Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-15 / 70.szám

if Átszervezik az esztergomi erdészeti ^^

i

?^^

x

ä^ szakiskolát. Ötvenedik évfolyam, 70. szám Keresztény politikai és társadalmi lap Vasárnap, 1929 szeptember 15 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Új-Esztergom íeló. Az új törvényhatósági kódex megalkotása következtében a megyékben és városokban országszerte megindultak a törvényhatósági választási mozgalmak, amelyek a múltban nem egyszer elég sivárak vol tak. Éppen azért nagyon Örvendetes az a hír, hogy Szegeden félretette^ a pártpolitikai szempontokat és nemzeti alapon álló polgárság egyesült avégből, hogy ameny nyiben emberileg lehet, eszményi törvényhatósági bizottságot állítson önmaga számára, amelyben helyet foglalnának azok, akik Szegedet nagyon sze rétik, a közügyekhez értenek és azok intézésében tapasztal tak, — akik foglalkozási ágakat, társadalmi rétegeket és város nagy területének egyes részeit, a belvárost és a külvárosokat, a telepeket és a ta nyakat tekintéllyel képviselhetik. Ezen az úton valóban elérhető, hogy Szeged lakosságának szí ne-java kerüljön be a törvényhatóságba. A baloldali férfiak összefogtak a jobboldal különböző árnyalataival, hogy olyan elsőrendű törvényhatósági bizottság legyen megalkotható, amely meg tud birkózni azokkal az óriási feladatokkal, amelyek századunk harmincas éveiben Szegedre várnak. Mi okozta ezt az összefogást, ezt a treuga dei-t, amikor politikai pártok és ellentétek természetesen Szegeden is vannak ? Főleg két ok. Mindenekelőtt az, hogy a szegediek gyönyörű városukat igazán szeretik és ennek a nagy érzésnek alá tudják rendelni a személyi érdekeket és a legkülönfélébb melléktekinteteket. Ezenfelül valamennyien egyesülnek egy szent akaratban, valamennyien meg akarják menteni a trianoni csonkítás következtében gazdasági válságba került várost, sőt nem állnak meg a mentésnél, igazi nagy várossá akarják fejleszteni Szegedet. De a törvényhatósági bizottsági pártoknak ilyen emelkedett felfogása kell, hogy Néha napján hallunk csak valamit az esztergomi erdészeti szakiskoláról Ez azonban nem jelenti azt, hogy az iskola távoltartja magát Esztergom életétől vagy, hogy a munkája más irányba terelődik a miénktől. Ha már erről van szó, ugyanezt mondhatnók az erdészeti szakiskola szomszédságában lévő tiszti üdülőtelepről is, onnan is ritkán kapunk híreket. De csak egyszer látogassunk oda, két intézményt ismerünk meg és — csodálkozunk Az erdészeti szakiskola és mellette a tisztiüdülőtelep a maguk csöndességében példát mutatnak a várost szolgáló munkára. Idegenből jöttek ide és alig múlott el egykét óv, máris büszkeséggel beszélhetünk működésükről. Bámulatos és csodálatos az itt végbement fejlődés. Kétszeres érték számunkra, mert ők, az idegenbőljöttek, értünk, a városunkért álltak bizony nagyon küzdelmes munkába és váratlan eredményt mutathatnak fel. A tisztíüdülőtelepet a nyáron mai képében már ismertettük, most a szomszédságára, az erdészeti szakiskolára kerüli a sor. Ide, mint a tisztiüdülőtelepre is, a vasút környékének kívánatos főútvonalon, széles utcán nem mehetünk. A Baross-útról is, Mária Teréziautcáról is be kell fordulni keskeny, kisházas, zökkenős utcába. Amilyen meglepő benyomás fogad az erdészeti szakiskola és a tisztiüdülőtelep láttán, olyan lerontó a környezet. Széles, kavicsolt út vezet be az erdészeti szakiskola területére. Jobbra és balra gyepes virágágyak, különböző cserjók és díszbokrok. Egy különös gonddal megtervezett botanikus-kert. Az erdészeti foglalkozásnak megfelelő minden fa és erdei növényfajtát látunk köröskörül. A főút mentén két helyen, sziklakövek között az esztergomi erdők miniatűr világát szemlélhetjük. Mindenütt a gyakorlati cél érvényesül. Figyelemreméltó a csemetekert is, ahonnan a legszakszerűbben végzett kiültetósek történnek. Emellett díszcserjék lombosodnak es ezekből a Szépítőegylet is kap sokszor anyagot. így tehát a város szépítésének az erdészeti szakiskola is a tényezője. A főépületben, a földszinten vannak a hivatalok, az emeleten három tanterem és egy gyűjteményszoba. Kétféle szakirányú kiképzés nyílva nul itt meg. Az egyik az erdő gaz dasági szakiskolai képzés, a másik az erdőőri és vadőri. Az előbbi két évfolyamos, az utóbbi tizen kóthóna pos. Az erdőgazdasági szakiskola most van újabb szervezés alatt, mert eddig rendesen két évfolyamra vet tek fel növendékeket, az idén azonban elsőévesek nincsenek, a további intézkedésig. Jelenleg 15 erdőgazdasági és 40 erdőőri növendéket szám lál az iskola. Ezek a növendékek a dunántúli vármegyékből jöttek ide. Az iskolát Szilágyi Ernő igazgató, m. kir. erdőtanácsos vezeti. Mellette négy tanár működik: Ágfalvy Imre és Osztroloczky Tibor erdőfőmérnökök, Zsámbor Zsolt Pál és Jákó Jenő segédmérnökök. Ideszámítható Komán Béla erdőgondnok is, aki egyébként a városi erdőhivatal vezetője. Ezenkívül még négy főerdőőr áll az iskola kötelékében. Egy hosszú épületben vannak az ebédlőszobák, a nappali és a hálóhelyiségek. Katonás rend jellemzi az itteni életet. Ebben az épületben több magánlakás is van. Itt, az udvaron állnak a meteorológiai készülékek is. Az iskolával szemben lévő barakok egyikében kapott helyet a gazdaság. A külső gazdálkodás 60 hold, a várostól bérbevett földön folyik. Az erdészeti szakiskola Vad ászerdőről (Temesvár mellett) jött Esztergomba. Régi iskolájukat teljesen kifosztották a románok és ide minden pénz nélkül jöttek. Az iskola mai képe úgyszólván a semmiből alakul ki, pénz nélkül, vas szorgalmukból és munkaszeretetükből teremtették meg azt, amit a telepen látunk. Az igazgatóságot, a tanári kart azonban még újabb tervek vezérlik és munkálkodásuk oda fog irányulni, hogy Esztergom vendégszeretetét megháláljak és tevékenységükkel hozzásegítsenek közös nagy bajaink könnyebb elviselésére. áttörje a szegedi helyi határokat, mert a városi politika elfajulásához vezet, ha a városok képviseletei afféle fiókparlamentekké válnak, ahol napi és pártpolitikai kérdéseken szenvedélyesen vitatkoznak, az országgyűlés rossz szokásait mímelve személyeskednek és eközben elhanyagolják azt, ami igazi hivatásuk: saját városuk közügyeinek megvitatását és okos eligazítását. Ezeket a bölcs szavakat, amelyeket okulásul és példaként magunk is véssünk jól jelenlegi legfőbb vezére, gróf Klebeisberg Kunó kultuszminiszter. Azt a nagy tanulságot, ami a szegedi példaadásban rejlik, nekünk — akik a trianoni békeparancs és a velejáró nyomorúságok következtében jóval nehezebb sorsba jutottunk, mint Szeged, amelynek hatalmas erőforrásai maradtak meg és azonkívül nagyhatalmú pártfogói is vannak — jól fontolóra kell vennünk. A vármegyék és városok önkormányzatát tehát minden mellékcél félretételével olyan férfiak kezébe kell letennünk, akikben minden kellék meg van arra, hogy azt a szerepkört, amelyet a polgárság bizalma nekik szánt, tudással, önzetlenséggel, buzgalommal, lelkiismeretességgel és bátor felelősségérzettel töltsék is be. Teljességgel képtelenség volna tehát, ha az új törvény rendelkezései értelmében számban összezsugorodott törvényhatósági bízottsági és városi képviselőtestületi tagsági helyeket akár önző érdekcsoportok, akár napi- és pártpolitikai vagy hiú-, sági szempontok érvényesítésével töltenék be; mindez súlyosan megboszulná magát a jövőben. Ezeket a testületeket azokból az értékekből kell megalkotni, akik múltjukkal, lelkiismeretességükkel és önzetlen cöztevékenységükkel magukat arra érdemessé tették. A kipróbált idősebb erők mellett teljes joggal követelhetnek maguknak lelyet az újabb generáció értékes elemei. Nem könnyű feladat az önkormányzati testületek tagjának lenni és súlyos élelősséget és kötelességet válal az, aki azt elfogadja. A közélet csak kevesek számára terem babért; legtöbbször gáncs, ellenségeskedés, nemritkán exisztenciális károsodás is éri azokat, akik mindenkor elkiismeretük szavára hallgatnak s csak a közérdeket nézve, meggyőződésük szerint szolgálják vármegyéjüket, városukat. Az árral úszni, a hatalom árnyékában meghúzódni kényelSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülházi szövött kőző. konyha* és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik