Esztergom és Vidéke, 1928

1928-08-26 / 68.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal t Sitaor hova a lap szellemi részét illető közli sz előfizetési s hirdetési dijak stb. küld Jinos-atea 18-20., Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. 1 Előfizetési ára; smények, tovább* Lapftüajdonos és felelöt szerkesztő i ára hétköznap (! endők. Telefon21. LAISZKY KÁZMÉR 20 fillér. Kézir egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szánt 2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) atokat a szerkesztőség nem ad vissza. Az iparosok nyugdija. Irta : FlÜÜWirth Mátyás orsz képviselő. A magyar nemzet néprétegei között a kézmüiparosság gazdasági és szociális jelentőségé nél fogva tekintélyes helyet foglal el. Ennek a számtani egyenlegnek logikus következményeit azonban a nemzet nem vonta le a maga számára. Az állami politika iránya és a magyar iparosság szervezet lensége csak fokozta a magyar kézmüiparosság ferde helyzetét. Mi pedig most ki akarjuk egyenesíteni a kézműipar fejlődési vonalát és bele fogjuk illeszteni a nemzeti és ipari haladás kör fogásába a magyar kézműves ipart. A magyar állam kocsiján helyet szorítunk a kézműves osztálynak. Az érdekképviseleti szerv, az Országos Kézműves Kamarának a megalkotása után tőrvénybe fogjuk iktatni a megrokkant és megöregedett iparosok nyugdíját továbbá a hátramaradt özvegy iparosasszonyok és árvák járandékát. Az iparoscsalád egyik tagja se éljen kolduskenyéren. Az iparosok nyugdíjbiztosításának olyannak kell lennie, amilyen a magyar kézművesrend gazdasági és szociális helyzete megkíván. Az iparosság, mint a nemzet önálló eleme nem lehet hátrányban más, de különösen az ipari munkások szociális és szociálpolitikai törvényhozása mellett. A kézművesrendet tehát nemcsak mint osztályt, hanem mint szociális tényezőt is kell kezelnünk. Az iparosnyugdíjbiztosításra ennek az osztálynak tehát nagyon nagy szüksége van, azonban nem olyan feltételekkel amilyeneket munkás módjára ismét az iparosság képzelete elé vetítenek. Minden kisiparos kérdésnél megjelennek a vészmadarak és levegőbe eresztgetik az ijesztőlövéseiket. Az iparosnyugdíj ügyében is igy tettek. Már számokat is mondanak, pedig minden szakember előtt világos,* hogy a havi járulék attól iügg, hogy milyen nagy nyugdíjat kap majd az iparos és hogy milyenek az ellátási viszonyok vagyis a megrokka nási és halálozási arányszámok. Mig tehát a statisztikai lapok be nem futnak és a matemati kusok el nem végzik számításaikat, addig részletekről beszélni komolyan nem lehet. Természetesen a nyugdíj annál nagyobb lesz, mennél többet tud az egyes iparos havonkint nyugdijalapjára befizetni. Sze rintem az iparosjárulék nem sokkal haladhatja tul az alkalmazottak szociális hozzájárulásának arányait. De semmiesetre sem lehet azonban havi 20—30 pengő, amivel az iparosságot mostan ijesztgetik. Az iparos ne üljön fel a vészmadaraknak. Az uj nyugdíjtörvény csak olyan lehet, amely megfelel az iparosság kívánalmainak. Az iparosság áldozatkézségét az iparosság maga fogja megállapítani gondos tanácskozások után, mert Vass miniszter úr és Dréhr államtitkár úr az iparosággal akarják az iparosságért a nyugdijkérdést megoldani. Az iparosság nyugdíjalapját autonómiával rendelkező szervnek kell kezelnie, amelyben csak az iparosság lehet a dirigens. Az iparos nyugdíjnak fokozatainak kell lennie, hogy a gazdag, jómódú iparos mellett a szegény egyedül dolgozó iparos a maga szerényebb szociális helyzetének megfelelő hozzájárulásával szerényebb nyugdíjban részesülhessen. Végül pedig az iparosnyugdijalap pénzeit csak az iparosérdekek istápolására szabad majd felhasználni, amelyet majd a törvényben magában fogunk biztosítani. Csak alapelvekről lehet egyelőre beszélni tehát amelyek az iparosérdekeknek megfelelnek és csak olyan alapon épülhet fel a törvény amelynek részleteitől még a számok ismerete előtt beszélni csak öregasszonybeszéd. A magyar iparosságnak legyen gondja, hogy a statisztikai lapok kitöltve az illetékes ipartestület révén minél előbb visszakerüljön a népjóléti minisztériumba ahol ezeknek az adatoknak az alapján indul meg a komoly munka egyelőre a nyugdijtervezet megszerkesztésére. Eatholikas bányásznap Dorogon. . Azok az emberek, akik állandóan veszélyben, kiszámíthatatlan körülmények között élnek, dolgoznak, lélekben mindig közelebb állanak az Istenhez, mint azok, akiknek csak véletlenül jut osztályrészül szemben állani a természet halálthozó erőivel. Istenhez ily közelálló emberek a bányászok. Ott lent a föld mélyében, ahol még a mosolygó kék ég sem nyújt vigaszt, ahol az örök vak sötétségben, csak a lélekben támadt erős hit gyújt világosságot, ott áll közel a verejtékező ember az Istenhez. A bányáknak sápadt, de ragyogó lelkű emberei tartottak istenes napot vasárnap Dorogon. Feljöttek a föld mélyéből a dolgozók, hogy az itt fennélő, érettök örökös rettegésben élő családjaikkal egyetemben nyilvánosan tegyenek tanúságot élő hitükről. Tanúságot tettek amellett az örök Hatalom mellett, aki teremtő erejénél fogva életet adott és amikor jónak látja megszünteti azt. Katholikus napot rendeztek Dorogon. Az ily vallásos aktusok mindenhol aktuálisak, de kiváltképen ott, ahol a szélsőséges, vallást és Istentekintélyt romboló elemek vetik rá magukat azokra, akiknek van hitük. Aktuálisak pedig azért, mert egyrészt erősítésül szolgálnak a küzdőknek, másrészt pedig gátul állanak a tolakodó, szennyes hullámoknak. Lelket erősítő, vértező nap volt ez Dorogon, melynek lefolyásáról az alábbiakban számolunk be. Aug. 19-én, vasárnap. A hatalmas sporttelep feldíszítve s mintegy 4—5000 embertől megszállva, tábori oltárral várta dr. Serédi Juszlinián biboros-hercegprimást. A bejárattól egészen a tábori oltárig a dorogi leventék és lövészek állottak sorfalat vitéz Sághy Antal bányafőmérnök-gondnok, leventeparancsnok vezetésével. A sporttelep kapujában Schmidt Sándor és Gácser János bányaigazgatók üdvözölték alattvalói hódolat tal a biboros egyházfejedelmet, ak pápai himnusz hangjai mellett áldást osztva vonult kíséretével a tábori oltárhoz, ho\ csendes misét mutatott be az Úrnak. Evangelium után rövid, de annál lélekhez szólóbb szentbeszédet intézett az óriási tömeghez, majd pedig löbb mint 500 hivőt részesített a szent áldozásban. A szertartás végeztével a hercegprímás Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató lakására vonult, ahonnan rövid reggeli elfogyasztása után autóján Budapestre utazott, hogy a másnapi Szent István országos ünnepen végezze a szertartást. Fél 12 órakor nyitotta meg Bartinai Ferenc pécsi bánya esperes-plébános a naggyűlést, hol Huszár Károly v. miniszterelnök, az Országos Munkásbiztosító Intézet elnöke tartott nagyhatású beszédet a bányászokhoz. Különösen kiemelte a hercegprímásnak megjelenéséi a bányamunkások között. Rátért azután a veszedelmes egyke rendszerre, majd pedig nagy éljenzések között bejelentette, hogy a Szent István nap alkalmából három sokgyermekes dorogi családanyát is kitüntettek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a hallgatók lelkesedéstől elragadtatva magasba emelt karral tettek fogadalmat a keresztény és nemzeti irányzat követése mellett. Délután 5 órakor a Munkásotthonban volt a férfiak részére előadás. Schmidt Sándor bányaigazgató megnyitó beszéde után Grieger Miklós és dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselők tartottak előadást a szociális kérdés keresztény szellemben való megoldásáról. Ugyanekkor a Munkásotthon földszinti nagytermében a nőknek Schmidt Sándorné elnöklete mellett volt értekezlet, ahol Rónay Paula missziós nővér és dr. Lepold Antal prelátus-kanonok tartottak előadást. Este 7 órakor dr. Lepold Antal prelátus-kanonok vezetésével a kórház kápolnájából eucharisztikus körmenet vonult a Mária-barlanghoz, hol a hivők impozáns seregének Szomszély Antal bányalelkész mondott szentbeszédet. Gyönyörű és megható látvány volt a tömérdek bányamécs és gyertya imbolygó fénye a csendes est mélységes áhítatában. A bányászdalárda Ave Mária énekének elhangzása után a körmenet, melyen mintegy 8000 en vettek részt, a plébánia-templomba vonult, hol ünnepélyes Tedeummal záródott a dorogiakra nézve sokáig feledhetetlenné vált lélekemelő nagy nap. A körmeten nemcsak dorogiak vettek részt, hanem eljöttek a szomszéd • SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik