Esztergom és Vidéke, 1928

1928-10-07 / 80.szám

tására törekszenek oly irányban, hogy ne keresse senki sem a külföldről ideszármazott árúkat, hanem eléged­jenek meg a magyar gyártmányok­kal, ami által elsőrendű hazafias feladatot teljesít közönségünk. 1927-ben a magyar külkereske­delmi mérleg 346 millió pengő defi­citet mutatott. Bizonyítva van, hogy országunk minden egyes lakosa éven­ként átlagbán 65'— pengő értékű külföldi árút fogyaszt el. Minthogy közönségünk maga irányítja szük­ségletének beszerzését, nagyon fon­tos a felvilágosítás nemes munkája, mert ma már ott tartunk, hogy ha zánk kiváló ipari produkciója vete­kedik akármelyik külföldi gyár ter­mékeivel. A „Magyar Hét" jelentősége köz­gazdasági szempontból végtelenül fontos és a kereskedelmi miniszter a kamarákkal együtt azt célozza, hogy kereskedőink a kijelölt időpont­ban kizárólag magyar cikkeket tegye­nek kirakatukba, hogy ezzel bizo­nyítsák a magyar ipar kifogástalan teljesítőképességét. Az ügy érdemében minden felvi­lágosítást készséggel megad a társu­lat elnöksége, Lőrinc-u- 2. szám, I. emelet s figyelmeztetjük az érdeklő­dőket, hogy a jelentkezés nagyon sürgős, mert október 8-án le kell zárni a plakát és reklámigénylők névsorát és a jelentkezők nevét be kell adni a kamarának, ahonnan a szükséges nyomtatványokat díjmen­tesen bocsátják rendelkezésre. A résztvevő kereskedő és iparos cégek hazafias elhatározásuknak em­lékeképen a „Magyar Hét" befeje­zésekor emlék-okiraíban fognak ré­szesülni, függetlenül azon díjaktól, amelyeket a különböző hatóságok és az országos rendezőség a fent ismer­tetett elgondolás értelmében az egy­idejűleg megtartandó kirakatversenyek résztvevőinek fog odaítélni. Minthogy a Magyar hét-hez részt­vevő kereskedők díjmentesen meg­felelő reklámanyagot fognak kézhez venni, kéri a társulat elnöksége, hogy az érdeklődők sürgősen jelent­kezzenek a tásulat titkáránál, Schei­ber Elemérnél. Az esztergomi piac drágasága egyes kereskedők véleménye szerint arra vezetendő vissza, hogy kofák ujabban semmiféle szárnyasállattal vonatra nem ülhetnek fel és mint­sem, hogy gyalog jöjjenek a heti­vásárra, inkább közelebb és olcsób­ban adják el szárnyasaikat. — Ez a MÁV intézkedés megint hátrányos Esztergom egész közönségére nézve s e rendelet visszavonása nem a ke­reskedők, hanem minden egyes pol­gárnak az érdeke. A pénteki összejöveteleken kereske­dőink nem jelennek meg .teljes szám­ban. Érthetetlen jelenség, hogysem miféle közérdekű megnyilvánulás nem tudja kereskedőink érdeklődését fo kőzni és hogy saját ügyeik iránt sem mutatkozik semminemű figye­lem. A vezetőségtől a tagok odaadó, lelkes és hozzáértő munkát kivannak, de a közös ügy érdekében még azt az áldozatot sem hozzák meg, hogy az életbevágó fontosságú értekezle­teken megjelenjenek. Az inzolvencia, sőt a csőd előtt áll sok esztergomi iparos és kereskedő. Egykor virágzó üzletek immár ideig­óráig existálnak. Aki nem hiszi, tekintse be a törvényszék polgári pertárát és szomorú szívvel fogja látni, hány kereskedő és iparos feje főié került a legrövidebb idő alatt az inzolvencia Damokles kardja. Meg kell döbbenünk, mikor ott látunk fizetni nem tudó váltóadósok közt a régiség patinájától megszűr kült kereskedő cégeket, iparos firmá­kat, amelyek már a régi gazdasági életben is jelentős szerepet játszottak. Nem csoda, ha tönkre megy az iparos és kereskedő. A kereskedők számának gyors felszökkenése s vele együtt a fo­gyasztás megcsappanása és az élet­standard lefokozása megdermeszti a piacot, a folyton emelkedő boltbérek arányosan növekedő adója pedig leg nagyobb részben megemészti a kere­setet, a megélhetésre alig jut valami. Kénytelen hitelezni s a künnlevősége­ket behajtani képtelen, adósságokba keveredik, melyből azután kilábolni nem tud. Az árverési hirdetések egész özöne zúdul a kiskereskedőre, akik kénytelenek kihitelezni árujukat. Igy megy az iparos, a kereskedő áruja és pénze veszendőbe s ha ennek a kataszrofális helyzetnek az államhatalom nem vet véget, ta­vaszra az inzolvenciák tömege^KÚdul az iparosra és keresjted^le-míe, amely kínos végwmaglasban utolsó szalma­szálba kapaszkodva küzd a meg­semmisülés ellen. Alig múlik el hét, hogy a keres­kedők és iparosok az országban gyűléseket ne tartanának és segít­ségért ne kiáltanának. Valóban itt a tizenkettedik óra, hogy az illetékes tényezők a hely­zetet komoly fontolóra vegyék. Mert azt mégsem lehet tétlenül nézni, hogy annyi sok existencia pusztul­jon el. Szenttamás-hegy rendezése most ismét időszerűvé tette korábbi ter­vem megvalósítását. A torony gyönge állapota is változást kivan. Ennek keresztülvitelére fordulok megértő, kegyes támogatásért a városhoz s annak közönségéhez. Kérem segítő adományát minden, a város régi emlékének fenntartását szivén viselő léleknek. Az adományokat a vízi­városi plébániára kérem küldeni. Keményfy Kálmán Dániel vízivárosi plébános. I EGYRŐL-MÁSRÓL | megnehezült az idők járása közgazdasági életünk felett. Amerre csak megy az ember a panasz siráma zúg fülébe. Nem lehet kitartani az abnormális álla­potokat. Beteg a kereskedelem, beteg az ipar. Kérelem. A Szenttamás hegyi városrész út rendezése körül elismerésre s minden tiszteletre méltó áldozatkész mozgal­mat és buzgó munkásságot indított vitéz Szivós-Waldvogel József ny tábornok. Nem sajnált fáradságot, áldozatot s küzdelmet, hogy szívós kitartással, eme legmostohábban kezelt s leszólt városnegyed hegytetejének rendezé sét a lehetőség szerint vonzóvá tegye. Munkájának méltó társa dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos volt. Aki mint a helyi „Szépítő Egyesület" elnöke, hozzáértő érzékkel és szak értelemmel a város befásítása és a sétányok létesítése körül szintén nagy érdemeket szerzett Szenttamás enemű rendezésében is. Kedves kötelességet teljesítek, midőn ezért a nevezett uraknak úgy a plébánia, mint a szenttamási hivek hálás köszönetét tolmácsolom. Szenttamás hegyének koronája, a több mint 105 éves kálvária, a Fáj­ealmas Anya tiszteletére épült Be nyóvszky-féle kápolnával. Plébános­ságom alatt 1913-ban már egyszer restaurálva lettek. A kommün alatt rongálmányok érték egyik-máik stá ciót. A restauráció alatt határoztam el, hogy 1914-ben a fatorony helyett, szilárd anyagból, téglából épülő kápolna-torony megépítése iránt moz­galmat indítok. A tervezet is meg lett. De a hirtelen közbejött háború s az ezt követő nehéz esztendők szándékomat meghiúsították. A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián bibornok-her­cegprimás Budapestre utazott. Az egyházfejedelem, aki a pápa köve­teként vesz részt a katolikus nagy­gyűlést megelőző I. nemzetközi eu­karisztikus kongresszuson, csütörtö­kön este 6 órakor személyesen pon­tifikálta a kongresszust bevezető Veni Sancte-t a Szent István bazili kában, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták. Szerenád. Schiffer Ferenc prelá­tus-kanonokot, székesfőkáptalanunk közszeretetben álló tagját, névün­nepe alkalmából szerdán este az Esztergomi Kath. Legényegylet da­lárdája Ammer József karnagy veze­tésével Szerénáddal lepte meg. A Legényegylet jókívánságait Módos Béla egyházi másodelnök tolmácsolta a magyarországi legényegyletek or­szágos elnöke előtt. Házasság. Parragi István és özv. Jülich Kelemenné f. 4-én házaságot kötöttek. Eljegyzés. Turányi József és Csenke Boriska jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) A „Páduai Szent Antal Egye sülét" tagjai egyre szaporodnak. Újabban buzdításul az általános ér­seki helynök dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost és Számord Ignác c. kanonok urak, valamint az intelligencia köréből is sokan belép­tek. Beiratási és tagsági díj nincs, nincs. Ehelyett minden tag tetszés szerint ad a Szent Antal-perselybe, amin aztán kenyeret vásárolnak a szegények számára. Beiratkozni min­den kedden a Ferencrendiek templo­mában tartott 9 órai szentséges mise után lehet a sekrestyében. Ugvanott 80 fillérért átvehetők az Egerből megérkezett tagsági könyvecskék is, amelyek szép imákkal ellátva egy szersmind imakönyvül is szolgálnak. Hajójáratok korlátozása. Beállott az ősz a Dunán: kicsi a víz, ködök ülik meg, ezért a dunagőzhajózási társaság a Bécs—Budapest közötti személyhajójáratokat a folyó évben a következőképen korlátozta: A Budapestről Bécsbe szerdán és va­sárnap és Bécsből Budapestre hét­főn és pénteken induló szemóly­hajójáratokat beszüntette s a Buda­pestről Bécsbe kedden és pénteken hegymenet s a Bécsből Budapestre szerdán és vasárnap völgymenet induló személyhajójáratokat Pozsony (Bratislava), Gönyü (Győr), Eszter­gom és Szob állomások érintésével továbbra is fenntartják. Rózsafüzér királynéja felé száll az ima minden templomban ma és holnap, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, melyet hazánk ezeréves fennállásának emlékéül kaptunk a Szentszéktől. .Mindkettő jeldntőségét legszebben a barátok temploma fő oltára fölé helyezett „Patrona Hun gariae" gyönyörű szoborban látjuk kifejezve, amelyet Nagy boldogasz­szonykor a nemzeti ruhás esztergomi lányok hordoztak körül. A viszont lá'ás édes örömében küldjük fohá­szainkat a Szűzanyához, sokat szen­vedő hazánkért. Erről szól majd ma este a prédikáció is, mely után a Páter Kvárdián, Rómából nyert ki­váltságos hatalmával, a szószékről megszenteli a hivők olvasóit. Vigye és küldje el ma mindenki oda az olvasóját megszentelés végett. Klubösszejövetel. Az E.S.C szo­kásos klubösszejöveteleit minden szerda és szombat este tartja a Magyar Királyban levő külön helyi­ségében, melyeken a t. tagokat szívesen látja a Vezetőség. Háziipari tanfolyamok. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a a különböző háziiparok (vászon­szövés csipkekészítés, kosár , gyé­kény-, kukóricalevél , szalma-fonás gazdasági szerszámfaragás stb.) meg­kebveltetése és elterjesztése céljából a tél és a tavasz folyamán ország­szerte 2 és 3 hónapos tanfolyamo­kat rendez. Ilyen tanfolyamokra vonatkozó kérdezősködések a buda­pesti háziipari felügyelőségaez (Buda­pest, V., Földmivelésügyi Minisz­térium, I. em. 114. sz.) intézen­dők. Vágóhíd ügye. Minden jel arra vall, hogy a vágóhíd, mely még Mucsára sem való, a kor követel­ményeinek megfelelő módon legkö­zelebb már megoldást fog nyerni. Időt nem merünk mi, mert 1911 óta vajúdik már a vágóhíd ügye, sőt egyszer már meg is született, de azonnal ki is végezték. Már igazán ideje lesz, ha a vágóhídnak nevezett patkányfészek el fog tűnni. Táncmulatság Tokodon. A kö zelmultban alakult Tokodüveggyári önkéntes Tűzoltóegyesület a mult hó 29-én, szombaton — felszerelése céljaira — műkedvelői előadással kapcsolatban táncmulatságot rende­zett. A gyártelep egyik alkalomsze­rűen elrendezett hatalmas helyisége csaknem kicsinek, szűknek bizonyult az óriási számban megjelent közön­ségnek. Szinrekerült a „Mindnyá­junknak el kell menni" c. színdarab, amit a lelkes és bevált műkedvelői gárda Szoleczky Sándor áll. ig.-tanitó, a tűzoltócsapat parancsnokának ren­dezése alatt a legprecízebben, hatá­sosan adott elő. A megjelent közön­ség alkalomszerűen tüntető elisme­réssel adózott úgy a műkedvelőknek, mint az anyagi és erkölcsi sikerek­ben mindenképen gazdag estély leg­főbb rendezőjének, a gyártelep érde­mes igazgatójának, Eggenhoffer Jenő­nek. Toborzó-propaganda. A nem zeti hadsereg kiegészítésének érde­kében a toborzó-bizottság ma, va sárnap d. e. 9 órakor propaganda­előadást fog tartani a volt szent­tamási iskolában. A leventekorban levők részére az oktatóhelyeken lesz előadás. Tekintettel a hazafias célra, minél nagyobb számú közönségre számít a bizottság. Dunán úszó bőrönd. Rendőrség bizalmas értesítés alapján megtudta, hogy a halászok egy úszó bőrön­döt fogtak ki a Dunából. Megindult a nyomozás s már annyit tudnak, hogy a bőröndben két rendbeli felső ruha, fehérnemű és német könyvek voltak. Munkaközvetítés. Győrött és vi­dékén munkát kaphat: 5 asztalos, 1 bádogos, 5 fodrász, 9 cipész és csiz­madia, 1 faesztergályos, 2 kocsi­gyártó, 2 kovács, 1 mészáros, 2 férfiszabó, 1 takács, 1 villanyszerelő és 3 gazdasági cseléd. Kerestetik még 34 tanoncnak való ipari szak­mára. Bővebb felvilágosítás a győri hatósági munkaközvetítőtől (Vilmos­császár-út 2. sz.) nyerhető. Bajnoki mérkőzés. Ma vasárnap d. u. 3 órakor az E.S.C. sporttele­MenyassZOiyi és Vőlegény ruhára a legszebbet csak Illésnél vehet Takarék-épület.

Next

/
Thumbnails
Contents