Esztergom és Vidéke, 1928
1928-07-22 / 58.szám
kultuszminisztere a kultúra és a béke érdekében, Európa és a világ szó és tett többi művelt nélkül nem tűrhet el, ha igazságérzésre a kultúra érdekében a történelem Ítélőszéke előtt számot tart. F. Szent István hét Budapesten. A magyar nemzet megható nagy családi összetalálkozása lesz az idei Szent István-hét. Az a lelki válság, mit a forradalom okozott, most már teljesen elmúlt s a magyar nemzet újból képes rá, hogy megmutassa egységét, összetartását, a nemzeti gondolathoz való ragaszkodását. A Szent István-hét az idén nemcsak a főváros és a vidék lakosságának testvéri találkozásara ad alkalmat, hanem azok is közénk fognak érkezni frászukét abból a programból, amely kik évek óta elszakadtak tőlünk és a külföldön keresik boldogulásukat. Mintegy mástél millió magyar él a tengeren tulon, ezeknek egy hatal mas népes küldöttsége, ezer főből álló amerikai magyar csoport készülődik a nagy útra, hogy megtekintse a rég nem látott őshazát és híreket hozzon az itthonmaradottaknak akiknek izeneteit viszont el fogja majd vinni a messzi távolba. Kell is, hogy a magyar egység létrejöjjön 1 Most kezd felénk fordulni a külföld belátása s annál hamarább remélhetjük a béke hibájának jóvátételét, minél nagyobb egységet s összetartást tanúsít a magyar nemzet. Csak az erős, cselekedni tudó és erkölcsi erőkkel mozgatható népek azok, amelyek KeletEurópa ujjárendezésében szerep juthat. Európa vezető népei érzik, hogy meg kell teremteniük az igazi békét s ez csak ugy lehetséges, ha olyan nemzet kap Kelet-Európa rendezé sére mandátumot, amely a dunai népek élén tud járni. A Szent István hét, amelynek programja az idén két hetet ölel fel, s amelynek legkimagaslóbb eseménye most is áz augusztus 20 iki körmenet lesz, alkalmat ad rá, hogy a magyar nép megmutassa a benne rejlő erőket. Erő az, hogyha a nagy tömeg gyül össze, nagy eszmék demonstrálására, de ez csak az ünnepnap megnyilatkozása. A Szent István ünnepek alatt azonban meg fognak nyilatkozni a magyar nemzet hétköznapjai is. Mezőgazdaság, ipar- és kereskedelem versenyeznek ezekeken a napokon abban, hogy minden téren bemutassák a magyar tömegek termelőképességét. Augusztus 18-án megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás, a Kézművesipari Tárlat s a kereskedők összefogása, hogy a felránduló vásárlóknak minél olcsóbb áron, minél jobb áruval mutassák meg termelőképességünk legutóbbi fejlődését, mind arra vannak szánva hogy tanítsák, irányítsák, bátoiitsák és kielégítsék a Budapestre érkező tömegek mindenfajta igényeit. A sportesemények sorában, a legfontosabb atlétikai bajnokságokon kivül nemzetközi mérkőzéseknek is színhelye lesz Budapest, ahol a magyar erő fog vetélkedni a külföldi versenyzők legjobbjaival. Ha ezeken a mérkőzéseken győztesek leszünk, az is azt bizonyítja majd, hogy a magyar nemzet életképes és megállja helyét a nagy kultúrájú nyugati nemzetek fiaival szemben. Régen nem latost történelmi felvonulást fognak bemutattni a legkiválóbb magyar művészek a Szent István-hetek két napján, augusztus 19-én és 20-án. E kosztümös és látványos felvonulásokban megelevenedik a magyar mult a jelen és a jövő. Nemzetünk nagyjai, ezer esztendő legkiválóbb vezérei vonulnak el korhű kíséretükkel a nézők szeme előtt utánuk felvonulnak az elszakadt magyar városok szimbolikus képei s végül a jelen fog következni, mindaz, ami ma a tömegek gondolataira és hangulatára hatni tud. Kiegészíti ezeket a látványosságokat az a nagyszabású népünnep, amellyel főleg a vidékieket fogják szórakoztatni s amely nemes és stílusos formában egyszerre 25.000 íőnyi nézőnek állit színpadot s mutat be azon élőképeket, pantomimeket, odavarázsolva két délutánra a magyar vigasságnak és derűnek szivderitó jeleneteit. A félárú vasúti- és hajójegy, amely az idén két héten keresztül lesz érvényben, lehetővé teszi, hogy a legszegényebb emberek is kivehessek nek máris gazdag tárháza még napról-napra bővül, szépül és gazdagodik. Magyarország egyházi, hivatali és társadalmi előkelőségei fogtak Össze, hogy budapestnek ezt az ünnepét minél emlékezetesebbé tegyék. A körmenet, amelyen százezrek fognak résztvenni, a Buza-ünnep, amely a magyar nép hódolatát, mutatja be a Kormányzó Úr előtt, a színházi, kulturális és sportesemények, valamint a gyönyörűnek ígérkező augusztus 20-iki tiüzijátók a Dunán: ez mind olyan amiből lelkesültséget meríthet a Szent István-hetek közönsége a jelenre és bátorságot a jövőre. augusztusi lakbérek. A folyó augusztusi bérnegyedre ott, ahol még régi arany koronás alapon fuetik a lakbért, az 1917. évi 74 évi lakbérnek 85%-a fizetendő. Az erről szóló táblázatot az alábbiakban közöljük. 917. évi íov. V* vi alapér a. K Fizetendő 85°/o bér pengőben 1917. évi nov. V4 évi alapbér a. K Fizetendő 85°/o bér pengőben 1 099 85 83 81 2 1-97 90 88-74 3 2 96 95 9367 4 394 100 98 60 5 4 93 110 108-46 6 592 120 118-32 7 6 90 130 128-18 8 7'89 140 138 04 9 887 150 147 90 10 9 86 160 157 76 15 1479 170 167-62 20 1972 180 177'48 25 2465 190 187 34 30 2958 200 19720 35 34-51 250 246 50 40 3944 300 295-80 45 4437 400 394 40 50 49 30 500 493 — 55 54-23 600 591 60 60 59-16 700 690 20 65 64 09 800 788-80 70 69 02 900 887 40 75 73 95 1000 986 — 80 7888 Ez a lakbér azonban az oly bér* leteknél, amelyek 1926. évi július hó l-e után keletkeztek, nem alkalmaz ható, ha ezeknek a bérét a felek kö zös megegyezéssel állapították meg ; ezen esetekben a közösen megállapított bért kell fizetni. I Gazdasági rész. | Rovatvezető: Kubovich Ignác ny. kasznár. Gazdasági munkák július hónapban. Az aratási munkálatok a száraz, meleg időjárás folytán előrehaladott állapotban vannak. A buza, rozs és árpa nagyrésze keresztben áll; a zab még éretlen. A behordást akkor szabad eszközölni, amikor a szalmásgabona teljesen megszáradt, ami az aratás megkezdése után egy hétre szokott bekövetkezni. Néha túlérve arattatik le a gabona, amikor, ha nem gazos, vagy lóherés, azonnal behordható; egyenest a cséplőgépre, vagy asztagba. Az asztagkészítés nehéz feladat és csak akkor van jól megrakva, ha abba a legnagyobb eső sem képes belehatolni. Ha az asztag közepe tömören van megvölgyelve, a külső vagyis oldalkévék pedig szorosan rakatnak egymás mellé, azonfelül az asztag széle felé lejtenek, és a lejtés iránya az asztag leüllepedésekor is megmarad, az esetben az asztag soha be nem ázik. Vigyázni kell arra, hogy az asztag egyik oldalára se görbüljön, amit dorongok alátámasztásával lehet elérni. Az elgörbült asztagot a beázástól megvédelmezni nem lehet. Az asztag tetején levő hájazat kévéket egymáshoz kell kötni és karókkal az asztaghoz erősíteni a szélvihar ellen. Az asztag alá tanácsos egy araszt nyi száraz, egészséges szalmaréteget tenni, hogy a kalászok ne érintkezzenek a földdel, attól meg ne penészesedjenek, meg ne szívósodjanak. Jól csépelni csak azzal a géppel lehet, amelynek a vevőszerkezete — a dob és dobkosár — hibátlan, a rázószerkezete pedig kifogástalanul működik. Ha ilyen gép rendesen van etetve, úgy a magot, ha a szalmás gabona száraz, tökéletesen kiveri és megtisztítja, egyenletes erőhajtás mellett. A nyirkosán, harmatosán behordott, vagy az asztagban megszivósodott szalmás gabonából minden szemet a legjobb gép sem verki, még kevésbbé akkor, ha bőven etetik: amikor a tisztítószerkezet sem működhetik hibátlanul, minek folytán nemcsak a kicsépelt szalmában, hanem a polyvában is találni gabona szemeket; a gépről lejövő szem pedig nem lesz tiszta. A csépelendő gabonát éjjelre tanácsos ponyvával letakarni, hogy az éjjeli harmat vagy eső azt szívóssá ne tehesse. A gépről a mag három osztályban jöjjön le. Első osztályú csak annyi legyen, amennyi szükséges vető magnak, a második osztályú az eladásra és házi használatra szánt gabona lesz, végre a harmadik oszályú a baromfiaknak való ocsufélét foglalja magában. Ha a vetőmagot az összes termés legjavából vesszük ki, az esetben fö.öileges lesz a magváltoztatás és a termelő zsebében marad a drága vetőmag ára. A cséplésnél polyvát, pelvát és szalmát nyerünk. Ha a búza üszögös, az esetben a polyva rétre vagy szőlőbe használható csak trágyának. Az egészséges polyvát eltakarmányozzuk. Az árpa-toklászt is legjobb lesz trágyának használni; a törekjét ellenben feltakarmányozhatjuk. A polyvát kicsiny kazalba rakjuk ós szalmával befödjük, a tetőt néhány helyen szalmából csavart kötéllel lekötjük, hogy a szél meg ne bonthassa rajta a szalmát. Arra vigyázzunk, hogy a polyvakazal oromzatán a szalma legalább egy méter magasságú legyen, hogy az eső be ne hatolhasson a polyváig. A polyvakazal szélessége ne igen legyen több két méternél a földön, amely szélesség az orom felé mindig keskenyebb lesz, hogy a melléje rakott szalmaréteg le ne csússzon róla; a hossza a polyva mennyiségétől függ. A szalmafóléket boglyákba és kazalokba szokták összerakni. Ugy a boglya, nemkülönben a kazal, csak az esetben készül helyesen, ha mindegyiknek a közepe az összerakás alkalmával jól meg lesz tiporva, mert ezáltal a boglya középpontján és a kazal középvonalán jobban összetömődik a szalma, mint a lazán összerakott, kevésbé taposott oldalrészeken. Következésképpen a leüllepedés folyamán a boglya és a kazal tetőzete, elég esésű, domború lejtőalakot nyer, amelyen az esővíz könynyen lefolyik akadály nélkül a földre, különösen akkor, ha a boglya és kazal oldalaiból, a lazán álló külső réteg gereblyével és kézzel egészen a földszintig gondosan kihúzatik, miáltal a boglya és a kazal keresztmetszete tetszetős tojásdad alakú kúpot képez. A megtiport közepű boglya és kazal sohasem fog, beázni, bármilyen esős lesz is az időjárás. Ha az elkészült boglya és kazal tetőzete (oromzata) néhány helyen csaptatófával vagy póznafával láttatik el, ennek hiányában szalmából sodort kötéllel köttetik le, úgy a szélvihar ellen is meg lesz védve a szalmakészletünk. 1 EGYRŐL-MÁSRÓL | A becéző leánynevekröl. A divat hóbortja, sajnos, már minden téren érvényesül, melyet sokan vakon követnek. Igy vagyunk a leánynevekkel is. A régi, szép női nevek, melyekhez oly sok szent és martyr élet és nevezetes történelmi esemény fűződik, amelyet mindenki büszkén viselhet, lassan kimennek a divatból a társas életben és helyettük a magyar szótárban eő nem forduló értelmetlen és lehetetlen szavak, illetve nevek kerülnek forgalomba. Kigúnyolása ez a szent és történelmi neveknek és merénylet a kegyeletes tradiciók ellen. Még értjük az olyan becéző neveket, amelyeket a csecsemőknél a gyermekkorban szoktak használni, például Bubi, Médi stb. De már nem tudjuk megérteni azt, hogy még férjhez menendő leányok, sőt gyermekes fiatal anyák is a képtelen neveket viseljék. Igy megeshetik az is, hogy a vőlegény csak a házasságkötés alkalmával tudja meg leendő feleségének igazi keresztnevét. Kezünkbe került egy mult századbeli hirlap, melyben az eljegyzési ós házassági hírekben, valamint a báli tudósításokban ilyen neveket olvasunk: Mariska, Iiuska, EUácska, Jolánka, Iduska, Magdus, Kat nka, Ferike, Zsuzsika, Sárika, Klárika, Terike, Bözsike Zsófika, Margitka, Juliska, Esztike, Annuska, Irénke, Lujzika, Olgica, Mártuska, Editke, Pannika, Rózsika, Györgyike, Lidike, Irmácska stb. Ezzel szemben ha előveszünk egy mostani újságot, abból kiböngésszük a következő lehetetlen, de divatos neveket: Baba, Baby, Mia, Lia, Lola, Teca, Mica, Pédy, Tesa, Zsóka, Husk a, Duncy, Pancy, It°, Picy, Loncy, Ducy, Dusy, lAf'IJ 1 " elsőrendű porosz és osztrau-karwini SZÍ Wildensteinsegen szobafüiöszén m °* M JSS,7l és osztrau-karwini szalonkoksz előszeptemberi fuvartételekben LÓRÁND SAND OB fakereskedőnól. Telelőn 101
