Esztergom és Vidéke, 1926
1926-05-02 / 35.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E0IBLEIIK HISDEI VASáBIAP ÉS CSÚTÖRTÖKÖS ...M^...,...—mi i •Mniinimiw i Hf"ffr——»— 11 111 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá *z előfizetési • hirdetési dijak atb. küldendők, Telefon 21. Mennyi a lakbér a májusi negyedre? — Mikor lesz felmondás? — A közönség ismét nagyobb érdeklődéssel várta a lakbérleti ügy végleges rendezését, holott a lakásrendelet e kérdést 1926. november l-ig teljesen elintézte. Minden ellenkező hírrel és tervvel szemben megnyugtathatjuk olvasóinkat, 1926. májusra a városban sem lényegesebb — a lakásrendelet által engedélyezett 7%-on kívül — egyébb lakbéremelés nincs, sem lakások felmondása nincs engedélyezve. A májusi negyedben ezek szerint a lakbér az 1917. évi novemberi V* évi bérnek 50%-a, ugyancsak 50% os az üzletek, irodák, raktárak bére is, ott ahol ez utóbbiakra más bérmegállapodás nincs. Ehhez járul 3% közüzemi díj, vagyis összesen az alapbérnek 53%-a fizetendő a májusi negyedre úgy a lakások, mint a (kötött) üzletek után. A vonatkozó táblázatot alább közöljük : *"< -0) Fizetendő r. Ii Fizetendő . X> összesen összesen —« > papir kor. S£ papir kor. 1 7.685 100 768.500 2 15370' .110845.350 3 23.055 120 922.200 4 30 740 130 999 050 5 38.425 140 1.075.900 6 46.110 150 1.152 750 7 53.795 160 1.229 600 8 61.480 170 1 306 450 9 69.165 180 1.383 300 10 76.850 190 1.460 150 15 115.275 200 1.537.000 20 153 700 250 1.921.250 25 192.125 300 2.305.500 30 230.550 350 2.689 750 35 268.975 400 3 074.000 40 307.400 450 3458.250 45 345.825 500 3.842.500 50 384.250 550 4.226.750 55 422.675 600 4.611.000 60 461.100 650 4 995.250 65 499.525 700 5.379.500 70 537 950 750 5.763.750 75 576.375 800 6.148.000 80 614 800 850 6.532.250 85 653 225 900 6.916.500 90 691 650 950 7.300.750 95 730.075 1000 7.685.000 Ami a felmondásokat illeti a jelen legi törvényszerű állapot a következő : A lakásrendelet értelmében a háztulajdonos szabad rendelkezési joga 1926. november 1-vel nyílik meg. E napon felmondhat tehát minden háziúr minden bérlőnek. — A második főkérdés azonban a fontos, hogy mikor kell költözni. — Erre nézve az újra érvénybelépő lakásügyi városi szabályrendelet az irányadó, mely kimondja, hogy éves lakásoknál kétszer van évente felmondás (és pedig februárban és augusztusban) és kétszer van költözés (májusban és novemberben) és hogy nagyobb lakásoknál félév a felmondási idő. Ezekből tehát az következik, hogy ha a tulajdonos szabad rendelkezési jogát 1926. november 1-én nyeri vissza, a lakást februárra felmondani nem lehet, hanem kivétel nélkül minden lakás és bolt, ezen kezdő első — alkalommal, csak 1927. május Pre lesz félmondható. — Ha azonban a kormány novemberig ezzel ellenkező rendeletet adna ki, amit a nagy lakásínség miatt nem várhatunk — erről olvasóinkat idején tájékoztatni fogjuk. — Nem így a helyzet a vidéki falusi lakosságnál. A 2830 M. E kormányrendelet az egész ország összes községeiben már 1926. májustól, szabaddá tette az összes lakásokat, illetve a legteljesebb tulajdonjogot visszaállította azon csekély kivétellel, hogy némely lakásigazolvány érvényét 1926. július 31 -ig meghosszabbította. A községekben tehát e naptól úgy a béremelés mint a felmondás joga május 1-én a háztulajdonos kezébe visszaszáll; reméljük, emberségesen fognak vele élni felebarátaink. Amit a közönség is szeretne már tndni. Évek óta húzódott a vízvezeték kérdése. Végre úgy ahogy, hosszú vajúdás után félig-meddig tető alá került idegen pénz segítségével. Ha igazságosak akarunk lenni be kell vallanunk, hogy súlyos anyagi áldozatot hozott a város a vízvezetéki költségek vállalásával. Mindenki tisztában van, illetve csak tisztában kellene lennie azzal, hogy minden fejlődés, minden modernizálás pénzbe kerül és annak terheit mindenkor az a generáció viseli, amelyik alatt létesülnek. A többi, az utódok már csak áldását, hasznát élvezik. Igy vagyunk a vízvezetékkel is, mely nélkül modern, fejlődő városra még gondolni sem lehet. Esztergomban nem pusztán a város modern fejlődése tette szükségessé a vízvezeték létesítését, hanem az égető közszükséglet. Hiába beszélnek azok az önző emberek, akiknek jóvizű kútjaik vannak és teljesen éri éktelen, legfeljebb csak izgató beszéd számban megy azok ellenvetése, akiknek abszolúte nincs érzékük a modern fejlődés iránt. Ezekkel kár szóba állani, mert olyan Napot még nem teremtett az Isten, amely keresztül világítson egy maradiság, mindennel ellenkezésben megcsontosodott koponyán. Az önzők pedig jegyezzék meg, hogy azért élünk községekben, közösségben, hogy egymáson segítsünk. Erre pedig Esztergomban víz tekintetében igazán szükség van. A belváros nagy részének egyáltalában nincs vize. Csekély résznek van, de rossz. Szenttamás víznélkül van. Víziváros Malya forrásból hordja vizét és végül Szent györgymező is nagy vízszükségben szenved. De végre fejlődni is akarunk vagy mi csodát. Midőn örömmel szegezzük le, hogy félig-meddig benne vagyunk a vízben, végtelenül sajnáljuk, hogy az elégedetlenkedőknek ugyancsak malmára hajtották azok a vizet, akik az esztergomi vízvezetékből botrányt csináltak. Mint minden rossz, úgy ez is hamarább talált hitelre, mint maga a vízvezeték szükségessége. Hirek terjednek, me nde-mondák kelnek szárnyra és ez utóbbiaknak bizony az általános tájékozatlanság is oka. Egy hónappal ezelőtt irtunk némi tájékoztatót a víz bevezetése és a vízdíjakról. Kellemetlenül kell konstatálnunk, hogy a lefolyt hónap alatt ezen irányban semmi sem történt. A közönség ma épen olyan tájékozatlan mint volt eddig. Mennyi lesz a vízdíj, mennyi a bevezetés egységára, mik a feltételek ? mind-mind kérdések, melyekre feleletet senki sem kapott. Pedig elvégre is a közönség méltán kíváncsi ezen kérdések megoldására. Ezeknek a kérdéseknek egyenes megvilágítása kétféle okból fontos. Egyik ok, hogy anyagilag hozzá készülhessenek az emberek. Gondoskodhassanak esetleg olcsóbb forrásokról. Második erkölcsi ok. Mindent tisztán látva megnehezítjük azoknak a munkáját, akik ma zavarosban halászva állandóan fejlesztik az ellenszenvet nemcsak a vízvezeték ellen, hanem a vezetőség ellen is. Ezekért kíváncsi a közönség. N . . . o. Ingatlanforgalmunk. György János György Anna és társaitól 3 millió 200 ezer K-ért Hegymegi buda-uccai és Méh ssvölgyi földek. — Szabó Ferenc és neje Magyary Lászlótól 25 millió K-ért Galagonyási szőlő. — Pilinyi Gyula és neje Kakula Mártonnétól 90 millió K ért Szent Jánoskút alatti szőlő és présház. Újvári Mihály Újvári Julianna és társaitól 126 ezer K-ért Szérűkbeli szántó. — Gerendás István Szabó- Czimbalmos Jánostól 15 millió K-ért Szentkirályi Duna-dülőbeni szántó. — Juhász Mihály és neje Hugyecz Jánostól 2 millió K-ért Kenderesi szántó. — Ma jer Andrásné Ginczinger Antal és nejétől 2 millió 500 ezer K-ért Őrhegyalji föld — Vida Lajos Farkas Tivadartól 8 millió K-ért Bánomi szőlő. — Szabó István és neje Vavró Madách-uccai házrész. — Koós Imréné Szabó István és nejétől 16 millió K-ért Könyök-utcai ház. — Bánzi Mihály és neje Merényi Teréz és t.-tól 2 millió K ért Hegymegi dunautcai föld. — Szabó Lajos s neje Magyary Lászlónétól 2.500,000 K-ért Hegymegi föld. — Molnár Ferenc Újvári Mihálytól 6.400 000 K-ért Szérűkbeli szántó. Dr. Kubovics Ignác Major Jánosnétól 4 millió K-ért Hegymegi budautcai föld. — Kiss Imre és neje Tóth János és t.-tól 1.500,000 K-ért Szérűkbeli föld. Pándí Ignác és neje Lencsés FerencnétŐl 7 millió K-ért Hegymegi dunautcai szántó. Ányistik Lajos és neje Gerendás Annától 38.500,000 K-ért Mária Terézia-utcai ház. Béták Mihály és neje Vig Imre s nejétől 34 millió K-órt Lépcső-uicai ház. Krátki József és neje Szabó Istvánnétól 5.500,000 K-ért Kolozsúti föld. Szálai Vincéné Bábszki Erzsébet és társaitól 160 K-ért Ny árasszigeti rét. Újvári József Újvári Julianna s társaitól 311 ezer ívért Körtvélyesszigeti rét. Újvári Julianna Újvári Lajos és t.-tól 81 ezer K-ért Hegymegi kisutcai föld. Sádli József Újvári Julianna s t.-tól 950 ezer K ért Laposi I. dűlőbeni szántó. Újvári Lajos Újvári Mihály s t.-tól 150.000 K-ért Barátkúti szántó. Lestár András ós neje Gódor András és nejétől 6 millió K-ért Töltésekközti föld. Kiffer János és neje Eggenhoffer Gyula és társaitól 60 millió K-ért Szérűkbeli ház és telek. j EGYRŐL-MÁSRÓL I iji) mp ii um» ii •iiiBmtmiiH iy «HIPP» 11 » 11 • IHMHIEWIHJ •ilyenek lesznek az uj pengőjegyek ? A pénznyomdában most készítik elő a pengőbankjegyeket, hogy az év végére és a jövő év elejére mikorra forgalomba kell kerülniök, elegendő mennyiség álljon rendelkezésre. A pengőbankjegyek kivitele elsőrendű lesz. Az ötpengős bankjegyet a legmodernebb eljárással igen finom papíron készítik, és előoldalára Széchenyi gróf képe, hátsó oldalára pedig a Lánchíd kerül. A tizpengős bankjegy réznyomással készül és Deák Ferencet, hátsó oldalán pedig a parlamentet ábrázolja. NÉZZE MEG SSS KÉSZ GYEBIEEEUiálAT BS&SS. SZÉCHENYI ÁBUHáZBAN I Diáksapkák 6S.000 koronáért kaphatók. m ****** ttIf,u Főmaaliatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 koronái Egyes szám ára s hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.
