Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-12 / 4.szám

ESZTERfiQHJ/DEKE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 4. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, JANUÁR 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Lap tulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Fekete farsang A minap vacsorát tartottak egy helyen Esztergomban. A vacsorára lehetett előjegyzést tenni, hogy a vendéglős aszerint felkészülhessen. Egy kis baráti, társas összejövetel, nem is kerül sokba, azután jól esik egy kis eszmecsere is, meg ha többen vannak együtt, több szó hangzik erről-arról. A kávéházból indultunk el és amint már elmenőben voltunk, a főúr a köszönése után hozzátette: a viszontlátásra. Kérőleg mondotta ezt a szót és szinte éreztük, abban a szóban az is benne van, hogy a társaságunkkal jöjjünk vissza. A vacsorán elég sokan jöttek össze, azok, akiknek volt pénzük. Megvolt a vacsora, borozgattak, közbe-közbe nyílott az ajtó, az újabb vendégek jöttek. Elkéstem, — mentegetőztek — de nem baj, mert már vacsoráztam. És barátságosak voltak, ide is, oda is kedveset mondottak. Mosolyogtak, mert burkolni akarták a valóságot: ha nem sok a vaesora ára, de nem lehet, mert még nem kaptunk fizetést, — másoknál pedig — már elfogyott a pénz, ami volt. Sokan jöttek vacsora után. Miért jöttek el ? Mert el kellett jönniök, mert nem maradhatnak el. A társasághoz tartoznak, benne élnek, munkálkodnak a szebb jövőért. El kellett jönniök, mert mondva volt, hogy többen ott lesznek a főemberek, a hivatalfők közül is. Ilyen összejövetelkor mindig — hiszen magyar szokás — beszédek szoktak elhangzani. Senki sem mondott beszédet. Minek is? Frázisokat, hangzatos szólamokat, bizakodástól, mellveregetéstől tele beszédeket már olyan sokszor hallottak, miért akkor szólni, hogy mindenki éppen az ellenkezőjét érezze magában. Vagy rembrandti sötét képekben a mai napokat fessük beszédekben, súlyos szavakban a hallgatóság elé. Hisz mindenki tudja a bajokat, a hallgatók jobban tudják, mint a beszélők, a közönség, a nép jobban, mint az írók vagy az újság, És tíz óra körül már szedelőztek az emberek, mentek haza. Többen visszamentünk a kávéházba: a viszontlátásra. Köszönt szépen a kávés, jöttek a pincérek, leültünk hosszú asztalhoz, mintha legalább is éjfél utánig maradnánk. Szolgálatrakészen álltak a pincérek: Mit parancsolnak az urak ? Farsang van — nevetett a szemük. És sorba szóltak: egy piccoló feketét, egy kapucinert, sőt: egy szódavizet. Volt, aki újságot kért. Mi van az újságban ? Rendeletek és rendeletek az adórói, mikor fizessünk, hogyan, most mi esedékes és mennyit kell fizetni. Az adó. Nevetnek az emberek, de nevetésük kesernyés. Rendelet az adózásról, de nincs fizetés, nincs kereset, nincs kenyér. Megszűnnek üzletek, mert vonaglik a kereskedelem, nincs piac, mert a csőd szélén áll a gazdanép, sok a munkanélküli, mert haldoklik az ipar. Felesleges a szót pazarolni a mai rettenetes viszonyokról, Esztergom állapotairól. Egy dermesztő szóban kimondhatjuk a valóságot: nyomorgunk. Negyvenkét fokos lázban élünk. Fekete farsangunk van. Az egyik oldalról azt halljuk, hogy a kórházakban hústalan napok lesznek, a másik oldalról meg azt, hogy itt kaptak karácsonyra remunerációt, segélyt, ott nem. Az egyik oldalról dupla fizetés, a másikon semmi. A bálok? Alig egy-kettő. Tavaly tízszerannyi előjegyzés volt. Amelyek eddig voltak, megbuktak és talán az ezután következők is erre a sorsra jutnak. Báli ruha, toalettek, vacsora ? Nem tellik rá. Megvénül a fiatalság, lelkében öreg lesz a mai idők farsangján. Nincs vigalom, muzsika, mert a pénz adósságra kell és ami marad, a megélhetésre. Fekete farsang ül a városházán is. Még csak ebben a hónapban valamikép birja, a tisztviselők majd csak megkapják fizetésüket huszadika felé, de a jövő hónapban, a lakbéres hónapban nem tudni mi lesz. ígéretek, bíztatások, beszédek, nagy gyűlések, ankétek ? Nem, tetteket vár a nép, de gyorsan, mindenki szemeláttára. Gyászosan muzsikál a cigány a fekete farsangban, aprópénz gyéren fekszik a tálcáján az ajtónál. Odakinn a fekete farsang terpeszkedik csöndesen, némán. Az esztergomi főegyházmegyei bizottság nyilatkozik a Szent Imre év helyi ünnepségeinek tervezetéről. A Szent Iaire jubileumi ünnepségeket előkészítő esztergomi főegyházmegyei bizottságának elnöksége a következőket juttatta hszzánk : „Az „Esztergom és Vidéke" f. évi évi január 9-iki számában „Még mindig nincs szó Esztergomról*

1 címmel cikk jelent meg, melynek írója kifogásolja, hogy a Szent Imre jubileumi ünnepségeket rendező or szagos főbizottság legutóbb közzétett kimutatásában Esztergomról még mindig nem esik szó. Minthogy az egyébként határozottan jóhiszeműleg íródott cikk félreértésekre adott alkalmat, a Szent Imre jubileumi ünnepségeket előkészítő főegyházmegyei bizottság elnöksége a következő nyilatkozatot teszi közzé: Az egyházmegyei bizottságok megalakításának célja a nagyméltóságú püspöki kar intenciói szerint az egyes egyházmegyékben községenkint rendezendő egyházi jellegű s egyházi joghatóság alá eső Szent Imre ünnepségek előkészítésében irányító és segítő szervként szerepelni. Ezzel szemben az esztergomi főegyházmegyei bizottság a város érdekét tartva szem előtt, eredeti rendeltetését túllépve olyan programmot állított öszsze és fogadtatott el az országos főbizottsággal, amilyennel Budapesten kivül ezideig az ország egy városa sem dicsekedhetik. Hogy az a program m az országos főbizottság hivatalos kimutatásában mindezideig nem szerepelt, annak oka, mert az egyházmegyei bizottság az egyes programmpotok dátumainak végleges megállapítása előtt a közzétételt nem kívánta. Az egyes programmpontok időpontjainak megállapítását azonban a bizottság nyilvánvalóan nem intézhette el a saját hatáskörében, hansm csupán az összes érdekelt téInyező bavonásával. Ez a munka érthetően időt és mindenkitől türelmet igényel. Teljesen egyetért a főegyházmegyei bizottság a nevezett cikk érdemes írójával, mikor az egyházmegyei bizottság mellett egy külön városi bizottság megalakítását sürgeti. Ezt az egyházmegyei bizottság működésének első pillanatától óhajtotta. Ennek az óhajnak az egyházmegyei bizottság kifejezést is adott akkor, mikor egy városi bizottság létesítése céljából ismételten többeket meghívott a város vezető tényezői közül, akik közül ismételt hívásra csak a polgármester jelent meg, aki most már egy városi bizottság sürgős megalakulását helyezte kilátásba. Reméljük, hogy ez az igéret a város jól felfogott érdekében gyorsan fog megvalósulni s az egyházmegyei bizottság a városi bizottsággal egyetórtőleg folytathatja gazdag programmja megvalósítását célzó munkáját. Ha azonban ez bármilyen okból nem történhetnék meg, az egyházmegyei bizottság kénytelen lesz saját hatáskörére szorítkozva a város érdekeit a legnagyobb mértékben méltányló programmját revideálni s a város érdekei elhanyagolásának ódiumát magától elhárítani. Az egyházmegyei bizottság által eddig véglegesen megállapított programmpontok egyébként a következők: Május 11 én a országos női zarándoklat érkezése Esztergomba. Május 18-án a helybeli középfokú tanintézetek együttes ünnepélye. Június 15 én a helybeli kath. egyesületek együttes ünnepélye a Szent István Szövetségnek rendezésében. Augusztus 10-én az esztergomi főegyházmegye plébániáinak (a budapestiek kivételével) zarándoklata Esztergomba. Augusztus 10—24 ig művészeti és történeti kiállítás. A kiállítás rendezését az Esz'.ergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint az Esztergomi Történelmi ós Régészeti Társulat készséggel vállalta s a munkálatokat megkezdte. Augusztus 15 én katholikus nap Esztergomban. Augusztus 17-én a Magyar Turista Egyesület vándorgyűlése és az Esztergomi Turista Dalárda hangversenye Esztergomban. Szeptember 8 án az országos fórfizarandokíat érkezése Esztergomba. Nem nyert még megállapítást a győri ítélőtábla területén működő jogászok gyűlésének időpontja, a megyei cserkész és levente ünnepség időpontja, valamint az egyetemi és főiskolai ifjúság országos zarándoklatának időpontja, mely utóbbira nézve az egyházmegyei bizottság az országos főbizottság válaszát várja. A jubileumi évnek városunkban valamely maradandó emlékkel vagy intézménnyel való megörökítése elsősorban a városi bizottság feladatát fogja képezni." Meg voltunk győződve, hogy az esztergomi főegyházmegyei bizott •a- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Hl i r I ' ' i Esztergom, Széch< köző. konyha- és kenyérruha, PPIP7ÍT15II1H 1 9Q7IAnJll 16. sz. (Saját ház. í kicsinyben) • UlO&l I Idl III LjE&d&IUl ICII fonszám 135. Há házi szövött abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér ) TeleHázi kender szövésre elfogadtatik