Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-13 / 78.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér . Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. 40 év Néhány szerény sorban ol­vastuk a hírt, hogy Keményfy Kálmán Dániel szentszéki ta­nácsos, vizivárosi plébános szeptember 21-én ünnepelte pappá szentelésének 40. évfor­dulóját. Ünnepelte pedig teljes visszavonultságban, azon a mó­don, mely szerény lelkületének legjobban megfelelt, a lelki­gyakorlatok magányában. Azon vezérelvek fölötti elmélkedésbe akart életének e nagy napján belemélyedni, azon igazságok­ban gyönyörködve kivánt ün­nepelni, melyek életében vilá­gító fáklyái és ama erőforrások, melyekből sokirányú működé­séhez erőt és ihletet merített és merít ma is. Keményfy Kálmán egész éle­tében az evangélium, az örök isteni igazságok talaján állt. Sohasem felejtette el, hogy az egyházi rend felvételével az Ür lett osztályrésze és az ő szent ügye egyedüli gondja. Mióta pappá lett, mindig, mindenben és mindenütt pap volt. Épen ezért mindenkinek mindene voU, sokirányú működést törekedett kifejteni. Minden eszközt meg­ragadott, mellyel az evangéliu­mot hirdethetni, a Krisztusi ta­nokat a szivekbe ojthatni vélte. Esztergomban született és 1895 óta állandóan városunk­ban működik. Először a vizi­városi zárdában volt hitoktató, majd a tanítóképzőben tanár. Volt tanítványai nagy szeretet­tel és hálával gondolnak rája. 1906 óta a vizivárosi plébánia híveinek lelkipásztora. Igazi lelkipásztora, ki ismeri juhait, utánuk megy, keresi őket. És keresi éppen a legszegényebbe­ket, a legelhagyatottabbakat és ezért leginkább veszélyeztetet­teket; azokat, kik kedvenc zsákmányai és oly sokszor ál­dozatai a ragadozó farkasok­nak, az egyház- és hazaellenes és társadalmat felforgató ele­meknek. Azt a munkát, amit Keményfy plébános Szenttamá­son egyéni pasztorációval, a szenttamási körben, az iskolá­ban, melyben előrehaladott kora dacára pontos lelkiismeretesség­gel és nagy ügy buzgósággal végzi a hitoktatást és főleg a napközi otthon létesítésével és fenntartásával végzett és végez, Esztergom sohasem hálálhatja meg neki elegendőképen. Oppor­tune, importune, alkalmas, al­kalmatlan időben, a szegények nagy apostolainak példájától biztatva és bátorítva, kopogtat jószMvű emberek ajtaján és gyűjti az adományokat szegény gyermekeinek, nem egyszer sa­játjából pótolván a hiányokat. Áthatva attól a tudattól, hogy éppen ezek a szegény, elhagyott, testi-lelki elzüllés veszélyének kitett gyermekek az emberiség legszerencsétlenebbjei és leg­gyámoltalanabbjai, a krisztusi karitásztól áthatott szivének su­gallatára évekkel ezelőtt a „Ke­resztény Szeretet Országos Gyer­mekvédő Művé*-be beszegődött munkásnak, hogy mint titkár és a „Katholikus Gyermekvé­delem" szerkesztője, agitációs körutain élőszóval és cikkeivel az egész ország katholikusai­nak felhívja figyelmét Isten leg­szánalomraméltóbb teremtéseire és részvétre indítsa szivüket irántuk. Évekig volt ennek az egyesületnek munkása és e so­rok írója jól tudja, minő áldásos működést fejtett ki benne. Aki ismeri Keményfy Kálmánt, nem tagadhatja, hogy ő igazán akkor volt elemében, mikor tol­lat forgatott kezében. Keményfy plébános több évtizedes írói működésre tekinthet vissza. Ő alapította a megboldogult Pro­hászka püspökkel az „ Eszter­gom tt-ot és ezen egyházmegyei lapnak hosszabb időn keresztül szerkesztője volt. Vaszary Ko­los hercegprímás életrajzát meg­írta és kiadta annak beszédeit. Különösen egyházpolitikai cik­keivel és történelmi irányú dol­gozataival szerzett magának országos nevet és előkelő helyet az egyházi írók sorában. Az „Esztergom és Vidékének" min­denkor ünnepi száma volt, mi­kor Keményfy Kálmán irányító cikkeit közölte. Keményfy plébános jubileumi lelkigyakorlatai után elzarándo­kolt Székesfehérvárra a nagy magyar apostol sírjához, hogy ott további munkásságához buz­dítást, erőt és ihletet merítsen annak a szelleméből, ki mestere, mintaképe, kinek munkatársa volt és kihez benső barátság fűzte. Prohászka és Keményfy rokonielkek. Keményfy Kálmán egyike azoknak, kikben a nagy Prohászka szelleme tovább él. Rokonok ők elveikben és roko­nok elveikhez való tántorítha­tatlan ragaszkodásban. Az ember tisztelettel hajol meg azok előtt, kik az isteni tekintély letéteményesei, de talán még nagyobb tisztelettel adózik a jellemeknek, az egyéniségek­nek. Keményfy Kálmánt jellem­nek a szó legnemesebb értei mében ismeri mindenki, ezért tisztelt és nagyrabecsült az ő személye. Valahányszor általa igaznak vélt ügyről Volt szó, sohasem ismert emberfélelmet és emberi tekintetet, csak a megismert igazságnak és felleb­valóinak tekintélye előtt hajolt meg mindenkor alázattal és gyermeki engedelmességgel. Szívből kívánjuk neki és ma­gunknak is, hogy Krisztus küzdő egyházának még évekig lehes­sen bátor, rettenthetetlen har­cosa és hogy tiz esztendő múlva aranybabérkoszorút tehessünk az aranymisés Keményfy Kál­mán fejére. Dr. Felber Gyula. A XXL Országos Katholikus Nagygyűlés okt. 26., 27., 28. és 29-én lesz Budapesten A; országos tanácskozás három napján Serédi lasztinián dr. bibornok-hercegprimás, Vass József dr., Orsenigo Cesare nun­cius, Apponyi Aibert gróf, Klebelsberg Knnó gróf, Glattfelder Gyula dr., Hász István dr., Breyer István dr., lajiáth József gróf és Láng János mondanak beszédet. — Okt. 27-én lesz az országos szentséges körmenet a Bazilikából az Országház-térre. Október huszonhatodikától huszon­kilencedikéig tartja idei seregszemlé­jét a magyar katholikus társadalom. Az országos tanácskozás három nap­ján Serédi Jusztinián dr. bíboros­hercegprímás, Orsenigo Cesare pápai nuncius, Vass József dr. népjóléti mi­niszter, Apponyi Albert gróf, v. b. t. t., ^Klebelsberg Kunó gróf, kultusz­miniszter, Glattfelder Gyula dr. Csa­nádi püspök, Hász István tábori püspök, Breyer István dr. esztergomi segédpüspök, Mailáth József gróf és Láng János országgyűlési képviselő mond beszédet. Az ünnepség fénypontja a Krisztus királyságának ünnepén, október hu­szonhetedikén rendezendő országos szentséges körmenet lesz, amely délután három órakor indul a bazili­kából az Országház előtti térre. Az Országos Kath. Szövetség, mint az Országos Katholikus Nagy­gyűlések hivatalos rendezője, a kö­vetkező felhívással fordult a magyar katholikusokhoz: „Magyar Katholikusok I Jubileumi fáklyák gyúlnak ki a magyar ka­tholikusok. XXI. seregszemléjén, Krisztus királyságának ünnepén. E fáklyák fénye Krisztus birodalmának útjelzője és egyben útmutatója, hogy e fénykévék árnyékában tanácskoz­hassunk a magyar sors jövendőjé­ről. Világot átfogó csodálatos lelkek tüze: Szent Ágoston bölcsessége, Szent Benedek világot tanító élet­szentsége, Zichy Nándor hitének mélysége sugározzak az éltető erőt a XXI ik Országos Katholikus Nagy­gyűlés munkájára, október 26., 27., 28. és 29. napjain, hogy a mult 'hagyományaihoz* híven, ezidén is hűségesen kövessük Krisztus földi helytartójának tanításait ós az Egy­ház rendkívüli jubileumi évében szívvei-lélekkel szolgáljuk aranymisé­jét ünneplő Szentséges Atyánknak, XI. Pius pápának szándékát. Gyüle­kezzünk hát Krisztus király ünne­pén az ő trónja körül mindnyájan és a főváros utcáin királyi pompával körülhordozott legfölségesebb Oltári­szentség nyomán haladva, mélysé­ges hitünkkel és lelkünk imádságos hódolatával boruljunk a szentséges Szív elé és az egész emberi nem felajánlásával kérjük, vegye át sor­sában szomorú hazánktól a szenve­dések kelyhét. Az Országos Nagy­gyűlés rendje a következő: SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­házi szövött pper, törül- n I I ' I ' r I köző. konyha- és kenyérruha, wf Ck\(*'7tt\9k Oil I £)67lftÍ12ll abrosz (nagyban és kicsinyben) • vIOfcJI Idilli L.CÍO&.IUI ICU legjutányosabban beszerezhető MMMMMHaaaaMMHiaHHI ^ maBMHHMMaHMMia Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents