Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-03 / 75.szám

Szentgyörgymező népe nagy ünnepélyességgel fogadta az űj plébános beiktatását. Madaras Aurél volt márianosztrai plébános beiktatása a szentgyörgymezői plébániába vasárnap folyt le, szép és bensőséges ünnepség keretében. A beiktatás kétszeresen érdemes jelentőségű: egyrészt Szentgyörgymező, Esztergom egyik jelentékeny városrésze kapott új vezetően-.bert és ezzel Esztergom élete is új erővel gyarapodott, másrészt a nép hit- és társadalmi élete talált ismét méltó bázisra, amelyből tekintélyt és gerincességét meritő tudattal munkálkodhatik az idők most következő periódusában. Szentgyörgymező és vele egész Esztergom általános megelégedéssel és örömmel fogadta Madaras Aurél dr. kinevezését és hisszük, hogy munkálkodása valóban új és érdemes periódus lesz városunkban, Szentgyörgymezőn és az ottani nép között. Valahányszor a szentgyörgymezőiekről szó esett, nemcsak a népről, hanem a munkájukról, törekvé sükről, szorgalmukról is tisztességgel, elismeréssel szóltunk. Az új plébános érdemes népet kapott vezetése alá és erről a munkáról teljes bizonyossággal csak reménnyel lehetünk, mert szinte látjuk, hogy eredményekben gazdag lesz az a termés, amelyet a plébános, mint vezetőember az irányítással, a néppel, mint dolgozókkal elérni fog. Mégis egy óhajtásunk van: Esztergom új életében szeretnénk Szentgyörgymezőt közelebb érezni hozzánk és hogy valóban városrésze legyen Esztergomnak. Szentgyörgymező valamikép távolesett Esztergomtól, szinte külön életet élt. Efölött szeretnők hidat felépítve látni, hogy egy legyen a város teremtő munka jában és fejlődő életében. Kilenc órahor kezdődött az ünnepélyes beiktatás a szentgyörgymezői plébánia-templomban. Drahos Janos dr. prelátus kanonok végezte ezt a felemelő szertartást, amelynek szép beszéddel tartalmasságot, jelentőségében bensőséget is adott. A kine vező okmányt Nádler István papai kamarás olvasta fel magyarul, hogy a hivek is megértsék a kinevezés szövegét és emlékezetükben maradjon annak szépséges tartalma. Ezután következett a hitvallás, majd a legfontosabb része a szertartásnak, az evangéliumos könyv átadása. Ennek a szorosan vett egyházi szertartásnak a befejezéseképpen szóMég csak az kellett, hogy újságcikkben is emlegessék azt, amitői mindenkinek a háta borsódzik s amitől a legbékésebb po'gár is idegrohamokat kap: „mikor az eljárás megindul a maga szokott útján 1" Valaki illetékes ez alatt a misztikusan hangzó cim alatt lőtt rám, gondolván, hogy „a maga szokott útján járó eljárás" eddig még a legerősebb szervezetűeknek is megártott, hátha talán én sem birom ki (ámbátor valami lehet a dologban, mert ezt a cikket csakugyan a betegszobából írom). , Van ugyanis a Czuczor Gergelyutcában egy bűzpocsolya, amely „ugyanazon a helyen néhány száz óv óta vár megoldásra." Azt a bizonyos megoldást hónapok óta sürszékre lépett az új plébános : Madarás Aurél dr. és megtartotta első szentbeszédet, amely dús gondolatokban, ihlettségben és a hivatás meleg átértésében szózatként hatott a megtelt templomban. A szentbeszéd után megkezdődött az asszisztenciális szent mise, aiiely tizenegy óra körül ért véget. A templomban jelen volt még Mertán János dr. kerületi esperes, Molnár Ervin bencés tanár, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigazgató, Reusz Ferenc takarékpénztári titkár, Bellovits Gyula primási főszámvevő, a város részéről Antóny Béla polgármester és sokan mások. A szentmise után reggeli volt a parókián, majd átvonultak az ünneplők az O.vasókörbe, ahol díszközgyűlést tartottak a beiktatás alkal mából. A díszközgyűlést a szentgyörgymezői leányiskola növendékeinek kedves üdvözlő éneke vezette be. Ezután megkezdődtek a hivatalos üdvözlések, Mertán János dr. esperes a kerületi papság, Antóny Béla dr. polgármester a város, Hegedűs Sándor igazgató-tanító az iskolák, Acs István a közbirtokosság nevében mondott köszöntőt. Az üdvözlő-beszédek után meglepetésszerű ünnepség következett a színpadon, ahol szép jelenet kereté ben a gyermekek kedveskedtek az új plébánosnak. A szereplő gyermekek mindegyike egy egy virágbetűt tartott a kezében és ezeknek a betűknek „Isten hozott" volt a szövege. Két fiú verset mondott, majd a Mária-leányok köszöntötték fel egyegy csokorral Madaras Aurél dr.-t. Az Üdvözléseknek kiemelkedő része a mária-nosztrai főjegyzőnek, Juhász Mihálynak a felköszöntése volt és üdvözlő szavaival egyúttal Márianosztra elismerését is hozta, tolmácsolta a községnek azt a háláját, amellyel díszpolgár ának választotta Szentgyörgymező új plébánosát. A díszközgyűlés köri tárgyában Béres István elnöki tisztségéről lemondott és Hegedűs Sándor igazgató indítványára egyhangúlag és lelkesedéssel Madaras Anrél dr.-t választotta meg elnöknek a közgyűlés. Este 8 órakor vacsorát rendeztek a körben az új plébános tiszteletére meghívott vendégek jelenlétében. A vacsorán számos felköszöntő hang zott el és ezek szép betetőzésként hatottak a nap ünnepében. geti néhány a bűz miatt nagyon is érdekelt városi polgáron kívül a rendőrhatóság, egészségügyi hatóság és még olyan városi ügyekkel foglalkozó polgár is, aki sem ebben, sem más dologban „nem érdekelt." Hát bizony mi a „szennyvizeken túlra" is néztünk s azt taláttuk, hogy a szennyvizek olyan házakból zúdulnak a kispolgárok orra alá, amelyeknek tulajdonosai minden nehézség nélkül megszüntethetik a nem éppen épületes állapotokat. A néhány száz év óta megtűrt állapot nem lehet jogcím arra, hogy a "fél" egyszerűen ne teljesítse a polgármest eri rendeletei." S most megindul az a közigazgatási e járás a maga megszokott utján 1 Megható dolog ez kérem I Próbálná csak meg Pityi Palkó „egyszerűan" nem teljesíteni a polgármesteri rendeletet, milyen rövid úton vernék el rajta a port, még pedig nagyon helyesen l Hát mi nem megszokott utakon járó eljárásokat kérünk, hanem rendet mindén'útől és mindenkivel szemben. Igenis azt várjuk, hogy a polgármesteri rendeletek „közigazgatásilag egészen bizonyosan" végre is hajtassanak, nem hat hét alatt, hanem ha kell hat nap, vagy hat óra alatt még olyan kérdésekben is, amelyek „ugyanazon a helyen már néhány jszáz év óta várnak megoldásra." Patvarba az olyan „eljárásokkal" amelyek a szokott uton elindulnak, de nem tudnak célhoz érni. Most pedig az illetékes helynek árra a beismerésére, hogy nem érti, mi köze a műszaki hivatalnak és a főorvosnak ahhoz, hogy a bűzpocsolyák eltűnjenek és hogy nem tud elképzelni ily irányú vállvetett együtt működést, csak azt feleljük : ha így van, akkor régen rossz 1 Tessék csak jobban elmélyedni a polgármesteri rendeletekben és azon lenni minden energiával ós igenis : vállvetett munkává', miként lehet azqkat jól és gyorsan végrehajtani. Abból a város közönségének semmi haszna nincsen ha az eljárás megindul, pláne a „maga szokott úján", ezt mi már sajnos nagyon is jól ismerjük. Új utakat, új eljárásokat, de mindenesetre eredményeket kérünk még pedig nem néhány száz éves terminusokra. ****************** Német egyetemi tanárok látogatása. Volt szövetségesünk, a hűséges és vitéz német nemzet tudományos világának egy részit üdvözli ma, csütörtökön Esztergom városa ősi falai között. Üdvözli azzal a szeretettel, melyet érzett volt nagy szövetségesünk iránt és azzal a keserűséggel, amit az összeomlás utáni igazságtalanság támasztott épen úgy a német, mint a magyar lelkekben. Breslau (Boroszló) egyetemi tanári karának jelenleg Budapesten tanulmányúton lévő tagjai ma, csütörtökön, budapesti egyetemi tanárok kíséretében a V* 10 es vonattal városunkba érkeznek. A német vendégeket Antóny Béla dr. polgármester a Hősökemlékénél fogadja és üdvözli, akik koszorút helyeznek el a szobor talapzatán s utána tisztelegnek Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprimásnál, majd megtekintik nevezetességeinket. Déli 1 órakor ebédhez ülnek a Szent Isván Fürdő-szálloda termében és délután 4 órakor külön hajóval térnek vissza Budapestre. Bizonyára jól esnék velünk együtt szenvedő volt szövetségesünk fiainak, ha minél számosabban fogadnánk őket a Hősök szobránál. »***hft*|ft*rt******* Miss Európa szombaton Esztergomban volt és egy órát a Szatzlauer-cukrászdában töltött. Szombaton estefelé sok kíváncsi állt a Szatzlauer-cukrászda kirakata előtt. Lányok, asszonyok, fiatalemberek, Simon Böske ült a cukrászda sarokasztalánál, mellette az anyja, egy fiatal hölgy és egy fiatalember. Uzsonnáztak. Az esztergomi érdeklődők beszélgettek, véleményt mondottak és egymást noszogatták, hogy bemenjenek az üzletbe. Simon Böske szerényen ült odabenn, jóízűsn fogyasztotta a Szacisüteményeket. A cukrászda előtt autó állt. Fél hatkor ért ide, hat óra már elmúlt és Miss Európáék kényelmesen időztek, nem volt sietős a dolguk. A kirakat előtt állók nekibátorodtak: — Én bemegyek, hisz ez ritka alkalom, hogy Simon Böskót szemtől szembe lássuk. — Menjünk. De menj te előbb, aztán jöjj ki és mondd meg, mit láttál — szól egy esztergomi lány. Úgy is történt. Először egy leány ment be, kijött, aztán összebújtak, suttogtak. — Gyönyörű. Szinte légies. Finom arc, kedves; igazán feltűnő szépség. És milyen nyugodt. Mintha nem is érezné, hogy európai szépség királynő. Benn Simon Böske dicsérte a Szaczi-sütemenyeket. Közvetlenséggel beszélt. — Én már hallottam a Szatzlauercúkrászda hirét, Budapesten sokan ajánlották. Még nem voltam Esztergomban, de nem kell megfogadnom, hogy eljöjjek máskor is. Oly kedves, szép ez a város, mennyi sok virág van az utcán. Voltunk a bazilikában. Fönséges. Aztán hallom, hogy milyen nagyszerű ós szép strand van itt. Kár, hogy itt az ősz. De majd jövőre. Visszajövök egy pár napra, hogy élvezzem ezt a bájos fészket, meg a jó Szaci-sütemenyeket. Egymás után nyílt az ajtó, jöttekmentek, mindenki vett valamit, hogy láthassa Miss Európái. Simon Böske észrevette az érdeklődést és kedvesen mosolygott. Hosszú, finom kezével végigsimította haját, homlokát, mintha eszébe jutott volna, hogy Miss Európát jöttek nézni az emberek. Egy kis lányka elfogódottan, félénken névjegykártyát tartott a a kezében, ment volna autogrammért, de nem volt bátorsága. Fél hét. Simon Böskéék felálltak, mosolyogtak, köszöntek és távoztak. Az autó lámpái kigyulladtak, egy tülkölés és Simon Böskéék — már voltak Esztergomban. És visszajönnek. Felavatták a Hideg-forrást a Búbánati-völgyben. (V. I.) 'Városunk közvetlen környéke oly szép, hogy azzal betelni nem tud az, aki nyitott szemmel jár kint a szabad természetben. Pompás kilátást nyújtó csúcsok, hűvös völgyek, szelíd hegyoldalak, hideg üdítő források, remek erdőségek teszik változatossá, kellemessé Esztergom határát. És mi esztergomiak oly kevesen ismerjük hullámos határunk remek panorámáját. Oly keveset törődünk természeti szépségeinkkel, hogy nevetséges volna, ha nem lenne nagyon komoly dolog. Forrásaink elhanyagoltak, útjaink rosszak, pedig mind a kettő eléggé fontos idegenforgalmi szempontból. Talán kissé szégyenlenünk is kellene a Hidegforrás kiépítését, mert hisz azt idegenek csináltatták. Idegenek, akikel egyik remek helyünkre a természeti szépségen kívül a kegyelet hozott a Hideglelős-kereszt alá. Az Encián Turisták kicsi, de annál tevékenyebb, mozgékonyabb társaságának egyik tagját Galíciának homokja nyelte el abban a négyéves vérzivatarban, mely oly bőségesen öntözte torró magyar vérrel a csatamezők földjét. Elesett társuk iránti kegyeleletből, emlékének szentelve, szerényen, név megjelölése nélkül emelték a Hideg-forrás fölé azt a ciklopsz falat, mely védi a forrás két medencéjét ós pihenő helyet nyújt a fáradt turistának. Ennek a forrásnak volt az avatási ünnepélye Amikor az eljárás megindul a maga szokott útján. Válasz az illetékes helynek.