Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-01 / 43.szám

Hit kaptánk? Nemrégiben 3. Ő. &. jele­ket küldtünk a kormányhoz, hogy segítsen Esztergom nehéz helyzetén, mert itt nemcsak a város került súlyos bajba, ha­nem utolsó lélegzetükhöz jutot­tak a kereskedők, az iparosok és a földmivesek is. Kétségbeesett kérést küldtünk, mert a nyomor az egész vona­lon terjed, mert elvitték a csen­dőriskolát, el akarják vinni az erdészeti szakiskolát, a fűtőhá­zat, a kaszárnya egész tataro­zásánál a város jogos követe­lésének nem adtak helyet és általában, mert az állam mos­toha gyermekként* kezeli Eszter­gomot. Ujabban is szegényeb­bek lettünk egy reménnyel, nem lesz semmi a Társadalombizto­sító helyi intézetének építésé­ből. A szomorú valóságban re­ménykedve fordultunk a kor­mány felé és azt vártuk, hogy ennyi baj láttán majd csak meg­hallja kétségbeejtő szavainkat. Nem kiáltottunk volna segít­ségért, ha az állam a múltban megtette volna mindazt, amit megtennie kellett volna, amit nyújtania kellett volna Eszter­gomnak, ennek a történelmi, határra jutott városnak. Ha itt lennének azok az intézmények, amelyek ide valók, amelyekre Esztergom érdemes és ha nyug­ton hagyná azokat a létesítmé­nyeket, amelyek vérünkből már jelentőssé váltak s ha ezeknek to­vább fejlesztésére nyújtana se­gítséget, akkor a súlyos gazda­sági helyzet ellenére is tudnánk önmagunkon segíteni. De semmit sem kaptunk az államtól, ami itt van, az mind Esztergom verejtékéből nőtt ki. Nem, ne mondják, hogy kisebb segélyben mégis részesültünk, ez a segély sajnos csak per­selypénz. Egy kis falu talán megelégednék vele, de Eszter­gomnak elkedvetlenítő, mellő­zést jelentő. Önérzetesen kell kérdeznünk, hát ezt érdemli meg Esztergom, a magyar városok városa, amely ahelyett, hogy féltveőrzött kincs, dédelgetett gyermek lenne, az ajtó elé tett tál lencséből él?! Akkor, ami­kor jelentéktelen helyekre hal­mazba hordták össze a pénzt és szünet nélkül szórták a ke­gyeket. De súlyos panaszaink elju­tottak a kormányhoz és tele szorongással vártuk a választ. Talán meghallgatják odafönn Esztergom szavát. A válasz meg is érkezett. A napokban jött. Az igazságügy­miniszter felelt. Izgatottan futottunk végig M sorokon, egyre sápadozó arccal. Az igazságügyminiszter iratai Kinevezésről szólt: még egy végrehajtót rendelt Esztergom­nak. Egy végrehajtót kaptunk. Ezután két végrehajtónk lesz. Azt mondja az irat, hogy Esztergom város meglévő egy végrehajtójának annyira meg­nevekedett a munkája, hogy el­kerülhetetlenül szükséges egy második állás betöltése. Állami támogatás helyett vég­rehajtó. Oh! micsoda akasztófa humort is ad az élet! . . . Megboldogult jó Havas Vince bátyánk. Visszaemlékezünk rád és látunk, amint csonka karod­dal végzed végrehajtói munká­dat. Egymagad voltál Eszter­gom végrehajtója, gyalogosan jártál és csonka karoddal vé­gezted kötelességedet. Hová is jutottunk?! Még egy végrehajtó — ál­lami támogatás, segítség he­lyett ! Mit is feleljünk rá ? Megadjuk neki is a munka­átalányt. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A „Daily Mail" a Szent Imre-ünnepsé­gekről és Esztergomról. A Szent Imre-ünnepségek nem­csak országos jelentőségben bonta­koznak ki, hanem a világ minden részéről elfognak jönni a katholikusok. Olyan óriási méretű idegen özönlés lesz, amilyent még nem tapasztál' tünk. A külföldi nagy lapok is gyak­ran foglalkoznak az ünnepséggel és hívják fel a katholikusok figyelmét. Kezünkbe került a londoni „The Daily Mail", Rothermere lapja, amely nemcsak az ünnepségről, ha­nem Esztergomról is ir. A „Daily Mail" f. hó 13-i száma ezeket irja; „Budapesti levelezőnk révén érte­sültünk azokról az ünnepségekről, amelyeket most tartanak Magyar­országon, első szent királya, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek emlékezetére, halálának 900 éves évfordulója alkalmával. Imre herceget, akit a magyar ifjú ság azóta mindig szent pártfogójá­nak tisztelt, szent atyjával együtt 1083-ban avatta szentté az Egyház. Esztergom, Szent Imre születés­helye és a magyar kereszténység ősi fellegvára. Főszékesegyháza, az építőművészet újkori remeke, azon a helyen épült, ahol az első püspök­séget István király alapította a 11. század első éveiben, nem messze szülői lakóházától. Két kis szoba a várhegyen manap is, későbbi keletű falfestménnyel (freskó) ékeskedik. Esztergom a magyar hercegprímás székvárosa s a bazilika kincstára ma is oly felbecsülhetetlen ereklyék birtokában van, aminők méltók arra, hogy a mai csonkaország szegény­ségét áthidalják nagy és változatos múltjának dicsőségével. Mátyás király, ki a 15. században uralkodott, a korai renaissance bő­kezű pártfogásáról ismeretes. Állan­dóan olasz művészeket és tudóso­kat tartott udvarában s az ő arany kálváriája, melyen a Keresz-út két állomása mesteri módon domborodik ki, egyike az efajta, párját ritkító remekműveknek. Az ő renaissance­stílusú palotáját azonban a törökök feldúlták. Az itt látható ezüst-edény (tok) állítólag a Szent Kereszt néhány szi­lánkját tartalmazza Szent István és a görög császár békekötésének emlékére. Itt őrzik azt a keresztet is, melyre a magyar királyok koroná­záskor esküsznek, hogy a magyar alkotmányt híven megtartják. A 15. századbeli magyar ötvösmesterek (aranyművesek) zománcozott sodro­nyokból készült remekműve. Az egyházi ruhák némelyikét, melyek szintén a kincstárban láthatók, a a hercegprímás még ma is viseli nagy ünnepek alkalmával. E ruhá­kat azokból az öltözetekből készí­tették, melyeket Mária Terézia király­asszony ajándékozott az Egyháznak. A hercegprímások s az esztergomi káptalanok elhunyt tagjai a bazilika sírboltjában pihennek, ahol a koporsók a 15 m vastag körfal-fülkékben van­nak elhelyezve. Hat prímás fekszik itt s 35 üres hely van még a falban. Esztergom a Duna-bezárta völgy­katlanban fekszik. A város a tria­noni béke (diktátum) óta határváros % úgy hogy ha a Duna nagyhídjának egyharmadrészére jut az ember, már a cseh-szlovák vámhivatal kéri az útlevelet. A túlsóparti kis község — bámulatunkra — tiszta magyar, szép nemzeti stílusban épült s így sehogysem érthető* hogyan vághat­ták el az anyaországtól s mért nem adták eddig vissza a határkiigazítás alkalmával Magyarországnak. A bazilika csekély tizenkét század óta fönnálló kápolnájának (Bakács­kápolna) oltára előtt Esztergom buzgó hivői folyton a békés felsza­badulásért könyörögnek. Budapestet Esztergommal vasúti vonal köti össze, de a főállomás Esztergom forgalmának lebonyolí­tására inkább Párkány volt. Ezt kb. 70 évvel ezelőtt építették, azonban ma Csehszlovákia élvezi s fordítja hasznára. M. E. Ha az idegen Esztergomba jön... Esti autóbusz, esztergomi nyaralás, utcaöntözés, Vár-út, a Pri­más-téren, kombináltjegy és a rezesbanda. Egy barátomat vártam Budapest­ről. Szombat este érkezett a féltizes vonattal. Azt irta a levélben, hogy sokat hallott Esztergomról, itt a szentév, hát szeretné a várost meg­ismerni. Siettünk ki az autóbuszhoz, de nem csekély meglepődésünkre az autóbusz megtelt. Egy kis autóbusz áll a bejárat előtt, tele esztergomiakkal. Az ide­gen utasok — elég sokan vannak — kérdezősködnek : — Csak egy autóbusz van itt ? Nem jön a másik ? — Sajnos, csak egy. Aki ismeri a helyzetet, siet helyet biztosítani magának. Az idegen gyalog kény­telen menni. — Nem kell gyalog menni. Az autóbusz azonaal visszajön — igyek­szik valaki megnyugtatni. — Addig mi is beérünk a városba. Mit tehetünk, megyünk gyalog. A rosszul világított utcán a hosszú sorban menő utasokat nézzük és mernénk fogadni, hogy legtöbben az esztergomi autóbuszt — dicsérik. Útközben beszélgetünk. — Hallom, Esztergom fürdőváros lesz. -— Igen, máris ... — És mibe kerül itt egy nap ? — Az attól függ ... — Szóval a veszprémi akció még nem jutott ide. Ott 3 pengőért nya­ralhatsz. Étkezés, lakás, minden. És szívesen fogadják az embert. Igazán törődnek az idegennel. Mondd csak, hallom, itt szép fürdőtelep van. — Az igen — sietek válaszolni. És ha idegen jön és privát he­lyen lakik, mint nyaraló, részesül valamikép kedvezményben ? «T SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfll­. . köző. konyha- és kenyérruha, U1C71 0*vKlfKf 4* abrosz (nagyban és kicsinyben) IldXl Wft-UYUll legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogad tátik Pelczmann Lászlónál ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 43. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1 '20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, JÚNIUS 1 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents