Esztergom és Vidéke, 1929

1929-12-01 / 92.szám

December 10-én választják meg Eszter gom városi képviselőtestületét. Jó forrásból nyert értesülésünk szerint Esztergomban a városi képviselőtestület megválasztása december 10-én, keddi napon lesz. Komárom ma, vasárnap választja meg városi képviselőit. A választások lefolyását mérlegelve, jelentékeny változást látunk kialakulni és hisszük, hogy az új képviselőtestület rendeltetésének magaslatán fog állani és Esztergom jelenlegi válságos helyzetét tartja majd munkálkodásának középpontjában. Ennek a főcélnak kell minden választópolgár előtt lebegnie, meg kell szünniök az ellentéteknek és egy akarattal, józan értelemmel, a torzsalkodásokat elvetve azon lenni, hogy a választásnak jelentőségét a közérdek szolgálatába állítsuk. Ezenkívül legyen mindenki kötelessége, hogy szavazati jogával éljen, hogy Esztergom polgárai százszázalékos számban vegyenek részt a választásban. A csendőrlaktanya ügyében a város íelirt a belügyminiszterhez. Az esztergomi m. kir. csendőrlaktanya ügyében a város közönsége felírt a belügyminiszterhez, és kéri, hogy az erre alkalmasnak talált épületek átalakítására a szükséges pénzösszeget bocsássa rendelkezésre, illetőleg állapítson meg egy olyan évi bért, amely a tulajdonos prímádat is kielégíti, de egyben az épületekbe befektetett összeg amortizáláséra is elégséges lenne. Erre a beadványra még eddig válasz nem érkezett, bár közéig az idő, hogy ebben a kérdésben döntés történjék, annál is inkább, mert a csendőrlaktanya jelenlegf helyiségeit felmondott időre ki kell üríteni. A csendőrkerület parancsnoksága két hetenkint jelentést tétet magának az ügy állásáról. Az Esztergomra nézve fontos kérdés kedvező megoldásában ezért a város illetékes tényezőinek is közre kell járniok. Tata városa egyébként ajánlatot tett a csendőriskola elhelyezésére és így kétszeresen kell odahatni, hogy a csendőrlaktanya Esztergomban maradjon. áz esztergomi Iövészcsapat újabb győzelmet vívott ki az országos versenyen. Nagytétényben a mult vasárnap országos lövészverseny volt, amelyre az esztergomi csapatot is meghívták. A \ersenyen csak meghívoU csapa tok vehettek részt. Az esztergomi csapat vasárnap nagy lelkesedéssel és bizakodással indult útnak. Sajnos azonban, az út eleje nem kezdődött kedvezően, mert a Közüzemi autóbusza nem jelent meg a pontos időben és így lekósték a vonatot. Ez a váratlan akadály láthatólag elcsüggesztette az esztergomi csapatot és kénytelenek voltak a következő vonattal utazni. Érthető az a hangulat, amellyel a lövészek a verseny elé néztek. De útjuk ezzel nem ért simán véget, mert Nagytéténybe gyalogolniok is kellett, közel két óra hosszat. Félkettőre értek a verseny színhelyére az úttól erősen megviselve és természetesen a verseny kimenetélére vonatkozólag nem a legszebb kilátásokkal. A csapat azonban igyekezett öszszeszedni erejét és lelkes elhatározással állott versenybe. Az első ered menyek után lassan-lassan magukra találtak és az első sikereken felbuzdulva egyre jobb és jobb pont-' számokat biztosítottak Esztergomnak. A verseny eredménye a következő: 300 m táv: Fekve szabadkézből, katonai körcéltáblára. 1. Simonidesz Imre (Esztergom) 84 pont, 2. Pelczmann Imre Pál (Esztergomj 83 pont, 3. Heigl György (Budapes ) 78 pont, 4 vitéz Matus Gyula (Esztergom) 77 pont, 5. Tölgyessy Jenő (Eszter gom) 74 pont, 6. Rudolf Ödön (Budapest) 68 pont, 7. Lórinczy Gyula (Pestszentiőrinc) stb, még 45 résztvevő. Álló lövésben: 6. Simonidesz Imre 76 pont. Kapáslövésben: 6. Pelczmann Imre Pál 39 pont. A csapatversenyben: Esztergora minimális pontkülönbséggel, de csak technikai hibából második helyre került Kispest—Pestszentiőrinc csapata mögött, megelőzve azonban oly csapatokat, mint Bp Műegyetem lövészcsapata, a Horthy Miklós lövészcsapat, Damjanich lövészcsapat stb. Az esztergomi csapat minden tagja éremdíjazásban részesült. Simonidesz Imre és Pelczmann Imre Pál ezenkívül szép tiszteletdíjat is kaptak kitűnő eredményükért, mely az idei lövész-szezon legkiemelkedőbb eredménye volt. Ez az eredmény fényesen igazolja az esztergomi lövészcsapat képességét és tudását, amely a jövőre nézve a legszebb reményekkel kecsegtet. Győzelmüknek ezenkívül különös értéket ad a fegyelmezettségük és lelki erejük, hogy még a fáradságos és balitéletekkel teljes útjuk után is becsülettel állták meg helyüket. Bftl Hogyan valósíthatnék meg a „Hősök ligete" tervét a város anyagi megterhelése nélkül. Esztergom tér- és utcarendezéseivel egyidejűleg megoldásra kell vezetni a „Hősök ligete" megvalósítását. Ez a gondolat haladjon a „Virágos Esztergom" mozgalmával együtt, mert ennek keretében a legközvetlenebb a terv keresztülvitele. A város Szépítő Egyesüle'e a megvalósítást magáévá tette, de mivel nemcsak idő, hanem pénz is kell a liget elkészítésére, az ügy kissé elhúzódik. [ A „Hősök ligeté"-nek megvalósításéval kapcsolatban Mráz József kertész levelet küldött szerkesztőségünkbe, hogy a liget létesítésének tervét előbbre vigye. Igen tisztelt Szerkesztő Úr I Körülbelül 1 hónapja, hogy a „Hő sok ligete" ügyében írt soraim nagy becsű lapjában napvilágot táttak. Megelégedéssel állapítom meg, hogy olyan ellenvetést egyáltalán nem hallottam, amely a cél elérhetését lehetetlenné tenné, bár a lefolytatott beszélgetések legtöbbjének ez volt a végszava: „Nincsen pénz!" Engedje meg igen tisztelt Szerkesztő Űr kijelentenem, hogy ezt a kérdést is jó előre figyelemre méltattam. El kell ugyanis ismernem, hogy a „Hősök ligete" elgondolásom szerinti létesítése nagy összeget igényelne, de véleményem szerint meg van a lehetősége, hogy az összeg előteremthető legyen, feltéve, hogy van hozzá akarat. A „Hősök ligete" létesítése elsősorban a Hősök hozzátartozóinak és csak másodsorban Esztergom város minden szépért és nemesért lelkesülni tudó közönségének lenne kö telessége. Mivel pedig az eihamarkokodott dolgok csak a legritkább esetekben tényleg jók, ne akarjuk ezen nemes, érdemes ügyet, máról-holnapra, helyesebben a legközelebbi tavaszig el is intézni és a sietséggel az elintézés alaposságát kockára tenni. Az 1931. év tavaszáig körülbelül 15 hónapnyi idő van hátra, mely idő alatt a szükséges összeg egybegyűlhetnék. Ha ugyanis ezalatt minden Hős valamelyik hozzátartozója és az ügyért lelkesülni tudók mindegyike havonkint 2 pengönyi áldozatot hozna. A „Hősök Ligete" elgondolásom szerinti teljes szépségében megvalósítható lenne anélkül, hogy az áldozatot hozók vállaira nagy megterheltetós nehezednék. Ügy hiszem, hogy ezt a csekély havi részletekre bontott áldozatot a legszegényebb érdekelt is szivesen meghozná és a Sótahelyszépítő Egyesület fáradságot nem ismerő, érdemes vezetősége is szivesen vállalna közreműködést a befolyó összegek átvétele ós a további teendők irányítása tekintetében. Remélem, hogy soraim a nemes cél érdekében visszhangra találnak, vagyok Szerkesztő Ür tisztelő hive Mráz József, kertész. Ezeknek a sorokn-k készséggel adtunk helyet és hisszük, hogy a terv nemcsak a hősök hozzátartozóinál talál megértésre, hanem Esztergom közönsége körében is, de különösen azok között, akik áldozatkészségükkel már többször kitűntek. Ha erős és közösen megnyilvánuló akarattal igyekezzünk a „Hősök Ligetéinek gondolatát magvalósítani, talán nem is kell várnunk 1931 tavaszáig, hanem már az új Kossuth Lajos-utcai iskola elkészültével gyönyörködhetünk a ligetben. Tragikus körülmények között meghalt egy tóvárosi gyáros. val kérte a revolvert megtölteni. Á javító műhely vezetőjének feltűnt, hogy a gyáros idegesen viselkedik és ezért öt vaktöltéssel töltötte meg a fegyvert, a hatodik golyó éles volt, de azt próbaképpen kilőtte. így távozott el Szarvas Jenő gyáros és otthon azt mondotta, hogy hagyják magára, mert pihenni kivan. Közben a fegyverjavító értesítette a családot és közölte aggodalmát. A család azonnal a gyáros szobájába sietett, de az ajtót zárva találta. Amikor be tudtak menni, megdöbbentő látvány tárult eléjük. Szarvas Jenő felakasztotta magát. A tragikus halál Tóvároson és az egész környéken nagy részvétet keltett. Szarvas Jenő tóvárosi likőr- és ecetgyáros tragikus körülmények között halt meg az elmúlt héten. A halá'esetről megyeszerte terjedt el a hír és különös dolgokat beszéltek róla. Mindenütt mint szorgalmas keres kedőt ismerték a gyárost, aki fáradhatatlan munkával országos hírt szerzett üzletének. Az utóbbi idők gazdasági válsága azonban Szarvas Jenő vállalkozásait is megrendítette és napról-napra rosszabbodott a helyzet. Az üzleti bajokat súlyosabbá tette az is, hogy a gyáros szívbaja elhatalmasodott. Néhány nappal a szerencsétlenség előtt életuntsagról panaszkodott. Azután felkeresett egy javítóműhelyt, ahol átadta revolverét tisztítás és igazítás végett, egyúttal hat golyómeghalt Zelenyák János akit országszerte ismertek gyógyító eljárásáról. Zelenyák János dr. lekéri plébános, akit növényi gyógymódjairól meszsze vidéken ismertek, a felsőausztriai Gallspachban 70 éves korában az ottani szanatóriumban november 23-án elhunyt. Zelenyák, mint a magyar Kneip páter volt ismeretes, nemcsak hazánkban, hanem tengeremül is természetes gyógymódjairól, amelynek mestere, hirdetője volt. A lekéri papot sok ezer beteg vallotta utolsó menedékének s az elmúlt évben Amerikában négy hónapon át tartott előadást a természetes gyógymódról oly nagy érdeklődés mellett, hogy a „Természetes gyógymód" cimű hatalmas munkáját az amerikai közönség pár nap alatt szétkapkodta s Zelenyák kábelen kért itthonról frissebb szállítmányokat. Könyve Magyarországon is több kiadást ért el. Zelenyák korábban rósztvett a politikai életben is. Az egykori néppárt megalakulása után több cikluson az újbányái választókerületet képviselte a magyar parlamentben. A messze vidéken köztiszteletben álló papot nemrégiben szembaj támadta meg, a népies nyelven farkasvakságnak nevezett szembaj s most másodízben kezeltette magát a gallspachi szanatóriumban. Valószínűnek tartják, hogy halálát szívszélhűdés okozta. Halála messze vidéken kelt részvétet, mert a szegény emberek érdekében sokat és önzetlenül fáradozott. Nagy zsebkendővásár Keménynél 1 Vaj mindig legolcsóbb Anionnál 10 dkgr. 52 fillér. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.