Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-03 / 75.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Gazdálkodásunk átszervezése. §f Magyarország létének vagy elbukásának kérdése azon fordul meg, hogy még idejében talpra tudjuk-e állítani a gaz datársadalmat, illetve az ország mezőgazdaságát. A kétségbeejtő válságból kivezető utat precízen körvonalazni nagyon nehéz volna, de az első teendők tekintetében nem lehetnek kételyeink. Mezőgazdasági termelésünket gyö kérésen át kell szervezni. A ma gyar közgazdaság befullad Í külföldön már el nem helyez hető horribilis gabona feleslegekbe, a gabonagazdálkodást tehát feltétlenül redukálnunk kell. Nagyobb területen sürgősen át kell térnünk az ipari és gyógynövények fokozottabb termelésére és gabonatermelésünket szűkebb, de intenzivebb keretek közé kell szorítani. Mezőgazdaságunk világpiaci átszervezését ezzel kell megkez denünk, mert bennünket körülzáró gazdasági gyűrűt csakis a nagy értéktöbblettel biró, magas fuvardíjtételeket is elviselni tudó új termények előállításával törhetjük keresztül. Külkereskedelmi mérlegünket óriási tételekkel terheli a kertészárú és gyümölcsbehozatal. Haladéktalanul meg kell kezdenünk tehát a kertészetek és gyümölcsösök beállítását, amely Esztergomban is igen kedvező területet találna. A gyümölcsösök fokozottabb kihasználására különböző módok kínálkoznak, többek között a gyümölcsösben nagyon szép eredménnyel lehet pl. cukorrépát termelni. A gyümölcskertészetet nagyon csekély állami támogatással be lehetne állítani. Sürgősen meg kell honosítanunk a farmrendszerű baromfitenyésztést és tojástermelést. Élő baromfiból mintegy negyvenezer mázsa, levágott szárnyasból kb. százezer mázsa az átlagos évi exportunk. Ez a mennyiség minden nehézség nélkül a többszörösére fokoz-' Igazságot és pártatlanságot hirdető hetilap indult meg Új-Komáromban. Szeptember 28-án Ojkomáromban megjelent egy új hetilap „Komárommegyei Hirlap" címmel. Egy új lap megindítása már régen szükségessé vált szomszéd csonka városunkban és nemcsak az új város, a nekiindult fejlődés tette szükségessé a lap megindítását, hanem az a helyzet is, amelyet Trianon idézett elő Komárom vármegye és maga a város kettészakításával. Ebben a szomorú és küzdelmes helyzetben szinte hiányzott egy újság, amely őre legyen a komáromi végeknek és ápolja Nagykomárom hagyatékét: dolgozzatok és legyetek éberek, élesszétek a tüzeket, hogy újra egy legyen a város és egész a vármegye. Újkomárom a mai fejlődésében szükségszerűvé tette egy lap megjelenését és hisszük, hogy az rendeltetésének teljes tudatában végzi majd feladatát napjaink nehéz idejében. Üdvözöljük laptársunkat, mint szomszéd és mint Komárom és Esztergom ideiglenesen egyesitett vármegyék összetartozó életében, közös bajainkben és munkálkodásainkban megteremtett új lapot. Beköszöntőjében tíz év küzdelmeit írja meg a .Komárommegyei Hirlap". Célkitűzéseit adja, hogy a megmaradt Komáromot igazságosan, tárgyilagosan és pártatlansággal kívánja szolgálni a közjóért és mindannyiunk céljáért: Nagymagyarországért. Egy nagy cikkben Újkomárom vezetőemberei szólalnak meg, véleményüket nyilvánítják az új lap szükségességéről és arról a munkáról, amely a lap feladata a megmaradt Komárom vármegyében. Nem tudják befejezni a Budapest-esztergomi országút kiépítését novemberre, amikorra azt át kellene adni a forgalomnak. A Budapest—esztergomi országút új átépítési munkálatai már közel egy év óta tartanak és annak ellenére, hogy a vállalkozás a legnagyobb erővel indult meg ős folytatódott, az országút nem készülhet el a kitűzött időre: november hónapban. Hosszabb időn keresztül az Esztergom—budapesti országúti forgalom Visegrád felé vett irányt, amely nemcsak a közlekedésnek jelentett jelentékeny kárt, hanem hátrányára volt Esztergom forgalmának is. Különösen az autóközlekedés nehezült és drágult meg, mert csak Visegrádon át lehetett Pestre jutni és emellett huszonötkilométeres időveszteség mutatkozott a fuvarban. Nem említve természetesen az út autónak nem megfelelő rossz voltát, amely megnehezítette még a kínálkozó alkal mákat is. Most már valamikép javult a helyzet az által, hogy a direkt budapesti országúton is lebonyolódhat a közlekedés. Még csak két helyen vannak nehézségek az útépítés miatt. Szárazág és Piliscsaba között még áll a munka, úgyszintén Vörösvár és Solymár között is nagyban folyik az építkezés. Ezeknek a távolságoknak kikerülésével lehel csak Pest felé közlekedni, de akadályt képez a gyors közlekedésben az országút Vörösvártól kezdve Budapestig, amely szakaszon csak két kilométeres úton, haladt előre az új útépítési munka. Rossz az út az óbudai sorompótól a vámig is, mert itt nagyon sűrű a zökkenős rész. Az országút bitumen megépítésben készül és ez igen nagy feladatot ró a munkálatokra. Ha az országút teljesen elkészül, Esztergom autóforgalma észrevehetően javulni fog és maga az országút egyike lesz a legjobb főútvonalainknak. Bármennyire is nagy reményeket (űzünk az új országúthoz, mégis aggállyal vagyunk a jövő évet illetőleg, hogy a jelenlegi helyzet szerint nem fejeződnek be a munkálatok és azokat tavasszal kell folytatni, mert még igen nagy útvonalak válnak új burkolásra és az ősz már beköszöntött. Esztergomnak, illetőleg a vármegyének közbe kell vetnie magát az út idejében való elvégzése érdekében, nehogy a jövő év várható forgalma is megcsonkítást szenvedjen nemcsak a községek, hanem Esztergom kárára is. Ezzel egyidejűleg sürgetni kell a Budapest—Visegrád—esztergomi országút mielőbbi fővonallá való kiépítését is, amelynek szükségét Budapesten is már olyan sokszor hangsúlyozták. # * * A kedden megtartott idegenforgalmi ülésen dr. Antóny Béla polgármester újabb gondolatokat és terveket kért a jövő év idegenforgalmának előkészítésére. Úgy gondoljuk, az volna az első teendő, hogy a budapesti országútunk elkészüljön. ható. Ha a külföldön el nem helyezhető gabonafeleslegeinket baromfinavelésre használjuk fel, óriási mennyiségű exportálható hús és tojásszaporulathoz jutunk, ami szintén többszörösen nagyobb jövedelmet jelent, mint a gabonaexport. Tűzzel-vassal fejleszteni kell a tejgazdaságokat, a tej és tejtermékek exportját is. Legelők céljaira a parlagon heverő területeket mesterséges úton kell termővé tenni. Bortermésünk válságát is sürgősen meg kell oldani. Ez a kérdés sem tűr már halasztást. A bortermelés válságát átmenetileg csak egy módon oldhatjuk meg és pedig úgy, hogy szőlőlekvárgyárakat és mustkonzerváló üzemeket állítunk fel. A szőlőlekvár, mint olcsó néptáplálék feltétlenül nagy piacra talál és a must elsőrangú kiviteli cikk volna. Termelési rendszerünk átalakítását máról-holnapra megcsinálni nem lehet, de a munka megkezdésére minden pillanatban módunk van és mulhatlanul szükséges, hogy ezzel minél előbb hozzá is fogjunk. Ezt a váltógazdaságot leggyorsabban és legcélszerűbben a hegyközségek, a községi telepek megszervezésével állíthatjuk be, és ezek vezetésére a legszakavatottabb erőket kell munkába állítanunk. Ez a néhány gondolat igen belevág Esztergom gazdasági életébe és csupán a viszonyok, a helyzet specialitása keres még kibővíteni valót a teendők bevezetésére. Amint az egész ország gazdálkodásának átszervezése szükségessé válik, úgy következőleg fel fognak merülni a helyi teendők és orvoslások kérdései is, amelyeket tanácsos idejekorán okszerűen megoldásra előkészíteni. Vayda Gyula. Virág és Szántónál a megszokott nagy választékban juta és gyapju-buclé, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német- és pamutperzsaszőnyegekből. <*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül. t közö, konyha- és kenyérruha házi szövött legjutányosabban beszerezhető :i Pelczmann Lászlónál 5 Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik