Esztergom és Vidéke, 1930

1930-04-20 / 31.szám

SZÍVÓS-Waldvogel József ny. tábor nok, Mátéffy Viktor prépost-plébános, Mike Lajos dr. kir. közjegyző, Etter Ödön takarékpénztári elnökigazgató, Rudolf Béla járásbirósági elnök, Oberműller Ferenc főreáliskolai igazgató, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, Lacza István dr. érseki titkár stb. A műsor első száma Buchner— Weszely: Jeremiás imája" c. nagypénteki kantátéja volt, zenekarral és vegyes énekkarral. A hatásos művet Buchner Antal főszékesegyházi karnagy vezényelte. A nagy mű teljes elismerést váltott ki a közönségből. A bariton szólót Ammer József belvárosi karnagy énekelte kitűnően. Csellón Klail Antal (Dorog) adott kíséretet. Művészi hatást váltott ki a vegyeskar énekkisérete is. A Turista Dalárda a helybeli templomi énekkarokkal alkotta a kitűnően szerepelt vegyeskart. Az énekmű után lelkes elismerésben részesítették a szereplőket és különösen a szerzőt, Buchner Antalt. Ezután Lepold Antal dr. prelátuskanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő ünnepi beszédet mondott a Virágvasárnap jelentőségéről. A beszéd mindvégig mély áhítatban tar-1 totta a közönséget. A harmadik számnak Buchner férfikarra írt Miserere-je következett a Turista Dalárda nagyszerű előadásában. Az énekkart Hajnali Kálmán, a dalárda kiváló karnagya dirigálta biztos vezetéssel és tökéletes kidolgozásban. A zsoltár bariton szólóját Béres István theoiógiai tanár énekelte hűen és megkapóan. Most az egyházi hangverseny fénypontja következett: Seitz n

Passió*'-ja. Nemcsak művészi érzéseket keltett ez a gyönyörű oratórium, hanem a vallásosság mély érzelmeit is felkel tette. Buchner Antal az evangélista, Zelenyák Ferenc Pilátus, Ammer József Krisztus szólóreszeit énekelték felemelően. A külön szólókban Buchner Antalné, dr. Fenyves Kálmánné és Táky Gyuláné szerepeltek elismerésreméltóan. Kellemes és megnyerő szereplése volt Pántol Márton hittanárnak, aki tiszta tenorhangjával szintén hozzájárult az oratórium zenei tökéletességéhez. A vegyeskar természetesen itt is domináló hatásban végezte nehéz és dicséretreméltó feladatát. Emellett nagy elismerés illeti a zenekar fagjait, akiknek művészi játéka a legszebb magaslatra emelte a hatalmas Passiót. Végeredményül azt mondhatjuk, hogy az egyházi hangverseny az esztergomi zenekultúra tekintélyes nívóját mutatta meg. A mű sikerében az első érdem Béres István theoiógiai tanáré, aki hosszú időn át fáradozott a siker biztosítása érdekében. Ezt a célt el is érték, de Béres István odaadó munkájával magas színvonalú zenei művészetet is nyújtottak. A gyönyörű Passiót mély érzéssel adták. A zenekar tagjai lelkesedéssel és átérzéssel játszottak. Maga a közönség is érezte, hogy különösen felemelő hangversenyben volt része. Csak egy sajnálatos körülmény volt, hogy Esztergom társadalma nem jelent meg abban a számban, amelyet a gyönyörű hangverseny megérdemelt volna. Hétfőn Dorogon ismételték meg a hangversenyt nagy sikerrel. Megjelent azon Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos is az egész tisztikarral. A község polgársága és a bányamunkások nagy számban mentek el a hangversenyre, amely második előadásában is nagysikerű volt. Hájas 1-től csak a kereskedők nem szállíthatnak a túloldalról tejet. Amikor a tatai gazdák tejszövetkezetének esztergomi letelepedését megírtuk, egyúttal azt is közöltük, hogy május 1 én megszűnik a párkányi tejbehozatal. A tatai gazdák esztergomi tejüzletének megnyitását örömmel fogadta közönségünk, mert a tej egyszerre 6 fillérrel olcsóbbodott. A hatóságot az a szempont vezette, amikor csak május l-ig adott engedélyt a tejbehozatalra, hogy az esztergomi termelők érdekeit megvédje, illetőleg, hogy a hazai tejtermelést pártoljuk. A hír nyomán azonban rögtön felmerült a kérdés, vájjon, ha megszüntetik a párkányi tejbehozatalt, nem emelkedik-e rögtön a tej ára, mert hiszen a konkurrencia kisebb lesz. Érdeklődtünk a tejbehozatal megszüntetése felől és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a tejbehozatalára szóló iparigazolványt a párkányi kereskedőktől vonják vissza, a túloldali termelő azonban tovább is akadálytalanul hozhatja Esztergomba a tejet. Ez a felvilágosítás kissé egyensúlyozza az esztergomi közönség aggodalmát, mert biztosra vehető, hogy a tej ára azonnal felszökik, ha nem hoznák be Párkányból tejet. Ebben az esetben azt is kérdezték, hogy Esztergom városa kötött-e szerződést a tatai gazdák szövetkezetével a tejszállításra és a tej árára vonatkozólag ? Mert rendben van, hogy elsősorban a mi termelőinket támogassuk de viszont a fogyasztóközöiség érdeke is ugyanilyen fontos, olcsó és jóminőségű tej biztosítása, hogy ne legyen kiszolgáltatva egy esetleges drágításnak. Amikor tehát arról értesülünk, hogy a párkányi termelő tovább is hozhatja a tejet, aggodalmunk kissé eloszlott. Annál is inkább fel kell hívnunk a figyelmet a párkányi tejre, mert ennek literje ma már 20—22 fillér. Ha tehát a párkányi tejbehozasalt bisztosítva látjuk, nyugodtak lehetünk, hogy a tej ára nem fog felszökni. Természetesen mi magunk is a hazai tej mellett foglalunk álláspontot de ekkor valami garanciát kívánunk a közönség érdekeinek szempontjából. Ki akarja zongoráját hangoltatni? Wolek József zongorahangoló, kit városunkban és környékén szolid ós pontos munkájáról előnyösen ismernek, nemsokára városunkba érkezik. Felkérjük a m. t. közönséget, hogy aki zongoráját hangoltatni illetve javíttatni akarja, jelentse be ezt kiadóhivatalunkban. Tízezer magyar nő a magyar iparcikkek pártolásáért. Néhány héttel ezelőtt két előkelő úriasszony felkereste a TESZ elnökségét és bejelentették, hogy nagy mozgalmat indítanak a magyar iparcikkek pártolása érdekében. Nem új egyesületet alapítanak, hanem íveket köröztetnek a magyar háziasszonyok között, és aki az ivet aláírja, arra kötelezi magát, hogy ezentúl lehetőleg mindenben csak magyar árút vásárol és a kereskedőtől magyar árút követel. A nagy mozgalom rövid idő alatt ezer aláírót eredményezett. Az íveket tovább körözték és mai napig már tízezer magyar háziasszony áll a mozgalom szolgálatában, küzd az idegen árúk kiszorításáért, a magyar iparcikkek pártolásáért. Ezt a nagyjelentőségű mozgalmat nem lehet szó nélkül hagyni és a legteljesebb elismerést kell vele szemben nyilvánítanunk. Kell, hogy ez az óriási szervezkedés eljusson a magyar vidékre is, hogy a magyar iparcikkek pártolása érdekében kifejtett mozgalom százezerre növelje az akcióba lépett magyar háziasszonyok táborát. A mozgalom hírét Esztergomban is szétküldjük, hogy az esztergomi háziasszonyok is csatlakozhassanak az ellenálláshoz. Itt, Esztergomban, különösen érezzük a gazdasági válság súlyosságát, amelynek oka nagyrészben az is, hogy nem pártoljuk eléggé itthoni termékeinket. Nálunk a cseh árúkkal szemben kell a harcot felvenni, hogy a magyar termelés erőre kapjon, hogy gazdasági életünkben javulás álljon be. Milyen hálásak lennének az esztergomi iparosok és kereskedők, ha az esztergomi háziasszonyok csatlakozván a mozgalomhoz és elhatározzák, hogy nem vesznek cseh árút, és ehelyett itthoni termékeinket veszik meg és pártolják. Minden bizonnyal kevesebb panasz fog elhangzani kereskedőink és iparosaink részéről. Amikor ezeket a sorokat irjuk, hisszük, hogy esztergomi háziaszszonyainknál visszhangra talál a tízezer magyar asszony mozgalma, hívó szava és csatlakozni fognak az akcióhoz. És akkor, amikór csatlakozásukat, aláírással is dokumentálták, ne tekintsék a fogadalmat pillanatnyi felbuzdulásnak, ne lankadjanak el, hanem legyenek öntudatos, harcos kezdeményező katonái a nagy küzdelemnek. A DGT méltányolja az esztergomi szépítészeti munkát, rövidesen megkezdi a hajóállomás épületének tatarozását és a környék rendbehozatalát. Legutóbbi számunkban egy cikk keretében szó volt DGT 50 pengős adományáról és hogy Esztergom szépítési munkát vár a hajóállomás körül. A héten látogatást tettünk a hajóállomáson és beszélgetést folytattunk Buchs György áílomásfőnökkel. Először is terepszemlét tartottunk. A hajóállomás főnöke kalauzolt bennünket és felhívta figyelmünket arra, hogy milyen környéke volt a hajóállomásnak négy évvel ezelőtt? Erre Esztergom közönsége is élénken emlékszik és bizony meg kell állapitanunk, hogy akkor nagy rendezetlenség volt ott. A raktár mellett mély part, telenőve gazzal és szeméttel behordva. Az út feltöltetlen és parkírozásnak nyoma se volt. Amikor Fuchs György állomáshelyét elfoglalta, azonnal tervbe vette, hogy az állomáskörül rendezni fogja a teret és evégből érintkezésbe lépett Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsossal, akivel csakhamar megkezdte a szépítés munkáját. Természetesen a szépítés az anyagi lehetőséghez kapcsolódott. Az állomáshoz vezető út mentén kis park létesült. A kikötő útját feltöltötték, planirozták az egész teret és a raktár mellett lévő partba is sok földet, törmeléket hozattak és ezáltal nagyobbították és rendezték a területet. Fuchs állomásfőnök az épület előtt, a primási palota felé néző oldalon kis kertet és díszes szökőkutat létesített, saját költségén. Ez a kis kert valóban díszére válik az épületnek. De ne higyjük, hogy maga & DGT nem gondolt a rendezés sőt a kiépítés munkájára. Alkalmunk volt a tervrajzokat látnunk, amelyek az állomás kibővítésére készültek. A sziget nyelve felé az épület folytatásában kioszkszerű épületet terveztek. A tervrajz kitűnő kivitelben oldja meg a kérdést és szép külsőt mutat. Megkapó a terrasz, amelyről gyönyörű kilátás nyilana. Meg kell még jegyezni, hogy az épület egyike a DGT legszebb állomásépületeinek a megépítésénél a primási székhelyt vették tekintetbe. A sziget nyelvét is művészi rendezésben oldották volna meg. Sajnos azonban a rossz gazdasági helyzetet a DGT is megérzi. Most van a DGT megalakulásának $100. évfordulója, de ilyen súlyos esztendője, amilyen az idei, még nem volt. Az 50 pengős adományra vonatkozólag az a tényállás, hogy a Szépítőegyesület gyűjtőiveket köröztetett. Fuchs György főnök, hogy az állomás részéről is hozzájáruljanak, felterjesztést tett a DGT igazgatóságához, így a gyűjtéshez 50 pengőt jegyeztek, azonban az összeg még nem érkezett meg. Ezzel azonban a DGT nem zárkózik el a továbbiaktól. A rendezés munkájában először kifestették a stéget és kijavították a hidat. A bejárásnál kis bódé, amelyet virágokkal díszítettek. Novemberben Fuchs állomásfőnök benyújtotta a költségvetést az állomás épület tatarozására. TS,z a munka a napokban fog megindulni és azzal új külsőt kap az épület. A raktár is festés alá kerül. A tér rendezésénél először feltöltötték kaviccsal a kikötőhöz vezető utat, az épület körül kivágják a gyomokat és itt is kavicsolnak. Gondjuk lesz rá, hogy a szépítés fokozatosan fejlődjék. De mint említettük Sajt, teavaj, hortobágyi és liptói juhtúró beszerezhető Deménynél Ferenc J.-út 13.