Esztergom és Vidéke, 1928

1928-10-07 / 80.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP .IBBüBLEIIK HIDES VASáBIAP ÉS OSÜY0BTÖSÍ53 Iscrkesxfőség és kiadóhivatal t Simor J*s3os»iaSc» 18—20,, aova a lap ssalleiai részét illető közlemények, továb&á u előfizetési a hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 2L Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdcnöü és felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. I OKTÓBER 6. I Nemzeti kálváriánk annyi napja közül egynek, ki tudná meg­mondani, legnagyobbikának-e, tegnap volt évfordulója. Tizenhárom nemzeti hős éle­tét oltotta ki az a gyáva zsar­nokság, mely csak futni tudott sergeink előtt. Hogy megáll­hasson, Európa leghatalmasabb­ját kellett segítségül hívnia, hogy annak háta mögött pi­henhesse ki gyáva futását. Ami­kor kifújta magát, gyilkolt. Azt hitte, hogy a nagy, hős Tizen­hárommal már a nemzettel is végzett. Nem, csak elnyomta, gyászbaborította, de a nemzet tovább élt és él ma is. Túlélte nemzeti testén tobzódó hatal­masait. Mi még vagyunk, de a kamarilla hatalmának már hant­ját is elhordta a szél. Október 6-ika mindig gyász­napja volt a nemzetnek és ma­rad is. Ma is leborulunk a Vér­tanuk dicső emléke előtt meg­csonkításunk keserves fájdal­maiban. Gyászos könnyeinken keresztül azonban remény csil­log szemünkben, hogy közel van az idő, amikor nemzeti di­csőség fogja beragyogni a Ti­zenhármak vérével áztatott, ma meggyalázott földjét. Revíziót I Igazságtalan, sorvasztó, meg­alázó, történelmi multunk miatt sem megérdemelt megcsonkítá­sunkat hallgatva nem tűrhetjük tovább. Külföldi, igazságot, bé­két kereső férfiak belátták az egyoldalú szerződés tarthatat­lanságát. Tekintélyes államfér­fiak követelik a revíziót. Az elszakított részek is segítségért kiáltanak. A nemzetiségi túlzók még kiabálnak, de a józan, ki­ábrándult, gazdaságilag tönkre­ment tömegek már revízióért kiáltanak. Igazságunk tudatá­ban, létfenntartási ösztönétől hajtva, magunknak is hango­san kell követelnünk a revíziót. Természetes határaink mint fon­tos, le nem törhető és tagad­ható gazdasági tényezők lépnek előtérbe. Pusztul a Felvidék, Erdély s sorvad a Délvidék. Mi is veszünk !! Amikor megmozdulnak a vár­megyék, melyeknek hangos kö­veteléséből a kormány erőt me­ríthet, bíztatást nyer, sőt kény­szerítő körülményt kell, hogy lásson, akkor egyesített várme­gyénk nem maradhat ki a kö­vetelők sorából. Komárom és Esztergom vár­megyék hatványozva érzik a megcsonkítás súlyát. Komárom vármegye elvesztette székhelyét, Esztergom vármegye pedig ter­melő, vagyonos részét. Mind­kettő pedig színmagyar vidék­től fosztatott meg. A várme­gyék közönsége pedig tetemes j terheknek lett osztályrészesévé. Meg vagyunk győződve, hogy törvényhatóságunknak minden egyes tagja át van hatva a ma­gyar igazságtól. Érzi azokat a terheket, melyeket Trianon igaz­ságtalansága rótt mindenkire. Bízunk benne, hogy a legkö­zelebbi törvényhatósági bizott­sági ülésen fel fogják emelni tiltakozó szavukat, követelésü­ket. Tekintettel nagy igazsá­gunkra és az ügy rendkivüli fontosságára, ünnepélyes, rend­kívüli közgyűlésen emeli fel tiltakozó szavát. Legyünk az elsők között! Addig követeljük igazságunkat, amig ez meghallgatásra nem talál. Senkinek nem szabad le­mondania ! Leventéinkről. Aki figyelemmel kiséri leventéin­ket örömmel kell, hogy megállapítsa azt az örvendetes fejlődést, hala­dást, melyet leventéinken észlelne tünk. Szeptember elején megkezdődött ismét a rendes foglalkozás s aki va­sárnaponkint végig sétál a szigeten, már messziről hallhat rövid pattogós vezényszavakat s láthatja a Primás­kertben, a sportpályán, amint derék leventéink egymással vetekedve, jó­kedvvel, kipirult arccal, megfeszülő izmokkal dolgoznak, képezik magu kat. Acélosodik a karjuk s edződik a lelkük. Hála Istennek, van még ma­gyar ifjúság s ez az ifjúság a mai testnevelési rendszer mellett nem fog oly szégyenteljesen elbukni, mint ahogyan apái elbuktak és holmi pat­kányférgek nem fogják kezéből ki­ütni a kardot. Nem, a mostani ifjú­ságunk különb lesz s megfogja mu­tatni, hogy ha arra kerül a sor, nemcsak a külső ellenséggel fogja megállani a helyét, de a belső el­lenség sem üti ki a kezéből a fegy­vert, ha az mindjárt kasza vagy kapa formájában is lesz a kezében. Alig kezdődött meg az őszi fog lalkozás, derék leventéink már is ké­szen a nemes küzdelemre, az orszá­gos leventeversenyen veszik fel a küzdelmet s reméljük, hogy becsü­lettel fogják megállani a helyüket Budapesten. A versenyen résztvevő leventéink a következők: Peternák János 1500 méteres, Koppányi Imre és Liska István 100 és 400 méteres síkfutás­ban, Bognár István, Szüts Béla, Gyú­rits Gyula, Varga János, Nóvák Fe­renc 10.000 méteres távgyaloglásban, Madarász Béla és Sipeki Rezső 50 km-es kerékpárversenyen vesznek részt. 0 mW mmmmmm i W w mm A gazdaság beosztása. Minden gazdálkodó, akinek nincsen előre megállapítva a termesztendő növények évenként következő sor­rendje, annak a legnagyobb felada­tát képezi a szántóföldek beállítása a termelés keretébe. Magyarországon általában az agya­gos földön minél több búzát, a homok területeken pedig rozsot akar min­den gazdálkodó vetni, miután ezek­nek egyrészről mindig van piacuk, mert kenyértermények, másrészről mivel a mi szélsőséges éghajlatunk alatt a legbiztosabban megteremnek, amennyiben a legnagyobb hideget is kibírják hótakaró nélkül, azonfelül hosszú lévén a tenyészidejűk. 9—10 hónap áll a rendelkezésükre az ara­tásig, mely idő alatt az uralkodni szokott őszi, téli és tavaszi nedves időjárás következtében a gyökérze­íük megerősödik eléggé, minélfogva az esetleg beálló júniusi és júliusi száraz idő dacára mégis képesek fejlődni és a legtöbb esetben jó ter­mést adnak. A tavaszi kalászosok sorsa már bi­zonytalanabb, mert rövidebb a te­nyészidejűk, körülbelül a fele mint az őszieké s a nedves évszakokból csak a tavasz jut nekik és ha ez vé­letlenül száraz természetű, úgy a ki­feflődésük hiányos, következésképen a termésük gyenge marad. Száraz nyár mellett, amilyen az idei is volt, a kapás növények (ku­korica, burgonya, répa) helyzete még rosszabb, mert a tavaszi kalászosok­nál későbben vettetnek, így kifejlő­désük a nyári időjárástól függ s ami­hez még hozzájárul a költséges mi* velési módjuk is. Ez az oka, hogy a gazdák sok vidéken a kapás nönényekkel beül­tetett földjeik legnagyobb részét ré­szes (feles, harmados stb.) műve­lésre adják ki. A kései fajtáknak az őszi esős meleg idő még sokat használhat, ha például október vé­géig nem jön dér vagy fagy. Épen így vagyunk a szálas ta­karmányfélékkel is. Az a gazda sze­rencsés, akinek sok jó rétje és évelő (baltacin, lóhere és lucerna) takar­mánya van, mert «ezek mindegyiké­ből a téli nedvesség következtében egy jó kaszálás biztosítva van szá­mára. A kora tavasszal vethetők si­kerülése (pl. a lendekes zabé) már bizonytalanabb, a későn vethetőké (muhar) még reménytelenebb. Az időjárás tanította meg a gaz­dákat arra, hogy hozzanak helyes arányokat a gazdaságaikba. Igy a magyar gazdaságokban, amelyek elég legelővel (ilyenek lesznek az eszter­gomi nagyvárosi gazdaságok, ha az öregtó legelőt megkapják) és jó ré­tekkel rendelkeznek, azt látjuk, hogy a buza ós rozs a szántók 40% án termesztetik; a tavaszi kalászosokra (árpa, zab) 20% marad, a kapás nö­vényekre (burgonya, kukorica, répa) szintén 20%, végre a szálas takar­mányfélékre szintén 20% esik. Pl. akinek 10 hold szántója van és leg­alább 1 lánc rétje (2000 négyszög­öl) a szigeten, abból az őszi kalá­szosokra 4 hold, a tavaszi kalászo­sokra 2 hold, a kapásokra 2 hold, a szálas takarmányokra 2 hold hasz­náltatik. Kubovich Ignác ny. kasznár. Esztergomi Kereskedelmi I Társulat közleményei. A Győri Kereskedelmi és Ipar­kamara Hermann Miksa kereskedelmi miniszter elnöksége alatt álló „Ma­gyar Hét" akció érdekében átírt a társulathoz és Írásában nagyon nagy fontosságot tulajdonít a nov. 3—1 l-ig tartó propagandának. Az összes jelen­tékenyebb magyar kereskedelmi szer­vezetek a nagyközönség felvilágosí­ts- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, töröl- W% , ,i Eszter: i . köző, konyha- és kenyérruha, Ppi^mj) Ilii I 9Q7mllíll 16- sz­LA-?! C7AlfnÍÍ abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlU&IIIClIIII L.CL3&IUIIC1I fonszá ilíl&i öáLUllill tegjutányosabban beszerezhető - - - - - der sz Esztergom, Széchenyi-tér (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents