Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-01 / 1.szám

járatait. Június 1-én Mátéffy Viktor prépost-plébánost másodszor is meg­választják Esztergom nemzetgyű­lési képviselőjévé. Megalakul az Országos Stefánia Szövetség eszter­gomi fiókja. Lapunk augusztus 1-től a mindinkább érezhető papírhiány miatt ismét hetenkint csak kétszer jelenik meg. Szeptember 1.-én meg­nyílik a vízivárosi zárdában az érs. tanítónőképző. Nov. 23-án nagy­bányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója látogatást tesz Eszter­gomban a hercegprímásnál. 1923. év elején Petőfi születésé­nek centenáriumát ünneplik ország­szerte. Megalakul az Esztergomi Közüzemi Rt. Februárban dr. Czobor Imre utódául dr. Huszár Aladárt nevezi ki az ország kormányzója az esztergomi főispáni székbe. Roha­mosan fokozódik a drágaság a ko­rona-pénzérték állandó devalválódá­sával. Szeptember 5-én hozott hatá­rozatával a nemzetgyűlés Komárom­megye erős tiltakozása ellenére csonka Komárom és Esztergom vár­megyéket közigazgatásilag „egyelőre" egyesíti. 1924 elején dr. Gönczy Béla kór­házigazgató főorvost a kormányzó egészségügyi főtanácsossá nevezi ki. Megjelenik a leventeegyesületek lé­tesítéséről szóló kormányzói kézirat. Esztergom és Komárom egyesített vármegyék külön hivatalos lapot adnak ki s így lapunk február 20-án megszűnik a vármegye hivatalos lapja lenni. Ez időtájt jelenik meg lapunkban az első cikk Gidófalvi Tibor tollából a jövő csodájáról: a rádiótelefonról. Uj fogalmak kerül­nek a köztudatba: aranyparitás, B-lista stb. Az erdőgazdasági szak­iskola Temesvárról, illetve Tatáról Esztergomba költözik. Az első Zep­pelin átrepüli az Atlanti óceánt. Dr. Csernoch János bibornok-herceg­primás november 16-án tartja arany­miséjét az esztergomi bazilikában. Az 1925. vagyis a Szent Év a kereszténység örök fővárosában a szent kapu megnyitásával s az ehez fűzött nagy katholikus ünnepségek­kel veszi kezdetét. Palkovics László alispán vármegyei szolgálatának 25 éves évfordulóját ünnepli a vár­megyék közönsége. — Megjelennek a háztetőkön az első antennák. Már­cius 8-án váratlanul meghal dr. Prokopp Gyula városi főügyész, az Esztergom és Vidékének hosszú időn át volt lelkes szerkesztője és tulajdonosa. Szept. 13-án teszik le a Katholikus Legényegylet kultúr­palotájának alapkövét. Szeptember 20-án nyílik meg a Faluszövetség­nek Esztergomban rendezett, igen sikerült kiállítása, melynek sajtó­csoportjában lapunk is résztvesz. 1926. elején örök álomra hunyja le szemeit a nemzet csalogánya, Blaha Lujza nagyasszony. Február 26-án a város képviselőtestülete megszavazza a városi vízművek létesítését. Július 11-én a Move országos úszóversenyt rendez Esz­tergomban. Perger Lajos, Szentgyörgy­mező városrész esperes-plébánosa, ki 40 év óta lelkipásztorkodik már plébániáján, július 18-án ünnepli aranymiséjét. Augusztus 1-én avat­ják fel Mátéffy Viktor prépost-elnök buzgó munkája nyomán a Legény­egyesületnek a Német-utcában épült kultúrpalotáját. A koronaértékű bank­jegyeket augusztus 26-tól pengő értékű felülbélyegzéssel hozzák for­galomba, December 27-én közfor­galomba kerül az új pengőpénz. Mátéffy Viktort harmadszor is meg­választják a város országgyűlési kép­viselőjévé. Balassa Bálint irodalmi és művészi társaság decemberi ün­nepélyén mutatkozik be nívós mű­sor keretében a nagyközönség előtt. 1927. január 12-én az új városi vízvezetéket átadják a közhasználat­nak. Prohászka Ottokár székesfehér­vári püspököt az egyetemi templom szószékén tartott szentbeszéd köz­ben agyvérzés öli meg. Szent Ferenc rendje Esztergomba való letelepülé­sének 700 éves jubileumát ünnepli a rendház. Május 29-én a kormányzó úr Ő Főméltóságának jelenlétében leplezik le az esztergomi Hősök emlékművét. Július 5-én Vasmegyé­ban lakó rokonainál hosszú bete­geskedés után elhunyt Varsányi Ig­nác, az Esztergomi Iparbank titkára, a Turista Dalárda elnöke, ki lapun­kat 1911—12. évben Kempelen Far­kassal együtt — mint társszerkesztő — szerkesztette. Július 25-én hosz­szas betegeskedés után elhunyt dr. Csernoch János bíbornok herceg­prímás. Az Esztergomi Takarékpénz­tár által létesített Szent István gyógy­és strandfürdőt ünnepélyesen átad­ják a közhasználatnak. Az Esztergomi Turista Dalárda Hajnali Kálmán kar­nagy vezetésével részt vesz a Sze­geden rendezett országos dalosver­senyen, ott igen szép sikert arat és értékes ezüst serleg díjat nyer a nehéz műdal-versenyben. Szeptem­berben nyílik meg a német-utcai új 16 tantermes modern községi elemi iskola, melynek létesítése körül Mátéffy Viktor prépost-plébános el­évülhetetlen érdemeket szerzett, kit nemsokára az iskolán kívüli nép­művelés terén szerzett érdemeiért is a kormányzó m. kir. kormányfőta­nácsossá nevez ki. December elején a pápa dr. Serédi Jusztiniánt ne­vezi kí Magyarország hercegprímá­sává és esztergomi érsekké. Dr. Walter Gyula esztergomi nagypré­post december 22-én tartja arany­miséjét. 1928. év elején tartott közgyűlésén az Esztergomi Sétahelyszépítő Egye­sület lelkes és ügybuzgó elnöke: dr. Perger Kálmán államrendőrségi főtanácsos beszámol az 1924 — 27. években létesített nagyarányú utcai fásításokról, melyeknek szép sikere Perger főtanácsosnak soha eléggé nem méltányolható ügybuzgalmát dicséri. Január 15-én meghal Kohl Medárd püspök. Január 28-án dr. Serédi Jusztinián hercegprímás nagy ünnepségek között bevonul ősi szék­városába: Esztergomba. Áprilisban a Sissay-utcában meggyilkolnak kis lakásában egy 78 éves gyümölcs­árusnőt. A tetteseket nem sikerült kideríteni. Június 29-én tartja a vá­ros kath. hívőinek ünneplő részvé­tele mellett ezüstmiséjét Mátéffy Viktor prépost-plébános. Az Eszter­gomi önk. Tűzoltótestület 60 éves jubileumát ünnepli József főherceg védnöksége alatt, mely alkalommal az Orsz. Tűzoltószövetség városunk­ban gyűlést tart. Aug. 14-én meg­alakul az „Esztergom és Vidéke Mentőegyesület." Megnyílik szept. hóban az Esztergomi Zeneiskola. Esztergom várost az országos tör­vényhozásmegfosztja „szabad királyi" jellegétől. November 18-án egy régi tisztes magyar iparos, Szatzlauer János esztergomi neves cukrász­mester ipari munkásságának 50 éves évfordulóját ünnepelte a város kö­zönsége. Lapunk negyvenkilenc évfo­lyamát átlapozva, mikor azok­ból a nevezetesebb eseménye­ket meg nem határozott jelen­tőség szerint, hanem inkább ötletszerűleg itt felsorakoztattuk, nem akartunk történelmet írni Esztergomról az esztergomiak­nak. Szándékunk csupán az volt, hogy az olvasóközönségből la­punk kortársainak s barátainak emlékezetével mérjük fel az ötven évnyi időből a kisebb­nagyobb szakaszokat s a lefolyt idő kisebb töredékeit. Gyakran képezik visszaemlékezés tárgyát a mult eseményei s az ezek köré csoportosuló epizódok; ímhol: fenti kronologikus rend­ben felsorakoztatott jegyzeteink emlékeztető naptárként szolgál­hatnak az elődökről az utódok­nak, a nagy eseményekről az érdeklődőknek. Célunk volt az is, hogy közönségünk lássa, milyen sokoldalú őrszeme az ilyen vidéki lap is a közéletnek s az abban szereplő egyének cselekedeteinek. Természetesen oda kell még gondolni az or­szágos s a helybeli, lapunk 49 évfolyamában megírt főbb ese­mények mellé az ezernyi-ezer apróbb dolgot, a város polgár­ságának életfázisaiban jelentkező egyéni epizódokat, eljegyzése­ket, esküvőket, temetéseket, örömöket, sikereket, csalódáso­kat, bajokat, apróbb harcokat és kicsiny győzelmeket, melyek­ből egyéni és társadalmi életünk össze van téve. Mulatságok, letörések, viaskodások, megté­rések és uborkafák, kicsinyke hiúságok és nagynak vélt el­képzelések, egyéni vérszegény koncepciók, önhittségek és sze­rény meghúzódások, nagy han­gon való demagógia és csúnya kárörömök, szóval a közélet. Ezek, ilyesfélék húzódnak meg egy-egy lapszám hírrovatában, cikkeiben, entrefileiben, nyilt­tereiben és szerkesztői üzene­teiben. Hát még a szerkesztő­ségbe befutó sok-sok undorító névtelen levél és együgyű vá­daskodás . .. Az újságírónak pedig olyan­nak kell lennie, mint a mikro­fonnak, mely látszólag mindent felvesz, de csak azt közvetíti, amit a józan megfontoltság át­enged a lap szerkesztősége és az olvasóközönség közti betű­kontaktuson. Ez a kontaktus a szerkesztő jóizlése és okos ta­pintata. A melyik újságíró ezt a két feltételt nélkülözi, vagy eldobja magától, annak kezé­ben az írótoll piszkos fegyverré válik ... A közéletben pedig százszorta nagyobb szükség van különösen a mai időkben meg­fontolásra és higgadtságra, mint a három napos csodákra, A szenzációhajhászás lehet bulvár­lapok üzleti célkitűzése, de ez a célkitűzés nem számíthat a józan közönség elismerésére. Ezeknél a lapoknál, melyeknek pályafutását tömegszenvedélyek és osztályérdekek irányítják, a közerkölcs biztosítása és az elv­hűség nem értékmérő fogalom. Az ilyen lapok fátuma előbb­utóbb : a kiábrándulás és a ma­gárahagyatottság. Nagy eszmék­kel s erkölcsi értékekkel üzér­kedni még a konjunktúrák ide­jén is becstelen dolog, viszont konszideráció dolga a józan ha­talmi és személyi ambíciók nyil­vános elismerése. Lapunk ebben a felfogásban élt, él és akar tovább is élni. Ezt igazolja múltja és jelene s ehhez igazodik jövője, mely le­het változatos anyagiakban, de változatlannak kell lennie elv­hűség dolgában. Ha ehhez a jövőben is megnyerhetjük ol­vasóközönségünk támogatását, munkatársaink közreműködését, úgy meghatottan állunk meg egy pillanatra az ötvenedik év határkövénél, mi véges vándo­rai a rohanó életnek s hálát rebegve az Idők Urához, ki min­ket s elődeinket munkánkban megsegített, a közjó szolgálatát továbbra is híven szolgáló el­határozásunk közben tesszük vissza a polcra a lap imént át­nézett negyvenkilencedik köte­tét, gépmesterünk egy erélyes nyomással indítja búgó munkára a lap [ötvenedik évfolyamának példányait ontó gépet s miköz­ben odakünn a toronyórán éj­félt üt a kalapács, letépjük az előjegyzési naptár 1928. évi utolsó lapját. . . 1929. Ami ötvenedik évünk!... Adja a Magyarok Istene, hogy ez az új esztendő az előbbiek­nél több boldogságot hozzon mindnyájunknak. .. Törvényhatósági bizott­ság ülése. A vármegye felír a közigazga­tási reform ellen. Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesített várme­gyék törvényhatósági bizottsága dec. 28-án tartotta évzáró, rendívüli köz­gyűlését. Baráti dr. Huszár Aladár főispán miután megnyitotta a közgyűlést, rendkívüi meleg hangon emlékezik meg Asztalos Béla volt alispán ha­láláról. Indítványozza, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökíttessék meg, özvegyéhez részvétiratot intézzen a törvényhatóság s arcképét festesse meg a vármegye. Mind a három in­dítványt magáévá tette a törvény­hatósági bizottság. A főispán törvényadta jogánál fogva tiszteletbeli szolgabiróvá ne­vezi ki dr. Mattyasóvszky Dénes Közigazgatási gyakornokot. Dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő indítványára a törvény­hatósági bizottság felír a magy. kir. belügyminiszterhez a világháborúban résztvett, vagy igazolt hadifogságban eltöltött és magasabb összegű sze­mélyi pótlékra igényt adó szolgálati időnek beszámítása tárgyában. Ezután dr. Gróh József biz. tag in­dítványa következett, mely az volt, hogy foglaljon állást a vármegye a közigazgatás rendezéséről szóló tör­vényjavaslat ellen, amely ok nélkül sérti az önkormányzat jogait s erről az elhatározásáról úgy a törvény­húzást, mint a belügyminisztert ós a társtörvényhatóságokat is értesítse és csatlakozásra szólítsa. Az indítvánnyal szemben az ál­landó választmány javaslata az volt, hogy miután a vármegyének a tör­vénytervezetet meg nem küldöttek, azt nem ismeri és ahhoz nem szól­hat hozzá. A hozzászólást egyébként is túlhaladottnak tekinti, mert e ja­vaslat a pártban több módosításon ment keresztül. Az állandó választ­mány beéri azzal, kérje meg a bela ügyminisztert, hogy a javaslatot -

Next

/
Thumbnails
Contents