Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-17 / 79.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és f

elelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Határozza el Esztergom város közönsége hazafias akarattal, hogy nem megy át a párkányi vásárra. Egy alkalommal az Esztergomi Kereskedelmi Társulat közleményében felhívást hoztunk, hogy az esztergomi közönség ne látogasson el a párkányi vásárra. Simon-Juda napja már közeledik, egy hét múlva tartják meg a párkányi vásárt és azért szükségesnek tartjuk, hogy Esztergom közönségét felszólítsuk: ne menjen senki Párkányba vásárolni. Két súlyos ok késztet bennünket, hogy ezt a felhívásunkat meg tegyük. Tudjuk, hogy a csehek kíméletlen, üldözést folytatnak ellenünk és nemcsak a megszállt területi magyarság életét kötik gúzsba, hanem beleavatkoznak a magyar területen élő polgárok ügyéibe is. Megfigyelik a magyar állampolgárokat, listát vezet tagja, az már gyanús előttük és ha alkalom adódik, az átkelésnél letartóztatják. Ezt több eset bizonyítja. A levente-intézménynek szintén ellenségei és kíméletlenül letartóztatják azokat, akik a leventeintézményben a legcsekélyebb szerepet is betöltik. Tehát elsősorban hazafias kötelességünk, hogy ezekkel az ellenségeskedésekkel és gyűlölettel szemben a legszigorúbb magatartással válaszoljunk. El kell határoznunk, hogy semmit sem adunk a cseheknek és egy fillért sem viszünk át. Másodszor a város és a lakosság, az iparosok és kereskedők helyzete olyan nyomorúságos, hogy a legnagyobb vétek lenne magunk ellen, ha nem a mi iparunkat és kereskeáelműnket támogatnánk. Ezek szerint hazafias akarattal nek szereplésükről ós valóságos kém1 határozzuk el, hogy nem megyünk hálózatot szőnek nap-nap után. Ja párkányi vásárra és soha egyfilHa valaki egy hazafias előadáson Aért se adunk kíméletlen ellensérészt vesz, vagy egy egyesületnek 1 günknek. Mondott-e Ocanik-Okányi izgató beszédet Párkányban ? Mult csütörtöki számunkban meg-1 nem a helyre és az időre helyeztük jelent egy közlemény, amely szerint i a fősúlyt és cikkünk lényegét abban Ocanik-Okányi pozsonyi polgármes-1 látjuk, hogy Ocanik-Okányi Párkány ter a párkányi templomban izgató beszédet mondott a népnek. Az ügyben felkeresett bennünket Medien István párkányi esperes-plé bános, hogy a közöltek eredetére vonatkozólag felvilágosítást adjunk. A hiradás nyomán ugyanis Párkányban az a visszhang támadt, hogy a tudósítás nem felel meg a valóságnak és Medien István esperes-plébános szerint Ocanik-Okányi nem tartott agitációs beszédet a párkányi templomban. Nyíltan és bátran kimondjuk, hogy sohasem közlünk a valóságnak meg nem felelő dolgokat. Ocanik-Okányi igenis járt Párkányban ós valóban tartott izgató beszédet a népnek Magyarország ellen és ekkor Esztergomról is becsmérlő szavakkal nyilatkozott. Természetesen mi nem járhatunk át Párkányba, hogy időbeli és helyi pontossággal is informálhassuk a közönséget, így nem tehetünk róla, ha időbeli és helybeli közlésünkben ebben az esetben zavarok támadtak. Most arról van szó, hogy OcanicOkányi nem tartott a párkányi templomban beszédet és hogy az időbeli megállapításunk is téves. Hangsúlyoznunk kell, hogy mi ban járt, izgató beszédet tartott a népnek és becsmérlő kijelentéseket tett a magyarság ellen. Azt is mondotta Ocanik-Okányi, hogy Esztergom 30 évvel maradt hátra a közjó és fejlődés előrehaladásában és ezzel szemben a cseh építőmunkát ajánlotta tanulságképen. Hogy korábban történt a dolog és nem a templomban, az részünkről nem változtat a dolgon, a lényegbeli állításunkat fentartjuk. Még hozzátesszük azt, hogy az az Ocanik-Okányi szerepelt Párkányban a cseheknek oly dicső módon, aki itt nálunk nevelkedett, ette a magyar kenyeret és magyarnak vallotta magát. Éz a tény még inkább aljassá és visszataszítóvá teszi a pozsonyi polgármester szereplését. Nagy szőrme kiállítás Weisz Mór posztóáruházának kirakatában Esztergora, Széchenyi-tér 15. A kiállított szőrmék mélyen a fővárosi árakon alul kerülnek forgalomba. Boros hordókat árusítanak az Esztergomi Borászati Egylet Rt. Csarnok-utca 4. sz. helyiségében, melyek a nap bármely részében megtekinthetők ós megvehetők. miért késnek az ármentesítő és legeiéjavítási munkálatok ? Amikor lapunk f. hó 10-iki számában kifejezést adtunk városunk ama általános óhajának, hogy munka és kereset kell népünknek, az ármentesítési és legelőfeljavítási munkálatok megkezdését sürgettük. Ez a két munkálat ugyanis nagyságánál fogva nagyobb arányú keresetet nyújtana népünknek, épen abban az idényben, mikor más kereseti forrás vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán nyílik. Erre vonatkozólag beszélgetést folytattunk városunk egyik vezető tisztviselőjével, ki az alábbi felvilágosítást nyújtotta: Az ármentesítés ügyében 1929. február 7-én történt meg az alakuló gyűlés, melynek jegyzőkönyve az alapszabályokkal együtt az alispán útján a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez terjesztettek fel. Ugyancsak ezen időben ment fel egy kérvény állami támogatás iránt, mivel az érdekeltség az ármentesítéssel járó költségeket saját erejéből nem birja meg. Szeptember 26 án érkeztek vissza a jóváhagyott alapszabályok a tervekkel együtt azzal az értesítéssel, hogy a miniszter Zólyomy János győri folyammérnökségi műszaki tanácsost miniszteri megbízottul nevezte ki az ármentesítő társulathoz. Az ármentesítő társulatnak most kell az alispánnál kérni a munkálatok végrehajtásának engedélyezését, mely engedély jogerőre emelkedése után (megadástól számított 15 nap) fog a földművelési miniszter dönteni úgy a kért segély, mint a kedvezményes kölcsön ügyében. Valószínű, hogy tavasz előtt nem lehet a keresetet nyújtó munkálatokhoz hozzá fogni. Nem vagyunk különben a legelőfeljavítási munkálatokkal sem, a szent bürokrácia miatt. 1928. április 30-án mondotta ki a városi közgyűlés, hogy igénybe veszi a miniszter által kilátásba helyezett kölcsönt. Kiszállott Biró János földmivelésügyi miniszteri tanácsos, aki a vármegyei gazdasági felügyelővel utasításokat adott a legelőteljavítási tervezettre. A tervezet 1929 augusztus 10-én felment a minisztériumba a város azon kérelmével, hogy 7000 P államsegély és 45.000 pengős 4°/o-os 20 évi lejáratú kölcsönkedvezmónyben részesítse a várost. Idevágó rendeletek értelmében a közgyűlésnek újabb határozatot kellett hoznia, amit augusztus 29-én meg is tett és szeptember 20-án a kölcsön engedélyezése iránt felterjesztést intézett a belügyminiszterhez. A belügymiSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfll. . köző, konyha- és kenyérruha, ná-VI O"!Alinit abrosz (nagyban és kicsinyben) iiCLaJ d£UYwll legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik €KÖIII1»ÖS A háború utáni Magyarország közéletének egyik legmarkánsabb egyénisége, akinek politikai működését széles néprétegek kisérték a legnagyobb figyelemmel, ki-ki meggyőződése szerint: vagy szeretettel vagy ellenszenvvel, a mult héten elfoglalta a magyar honvédelmi miniszter székét. Ritkán keltett miniszteri kinevezés olyan nagy érdeklődést, mint Gömbös Gyula kinevezése. Benne a magyar fajszeretet, a magyar célgondolat elszánt, bátor harcosa került a neki megíelelő pozícióba, amelyben a nemzet legdrágább kincsének: a honvédségnek legfőbb gondozójává lett. Gömbös Gyulának a nemzeti újjáéledésben nagy szerep jutott. Az új eszmeáramlatok, célok és feladatok munkálását Gömbös Gyula a nemzet jövőjébe vetett fanatikus hittel teljesítette; nem a kitaposott utakvn járt, nem elhasznált kicsinyes eszközökkel és módszereken kereste a nemzet boldogulását, hanem új eszméket vitt bele a nemzet köztudatába. Született organizátor, aki tüzes lelkének egész melegét lehelte bele minden alkotásába s egyéniségének hódító erejével lüktető életet vitt a szervezetlen néprétegekbe. A fiatal vezért szívesen követték az idősebbek is, míg az általa megszervezett magyar giooinezza a szivébe zárta. A 41 éves miniszter a magyar ifjúság, a magyar jövő lelkéhez s mi letűnő nemzedék, mi is örömmel látjuk a magyar honvédelem kormányrúdját Gömbös erős kezében. Az új minisztert Esztergomban sokan jól ismerik, sokakat fűz hozzá kipróbált igaz barátság és nagyrabecsülés, örömmel üdvözöljük őt új méltóságában a város egész közönsége nevében is, annál is inkább, mert tudjuk, hogy az új miniszter a város jogos követeléseit nagyobb megértéssel, jóindulattal és igazságszeretettel fogja kezelni, mint az eddig történt. (v. sä. w.)