Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-15 / 70.szám

mes lehet, legtöbbször hasznos is az egyénre nézve, de ritkán előnyös a köz szempontjából. A választásoknál tehát nem pártpolitikai szempontok, hatalmi alakulatok érdekei, vagy egyéni ambiciók kielégítése, hanem egyedül a rátermettségnek mérlegelése legyen döntő a választópolgárság előtt. Nagyon komoly időket élünk s ezekben a sorsdöntő időkben mindenkinek tiszta szándékkal kell magasztos polgárjogát gyakorolnia és a választási urnák elé lépni. A régi iskola szerinti aprócseprő kortesfogásokkal, a választóközönség felizgatásával, vagy félrevezetésével, szóval vásári eszközökkel a világháborúban, forradalmakban és a rákövetkező súlyos gazdasági harcban megedződött, sokat tapasztalt és öntudatra ébredt polgárságunkat aligha lehet ide vagy oda terelni. Régen letűntek azok az idők, midőn hasonló ügyeskedésekkel egyesek érdeke szerint lehetett a közhangulatot „kialakítani." Esztergom városának választóközönsége nagyon is jól megtudja különböztetni a szemet az ocsútól s a választásokon is tudni fogja mit kell cselednie. Az egészséges népi ösztön megtalálja a maga természetes vezetőit s azokat, akik „megmérettek és könnyűnek találtattak" nem engedi oda, ahol csak talpig férfiaknak, gerinces magyaroknak van helyük. A nemes értelemben vett demokratikus haladás megköveteli, hogy minden réteg, minden foglalkozási ág jelölje ki a legjobbjait, hogy az ilyképen megalkotott képviseletek annakidején a mai súlyos időkhöz méltó komolysággal, felelősséggel és kötelességtudással vegyék a kezükbe a nép javára a közügyek intézését. Nem titkos konventikulumokban, pincékben és egyéb helyeken, hanem az arrahivatott testületek kebelében kell a sorsdöntő választásokat elkészíteni. Ez a munka a szegedi példa értelmében teljes erővel folyik. A választóközönség pedig jól teszi, ha teljes nyugalommal és bizalommal megvárja, míg kipróbált és hivatott vezetői minden érdekeltség bevonásával és óhajainak megfelelőleg közös akarattal olyan választólistát adnak idejében a kezébe, amelyre nyugodt lelkiismerettel adhatja majd szavazatát. Ne törődjék a választási viharmadarak vijjogásával, a nagyhangú fogadkozásokkal és ígérgetésekkel. Anynyiszor vitték már falnak a magyart a különféle hamispróféták, hogy most már elegünk volt belőle. Dolgozni és élni akarunk! Dolgozni egy jobb jövőért, amely „jönni fog, mert jönni kell" akkor, ha valamennyien összefogva szent akarattal és elszántsággal küzdeni fogunk érte. v. Szivós- Waldvogel József Nagy munkával végzik a Bazilika restaurálását. i két oldaltornyot már átjavították. — Szédületes magasságban az északi főfalon. Több munka adódik, mint amennyire számítottak és igy nem lesz elég az előirányzott 60.000 pengő. — Az idén nem tudják befejezni a restaurálást. 1911-ben vették tervbe, hogy az esztergomi bazilikát restaurálni fogják. A munkálatokat meg is kezdték, három éven át folytatták, de kitört a háború, amely megállította a szépítést. Most 15 év után, Serédi Jusztinian dr. érseksége alatt került a sor ismét a munkára, a bazilika restaurálására. Talán nem is kell említenünk, hogy milyen horribilis összeg kell a főszékesegyház javítási munkálataira. Csak maguknak az állványoknak a felállítása jelent egy óriási összeget, en nek a munkának az árából egy kisebb templomot is lehetne építeni. Az állványozáson kivül a munka is óriási, sőt a javítások alatt újabb és újabb rongálásokat, az idők nyomait kell rendbehozni. De egyébként is a templom külső főfalainak díszítésén, az oszlopfejeken és párkányzatoison már több helyen veszélyes időmegrongálódások is voltak, úgy hogy a várbajövők testi épségét, életét kellett félteni egy véletlenül, kiszámíthatatlan időben leeső kődarabtól. Már több mint két hónapja folyik a renoválás nagy munkája. Először az előcsarnok padozatára került a sor, itt végeztek nagyobb javításokat, mert több vöröskőlap megsülyedt és nagy hézagok támadtak. Majdnem ezzel egyidejűleg a kupolái-tartó oszlopokon végeztek kisebb javításokat. Ezután a két oldaltornyot vették munkába. Leverték a vakolatot és teljesen újra borították. Sok időt és fáradságos munkát igényelt az állványok felállítása, amely a mi építőmunkánkban nem mindennapos feladat. Óriási felelősséggel jár, mert a legkisebb elszámítás katasztrofális kimenetelű lehet. Most szerdán este még állványok vették körül a déli tornyot, csütörtök reggel azonban már szabadon és új köntösében állott. Világos, új szint kapott és a toronyablakok vaszsalui is új festésben kerültek ki a munkáskezek alól. Az oldaltornyok átjáró ivei és a bejáratok falai is az új munkáról vonják magukra a figyelmet. A díszítések javításait szobrász végezte és a festéseket is művészies kivitelben készítették el. A városból nézve most semmit sem látunk a nagy munkából, csak a két torony új szine és a Duna felé a Szent István-szobor állványai jelzik a bazilika renoválását. Jelenleg az északi oldal főfalát javítják. A templom hosszában emelkednek az állványok szédületes magasságban dolgoznak az emberek. A toronynak egy negyvenméteres tűzoltólétra támaszkodik, egy inas vígan fütyörészve jön lefelé. Fenn az állványokon több csiga, föl-leszaladnak a vedrek. Cement és mész a főanyag és ez nagy mennyiségben fogy el a javítások alatt. Az északi bejáraton felmegyünk a tornyokhoz és a tetőre, innen az állványon történő munkálatokhoz. Százötven lépcső marad el. A padlásra érünk. Sötétség. Denevérek röpködnek. A gerendákon átfektetett padlódeszkák hajladoznak. A légvonat évtizedes port ver fel. Végre a tetőre érünk. A felkapaszkodás egyre szédületesebb. Fenn a tetőgerincen újra egyszál palló vezet. Itt a törött cserepeket cserélik ki. A két torony közel szépségében áll ellőttünk. Az utolsó simításokat végzik rajta. A keskeny párkánysorozaton két munkás dolgozik, a bádogot javítják és néhány zsalut javítanak ki az ablakon. Lenéznek, megfordulnak, mintha csak a földön dolgoznának. Pedig homok borítja a párkány bádogburkolatját, csúszós a lábak alatt és csak egy rossz lépés kell, hogy az ember a mélységbe zuhanjon. De még jobban megdöbbenünk, amikor egy segéd a főfalak tetején halad végig szerszámokkal, hogy a dunafelőli szobrokhoz menjen. Nyugodtan lépked, megszokta már a szédítő mélységet. Mi a kupola oszlopaihoz kapaszkodunk. Ide is palló vezet. Körüljárjuk a kupolatornyot az oszlopfők között. A nyugati oldalon ereszkedünk újra le. Nem könnyű vállakózás, de az előbbi munkás szédületes útjához képest gyerekjáték. Nagynehezen a szobrokhoz jutunk. Megkapaszkodunk a Szent István-szobor állványában. Az Úri-utcában gombostű-fej nyiek az emberek. A Duna közel esik. A szobor bokáját érjük csak el. Burkolata pléh, ott-ott kiszakadt, kilátszik a kőmassza. Ezt fogják kijavítani és újrafesteni. A párkányról — az északi oldalon — alattunk meredeznek az állványok. A tartógerendák átérnek a vastagfalon, a nyílásoknak már a templom építésekor hagytak helyet. Az állványokon is biztosan járnak a munkások, nem is gondolnak arra, hogy más ember még a nézésébe is beleszédül. Munkaközben tűnik csak ki, hogy mennyi renoválni való van a templomon. Igy olyan munkák is adódnak, amelyekre nem számítottak a költségvetés elkészítésekor. Valószínűleg az előirányzott 60 ezer pengő nem is lesz elég. Az állványokról kijavítják a hézagokat és a letöredezett díszítéseket, a párkányzatokat és a köveket. Visszamegyünk a kupola oszlopaihoz, innen belépünk az ablakon. Benn a templomban is állványt építenek. Most az óriási ablakok közé állítják fel a létrákat, mert az üvegeket mossák meg és a rácsvasat festik be újonnan. Aztán majd a templom földszintjéről emelnek állványokat, hogy az ablakok alatt a belső párkányzatokat tisztítsák meg a portól és a koromtól. A renoválási munkálatokat Möller István budapesti egyetemi tanár vezeti a legnagyobb gonddal és műépítészet! szakmunkával. Előreláthatólag az idén nem tudják befejezni a restaurálást, mert mint említettük, sokkal több munka adódott, mint amennyire számítottak. Igy is csak a legszükségesebb munkákat fogják elvégezni. A horribilis költség miatt nem kerülhet sor a kupolatorony külső átfestésére, amiért bizony kár, mert teljesen elüt majd a két torony színétől. Nagy munka akadna az oszlopcsarnokban is, különösen nagy tisztogatásra lenne szükség új festéssel, de ezek újabb nagy összeget emésztenének fel. ímmmmmmmmmmttmmmm Teljesen új megépítésben várja a HOVE Löszakosztály lőtere a szeptember 21-22-i versenyeket. Az esztergomi lövősport egyszerre nagy lépésekkel haladt előre, a nyár folyamán a lövőtér kiépítésével teljesen új irányt és lendületet kapott. Eddig ugyanis a Bosznia-vendéglő kertjének egyik szélében, alkalmatlan és szűk helyen folyt a lövősport, most azonban egészen új lőtér képe fogadja a lősport iránt érdeklődőket. A jelenlegi lőtér szinte természetes lövőhelynek adódik, a háttérben lévő magas parttal. Ezzel szemben adott a vendéglő tulajdonosa, Szilas János, egy megfelelő területet. Ezt a térséget a nyár folyamán a lövősport céljára munkába vették és rendes lőállásokat építettek olyan berendezéssel, amilyen csak a Csillaghegyen van. Könynyen, és lőgyakorlatok közben is használható lőtáblák vannak a lőállásnál. Az eredmény azonnali megtudására egy telefon szolgál. A kiépített lőállások még bővítés alatt állnak, sőt egy futóárkot is terveznek kiegészítésére. igy tehát alkalmas lőtér áll rendelkezésre és a szeptember 21- és 22-én tartandó lóversenyt teljes felkészültséggel várják az esztergomiak. A versenyre a MOVE képviseletében vitéz Ratkovics Bódog ezredes is megérkezik. A MOVE részéről egyébként a mi lövő egyletünk kitüntetésben részesült, amennyiben 48 érmet kapott a verseny céljára. Ez az ajándék ritkaság, mert csak kerületi versenyek céljára szokott a MOVE érmeket adni. Mivel azonban az esztergomi löszakosztály feltűnő haladást mutat, a központ készséggel küldte meg az érmeket. Ezzel kapcsolatban hívjuk fel Esztergom közönségét, támogassa a lövősportot és akinek módjában van, küldjön kisebb, néhány pengőnyi értékű versenydíjakat a vezetőségnek. Ma, vasárnap Isaszegre mentek lövőink, hogy a jövő vasárnapi versenyen annál biztosabban induljanak. A MOVE Esztergomi Szent István lövészcsapat Esztergomban f. évi szeptember hó 21. és 22-én saját lőterén (Basa utca 8. szám) iőtéravató meghívásos céllövőversenyt rendez az alább felsorolt versenyszámokkal: Versenyszám az esztergomi (közép-, szak- stb.) iskolák és járási leventék lövészei részére; 1. 50 m. táv, fekve, feltámasztás nélkül, 2 próba és 10 számító lövés. Versenyszám MOVE-lövószcsapatok részére: 2. 50 m. táv, fekve, feltámasztás nélkül, 3 próba és 10 számító lövés. 3. 50 m. táv, állva, feltámasztás nélkül, 3 próba és 10 számító lövés. 4. kapáslövés kisfegyverrel szökelő Női és leányka gyönyörű átmeneti kabátok Vermesnél ÍAo^fitfiSj