Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-01 / 1.szám

járatait. Június 1-én Mátéffy Viktor prépost-plébánost másodszor is megválasztják Esztergom nemzetgyűlési képviselőjévé. Megalakul az Országos Stefánia Szövetség esztergomi fiókja. Lapunk augusztus 1-től a mindinkább érezhető papírhiány miatt ismét hetenkint csak kétszer jelenik meg. Szeptember 1.-én megnyílik a vízivárosi zárdában az érs. tanítónőképző. Nov. 23-án nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója látogatást tesz Esztergomban a hercegprímásnál. 1923. év elején Petőfi születésének centenáriumát ünneplik országszerte. Megalakul az Esztergomi Közüzemi Rt. Februárban dr. Czobor Imre utódául dr. Huszár Aladárt nevezi ki az ország kormányzója az esztergomi főispáni székbe. Rohamosan fokozódik a drágaság a korona-pénzérték állandó devalválódásával. Szeptember 5-én hozott határozatával a nemzetgyűlés Komárommegye erős tiltakozása ellenére csonka Komárom és Esztergom vármegyéket közigazgatásilag „egyelőre" egyesíti. 1924 elején dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvost a kormányzó egészségügyi főtanácsossá nevezi ki. Megjelenik a leventeegyesületek létesítéséről szóló kormányzói kézirat. Esztergom és Komárom egyesített vármegyék külön hivatalos lapot adnak ki s így lapunk február 20-án megszűnik a vármegye hivatalos lapja lenni. Ez időtájt jelenik meg lapunkban az első cikk Gidófalvi Tibor tollából a jövő csodájáról: a rádiótelefonról. Uj fogalmak kerülnek a köztudatba: aranyparitás, B-lista stb. Az erdőgazdasági szakiskola Temesvárról, illetve Tatáról Esztergomba költözik. Az első Zeppelin átrepüli az Atlanti óceánt. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás november 16-án tartja aranymiséjét az esztergomi bazilikában. Az 1925. vagyis a Szent Év a kereszténység örök fővárosában a szent kapu megnyitásával s az ehez fűzött nagy katholikus ünnepségekkel veszi kezdetét. Palkovics László alispán vármegyei szolgálatának 25 éves évfordulóját ünnepli a vármegyék közönsége. — Megjelennek a háztetőkön az első antennák. Március 8-án váratlanul meghal dr. Prokopp Gyula városi főügyész, az Esztergom és Vidékének hosszú időn át volt lelkes szerkesztője és tulajdonosa. Szept. 13-án teszik le a Katholikus Legényegylet kultúrpalotájának alapkövét. Szeptember 20-án nyílik meg a Faluszövetségnek Esztergomban rendezett, igen sikerült kiállítása, melynek sajtócsoportjában lapunk is résztvesz. 1926. elején örök álomra hunyja le szemeit a nemzet csalogánya, Blaha Lujza nagyasszony. Február 26-án a város képviselőtestülete megszavazza a városi vízművek létesítését. Július 11-én a Move országos úszóversenyt rendez Esztergomban. Perger Lajos, Szentgyörgymező városrész esperes-plébánosa, ki 40 év óta lelkipásztorkodik már plébániáján, július 18-án ünnepli aranymiséjét. Augusztus 1-én avatják fel Mátéffy Viktor prépost-elnök buzgó munkája nyomán a Legényegyesületnek a Német-utcában épült kultúrpalotáját. A koronaértékű bankjegyeket augusztus 26-tól pengő értékű felülbélyegzéssel hozzák forgalomba, December 27-én közforgalomba kerül az új pengőpénz. Mátéffy Viktort harmadszor is megválasztják a város országgyűlési képviselőjévé. Balassa Bálint irodalmi és művészi társaság decemberi ünnepélyén mutatkozik be nívós műsor keretében a nagyközönség előtt. 1927. január 12-én az új városi vízvezetéket átadják a közhasználatnak. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspököt az egyetemi templom szószékén tartott szentbeszéd közben agyvérzés öli meg. Szent Ferenc rendje Esztergomba való letelepülésének 700 éves jubileumát ünnepli a rendház. Május 29-én a kormányzó úr Ő Főméltóságának jelenlétében leplezik le az esztergomi Hősök emlékművét. Július 5-én Vasmegyéban lakó rokonainál hosszú betegeskedés után elhunyt Varsányi Ignác, az Esztergomi Iparbank titkára, a Turista Dalárda elnöke, ki lapunkat 1911—12. évben Kempelen Farkassal együtt — mint társszerkesztő — szerkesztette. Július 25-én hoszszas betegeskedés után elhunyt dr. Csernoch János bíbornok hercegprímás. Az Esztergomi Takarékpénztár által létesített Szent István gyógyés strandfürdőt ünnepélyesen átadják a közhasználatnak. Az Esztergomi Turista Dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezetésével részt vesz a Szegeden rendezett országos dalosversenyen, ott igen szép sikert arat és értékes ezüst serleg díjat nyer a nehéz műdal-versenyben. Szeptemberben nyílik meg a német-utcai új 16 tantermes modern községi elemi iskola, melynek létesítése körül Mátéffy Viktor prépost-plébános elévülhetetlen érdemeket szerzett, kit nemsokára az iskolán kívüli népművelés terén szerzett érdemeiért is a kormányzó m. kir. kormányfőtanácsossá nevez ki. December elején a pápa dr. Serédi Jusztiniánt nevezi kí Magyarország hercegprímásává és esztergomi érsekké. Dr. Walter Gyula esztergomi nagyprépost december 22-én tartja aranymiséjét. 1928. év elején tartott közgyűlésén az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület lelkes és ügybuzgó elnöke: dr. Perger Kálmán államrendőrségi főtanácsos beszámol az 1924 — 27. években létesített nagyarányú utcai fásításokról, melyeknek szép sikere Perger főtanácsosnak soha eléggé nem méltányolható ügybuzgalmát dicséri. Január 15-én meghal Kohl Medárd püspök. Január 28-án dr. Serédi Jusztinián hercegprímás nagy ünnepségek között bevonul ősi székvárosába: Esztergomba. Áprilisban a Sissay-utcában meggyilkolnak kis lakásában egy 78 éves gyümölcsárusnőt. A tetteseket nem sikerült kideríteni. Június 29-én tartja a város kath. hívőinek ünneplő részvétele mellett ezüstmiséjét Mátéffy Viktor prépost-plébános. Az Esztergomi önk. Tűzoltótestület 60 éves jubileumát ünnepli József főherceg védnöksége alatt, mely alkalommal az Orsz. Tűzoltószövetség városunkban gyűlést tart. Aug. 14-én megalakul az „Esztergom és Vidéke Mentőegyesület." Megnyílik szept. hóban az Esztergomi Zeneiskola. Esztergom várost az országos törvényhozásmegfosztja „szabad királyi" jellegétől. November 18-án egy régi tisztes magyar iparos, Szatzlauer János esztergomi neves cukrászmester ipari munkásságának 50 éves évfordulóját ünnepelte a város közönsége. Lapunk negyvenkilenc évfolyamát átlapozva, mikor azokból a nevezetesebb eseményeket meg nem határozott jelentőség szerint, hanem inkább ötletszerűleg itt felsorakoztattuk, nem akartunk történelmet írni Esztergomról az esztergomiaknak. Szándékunk csupán az volt, hogy az olvasóközönségből lapunk kortársainak s barátainak emlékezetével mérjük fel az ötven évnyi időből a kisebbnagyobb szakaszokat s a lefolyt idő kisebb töredékeit. Gyakran képezik visszaemlékezés tárgyát a mult eseményei s az ezek köré csoportosuló epizódok; ímhol: fenti kronologikus rendben felsorakoztatott jegyzeteink emlékeztető naptárként szolgálhatnak az elődökről az utódoknak, a nagy eseményekről az érdeklődőknek. Célunk volt az is, hogy közönségünk lássa, milyen sokoldalú őrszeme az ilyen vidéki lap is a közéletnek s az abban szereplő egyének cselekedeteinek. Természetesen oda kell még gondolni az országos s a helybeli, lapunk 49 évfolyamában megírt főbb események mellé az ezernyi-ezer apróbb dolgot, a város polgárságának életfázisaiban jelentkező egyéni epizódokat, eljegyzéseket, esküvőket, temetéseket, örömöket, sikereket, csalódásokat, bajokat, apróbb harcokat és kicsiny győzelmeket, melyekből egyéni és társadalmi életünk össze van téve. Mulatságok, letörések, viaskodások, megtérések és uborkafák, kicsinyke hiúságok és nagynak vélt elképzelések, egyéni vérszegény koncepciók, önhittségek és szerény meghúzódások, nagy hangon való demagógia és csúnya kárörömök, szóval a közélet. Ezek, ilyesfélék húzódnak meg egy-egy lapszám hírrovatában, cikkeiben, entrefileiben, nyilttereiben és szerkesztői üzeneteiben. Hát még a szerkesztőségbe befutó sok-sok undorító névtelen levél és együgyű vádaskodás . .. Az újságírónak pedig olyannak kell lennie, mint a mikrofonnak, mely látszólag mindent felvesz, de csak azt közvetíti, amit a józan megfontoltság átenged a lap szerkesztősége és az olvasóközönség közti betűkontaktuson. Ez a kontaktus a szerkesztő jóizlése és okos tapintata. A melyik újságíró ezt a két feltételt nélkülözi, vagy eldobja magától, annak kezében az írótoll piszkos fegyverré válik ... A közéletben pedig százszorta nagyobb szükség van különösen a mai időkben megfontolásra és higgadtságra, mint a három napos csodákra, A szenzációhajhászás lehet bulvárlapok üzleti célkitűzése, de ez a célkitűzés nem számíthat a józan közönség elismerésére. Ezeknél a lapoknál, melyeknek pályafutását tömegszenvedélyek és osztályérdekek irányítják, a közerkölcs biztosítása és az elvhűség nem értékmérő fogalom. Az ilyen lapok fátuma előbbutóbb : a kiábrándulás és a magárahagyatottság. Nagy eszmékkel s erkölcsi értékekkel üzérkedni még a konjunktúrák idején is becstelen dolog, viszont konszideráció dolga a józan hatalmi és személyi ambíciók nyilvános elismerése. Lapunk ebben a felfogásban élt, él és akar tovább is élni. Ezt igazolja múltja és jelene s ehhez igazodik jövője, mely lehet változatos anyagiakban, de változatlannak kell lennie elvhűség dolgában. Ha ehhez a jövőben is megnyerhetjük olvasóközönségünk támogatását, munkatársaink közreműködését, úgy meghatottan állunk meg egy pillanatra az ötvenedik év határkövénél, mi véges vándorai a rohanó életnek s hálát rebegve az Idők Urához, ki minket s elődeinket munkánkban megsegített, a közjó szolgálatát továbbra is híven szolgáló elhatározásunk közben tesszük vissza a polcra a lap imént átnézett negyvenkilencedik kötetét, gépmesterünk egy erélyes nyomással indítja búgó munkára a lap [ötvenedik évfolyamának példányait ontó gépet s miközben odakünn a toronyórán éjfélt üt a kalapács, letépjük az előjegyzési naptár 1928. évi utolsó lapját. . . 1929. Ami ötvenedik évünk!... Adja a Magyarok Istene, hogy ez az új esztendő az előbbieknél több boldogságot hozzon mindnyájunknak. .. Törvényhatósági bizottság ülése. A vármegye felír a közigazgatási reform ellen. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága dec. 28-án tartotta évzáró, rendívüli közgyűlését. Baráti dr. Huszár Aladár főispán miután megnyitotta a közgyűlést, rendkívüi meleg hangon emlékezik meg Asztalos Béla volt alispán haláláról. Indítványozza, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökíttessék meg, özvegyéhez részvétiratot intézzen a törvényhatóság s arcképét festesse meg a vármegye. Mind a három indítványt magáévá tette a törvényhatósági bizottság. A főispán törvényadta jogánál fogva tiszteletbeli szolgabiróvá nevezi ki dr. Mattyasóvszky Dénes Közigazgatási gyakornokot. Dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő indítványára a törvényhatósági bizottság felír a magy. kir. belügyminiszterhez a világháborúban résztvett, vagy igazolt hadifogságban eltöltött és magasabb összegű személyi pótlékra igényt adó szolgálati időnek beszámítása tárgyában. Ezután dr. Gróh József biz. tag indítványa következett, mely az volt, hogy foglaljon állást a vármegye a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat ellen, amely ok nélkül sérti az önkormányzat jogait s erről az elhatározásáról úgy a törvényhúzást, mint a belügyminisztert ós a társtörvényhatóságokat is értesítse és csatlakozásra szólítsa. Az indítvánnyal szemben az állandó választmány javaslata az volt, hogy miután a vármegyének a törvénytervezetet meg nem küldöttek, azt nem ismeri és ahhoz nem szólhat hozzá. A hozzászólást egyébként is túlhaladottnak tekinti, mert e javaslat a pártban több módosításon ment keresztül. Az állandó választmány beéri azzal, kérje meg a bela ügyminisztert, hogy a javaslatot -