Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-30 / 34.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E6JELEIIK HUDES VASÁRNAP ÉS GSOTOBTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Esztergom íöldmivességéról. Nálunk sok mindenféle van úgy, ahogyan nem kellene lenni és ebben részben magunk vagyunk a hibásak. Most, hogy oly nehéz a megélhetés és múlóban van a pénz Eldorádója, mindenki jajgat, panaszkodik és sokan kifejezést adnak azon véleményüknek, hogy ostorozni kellene állandóan a közállapotokat. Szidni, ostorozni könnyű, de e sorok irója azt hiszi, hogy az ostor pattogásából aligha fakad kenyér, vagy pláne jólét. Az ostornál jobbnak találom, ha azon gondolkozunk, hogy hogyan tudnánk kievickélni a bajból. Tanácsokat adnánk egymásnak és azokat megvitatnék s megértéssel fogadnánk. Ezúttal Esztergom földmivességéhez volna pár szavam, melyek a föld és az azt művelő nép iránti szeretetből fakadnak. Esztergom földmives közönsége legnagyobbrészt szőlőtermelő. A szőlőtermelés sok és drága munkával jár. A szőlőtermelő megélhetése nemcsak a termés mennyisége, hanem a bor árának alakulásától is függ és ez utóbbit kedvezően befolyásolni nem áll "módjában az esztergomi szőlőtermelő közönségnek. A földműves osztálynak Esztergom fekvése miatt kevés szántóföldje van. El kell ismernie mindenkinek, hogy a szántóföldeket iparkodik népünk kihasználni, de itt már mutatkoznak hibák is. Itt rá kell mutatnom pl. egy ismert esetre. Esztergom határában van egy gazdaság, amelyben pl. intenziven fog lalkozik a tulajdonos a burgonyater meléssel. Minőség és mennyiség szerint kiválasztotta és importált kitűnő, korai fajokat. Sikerült neki korán nagy árak mellett árújával megjelennie a piacon és ezzel magának szép hasznot biztosítani. Ez a birtokos kiváló és jól bevált ültetni való fajburgonyát vagontételekben szállított messze vidékre kis- és nagybirtokosoknak s csodálatosképen Esztergomban alig 5—6 métermázsát bírt elhelyezni. Aki ismeri Esztergom határát, az tudja azt is, hogy kitűnő burgonyatermőföldjeink vannak. Ezen a téren is próbálkozzék meg tehát földmives népünk. Nagy hibája határunknak a túlságos szértagoltsága is. Az úgynevezett „ nadrágszíj "-parcellák rengeteg nemtermő barázda és mesgyét eredményeznek. A sok aprótagból álló szántóföld megművelése nagy időpazarlással jár. Kölcsönös cseréléssel nagyobb tagokat lehetne elérni s ezáltal csökkenteni az időfecsérlést. E sorok irója már látott ilyen összevonó földcserélési műveletet és látta annak hasznát is. Földmivességünknek óriási hátrányára van az is, hogy belső telkei kicsinyek. Alig bir mozogni parányi udvarán s gazdaságos baromfitenyésztés, háziszükségletére szolgáló zöldségtermelésről ( ilyen viszonyok között szó sem lehet. Városban, tehát fogyasztó piaccal rendelkező helyen hogy mit jelent piacra tenyészteni baromfit, azt az esztergomi értelmes földműves népnek magyarázni teljesen feleslegesnek tartom. Ezen a bajon a jelenlegi házviszonyok mellett persze segíteni nem lehet. Gyökeres változást kell tehát eszközölni. Az egész kis és. csak házat igénylő emberek szorgalmasan építkeznek néhány négyzetöles telkeken a Ripária-területén és a Szérűknél. Szerintem a városba beszorult kistelekkel rendelkező gazdáknak kellene ott építkezniök 800—1000 öles telkeken és a csak házat igénylőknek átengedni belső épületeiket. Igy el lehetne érni azt, hogy a piacot az esztergomi földművesség látná el baromfi és tojással, amivel sa nem is teljesen, de mindenesetre nagy százalékban fedezné a háztartási költségét. Időközben nagyot változtak a viszonyok. Haladni kell minden téren, mert aki felett nyomtalanul fut el az idő, nem tanul, nem halad — elsorvad, szegény lesz, pedig boldogulhatott volna. Hiszek egy Istenben, hiszek* egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Mennyi lakbért fizessünk a májusi negyedre? Olvasóink közül többen fordultak e kérdéssel hozzánk, hogy tehát érdeklődésüknek megfeleljünk, az alábbi táblázatban adjuk meg kedves olvasóinknak a választ. Tájékozásul kiemeljük, hogy lakásoknál minden 1917. évi V* évi bérnek 25%-a a lakbérre, 3% a a közüzemi költségre és 6'25%-a a kincstári részesedésre esik, üzleteknél pedig az 1917. évi V* évi bérnek 50%-a a bér, 3% a a közüzemi költség és 1 2*50% a a kincstári részesedés. A hivatalos lap közlése szerint a lakbér 3 részletben fizethető, a kincs tári részesedés fele május 5-ig, fele augusztus 5 ig fizetendő ; a közüzemi költség egy összegben május 5 ig kiegyenlítendő. Az alábbi táblázat magában foglalja a házbérnek, közüzemi díjnak és kincstári részesedésnek esedékes V* évi összegét papirkoronában. Ha 25-B+8'25% |50-f3+12-30% 1 1917. V* évi bérösszeg 1923. évi 11. (májusi) negyedre fizetendő 1917. V* évi bérösszeg lakások után üzlethelyiségek, műhelyek stb. után volt K üzlethelyiségek, műhelyek stb. után volt K p a p i r k o r o n a 10 58.225 111.350 15 87.338 167.025 20 116.450 222 700 25 145.563 278.375 30 174.675 334.050 35 203.788 389.725 40 232.900 445.400 45 262013 501.075 50 291.125 556.750 55 320.238 612.425 60 349.350 668.100 65 378.463 723.775 70 407.575 779.450 75 436.688 835.125 80 465.800 890.800 85 494.91a 946.475 90 5tó02&, 5^313» 1,002.150 95 5tó02&, 5^313» 1,057 825 100 582.250 1,113.500 110 640.475 1,224.850 120 698.700 1,336.200 130 756.925 1,447.550 140 815.150 1,558.900 150 873.375 1,670.250 160 931.600 1,781.600 170 989.825 1,892.950 180 1,048.050 2.004.300 190 1,106.275 2.115.650 200 1,164.500 2,227.000 210 1,222.725 2.338.350 220 1,280.950 2,449.700 230 1,339.175 2,561.050 240 1,397.400 2,672.400 250 1,455.625 2,783.750 260 1,513 850 1,572.075 2,895.100 270 1,513 850 1,572.075 3,006.450 280 1,630.300 3,117.800 290 1,688.525 3,229.150 300 1.746.750 3,340.500 320 1,863.200 3,563.200 340 1,979 650 3,785.900 360 2,096.100 4,008.600 380 2,212.550 4,231.300 400 2,329.000 4.454.000 420 2,445.450 4,676.700 440 2,561.900 4,899.400 460 2,678.350 5,122.100 480 2,794.800 5,344.800 500 2.911.250 5,567.500 Kath. Legényegylet Schiller-ünnepélye. Vasárnap délután tartotta meg a helybeli Kath. Legényegylet a vármegyeház nagytermében Schiffer Ferenc pre látus-kanon ok -50 4 éves lej gényegyleti elnöki jubileuma alkalmából hódoló ünnepélyét, amely alkalomra a nagytermet a város előkelő és iparos-társadalmának színejava teljesen megtöltötte. A város társadalma osztálykülönbség nélkül résztvett ezen kedves, és minden számában szépen sikerült ünnepélyen. A Kath. Legényegylettől mindig megszoktuk, hogy előadásaira, ünnepélyeire gondosan el szokott készülni, s azért mindig szépet is produkál. Várakozásunkban most se csalódtunk. Csak elismerésünket fejezhetjük ki az egylet vezetőségének és tagjainak a jelen esetben is. Az ünnepeltet Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő, mint az egylet elnöke üdvözölte szép beszéd keretében. Kifejtette, hogy ez az ünnepély nem akar személyi kultusz lenni, hanem csak megérdemelt elismerése az érdemeknek, egy hosszú életpályának éz hála azért a sok jóért, amit a Kath. Legényegylet eszméje egy hossszú emberöltőn át az ünnepelttől nyert. Majd áttért, hogy ma kedves dátum van, mert 40 éve volt, hogy a pesti központi egylet otthonát épen április 26-án szentelték fel. A magvas szép beszédet, amelyet többször szakítottak félbe a tetszés megnyilatkozásai, lelkesen megéljenezte a közönség. Igen szép volt az egylet fiatal dalárdájának a teljesítménye. Az ünnepélyre több aktuális darabot hozott, amelynek szövegét Veszély Géza segédlelkész, zenéjét pedig Ammer József belvárosi karnagy irta. A fiatal dalárda igen szép eredményt ért el, meglátszik rajta a sok próba, mert minden darabot szép kidolgozásban hozott. Szent Tharcisius melodrámája is mély benyomást keltett a lelkekben. Előadása — Pézsa Mihály e. t. szavalta, harmoniumon Ammer József karnagy kisérte — tökéletes volt, a hangsúlyozása kifogástalan, a zenei rész gyönyörűen aláfestette a szavaló részek tragikumát. Varga József e. t. Gyürki Ödön' „Nolite timere" c. költeményét szavalta el jól; Éliás István e. t. pedig Bán Aladár „Szt. Józsefhez" c. költeményét adta elő művésziesen. Anynyi lelket vitt bele a szép költeménybe, hogy szinte megelevenült a kép, amelyet szóban főstett. A dalárda „Serenád"-ja, amely igen hangulatos volt és néhány balatoni dal után Székely Gyula e. t. szavaltad Veszély Gézának erre az alkalomra írt „Köszöntő

fc-jót, amely alatt a legényegylet jelszavait ábrázolták élőképekben. A szépen dekorált, erre az alalomra Ízlésesen felállított kis Í

színpadi emelvényen Sz. József szobra alatt a nagy Kolping találkozását az A „DUNA KIOSZK" május hó 2-án, szombaton nyílik meg. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.