. Nincs-e ráfizetés, mert különben semmi értelme sincs a gazdaságnak. Antóny Béla dr. polgármester megnyugtató választ adott. Brenner Antal dr. főjegyző a Közüzemi Rt. 1929. évi zárszámadásait ismertette. Az elhangzottakat tudomásul vették. A Kolos-kórház zárszámadásának ismertetésénél felszólalt Zwillinger Ferenc dr. és azt kérte, hogy Írjon fel a város a törvényhatósághoz, hogy a népjóléti miniszter nyújtson mielőbb kórházsegélyt. Az egyéb indítványok között érdekes volt vitéz Szivós-Waldvogel tábornok felszólalása, amelyben az esztergomi nép iparművészeti foglalkoztatását sürgeti. Esztergom mint egyházi centrum kiváló talaja lenne egy egyházművészeti fafaragó műhelynek, amelyet feltétlenül fel kell állítani. Sajnos, templomaink részére külföldről kell a szükséges fafaragványokat beszerezni, nem volna-e tehát helyes, ha egy fafaragó műhely felállításával a hazai ipar fellendítésével fáradoznak és kereseti lehetőséget teremtenénk. Az esztergomi nép van olyan ügyes, hogy akadnak, akik a munkában résztvennének. De nemcsak templomi fafaragványok előállításáról lehetne szó, hanem készíteni lehetne gyermejátékokat és más hasznos cikkeket is. Ez az ipar igen szépen kifejlődhetne. Külön kérdést intéztünk vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József tábornokhoz, aki azt mondotta, hogy ékben az ügyben beszélt Kőrösfői-Krisch festőművésszel és a legnagyobb megértésre talált. A művészt Esztergomban is sokan ismerik a legmesszebbmenő segítséget igért meg. A város vezetőségének gondja, hogy a terv megvalósuljon, de szükséges, hogy az a nép körében is megértésre találjon. Felemelő ünnepség keretében az Esztergomban végzett tanítók találkozóján avatták fel a tanítóképző hősi-emléktábláját. Az idén is találkozóra jöttek össze j az esztergomi tanítóképzőben végzett tanítók. Az idei találkozó a szövetség első közgyűlésével folyt le és ugyanakkor a tanítóképző igazgatósága arra használta fei az alkalmat, hogy leleplezzék a háborúban elesett, hősi halált halt növendékek emléktábláját. Az új intézet tornatermében folyt le a leleplezési ünnepség az Esztergomban végzett Tanítók Szövetségének első rendes közgyűlésén. Az ünnepséget szent mise előzte meg, amelyet Keményfy K. Dániel plébános, szentszéki tanácsos, volt tanítóképzőintézeti tanár tartott, a tanítók nagyszámú jelenlétében. Iga. zán megható volt, amidőn az ország minden részéből idejött fiatal és öreg tanítók nagy csoportját a templomban együtt láttuk. Esztergom vezetőköreiből is sokan megjelentek az ünnepélyen. Ott volt szenkviczi Palkovics László alispán, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igazgató, Török Mihály theologiai tanár, Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató, László Dániel bencéstanár, Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, Rudolf István járásbirósági elnök, Klinda Károly ny. tanítóképzőintézeti igazgató, Borz Lajos kir. segédtanfelügyelő, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, volt kópezdei tanár stb. A leleplezési ünnepség a képzőintézet énekkarának gyönyörű Hitvallásával kezdődött, maid Tóth Rezső tj. Bajza: Apoiheosis-éx szavalta megkapóan. Ezután Lepold Antal dr. prelátus ünnepi beszéde következett nemes és fenkölt gondolatokban, méltó hódolat- és emlekezésképen az intézet hősi halottjaira. Szép és mély tartalmú emlékbeszédet mondott Wanitsek Rezső székesfővárosi tanító, aki mint regi növendék hódolt a képző hőseinek. Barial Alajos igazgató meghatódottan mondott rövid beszédet és felolvasta azoknak a nevét, akik az emléktáblán szerepelnek. Huszonöt hősi halott neve áli a fehér emléktáblán, de még nagyon sokan vannak azok, akik kimaradtak, mert biztos adatok nem álltak rendelkezésre. Az intézet énekkara újabb énekkel emelte a szép ünnepséget és ez az ének, a „Hősök emléke" cimű, gyönyörűségével impozáns ós páratlan hatású volt. Könny szökött a szemekbe és itt-ott a tanítóanyák és hitvesek zokogtak az emlékek felújulásán. Az ünnepség után a tanítók közgyűlést tartottak, amikor Ölveczky Pál székesfővárosi igazgató-tanító, elnök megnyitó beszédében az Esztergomban végzett tanítók második nagy találkozásáról beszélt, arról a testvériségről, mely őket összetartja. A tanítóképző ifjúsága nevében Tremli Kálmán IV. éves üdvözölte a tanítókat. A tárgysorozat pontjai után, amelyek a jövőbeni programmot is felölelték, félkettőkor ért véget a közgyűlés. Abból az alkalomból, hogy Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás a szövetség díszelnöke, egy díszalbumot juttatnak a főpásztorhoz, hogy hódolatukat ilyenképpen is kifejezzék. Két órakor ebéd volt a Fürdőben, ahol a régi kedves emlékek felújításával telt el az idő. Több felköszöntővel is emlékezetessé tették az idei találkozót. Látványos volt a gimnázium népünnepélye. Vasárnap délután az esztergomi bencésgimnázium nagyszabású népünnepélyt rendezett a Primás-kertben, ahol változatos látványban és élénk szórakozásban volt a közönségnek része. Még este 9 óra után is hangzottak el durranások, amelyek a céllövészettől származtak. Volt ott minden a konfettitől a hajóhintáig, sőt kitűnő halászlét is készített Borz Kálmán halászmester. A felállított sátrakat tömegesen látogatták és külön élmény volt a színház, majd a sorsjáték. A kisorsolt, de el nem vitt nyereménytárgyak nyerőszámai a következők : 11, 39, 106, 138, 145, 126, 254, 269. 287, 297, 303, 318, 331, 386, 416, 429, 442, 480, 546, 563, 628, 635, 664, 686 696, 700, 708. 711, 715, 720, 748, 780, 811, 854, 890. 895, 937, 955, 966, 1031, 1047, 1112, 1143, 1157, 1187, 1200, 1223, 1273, 1324, 1342, 1473, 1476, 1479 1521, 1529, 1578, 1588, 1607, 1620, 1737, 1805, 1879, 1882, 1884, 1994, 2009, 2010, 2067, 2103, 2106, 2127, 2133, 2194, 2211, 2256, 2261, 2279, 2284, 2285, 2293, 2306, 2314, 2323, 2335, 2378, 2404, 2418, 2428, 2435, 2440, 2448, 2461, 2561, 2575, 2606, 2620, 2622, 2682, 2661, 2698,2701, 2721, 2784, 2786, 2795, 2948,2999, 3051, 3062, 3072, 3125, 3133, 3183, 3189, 3237, 3260, 3479, 3492 3587, 3633, 3648, 3657, 3793, 3865, 3869, 3963, 4007, 4065, 4297, 4326, 4355, 4362, 4386, 4433, 4453, 4459, 4467, 4478, 1686. A nyeremény tárgyakat csütörtökön, június 5-én d. u. fél 3—5 óráig a bencésszékházban, I. emeleti folyosó végén át lehet venni. Aki még ekkor sem viszi el nyeremény tárgyát, jogát elveszíti. fmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmem Dudás Lászlót hívták meg városi kultúrmérnöknek. A városi közgyűlésen szerepelt a kultúrmérnöki állás betöltése is. A javaslatra a képviselőtestület azt határozta el, hogy vitéz Dudás László kultúrmérnököt hívják meg az állásra, amelyet június 2-án már el is foglalt. Vitéz Dudás László esztergomi születésű és középiskoláit is itt végezte. Az egyetemen sikerrel nyerte el a kultúrmérnöki diplomát. Tanulmányai elvégzése után Esztergomban több építést vezetett és az ő tervezésében épült a Hajósegylet szép székháza is. Budapesten több nagyobb építkezésnél működött közre és legutóbb az útépítkezéseknél is dolgozott. Esztergom városa nyerni fog Dudás Lászlóval, akinek gerincessége és határozott mérnöki tudása a város kultúrmérnöki munkáiban minden bizonnyal számos eredményt fog biztosítani. Lapunk a kultúrmérnöki állás betöltésénél éppen vitéz Dudás Lászlót hozta az elmúlt télen javaslatba és hisszük is, hogy ajánlásunk a várakozásnak meg fog felelni és hogy a városfejlődés határozottabb, modernebb irányokban fog kibontakozni. Küldöttség járt a kultuszminiszternél a zárda leányliceumának felállítása ügyében. A napokban Antóny Béla dr. polgármester vezetésével szűkebbkörű küldöttség járt Budapesten dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternél, hogy a zárda leányliceumának felállítására engedélyt kérjen. Dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter szívességgel fogadta a küldöttséget és a legnagyobb készséget mutatta, hogy a líceum felállítására az engedélyt megadja, már csak azért is, hogy a kath. intézményeket szaporítsa ós összességükben erősítést nyújtson. Sajnos azonban, ami az engedély után a legfontosabb volna, államsegélyt nincs módjában a kultuszminisztériumnak adnia, mert a jelenlegi helyzet azt nem engedi meg. Ahhoz készséggel hozzájárult, hogy addig, mig államsegély nem lesz, apácatanítónők taníthassanak. A megnyitás idejére vonatkozólag később közlünk tájékoztatást. Ezer hivő vett részt vasárnap a Márianosztrai jubileumi zarándoklaton. Az esztergomiak jubileumi zarándoklata Márianosztrára nagyszerűen sikerült. Az élelmiszeres táskákkal ellátott zarándokok százai reggel a Ferencrendiek templomában gyülekeztek, honnan a hat órai szent mise után egyházi körmenetbe fejlődve, a levente zenekar himnuszai és énekszó mellett vonultak le lelkes hangulatban a hajóállomáshoz. Itt már két fellobogózott hajó várta őket. A beszállás a legnagyobb rendben történt. Felhangzott a magyarság kedvelt „ Boldogasszony Anyánk" éneke és zenéje és a hozzátartozók kendői obogtatásai közben hagyták el a hajók a kikötőt. A második csoport külön hajón kilenc óra után indult. Az összes zarándokok Szobtól zöld ágakkal feldíszített bányavonatokon tették meg az utat egészen a búcsújáróhelyig, hogy az ottani programm pontosan betartható legyen. iviárianosztrán nagy mise volt, amelnet Drahos János prelátus-kanonok celebrált. Evangéliumkor P. Czirfusz Viktorin házfőnök gyönyörű szentbeszédet mondott a Segítő Szűz Máriáról. Lelke mélyéből énekelt mindenki. A kóruson pedig a konviktorok adtak elő egy szép Szent Imre-éneket, Kersch Ferenc szerzeményét. Jóval 11 óra után érkezett meg a második csoport, akisnek Böschatt Ferenc ny. börzsönyi plébános mondott szentmisét, mely alatt a Turista Dalárda Hajnali Kálmán szerzeményét adta elő. Az ebéd idejét a zarándokok sokasága egy kies, erdős helyen, a Mária völgyben töltötte, ahol térzene is volt. Két órakor a zarándokok egy része a kegytemplomban tartott lilánián volt jelen, a nagyobbik része két csoportban a Kálvárián végzett keresztúti ajtatosságot. Négy óra volt már, amikorra a zarándokok mindenünnen a Máriavölgyben összegyűltek, hogy meghallgassák Haller István volt vallásügyi miniszter beszédét. Egy gyönyörűen felépített, hatalmas beszéd volt az. Megtanulhattuk belőle, hogy miként kell katholikus módon gondolkozni és élni. Este 6 órakor áldás volt a kegytemplomban. Nosztráról az első csoport .5 órakor, a második 6 óra 30 perckor indult. Kilenc óra volt már, amikor Szobról az utolsó hajó megérkezett. A zarándokokat ekkor már a parton a lakosok ezrei várták, SHbVHT0RF0RRHS 4 a uese, failyap, rcuini gyógyuiizft '\ m hd«)r*>VM oaapadékot feloldj* •* Uy*»«* k*p.«d*.*t -mMSC^mMéklycmm* 0 a x-«ufiUM I.Ú1J •!> ilti II 1 •ttárrwll* £ mkoiWtac* LERAKAT: VÖRÖS JÓZSEF ESZTERGOM.
