Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-09 / 3.szám

f»if Rf, IW c/Ilt Kf ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 3. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 9. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1"20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér PJPIPiPIPIPJPIPIPIPiPIPJPlPgPfPWPIWPIPWPIM^ Hit jelent Esztergomnak a párkányi tej­behozatal ós mit mond a fogyasztóközön­ség a tejszövetkezet megalakításáról ? A városházán a nagy gaz­dasági krízis, mondjuk részle­ges megoldására, nagyhirtelen elhatározták, hogy Esztergom­ban meg kell alakítani a tej­szöoetkezeíet, mert J^ár­hányból olyan nagymennyi­ségű tejei hoznak be, hogy az esztergomi gazdaközönség emiatt nagy kárt szenved, sőt mi több, nem tudja adóját meg­fizetni. A gazdáknak semmi jöve­delmük nincs, a gabonaheűes­hedelemtöl nem is lehet be­szélni, rosszak a piaei vi­szonyok és a bor ára olyan csekély, hogy teljesen érték­telenül áll pincéikben. Hátra volna tehát a te/értékesítés, hogy legalább ebből biztosítsa­nak maguknak valami jövedel­met, ha nem is többre, de leg­alább az adók megfizetésére. Itt pedig az a baj, hogy Pár­kányból olyan nagymennyiség­ben hoznak be tejet, hogy az esztergomi termelők úgy men­nek haza a piacról, ahogy jöt­tek, tele kannával. Vagyis nem tudják a tejet eladni a nagy konkurencia miatt. Ezeknek a bajoknak meg­szüntetésére határozták el leg­utóbb, hogy megalakítják az esztergomi tejszövetkezetet.o^ű­tóny Béla dr. polgármester már fel is kérte Jeziersky Mihály gazdasági felügyelőt, Sehalk­ház Ferenc városi gazdasági intézőt a szövetkezet megala­kításának előkészítésére. De nézzünk csak mélyére a dolgoknak és keressük a szín­igaz valóságot és azt, hogy mindezekhez mit szól a fogyasztó közönség. Ugyebár a tejszövetkezettel meg akarják akadályozni a párkányi behozatalt és a szö­vetkezettel biztosítani kívánják a termelők érdekeit ?! Es mi lesz a fogyasztó kö­zönséggel ? Párkányból a Jfisehof-cég­nek cca 800 litert, az JÍmon­cégnek 300—400 litert, a Jio­o eres-féle tejmérésnek pedig cca 150—200 liter tejet szállí­tanak naponta. Ezenkívül kü­lön szállítmány érkezik a zár­dának és még több helyre. Te­hát a napi behozatal körülbelül 1500 liter. A párkányi tej ára literen­kint 28 fillér Esztergomba (ház­hoz akár literenkint is) szál­lítva. Ezzel szemben pedig mi az esztergomi tejet 38 fillérjé­vel fizetjük, ha akár a tejüz­letből, akár az esztergomi ter­melőtől vesszük. cMinden li­terért 10 fillérrel fizetünk többet. Ha a tejszövetkezetet meg is alakítják, azt nem fogják tudni meggátolni, l\ogy J*ár­kánybólne sz állíts anakteje t. De ha nem is volna behozatal, akkor sem volna olcsóbb a tej. Most a párkányi szállítással 10 fillérrel jut literenkint olcsób­ban a fogyasztóközönség a tej­hez. Egy hónapban igen je­lentékeny összeget tesz ez ki a közönségnél, különösen a szegény nép, a szenttamá­siak, de még a tisztviselők körében is, azután az inter­nátusokban is. Mert nem mindegy, hogy 10 fillérrel drágább vagy olcsóbb a tej. Ha a fogyasztóközönség Pár­kányból 10 fillérrel olcsóbban veheti a tejet, egészen biztos, hogy nem fogja vásárolni az esztergomi drágább tejet. Az internátusoknak is nagy érdeke, hogy olcsóbb tejet vásárolnak. Tessék csak utána számítani, hogy mit jelent a 10 fillérrel olcsóbb tej egy családban ha­vonta, egy internátusban, vagy egy kávéházban. De a párkányi tej csak most télen 28 fillér, nyáron ennél is olcsóbb: 20 25 fillér literenkint. Azután a párkányi uradalmi tej kifogástalan. Az esztergomi tejet nem ócsároljuk, de tudjuk, hogy sok panasz hangzott el gyengesége miatt. Azt is tud­juk, hogy az esztergomi legelők rosszak, így ez is egyik főoka a gyenge minőségű tejnek. Ami a tejszövetkezet meg­alakítását illeti, nagyon helye­seljük a tervet, mert bizto­sítva látnók, hogy jó tejet kapunk, de akkor azzal is kell foglalkozni, hogy a tej olcsóbb legyen. A szövetkezettel nem lész olcsóbb a tej, mert nyereség nélkül nem fog fennállani és a személyzetet is fizetni kell. Minden bizonnyal ha az esz­tergomi termelők ugyanolyan árban és ugyanolyan jóminő­ségben tudják tejüket a piacra szállítani, mint a párkányvidé­kiek, akkor nem fog párká­nyi tejet vásárolni a fo­gyasztóközönség. Mindezeket jó megfontolni a tejszövetkezet megalakítása előtt. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmm Szabályozták a zenélési zárórát a nyilvános helyiségekben. Dr. Perger Kálmán rendőrfőtaná­csos, a helybeli rendőrkapitányság vezetője, a kávéházakban, vendég­lőkben, szállókban, korcsmákban, sör­házakban és egyesületi helyiségek­ben a zenélési zárórát a következő­kép felújította : 1. Esztergom város területén lévő kávéházadban, vendéglőkben, szál­lodákban, korcsmákban és sörházak­ban kizárólag rézfúvó hangszerekből és dobból álló zenekarral való ze­nélés éjjeli 10 órától kezdve egész éjjelen át egyáltalán tilos, vegyes zenekarral való zenélés éjjeli 11 órán túl ugyancsak tilos és eddig is csak az esetben szabad, ha a réz­fúvó hangszereken és dobon játszó személyek száma az összes zenészek számának egyharmadát meg nem haladja. Vonós és fafúvós hangsze­rekből álló zenekarral ugyanezen a helyeken zárt helyiségben egy óráig, nyitott, valamint udvari és kerti he­lyiségekben éjjeli 12 óráig szabad játszani. Éjjeli 1 órán túl minden­féle zenélés tilos. Azokban a kivé­teles esetekben, melyekben az üz­leti záróra a fenti zenélési időpon­toknál bármely okból korábbi idő­pontra rendeltetnék el, a zenélést a mindenkori üzleti zárórát megelőző félórával be kell szüntetni. 2. Búcsúk napján az illető város­részben, farsang utolsó hétfőjén és Szilveszter nap estéjén a mondott helyiségekben vonós és fafúvó hang­szerekkel kivételesen 1 órán túl is iehet zenélni, a zenélés azonban az üzleti zárórát megelőző félórával előbb be kell szüntetni. 3. Azokban a fenti jellegű helyi­ségekben, melyek kórházaktól 100 méteren belül fekszenek, minden ze­nélés egyáltalán tilos. 4. Figyelemmel arra, hogy Esz­tergomban nagyobb idegenforgalom van, a vonatok és hajók este ér­keznek, a kávéházakban és a szál­lóval kapcsolatos vendéglőkben az egész éven át, továbbá tekintettel a tavaszi, nyári és őszi időben érkező, illetve itt tartózkodó kirándulókra és üdülőkre, a szigeti vendéglőkben má­jus 1-től szeptember 30-ig terjedő időközökben vonós és fafúvó hang­szerekből álló zenekarral az 1. pont­ban megállapított éjjeli 1 órán túl, illetve nyitott helyiségben éjjeli 12 órán túl is szabad zenélni, de a ze­nélést az üzleti zárórát megelőzően fél órával előbb meg kell szüntetni. 5. Egyleti helyiségekben, ha az egyleti alapszabályok a zenekari ze­ne mellett való szórakozást az egy­leti célok, vagy eszközök között is­merik, zenekarral való zenélést az egyleti zárórát megelőző félórával be keli szüntetni. Ha azonban az egyleti helyiség az 1. pontbán felso­rolt nyilvános helyiségekkel kapcso­latos, akkor az egyleti helyiség az iiyen zenélés tekintetében megfele­lően az 1., 3. ós 4. pont alatti kor­látozások, illetve rendelkezések alá esik. 6. Aki ezen rendelkezéseket meg­szegi, kihágást követ el és 100 pen­gőig terjedhető pénzbüntetéssel, be­hajthatatlanság esetén a rendőri bün­tető biró által meghatározandó napi elzárással lesz büntetve. Megszúrtak egy cseb ren­dőrt Párkányban. Kedd este fél hét órakor egy össze­szurkált cseh rendőrt hoztak át Pár­kányból Esztergomba a Kolos­korházba. Párkányban az egyik vendéglőben szőgyéni emberek jöttek össze és a borozgatásnak verekedés lett a vége. Egy szolgálatot teljesítő rendőr, Misik Mihály a verekedők közé vetette magát és szét akarta őket Választani. A dulakodás közben az egyik sző­gyéni ember késével Misik felé szúrt és a nyakán és a mellén súlyosab­ban megsebesítette. A verekedőket sikerült azután széj­jelválasztani de Misik vérében eszmé­letlenül feküdt a padlón. Azonnal intéz­kedtek, hogy a súlyos sérültet Esz­tergomba hozzák, a verekedőket pedig őrizetbe vették és megkezdték a ki­hallgatást, hogy megállapítsák, melyik szőgyéni ember szúrta meg Misiket. A Kolos-kórházban eszméletre tért a rendőr és a gondos kezelés mel­lett remény van arra, hogy a súlyos sérülés gyógyulással fog járni. «»- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­I . köző, konyha- és kenyérruha, UÁ71 C-pntm'H" abrosz (nasryben és kicsinyben) IldZ.1 &£.tfwUll legjutányosabban beszerezhető f % | F t f , | Esztergom, Széchenyi-tér relczmanri Lászlónál asr&*öffi der szövésre elfogadtatok

Next

/
Thumbnails
Contents