Esztergom és Vidéke, 1928

1928-07-29 / 60.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. .IE81ELEIIK 1IIDE1 VASABIAP ÉS ÖSÜTÖRTÖEÖR Iserkesslőség és kiadóhivatal i Simor János «aí2a 18—20., hova a lap ssellemi részét illető közlemények, továbbá as előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptala]donoa ét felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy bóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A nyolcvankilométeres sebesség. Irta: gróf Klebelsberg Kunó m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter. Gyakran találkoztam olyan­féle megjegyzéssel, hogy én nyolcvankilométeres sebesség­gel hajtok, már pedig a nem­zet erői legfeljebb negyven ki­lométert bírnának meg. Nem felelhetek mást, mint amit Kos­suth Lajos mondott: „Ha a Közép- és Alduna etnográfiai rendszerében nem sietünk nem­zetünk számára kultúrai tekin­tetben a primus inter pares sze­repét biztosítani, vagy épen túl­szárnyaltatni engedjük magun­kat, veszve vagyunk." De nemcsak a külfölddel való relációk, ezek a viszonylagos körülmények szorítanak ben­nünket arra, hogy kultúrpoliti­kai téren cselekedjünk, hanem a hazai viszonyoknak abszolút analízise is. Óvodai törvényünket gróf Csáky Albin javaslatára 1891­ben szavazta meg a törvény­hozás, amely a 3—6 éves gyer­mekek gondozóira nézve köte­lezővé teszi, hogy őket az óvo­dába küldjék. Ennek harminc­hét esztendeje. Azonkívül nép­oktatási törvényünk 1868-ban — Eötvös József törvénye — minden 6—12 éves gyermek szülőjét arra kötelezi, hogy a gyermekét mindennapi iskolába küldje, a 12—15 éveseket pe­dig ismétlő iskolába. Nem a szülő szabad belátására van te­hát bízva, hogy ezek a gyer­mekek iskolába fognak-e járni, hanem a törvény kötelezi őket erre. Mit jelent ez számokban normális időkben? Mert a há­borús születések számának le­szállása átmenetileg bizonyos eltéréseket jelent, bizonyos év­folyamokban, a normális szü­letési arányszámoktól. Normális időben ovodaköteles nálunk több mint 500 ezer kisded, minden­napi tanköteles nálunk több mint millió gyermek és az is­métlőiskolai tankötelesek száma 600 ezer körül jár. Ha ezt a három számot összeadjuk, — tehát azok számát, akik kény­szerülnek iskolába járni, mert hiszen nem a szülőktől, nem a gondozóktól függ, hogy a gyer­meket beadják-e oda, hanem a magyar nemzet törvénybe ik­tatta, hogy az a szülő, vagy az a gondozó köteles a gyer­meket iskolába járatni és sú­lyos büntetés jár ki, ha nem küldi ezeket oda be, — akkor kétmilliónál nagyobb szám jön ki, nem is véve most tekintetbe 600 ezer leventét, nem véve tekintetbe mindazokat, akik szakiskolába, középiskolába, fő­iskolákba járnak, akik ezt a kétmilliőszázezres számot még növelik. Azt látjuk tehát, hogy a nyolcmillió maradék magyarnak több mint egynegyedrészét tör­vény kötelezi arra, hogy a kul­tusztárca tantermeiben napról­napra helyetfoglaljon. De ami­kor 60 éves és 37 éves törvé­nyeink vannak, akkor van en­nek egy kolloráriuma, hogy viszont az állam létesítse azo­kat az óvodai foglalkoztató ter­meket és azokat a tantermeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kötelességnek ele­get lehessen tenni. Törvény kö­telezi tehát évtizedek óta a ma­gyar nemzetet arra, hogy nyolc­millió maradék magyarnak majd­nem egyharmadát nap-nap után az ő tantermeibe befogadja. E gyermekek számára óvónőket és tanítókat kell tartani, ezeket a tantermeket takarítani, vilá­gítani, szellőztetni, fűteni kell. Ily körülmények között lehet-e sokalni azt a 143*7 milliót, amelyből 13*7 millió nyugdíj­teher, trianoni teher? Lehet-e ezt a magyar művelődéstől saj­nálni ? A pénzek felhasznásánál a legnagyobb takarékosságot al­kalmaztuk, mert ennek a lesze­gényedett nemzetnek az áldo­zatok minimumával az eredmé­nyek maximumát kell elérni. Az állam pengőivel lelkiismerete­tesen kell bánni és a minisz­ternek arra kell törekednie, hogy azt a pénzt, melyet a pénzügy­miniszter neki bőkezűen odaad, a legnageobb takarékossággal használja fel. Hogy hol kell ezt a takarékosságot alkalmaz­ni ? Nem ott, hogy kevesebb óvodát, kevesebb iskolát, keve­sebb klinikai ágyat létesítsenek, hanem az adminisztrációnál, fe­lesleges irka-firkáknál, mert ez az, amit a nemzet nem akar. Úszóink az országos bajnokságokon. Nemes (Neumann) Has Magyar­ország legjobb mellúszója. A budapesti Császárfürdőben f. hó 21-én és 22-én tartott kétnapos baj­noki mitingen az esztergomi úszók kétszer kaptak hatalmas tapsot. A zsúfolásig megtelt tribün fővárosi közönsége tanuja lehetett, hogy az esztergomi úszósport nehéz, komoly munka után helyet foglalt az ország harmadik legjobb vidéki egyesületei között s az esztergomiakra vár a fel­adat, hogy az elért sikereket tovább gyümölcsöztessék. Ádáz küzdelem, remek finisek s utána az esztergomi névre felhang­zott tapsorkán elégtétel az -úszó­szakosztály vezetőségének, élén dr. Darvas Géza ügyvezető elnökkel, hogy az úszóélet körüli fáradság, áldozat nem hiábavaló. Legelőször Nemes Ilust kell emlí­tenünk. Kivételes tehetsége az idén Magyarország első mellúszójává tette szombati győzelme után. Pedig gyer­mek még. Amikor odaállt a starthoz, önkéntelenül elmosolyodott a komoly zsűri is a „kis" Ilus láttára. És a kis Iluska elindult, úszott 50 méterig, megfordult és olyan gyönyörű küz­delembe kezdett, hogy „nagy" ellen­ellenfeleit mind maga mögött hagyta. Első lett. S amint kijött a vízből, a zsűri gratulációját fogadta, az esz­tergomiakat pedig örömében össze­ölelte. A 100 méteres hátúszás startjánál már drukkolva nézte végig Szőke Kató, a mult évi győztes. Pedig Ilus csak helyezésért indult, hogy az e számra kiirt vidéki vándordijat má­sodszor is megvédje. Könnyen úszva harmadik lett az országos helyezés­ben, első a vidékiek között. A kon­gresszusra majd olyan időt fog ki­úszni, hogy az augusztusi esztergomi versenyen jogosan drukkolhat tőle Szőke Kató. A 3x50 m-es ifjúsági gyorssta­féta volt a nap másik szép győzemle. A Weiter, Kemény, Vermes össze­állítású csapat a félelmetes BBTE ifjúsági stafétáját 5 mp-vel jobb idő­vel győzte le. Hét egyesület indult, az esztergomiak végig előnnyel váltva gyönyörű idővel lettek elsők. A nap legszebb idejű versenye volt. Weiter Karcsit tökéletes stílusa a legszebb reményekre jogosítja, csak erősödnie kell, hogy a 100 métert vógigbirja. Vermes Zoli allround te­hetsége felkeltette agMUSZ elnöké­nek a figyelmét is. Ahogy háton, sprinten megy, a jövő „ nagyok **' kö­zött lesz rövidesen. Esztergom még sokat fog hallani róla. Kemény úszóalakja is bíztatás nekünk s ha 100 méterre kicsiszolódik stílusa, jövőre verhetetlen lesz a sprint­staféta. A bajnoki programm számaiban indult még Fischof György, Weisz József és Wassel Guszti is. 100 m II. oszt. háton, 400 m. II. oszt. gyorson, illetve 100 m. ifj. mell­úszásban. Fischof néhány napja úszott jobb időt is és ha állóképes­sége lesz, a kerületi bajnokságba beleszólhat. Weisz a 400 métert nem birta végig az erős iramú ver­senyen. Jobb tréninggel sokszoros kerületi bajnokságát megvédheti to­vábbra is, ha lábtempója tökéletes lesz, tüdeje, karja van. Wassel Guszti olyan ellenfeleket kapott, hogy szegény „izzadt" a nagy iram­ban, de dicséretesen kitartott végig a távon. Szép verseny volt jó idővel, azért a negyedik helyezés is bíztató. Majd a kerületi versenyen. Elmúlt a taps, a hangulat, itthon vannak mindannyian s a további győzelmek feltétele a tréning, a ja­vulás . . . mibe kerül a villanyáram más városokban? A Magyar Elektromos Művek Or­szágos Szövetsége a napokban állí­totta össze a magyarországi villany­telepek egységárainak statisztikáját. A statisztika 75 elektromos mű egy­ségárait tartalmazza, köztük Buda­pest székesfőváros egységárait is. Legolcsóbb a villanyáram (54 fii.) Budapesten. Utána következik Sop­pron 56 filléres egységárral, azután Pápa 57, Debrecen 58 és Salgótar­ján 59 filléres árral. Békéscsaba, Kispest és Mosón 60 fillérért, Haj­máskér és Pécs 63, Bonyhád és Esztergom 64, Miskolc 65, Szombat­hely 66, Szeged 68, Balassagyarmat, Kaposvár, Kecskemét, Gyöngyös, Kiskunfélegyháza, Nagykanizsa, Kő­szeg, Szentgotthárd, Szolnok, Újpest és Zalaegerszeg 70 fillérért adják az ö- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfil­I • köző. konyha- és kenyérruha, Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents