Esztergom és Vidéke, 1928

1928-07-22 / 58.szám

WWWX^ ani ITItfÄ! PK TÁRSADAI Ml I AP Ji ^ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EBIBUeiIK 1II0E1 VASAEBAP ÉS 0SÜTÖBTÖKÖ1 Inrkeistöiég és kiadóhivatal i Ilnor János-at ca 18—20., kova a lap Hellem! részét illető közlemények, továbbá ax előficetéti • hirdetési dijak itb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptalajdonos ét felelöt szerkesztőt LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára t egy hóra I pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Cseh knltnrviszonosság. Nem telik el nap, hogy ne érkezne valami ujabb merénylet hire a kisantant államai részéről, mely a magyarság ellen irányul. Most ismét meglepetéssel szolgál a világ kulturnemzetei megdöbbentésére a cseh kormány rendelete, mely szerint október elsejétől a cseh kultuszminiszter megtiltja és megszünteti a magyar egyetemeken szerzett diplomák nosztrifikálását s nem ismeri el érvényeseknek a magyar főiskolákon eltöltött tanéveket. Ezt a minden kulturszabadságot, viszonosságot arculcsapó rendelkezést Hodzsa Milán cseh kultuszminiszter adta ki, aki egykor a magyar parlament tagja volt és most egyike a leghirhedtebb tót renegátoknak. Románia példáját követi ezzel a vértforraló rendelkezésével Csehország, hiszen köztudomású, hogy Románia volt az, amelyik legelőször megtiltotta a magyar kisebbségi diplomák nosztrifikálását a Ma„Esztergom és Vidéke" tárcája. Cserkészélet Somogyban. — A reáliskolai cserkészmamáknak és papáknak ajánlva- — Somogyacsa, júl. 14. Pogány-domb, Koppány-patak . . . a nevek még arról a harcról beszélnek, mikor az esztergomiak kilencszáz és egynéhány éve Szent István zászlói alatt összemérték erejüket a somogyi Koppány hadaival, hogy új világnézetet ültessenek a somogyi lankákra. És most harminchárom dalos ifjú bevonult ide ezüstsirállyal hímzett zászlaja alatt — esztergomi cserkészek, a világhódító új útra induló Szeretet kicsi serege, ámde most Somogy igen erős ellenfélnek bizonyult a — szeretetben. Meleg szeretettel néz a kis esztergomi realistákra az azúros somogyi ég, amely ragyogó napsugarakkal mosolyog le rájuk; illatos keblére öleli őket a föld, adván nekik táborhelyül lombos erdőt madárdallal, vadvirággal, zamatos erdei eperrel, — ellátván őket üdítő vízitallal, langyos gyarországot fojtogató kisantant államok közül. Hodzsa Milán rendelkezése egyáltalán nem szolgálja a béke stabilitását, melyre oly gyakran hivatkozik a cseh kormány. Ez a rendelkezés újabb nagy sérelme a cseh impérium alá került magyar kisebbségnek, flagráns megsértése a nagyantant által garantált nemzetközi szerződésnek, mely a kisebbségek joghatályosságát biztosította. A cseh rendelkezés ezenfelül megtagadása, cinikus átlépése a kulturviszonosság elvének, mely a világ összes kulturállamainak főiskolái között, mint természetes jogszokás, hosszú idők óta fennáll. Hodzsa, a tót renegát miniszter, azzal indokolja ezt a kisebbségi jogfosztó rendelkezését, hogy irredentizmust űznek a Magyarországból visszatért főiskolai hallgatók a Felvidéken. Ilyen dajkamesét senkisem hisz el a cseheknek. Annál is inkább nem, mert évekkel ez előtt, amikor a magas kultuhullámú tóval, hogy ott fürödhessenek. Hát még az emberek ? A mezőn dolgozó földműves, aki szerető mosolygással nézi, barátságos szóval köszönti a mellette elvonuló esztergomi cserkészt, ópúgy mint a körülfekvő helységek minden úri embere, akivel eddig találkoztunk — valósággal elhalmoztak bennünket szeretetüknek sokszor igen gyakorlati értékű jeleivel. Marschall Lajos úr háza népe reggelivel várta a bevonuló fiúkat s a gerezdi kúria udvarát csakhamar betöltötte a kedves vendégszeretettől kétszeres vidámságúvá villanyozott cserkészek jó kedvű zsibongása. A csapat Kicsije, a harmadikos L. Laci, úgy festett a kezében levő hatalmas kalácskaréjjal, mint egy pajzsa mögül előpislogó római légionárius. A jó Marschallcsalád szerető gondoskodása naprólnapra körüllebeg bennünket s az eddigiekből itólve Somogyacsait varázsolja legsikerültebbé a Sirály-csapat minden eddigi táborozásai közül. Az erdő szélén Szanyi József püspöki főerdész úr fogadott védőszárnyai alá bennünket — és pár óra alatt megépült a három terjedelmes sátorrájú és milliós számú magyar nemzeti kisebbség Pozsonyban egyetemet kért kultúrája művelésére, azt a választ adta a cseh kormány, hogy szükségtelen a magyar egyetem létesítése, mert minden akadály nélkül tanulhatnak a felvidéki magyar ifjak a csonkaországi egyetemeken és főiskolákon. A rendeletnek egészen más á célja, még pedig kettős: az egyik az, hogy Hodzsa a magyar kisebbség nyomorgatására érdemeket szerezzen a csehek előtt, hogy azután „érdemei" jutalmaképen egy még magasabb és jobban jövedelmező állással támassza alá nevének hallhatatlanságát, másrészt az a cél, hogy a felvidéki magyar diákokat a cseh egyetemek falai közé kényszerítsék, hogy férfi korban tanulják véres verejtékkel a cseh kulturnyelvet s legyenek hűtlenek a kisebbségi nyelvhez, melyet az anyatejjel szívtak magukba s azonkívül szerződést is biztosított számukra. A cseh külügyminiszter a külföldnek adresszált beszédeiből álló tábor. A középsőn hatalmas sárgaréz cserkészliliom ragyog, ott székei a parancsnok. Az 1. számú sátor a tábor jókedvének gócpontja. A sátor népe már a letelepüléskor kimondotta hajóvá alakulását saját kapitánnyal, kormányossal, gépészszel — sőt lidérccel. Az elsőkapitány, Tom Welleston (civilben Nyuszi névre hallgat), úgy is mint kapitány, úgy is mint a tábortüzeknél szereplő „Balaton-jazz" dirigense, példátlan népszerűségnek örvend a környék népe előtt. Üres óráiban a kút körül sütkérezik hűséges kormányosával és szánakozó mosollyal nézik, hogy a közönséges cserkészek — e szárazföldi patkányok — miként hűsí tik magukat lavór vizekben. — Gyere Bull I — mondja — és Bull kormányos minden hidegviztől sziszegő kislelkűség okulására hatalmas vödör vizet zúdít kapitánya nyakába, aki rendületlen nyugalommal állja a műtétet. A tábor bejáratánál Csalánfüred strandfürdő és a Kacajok hídja mellett (ezeket is a tábor jókedve hozta létre) füstölög a konyha. A közszeretetnek örvendő öreg Szöszi gondos ben mindig azt hangoztatja, hogy Csehország a békés megegyezés és megértés politikájára törekszik Magyarországgal szemben. íme ez a békés cseh politika a gyakorlatban, mely a kulturális jogfosztásnak, kisebbségi szerződéses jognak a legminősíthetlenebb megcsúfolása. Nem tudjuk minek minősíthessük ezt a Hodzsa-merényletet: gonoszságnak, olcsó politikai érdemszerzésnek, vagy az indokolás komolysága szerint gyáva aggodalomnak ? Egy mindenesetre tény és pedig az, hogy ilyen kulturviszonosságot nem látott még a világ, mióta fenáll, mely elzárja, erőszakos eszközökkel akadályozza meg egy nemzet fiait abban, hogy a kultúra előnyeit élvezhesse anyanyelvén és hazája kulturcentrumaiban. Olyan injuriai ez a nemzetközi kulturközösség ellen, hogy ellene minden kulturjelzőre igényt tartó nemzetnek tiltakoznia kell, mert mégis csak az ilyen helyzetet, melyet rendelkezésével teremtett a csehek pillantásai alatt itt készülnek a modern szakácsművészet legízletesebb alkotásai. ízletes alkotások, mert a legjobb szakácsok — az egészség és az étvágy — mellé társul a soros szakácsok egymást lepipálni akaró buzgalma. Mikor K. Gyurka és R. Joskó mesébe illő tűzdelt ürücombbal állanak elő, biztos, hogy R. Sanyi, meg M. Laci olyan tepertőstúrós csuszával lepik meg a világot, hogy a legkisebbik cserkésznek még a füle ís úszik a zsíros boldogságban. A megható közös reggeli és esti imák a tábor terén, a csapat szívből jövő tisztelgése a tábor nemzeti szinű zászlója előtt, a hangulatos esti tábortüzek, kirándulások a környékre, minden, minden olyan kedves, hogy a fiúk fogadkoznak: — Karácsony előtt nem lát minket Esztergom I Csak a tábor Nagy örege (a parancsnok) néz egyre komorabb homlokkal a pénztárláda felé. Ebből gondoljuk, hogy valamivel előbb hazajutunk karácsonynál. Dr. Cs. M. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha abrosz (nagyban és kicsinyben legjutányosabban beszerezhető házi szövött i Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik