Esztergom és Vidéke, 1929

1929-08-04 / 58.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és f elelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Rövid hetek választanak el mindössze ben­nünket az urnától, amelybe a szavazócédulán keresztül váro­sunk jövendő sorsát helyezzük. Nem árt, egy csöppet sem fe­lesleges tehát, ha választó és választandó egyaránt alkalmat és időt szakít arra, hogy egy kis önelmerülésben, lelki medi­tációban megtisztuljon, mielőtt a szavazóurna elé járul, mielőtt tehát az önmaga és mások sorsa felett való Ítélkezés tényét gyakorolná. A választó kezében hatalmas fegyver van. Jövőt menthet és jövőt ölhet vele. Nem mindegy tehát, hogy kire vagy mire irá­nyítja az életmentő, egyben halálthozó fegyvert. A jó katona az ellenségre céloz, a rossz katona vaktában lövöldöz és sokszor a saját sorait pusztítja. A titkosság vadonatúj fegyvere, amelyet most kapott kezébe a választó, mindennél átütőbb erejű, tehát mindennél mentőbb és rombolóbb lehet. Ezt a fegy­vert korlátozás és ellenőrzés nélkül szabadon irányíthatja jobbra vagy balra, bárkire és bárminő irányban. Nem közöm­bös tehát az öntudatos, a gon­dos mérlegelés, a lelkiismeret­tel, és sok egyébbel való elszá­molás, mielőtt a titkosság fegy­veréhez, nyul a választó. Tiszta látás, érettség és százszázalé­kos hazaszeretet feltételezése kellett ahhoz, hogy a városi közönségnek kezébe tették ezt a nagy bizalmat, ezt a nagy fegyvert. Meggyőződésünk, hogy váro­sunk hazafiasán gondolkodó és tisztán látó népe nem él vissza az előlegezett bizalommal, a politikai érettséget feltételező fegyverrel. Városunkban nagy­szerű múltnak példája világit, szent tradíciók varázsa neme­sít ; itt minden agy tiszta az józanságtól és minden szív forró a hazaszeretettől. Itt a válasz­tók egészséges agyában és szivé­ben már eleve adva van az eredmény: a hazaszeretet győ­zelme a különféle maszkba öl­tözött vörös rém felett. A választandók pedig végez­zék el a köteles műveletet: töltsék ki a „tartozik-követél" rovatot tegyék serpenyőre a jót meg a roszat is, amit tettek, végeztek s vessenek számot a sáfárkodásaikról. Ne marad­jon senki esetében sem kulissza­titok, vagy rejtett felület és ne dugja el senki az esetleg nem egészen mocsoktalan kezet sem hadd lásson tisztán a választó­közönség amely minden esetre a legjóbbakon, a legalkalma sabbakon, a hozzáférhetetlene­ken keresztül akarja vezetni és irányítani városunk jövendő sorsát, életét... Hogyan rendezkedik be Sopron és Kőszeg a nyaralásra és az idegenforgalomra? Szombathely a nyugatmagyarországi virágváros. Sopron a legutóbbi időben nagy erővel és tervszerűséggel kapcsoló­dott bele az idegenforgalomba és a nyaralásba. A város magyar Nürn­berg-képe, a környező erdős hegyek és a festői csodás részletek az ide­gen számára ritka látvány. Sopron a magyar Nürnberget fej­leszteni akarja, úgy rendezkedik be, hogy az idegeneknek különös látni­valókat és kellemes ittartózkodást biztosítson. Thurner Mihály dr. pol­gármester nagy eréllyel és szak­avatottsággal vezetijezeket az ügyeket. A nyaralást és az idegenforgalmat külön munkával végzik, de a város továbbfejlesztése és rendezése ezzel párhuzamosan halad. Csak a szak­munka érvényesül és ennek feltétlen közjót kell eredményeznie. Annyira megfontoltan dolgoznak, hogy csak a biztos számításokon mennek. Ha három garas közül egy veszélyeztetve van — amint Thurner dr. polgár­mester mondja — már nem kezde­nek a munkába. A határ közelsége, a város rossz gazdasági viszonyai kétszeres gondosságot kivannak a helyzet megjavítása érdekében. Megcsonkított iparukat és keres­kedelmüket az idegenforgalomnak akarják legalább is életben tartani. E cél könnyebb eléréséért Sopront mint a magyar Nürnberget emlegetik. Nem lehet Esztergomot most újra meg nem említeni. A Budapest Badenje jelzőt bátran lehet hirdetni, sőt — amint Sopronban mondják, Esztergom számot tarthat a ma­gyar Salzburg névre is. Sopron városa nagy segítséget nyújt a kisembereknek. Építkezések céljára megfelelő telkeket bocsát rendelkezésre négyszög-ölenkint egy aranykorona ellenében. Nagy gond­juk van arra, hogy az építkezési kedvet fokozzák. Természetesen a város szabályozási terve az építke­zéseket megszabbja. Mostanában vikendtelepet is létesítenek Sopron­ban, és tervbevették egy nagyobb vikendszálló megépítését. A 60 éve működő soproni Szé­pítő Egyesület szintén tervszerűen végzi a maga munkáját, amelyet legjobban az Erzsébetpark dicsér A terekre ós a parkokra különös gondot fordítanak. Az újabb város­fejlesztéssel egyetlen egy teret sem építenek be. Thurner dr. polgár mester erre vonatkozólag azt mondja, hogy minden meglévő teret megtar­tanak, mert különben a város tüde­jét tépnék ki a beépítéssel. A közel jövőben kerül megoldásra a Fertő-tó rendezése. A városnak ugyanis itt nagy nádasai vannak, ezeket egy területen kiirtják s strand­fürdő-telepet építenek. Az idegenekre vonatkozólag az az elvük, hogy ott tartózkodásukat kel­lemessé és előnyössé tegyék. Az idegeneknek táplálniok kell a várost, semmit el nem vihetnek a lakosság vagy a város megélhetésének rová­sára. Ünnepségek nincsenek. Minden munka és törekvés Sop­ron életében gerinces vezetésre vall. Kőszeg mai életéből is ki kell ra­gadnunk egy-két fontosabb körül­ményt. Jambriis Lajos polgármester kezdeményezésére ujabban egy élet­erős telep létesült Kőszegen. A Fel­vidékről Csonkamagyarországra jött magyar tisztviselők ugyanis egy olyan várost kerestek, auely szá­mukra a legjobb letelepedést bizto­sítja. Az volt a legfontosabb, hogy a felvidékiek a régi hazájukhoz ha­sonlatos vidéket találjanak, amely közel is esik a Felvidékhez- Kőszeg városa I rögtön kettőszáztizenkét 200 négyszögöles telket ajánlott fel ä 280 pengős árért. Hamarosan teljes ered­mény mutatkozott, az igénylők az ország minden részéből jelentkeztek és mind a kétszáztizenkét telek gaz­dát kapott. Az építkezések meg­indulásával a város terméskövet bo­csátott ingyen az építtetők rendel­kezésére és téglát is kedvezményes áron adott. Az idegenforgalmat azzal indítot­ták meg, hogy Szombathely részére kirándulóvárost teremtettek. Ma Kő­szeget, mint a magyar Semmeringet emlegetik. A vikendezők állandósí­tását úgy érték el, hogy a kőszegi kirándulás és az ott tartózkodás költ­ségeinek méltányos árat szabtak. Az a szempont vezeti őket, hogy a vi­kendezés, a kirándulás, illetőleg a nyaralás ne kerüljön többe, mint otthon. Négy-öt pengőért teljes és kitűnő panziót adnak. Szombathely szép úri város. Itt látunk először virágos mozgalmat. Minden ablakban, erkélyen, villamos­oszlopon szebbnél-szebb virág. A pályaudvar perronját is virág díszíti. A virágos mozgalmat a város azzal érte el, hogy mindenkinek ingyen virágpalántát vagy magot adott. Szombathely nagy parkja csodás, a terek művésziek. A gyermekek ré­szére külön park áll rendelkezésre és itt kisebb fürdőmedencékkel, lu­bickolókat fognak építeni még a nyár folyamán. Idegenforgalmi, városfejlesztési, ki­rándulási és nyaralási szempontból gyönyörű és megkapó dolgokat le­het látni az említett városokban. Ezekkel szemben azonban Eszter­gom mégis más. Itt készen, a ter­mészetben találjuk a kiránduló és a nyaraló várost. De még nagyon sok hiányzik attól, hogy Sopron, Kőszeg és Szombathely munkáját, tervsze­rűségét és produktiv képességét együttvéve érezzük Esztergomban. Vécs Ottó. Mennyi állatunk van? A földmivelésügyi m. kir. minisz­térium most tette közzé a tavaszi haszonállat összeírás eredményét. A kimutatásból kiderült, hogy a du­nántúli dombosvidéken 897.757 drb. szarvasmarha, 327.369 ló, 1.169.229 sertés, 542.740 juh, 9501 kecske, 2029 szamár és 513 öszvér van. Az északi dombosvidéken 258.233 szarvasmarha, 112.030 ló, 267.007 sertés, 349.064 juh, 4885 kecske, 1094 szamár és 208 öszvér van. Az alföldön 663.359 szarvasmarha, 452.732 ló, 1.146.019 sertés, 681.376 juh, 9407 kecske, 1362 szamár és 665 öszvér van. Csonka-Magyarországon összesen 1.819.354 szarvasmarhát 892.131 lo­vat, 2.582.255 sertést, 1.573.180 ju­hot, 23.792 kecskét, 4486 szama­rat és 1386 öszvért tartottak a gaz­dák. Nagymagyarországon 1911. évben 6.184.263 szarvasmarha, 2001.431 ló, 6.416 424 sertés, 7.697.711 juh, 331.383 kecske, 20.103 szamár és 1850 öszvér volt. Csonka-Magyarország ugyanezen területén 1911-ben 2.149.756 szarvas­marha, 896.493 ló, 3.322.408 sertés ós 2.406.041 juh volt. Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik er SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- n I 1 ' If /I Es; I * • . . közö. konyha- és kenyérruha, Kp P7|TIÍÍ Hfl 1 ÍIQ7líli1!li 1& 11*171 O a 9ÍÍliA E H > sbrosz (nagyban és kicsinyben) • ulv£IIICLIIII I-C13£IUI ICII for IlCLhl MfcUVUll legjutányosabban beszerezhető NMMMMM ^ MM _ HMMHHBHH i^^ MBBHaaM dei

Next

/
Thumbnails
Contents