Esztergom és Vidéke, 1929

1929-12-01 / 92.szám

ESZTERGOM MÜVÉSZÉLETE. Keresztény magyar művészet és Esztergom. Lyka Károly, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója, minapi cikkében nem kisebb gondolatot vetett föl, mint annak lehütőségét, hogy Eszgom a magyar vallásos művészet központjává épülhet ki. Nem ok és alap nélkül. Manap általában nincs olyan értelemben kialakult egységes stílus, amilyen volt pl. a gótikus vagy a bárok. A vallásos témákkal foglalkozó művészek is hol egészen, esetleg túlságosan modern fölfogással nyúlnak eszméik, hangulataik megérzékesítéséhez, hol a régi korokból vett inspirációk érzenek meg alkotásaikon. Pedig ha a művészethez általában idealizmus, emelkedett lélek szükséges — ha mindjárt a művész a legnyersebb realizmus híve is a művészetben — a vallásos témáknál még inkább előtérbe kerül, hogy procal este profani I Bizonyára Lyka igazgató úr is ilyen gondolatokkal pillantott Esztergomra, mert itt olyan miliőt figyelhetett meg, melyben kialakulhat a modern magyar egyházművészet. Hiszen mindenekelőtt szellemi atmoszféra szükséges, hogy a ma és holnap művészeinek olyan alkotásokhoz adjon inspirációt, melyeken megérzik és elömlik a vallásos hitbéli meggyőződés, a magyar mult szeretete és megbecsülése, a magyar keresztény lélekkel való együttérzés és együttélés. Esztergomban Árpádkori romok, a XI. századi ú. n. Szent Istvánkápolna, a hazai renaissance egyházi építkezés egyetlen épen maradt alkotása, a Bakács-kápolna s a bazilika emeletén levő egyesített középkori kőház, a bazilika építési emlékeivel az esztergomiak előtt alig ismert vagy teljesen ismeretlen, de építészeknek tudós elmélyedésre rendkívül gazdag gyűjtemény. A bazilika kincstárának ötvösművei és egyházi ruhái a magyar egyházi iparművészet legszebb alkotásai közé tartóz nak: ennyi és ekkora érték a fővároson kívül sehol sem található. A primási palota képtára a középkori magyar vallásos festészet emlékeinek leggazdagabb és legértékesebb tárháza és nem feledkezhetünk meg a bibliothekának elsősorban szintén egyházi jellegű művészi kincseiről sem. Muzeális értékeink, a magyar keresztény multat bemutató emlékeink tehát bőségesen állhatnak rendelkezésre. De ezek mellett nem kevésbé jelentősek az újabb korok alkotásai. A megszokottság miatt észre sem vesszük a vizivárosi, a belvárosi plébániák, a ferencrendiek és az apácák templomainak, a szenttamási Szent István templomnak, a görög keleti, a szegényházi templomnak, a temetőkápolnának bárok vonalsit és ornamentikáját. Nem is gondolunk a vizivárosi zárda mellett álló votív szobor, a szenttamási kálvária szobrainak barokszépségeire, amelyekhez újabban Kiss György kitűnő alkotásai járulnak. A városháza, a volt leányiskola (régi gimnázium) még csak szemünkbe ötlik, de felsorol hatnók ép oly joggal a Weisz-házat, a Gróh házai, a bencés székházat, a Kamenszky-házat, a múzeumot, amelyekhez méltón illeszkedik az értékes Meszéna-ház. E régi épületek szinte karaktert adnak a városnak és az általuk nyújtott képet szépen kiegészíti az empire komoly építészete (Kollár-ház, a régi és az új primási palota stb.), a bibliothéka klasszicizáló formái vagy a szeminárium hatalmas épülettömbje. Mindezeknek koronája pedig a bazilika, mint a Várhegyen és az egész városon uralkodó fönséges alkotás, mely kisebb méretekben szinte egy hatalmas szimfónia visszhangjaképen a kerek-templomban ismétlődik. Hangulatot, inspirációt a magyar mult emlékeiben, a régi magyar egyházi művészet alkotásaiban bővelkedő városunk ma is adhat, hiszen a fenti felsorolás nem teljes, nem is akart teljes lenni. De még több ilyen értékünk lehetne, ha vigyáztunk volna rá. A vármegyeháza restaurálása pl. etorzította, másoké (pl. a katholikus köré) megsemmisítette nem egy régi szép épületünket. Annál,örvendetesebb, hogy a legújabb építkezések — nem számítva a nem szerencsés kivételeket — mintha következetesen arra törekednének, hogy megőrizzék ós tovább fejlesszék a város kialakult történeti jellegét. A takarékpénztár ós a vármegye Lőrinc utcai bérpalotái, a zárdaiskola

t a tanítóképző, az új elemi iskola valósággal egyenes folytatásai a város múltját szimbolizáló bárok és empire vagy klasszikus ízű épületeknek. Köszönjük Lyka Káról ynak, hogy művészszeme, magyar lelke ráfigyelt és ráfigyeltetett multunk emlékeire, hogy megőrizzük, megbecsüljük őket, mint magyar keresztény művészetet, mint magyar keresztény multat reprezentáló és magyar keresztény érzést lehelő értékeket. És annál jobban esik, mert érezzük a ma szomorú szegénységét, hiszen Esztergomnak nincs polgára, aki ne küzdene nehézségekkel, anyagi gondokkal. A ma keserves, a jövő bizonytalan, de multunk emlékei és a Lyka Károly ok jóakarata akkora értékeket jelentenek, hogy nem szabad kétségbeesve néznünk a holnap elé. Talán lesz rá mód, hogy az elvetett mag kikeljen s egykoron városunknak és a magyar kultúrának bőséges gyümölcsöt hozzon. HIBEK jk Szabad Egyetem e heti tanrendje: Hétfő, december 2-án. D. u. 5—6-ig. Dr. Csonkás Mihály reáliskolai tanár: A Napkirály komédiása. Harmadik óra: Moliere a Napkirály udvarában. D. u. 6—7-ig. Dr. Marczell Árpád reáliskolai tanár : A nemzetközi cserkészjamboree Angliában 1929ben. Harmadik óra : A magyar cserkészek Londonban. Szerdán, december 4 én. D. u. 5—6-ig. Asbóth Károly reáliskolai tanár: Mult, jelen, jövő. Második óra: Nemzeti lelek irodalmunkban. D. u. 6—7-ig. Hasenauer Andor reáliskolai tanár: Elektromosság a mindennapi életben. Bemutatásokkal. Harmadik óra: A természet energiakészletének felhasználása. Az előadások helye: 5—6-ig a reáliskola III. oszt. tanterme, 6—7-ig a reáliskola fizikai előadóterme. (Obermayer-féle ház, Deák Ferenc-utca 3. földsz. jobbra.) Részletes tanrend az összes könyvkereskedésekben díjtalanul kapható. Beiratkozni lehet d. e. 10—11 óra között, vagy d. u. az előadások előtt és között a reáliskola igazgatói irodájában (Deák Ferenc-utca 2. földszint 1. ajtó.) Díszvacsora a honvédelmi miniszter tiszteletére. Jakfái Gömbös Gyula honvédelmi miniszter tiszteletére csütörtökön este Budapesten díszvacsorát rendeztek a Kaszinóban. Esztergom képviseletében vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok jelent meg a díszvacsorán. Pápai kitüntetés. XI. Pius pápa őszentsége Morva Izidornak Dorog főjegyzőjének katholikus munkálko dása és tevékenysége elismeréséül a „Pro Ecclesie et Pontifice" érdemkeresztet adományozta. Az országos Cecila Egyesület új tisztikart választott. Most tartotta meg az országos Cecilia Egyesület tisztújító választását, amikor elnöknek Svoy Lajos székesfehérvári püspököt és három alélnod tisztségben az első helyen Büchner Antal főszékesegyházi karnagyot választották meg Jaschik Álmos az esztergomi kálváriáról. A Képes Krónika legközelebbi számában Jaschik Álmos festőművész-tanár ismertetni fogja az esztergom szenttamási kálvária értékes művészi szobrait. Gazdagon illusztrált cikke kiterjed a kálvária történetére és méltatja a kitűnő bárok alkotások művészeti értékeit. A kiváló művész igéretét birjuk, hogy kedvenc témájáról, a kálváriáról, a tervbe vett restaurálása alkalmával lapunk számára is fog értekezést írni, melyre már eleve is felhívjuk olvasóink figyelmét. Közgyűlés és gyermekfelruházás a Polgári Egyesületben. Az Esztergomi Polgári Egyesület f. hó 7-én, szombaton este 6 órakor tartja ez évi közgyűlését és gyermekfelruházási ünnepélyét. Ezalkalommal 24 szegény gyermeket fog felruházni az egyesület. Utána társasvacsora lesz. Akik a vacsorán részt venni óhajtanak, étjegyet kaphatnak Pelczmann László egyesületi alelnöknél. Egy teríték (angol bélszín hálóba körítve és sonkás kocka) ára 2 P. Az elnökség ezúton kéri a nemesszívű emberbarátokat, hogy e célra szánt adományaikat a Pelczmann-féle üzletben szíveskedjenek leadni. Munkásotthon felszentelések. Kesztöicőn, Csolnokon és Sárisápon, mint már jeleztük, ma december 1-én felszentelik az újonnan épített munkásotthonokat, amelyek Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos ujabb kulturalkotásairól tesznek tanúságot. A dorogi Munkásotthon önsegélyző és Ön művelő Egyesülete ebből az alkalomból pogrammot készített. Kesztöicőn vasárnap délelőtt fél 11 órakor, Sárisápon délután 3 órakor és Csolnokon délután 5 órakor less a felszentelési ünnep. Az ünnepségeken a bányászzenekarok is szerepelnek Beszédet mond Báthy László prelátuskanonok, feisőnázi tag, Huszár Aladár dr. főispán és Palkovics László alispán. Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő a munkásotthonok kulturális rendeltetéséről tart előadást. Az ünnepségbe közösen bekapcsolódik a községek lakossága, a vezetőkkel együtt. A vasárnapi felszentelési ünnepélyek tehát nagy eseménye lesz a három községnek, de magának a bányatársulatnak is, amely az ujabb intézményekkel a kulturális] fejlődésben ismét jelentőségteljes előrehaladást tett." A Jóbarát" Asztaltársaság hét szegény gyermeket ruház fel. A folyó évben alakult csak meg ós a helybeli Poszpischl József-féle vendéglőben tartja összejöveteleit a „Jóbarát" Asztaltársaság. Rövid működése azt mutatja, hogy ezen kis baráti kör tagjai nemesebb célokat tűztek maguk elé, s azt be is tartják. Az asztaltársaság a jóbaráti összetartás, a hazafias érzés ápolása és a takarékosság mellett humánus célul a szegény gyermekek segítését is programmjába vette, amennyiben tagjai tehetségük szerinti takarékosságra kötelezték magukat. A köteles betéteken kívül összejött önkéntes adományokat pedig jótékony célra fordítják. Igy mutatnak nemes példát arra, hogy jóakarattal egész kis társaság éreztetheti már hatását ott, ahol a nyomort enyhíteni emberi kötelesség. És a jótékonyságot nemcsak másokkal, de önönmagukkal is gyakorolják takarékosságuk révén. „Segíts magadon, az Isten is megsegít" — mondja a közmondás. Mi pedig hozzátesszük: akkor felebarátaidon is segíthetsz. Ez a kis társaság most elhatározta, hogy karácsonyra hét szegény szenttamási gyermeket fog megvendégelni és felruházni. Szívesen közöljük e hírt és kívánjuk, hogy minél több követőre találjon a kis társaság szép példája. Kultur-est a Kath. Körben. Az Esztergomi Katholikus Kör ma, vasárnap rendezi első adventi kultúrestjét. Kezdete délután hat órakor. Belépődíj nincs. Az előadást Mattyasóvszky Kasszián dr. főgimn. igazgató tartja, Varjasnó énekel, Udvardy Adrienna és Schalkház Berti zongorán játszanak, Kőhalmy László pedig szavalatot ad elő. Karácsonyi vásár és jótékonycélú Mikulásünnepély a Fürdőben. Az esztergomi Stefánia Szövetség szombaton, november 30-án délután fél 5 órakor és vasárnap, december lén délután 5 órakor a Fürdő Szálló nagytermében jótékonycélú Mikulás- és karácsonyi műsoros délutánt rendez. Az ünnepségen Csárszky István dr. prelátus-kanonok beszél, dr. Brenner Antalné pedig prológust mond. Ezután színdarabot mutatnak be fiatal gárda előadásában. A színdarab címe : Négy évszak. Elismert kedves darab. Sok leány szereplője van a legszebb alakításokkal és jelenetekkel. Fiúknak is jutott szerep. A szereplők közül kiemeljük a darab tartalma szerint az álomtündért: Divéky Katót, a tavasztűndért: Mike Bazsát, a nyártündért : Zséger Mancit és az ősztündért: Szatzlauer Katót. Sok más kedves szereplő is emeli majd a sikert, így a manók, a tündérek, a pillangók, a virágok, az aratók, a szüretelők és az angyalok. Végül a legimpozánsabb jelenet fog gyönyörködtetni a teljes együttesben, amelynek főalakja : Hungária : Marosi Marianne. A belépődíj az elsőnap 1 P, a második nap 50 fillér. Felhívjuk a közönség figyelmét az előadásra, mert nemcsak szép ünnepélyben lesz része, hanem a Stefánia Szövetség nemes munkájában is segítségre van. A vásárt november 30-án, szombaton nyitották meg. Bársonyok, selymek gyönyörű választékban ILLÉS SÁNDOR cégnél, Széchenyi-tér. megkezdődött a karácsonyi vásár Illés Sándor divatüzletében Széchenyi-tér