Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-01 / 43.szám

Hit kaptánk? Nemrégiben 3. Ő. &. jeleket küldtünk a kormányhoz, hogy segítsen Esztergom nehéz helyzetén, mert itt nemcsak a város került súlyos bajba, hanem utolsó lélegzetükhöz jutottak a kereskedők, az iparosok és a földmivesek is. Kétségbeesett kérést küldtünk, mert a nyomor az egész vonalon terjed, mert elvitték a csendőriskolát, el akarják vinni az erdészeti szakiskolát, a fűtőházat, a kaszárnya egész tatarozásánál a város jogos követelésének nem adtak helyet és általában, mert az állam mostoha gyermekként* kezeli Esztergomot. Ujabban is szegényebbek lettünk egy reménnyel, nem lesz semmi a Társadalombiztosító helyi intézetének építéséből. A szomorú valóságban reménykedve fordultunk a kormány felé és azt vártuk, hogy ennyi baj láttán majd csak meghallja kétségbeejtő szavainkat. Nem kiáltottunk volna segítségért, ha az állam a múltban megtette volna mindazt, amit megtennie kellett volna, amit nyújtania kellett volna Esztergomnak, ennek a történelmi, határra jutott városnak. Ha itt lennének azok az intézmények, amelyek ide valók, amelyekre Esztergom érdemes és ha nyugton hagyná azokat a létesítményeket, amelyek vérünkből már jelentőssé váltak s ha ezeknek tovább fejlesztésére nyújtana segítséget, akkor a súlyos gazdasági helyzet ellenére is tudnánk önmagunkon segíteni. De semmit sem kaptunk az államtól, ami itt van, az mind Esztergom verejtékéből nőtt ki. Nem, ne mondják, hogy kisebb segélyben mégis részesültünk, ez a segély sajnos csak perselypénz. Egy kis falu talán megelégednék vele, de Esztergomnak elkedvetlenítő, mellőzést jelentő. Önérzetesen kell kérdeznünk, hát ezt érdemli meg Esztergom, a magyar városok városa, amely ahelyett, hogy féltveőrzött kincs, dédelgetett gyermek lenne, az ajtó elé tett tál lencséből él?! Akkor, amikor jelentéktelen helyekre halmazba hordták össze a pénzt és szünet nélkül szórták a kegyeket. De súlyos panaszaink eljutottak a kormányhoz és tele szorongással vártuk a választ. Talán meghallgatják odafönn Esztergom szavát. A válasz meg is érkezett. A napokban jött. Az igazságügyminiszter felelt. Izgatottan futottunk végig M sorokon, egyre sápadozó arccal. Az igazságügyminiszter iratai Kinevezésről szólt: még egy végrehajtót rendelt Esztergomnak. Egy végrehajtót kaptunk. Ezután két végrehajtónk lesz. Azt mondja az irat, hogy Esztergom város meglévő egy végrehajtójának annyira megnevekedett a munkája, hogy elkerülhetetlenül szükséges egy második állás betöltése. Állami támogatás helyett végrehajtó. Oh! micsoda akasztófa humort is ad az élet! . . . Megboldogult jó Havas Vince bátyánk. Visszaemlékezünk rád és látunk, amint csonka karoddal végzed végrehajtói munkádat. Egymagad voltál Esztergom végrehajtója, gyalogosan jártál és csonka karoddal végezted kötelességedet. Hová is jutottunk?! Még egy végrehajtó — állami támogatás, segítség helyett ! Mit is feleljünk rá ? Megadjuk neki is a munkaátalányt. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A „Daily Mail" a Szent Imre-ünnepségekről és Esztergomról. A Szent Imre-ünnepségek nemcsak országos jelentőségben bontakoznak ki, hanem a világ minden részéről elfognak jönni a katholikusok. Olyan óriási méretű idegen özönlés lesz, amilyent még nem tapasztál' tünk. A külföldi nagy lapok is gyakran foglalkoznak az ünnepséggel és hívják fel a katholikusok figyelmét. Kezünkbe került a londoni „The Daily Mail", Rothermere lapja, amely nemcsak az ünnepségről, hanem Esztergomról is ir. A „Daily Mail" f. hó 13-i száma ezeket irja; „Budapesti levelezőnk révén értesültünk azokról az ünnepségekről, amelyeket most tartanak Magyarországon, első szent királya, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek emlékezetére, halálának 900 éves évfordulója alkalmával. Imre herceget, akit a magyar ifjú ság azóta mindig szent pártfogójának tisztelt, szent atyjával együtt 1083-ban avatta szentté az Egyház. Esztergom, Szent Imre születéshelye és a magyar kereszténység ősi fellegvára. Főszékesegyháza, az építőművészet újkori remeke, azon a helyen épült, ahol az első püspökséget István király alapította a 11. század első éveiben, nem messze szülői lakóházától. Két kis szoba a várhegyen manap is, későbbi keletű falfestménnyel (freskó) ékeskedik. Esztergom a magyar hercegprímás székvárosa s a bazilika kincstára ma is oly felbecsülhetetlen ereklyék birtokában van, aminők méltók arra, hogy a mai csonkaország szegénységét áthidalják nagy és változatos múltjának dicsőségével. Mátyás király, ki a 15. században uralkodott, a korai renaissance bőkezű pártfogásáról ismeretes. Állandóan olasz művészeket és tudósokat tartott udvarában s az ő arany kálváriája, melyen a Keresz-út két állomása mesteri módon domborodik ki, egyike az efajta, párját ritkító remekműveknek. Az ő renaissancestílusú palotáját azonban a törökök feldúlták. Az itt látható ezüst-edény (tok) állítólag a Szent Kereszt néhány szilánkját tartalmazza Szent István és a görög császár békekötésének emlékére. Itt őrzik azt a keresztet is, melyre a magyar királyok koronázáskor esküsznek, hogy a magyar alkotmányt híven megtartják. A 15. századbeli magyar ötvösmesterek (aranyművesek) zománcozott sodronyokból készült remekműve. Az egyházi ruhák némelyikét, melyek szintén a kincstárban láthatók, a a hercegprímás még ma is viseli nagy ünnepek alkalmával. E ruhákat azokból az öltözetekből készítették, melyeket Mária Terézia királyasszony ajándékozott az Egyháznak. A hercegprímások s az esztergomi káptalanok elhunyt tagjai a bazilika sírboltjában pihennek, ahol a koporsók a 15 m vastag körfal-fülkékben vannak elhelyezve. Hat prímás fekszik itt s 35 üres hely van még a falban. Esztergom a Duna-bezárta völgykatlanban fekszik. A város a trianoni béke (diktátum) óta határváros

% úgy hogy ha a Duna nagyhídjának egyharmadrészére jut az ember, már a cseh-szlovák vámhivatal kéri az útlevelet. A túlsóparti kis község — bámulatunkra — tiszta magyar, szép nemzeti stílusban épült s így sehogysem érthető* hogyan vághatták el az anyaországtól s mért nem adták eddig vissza a határkiigazítás alkalmával Magyarországnak. A bazilika csekély tizenkét század óta fönnálló kápolnájának (Bakácskápolna) oltára előtt Esztergom buzgó hivői folyton a békés felszabadulásért könyörögnek. Budapestet Esztergommal vasúti vonal köti össze, de a főállomás Esztergom forgalmának lebonyolítására inkább Párkány volt. Ezt kb. 70 évvel ezelőtt építették, azonban ma Csehszlovákia élvezi s fordítja hasznára. M. E. Ha az idegen Esztergomba jön... Esti autóbusz, esztergomi nyaralás, utcaöntözés, Vár-út, a Primás-téren, kombináltjegy és a rezesbanda. Egy barátomat vártam Budapestről. Szombat este érkezett a féltizes vonattal. Azt irta a levélben, hogy sokat hallott Esztergomról, itt a szentév, hát szeretné a várost megismerni. Siettünk ki az autóbuszhoz, de nem csekély meglepődésünkre az autóbusz megtelt. Egy kis autóbusz áll a bejárat előtt, tele esztergomiakkal. Az idegen utasok — elég sokan vannak — kérdezősködnek : — Csak egy autóbusz van itt ? Nem jön a másik ? — Sajnos, csak egy. Aki ismeri a helyzetet, siet helyet biztosítani magának. Az idegen gyalog kénytelen menni. — Nem kell gyalog menni. Az autóbusz azonaal visszajön — igyekszik valaki megnyugtatni. — Addig mi is beérünk a városba. Mit tehetünk, megyünk gyalog. A rosszul világított utcán a hosszú sorban menő utasokat nézzük és mernénk fogadni, hogy legtöbben az esztergomi autóbuszt — dicsérik. Útközben beszélgetünk. — Hallom, Esztergom fürdőváros lesz. -— Igen, máris ... — És mibe kerül itt egy nap ? — Az attól függ ... — Szóval a veszprémi akció még nem jutott ide. Ott 3 pengőért nyaralhatsz. Étkezés, lakás, minden. És szívesen fogadják az embert. Igazán törődnek az idegennel. Mondd csak, hallom, itt szép fürdőtelep van. — Az igen — sietek válaszolni. És ha idegen jön és privát helyen lakik, mint nyaraló, részesül valamikép kedvezményben ? «T SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfll. . köző. konyha- és kenyérruha, U1C71 0*vKlfKf 4* abrosz (nagyban és kicsinyben) IldXl Wft-UYUll legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogad tátik Pelczmann Lászlónál ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 43. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1 '20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, JÚNIUS 1 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér