Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-30 / 34.szám

iparos ifjúval mutatták be. Ez a legényegylet eszméje; ettől balra fenn: „Vallás és erény

ö-t mutatta be egy hölgy csoport; alatta volt a „Munka és szorgalom" a dolgozó iparosokkal ; balra fenn: az „Egyezség és szeretet", lenn pedig a játszó gyermekcsapat és vidám három grácia: a „Vidámság és tréfa" jelszavával. A szép szavalat és a sikerült élőkép megtette hatását. Ezután az ünnepelt prelátus szólt a legényegyleti eszme szépségéről és kérte a jelenvoltakat az eszmének felkarolására és pártfogására. Az ünnepélyen mutatkozott be az egyletnek alig egy hónap előtt megindult zenekara, amelyik, ha még magán is hordozta a kezdet bélyegét, de mint tanulni vágyást és erős akaratot az iparos ifjúságban, mindenesetre nagyra tartjuk és dicsérőleg kell róla megemlékeznünk. Úgyszintén Ammer József karnagy nagy ambiciójáröl és kulturmunkájáról, valamint nagy türelmet igénylő fáradságáról csak elismerőleg lehet megemlékezni, mert az igazi kulturmunka az, amikor a dal és zene művészi érzékét visszük azokba a lelkekbe bele, amelyek fáradozások nélkül ettől elesnének. Az utolsó kép az „Isten áldja a tisztes ipart 1" c. legényegyleti jelmondat ábrázolása volt, amely alatt a dalárda a melodikus legényegyleti indulót énekelte. Az ünnepély, amelynek kedvessége a jelenlevő közönségre látható jó benyomást tett, meggyőzött minket arról, hogy az ifjúsággal való foglalkozás mily nagy kulturmunkát jelent s mindenesetre többet tesz, mint az iparosság örökös politikai heccelése. Magának az ifjúságnak is, de a társadalomnak is nagyobb haszna van ebből a munkából, mint a másirányú szervezkedésből, amely csak robbant, de a lelkeket nem hozza össze es nem nemesili a szép kultuszában. Ásatás az esztergomi vasnti állomás mellett. Az esztergomi vasúti állomás építése, majd pedig kibővítése alkalmával több helyütt találtak régiségeket és Brenner Ferenc takarékpénztári pénztáros rendszeres ásatást is végzett, mely elég szép eredménnyel járt. Ez azonban csak a hegy felé eső oldalra szorítkozott, a Dorogi-ut oldala ez alkalommal figyelmen kívül maradt s az ott lévő területet a Máv. egyes alkalmazottaknak haszonbérbe adta. Nemrégiben azonban megkezdődtek az építkezések és a földből 30— 40 cm .-re kiálló kőfalak anyagát, valamint az itt-ott előkerülő tégla kat fel akarták volna használni. A Máv. osztálymérnökség főnöknek, Czáró-Fogarassy főmérnökének az érdeme, hogy a romokat nem engedte szétbontani, hanem értesítette az esztergomi muzeumot, mely áti ratban természetesen azonnal intézkedett, hogy a jelzett területen minden háborítás nélkül maradjon. Egyúttal Budapesthez fordult, hogy a középkori építészet e maradványát szakember vizsgálja meg. Mölter műegyetemi tanár azonban külföldön jár s így az építészi szemle eltolódott. Erre] Sántha József állomási segédtiszt a Nemzeti Múzeumhoz fordult, ahonnan Wollanka József múzeumi osztályigazgató azonnal kijött és az esztergomi múzeummal egyetértőleg csütörtökön és pénteken próbaásatást rendezett. Az eredmény tudományos szempontból igazolta a föltevéseket, a téglasirok és a romok középkori jellé gét, egyúttal pedig a réteg alatt római sírokat állapított meg. A téglasírok egyenesen a régi halottak csontvázai fölé készültek, csekély részben a régi római anyagból: az egyik halottnak a lába benn volt a téglasírban, a medencecsontjára rárakták a sír téglafalát, úgyhogy a melle és feje a téglákon kívül, az egész holttest majdnem ülő helyzetben volt. Ennek ölében került elő a római férfi aranygyűrűje, más itt nem is volt. Egy másik, tisztán földbe ásott sírban, ahová valószínűleg koporsó nélkül temették a hallottat, elég fiatal nő csontváza került elő, ennek nyakán üveg- és karneol-szemekből álló nyaklánc volt, de csak egy fülbevaló akadt. A teljesen ép csontvázat szótszedve Wollanka Budapestre vitte, hogy a temetkezés e formáját ott bemutassa. A többi sirok mind földúlva vagy legalább kifosztva csak csontvázat vagy csak egyes csontokat adtak. Egyik-másik téglasirt durván kidolgozott mészkő, vagy márványlap födte, de ezeken semmi díszítés, vagy jelvény nem került elő, sem a sírokban valami kort határozó pénzdarab, úgy hogy csak valószínűleg zól amellett, hogy a római temetezés a II.—III. sz.-ban történt, a első sírok pedig a romokkal egyidő f

\k, tehát kb. a XIII.—XIV. sz.-ra ehetők. Igen érdekes lelet került elő azuán a sírmezőn kivül, majdnem a öld felszínén. Egy-két csonttöredék ellett erősen oxydálódott, de elég -p ezüstből való kosaras függő és hasonló anyagú kis nyakdísz egy pveggyönggyel és /. Endre király pgy dénárjával, ami azt mutatja, hogy le környéken XI. századból való sír fis volt, de a földmunkálatok alkalmával széthányták és csak a vélet len mentette meg az elpusztulástól. Leletek dolgában eszerint az ásatás érték szerint nem hozott sokat, tudományos értéke a_zpnban jelentős, mert igazolja, hogy jfifeztergomnak e vidéke a római korban és a középkorban lakott terület volt és művelődéstörténeti szempontból is érdekes adatokkal szolgált. Balogh Albin* EGYRŐL-MÁSRÓL A szeretet bősei azok az orvosok s irgalmas nővérek, kik közkor házainkban a szenvedő betegek ágyai mellett az evangéliumi szeretet törvényei szerint a fájdalmak és gyötrelmek enyhítésében magasztosult öntudatossággal s buzgósággal fáradoznak. A szeretet hősei ők, mert az emberi esendőségek és gyarlóságok jelenségeivel szemben csak az emberszeretet parancsait ismerik el kötelezőnek s ezek rendelkezései szerint irgalmassággal s önfeláldo zással enyhülést, megnyugvást, gyógyulást osztanak szét a szenvedő lelkek s a fájdalomtól vonagló testek között. Alkalmunk volt közvetlen bepil lantást nyerni közkórházaink benső életébe s őszinte megilletődéssel, meghatottsággal láttuk ott az önfeláldozás, a lelkiismeretesség, az önzetlenség gyönyörű virágait nyiladozni. Orvosaink s betegápoló irgalmas nővéreink figyelmes készsége és fáradhatatlan buzgósága mint jótékony simogató kéznek puhasága érinti a lelkünket, mikor a durva, tülekedő élet zsivajából belépünk a kórház csendes falai közé. Ha van intézménye a városnak, mely méltó a jobb lelkek, a megértőbb emberek szeretetére s támogatására, úgy ez elsősorban az irgalmas szeretet hajléka, a városi közkórház, melyért a város polgárságának s társadalmának minden időben, minden áldozatot meg kell hoznia . . . A cselédkérdés mindenkor időszerű kérdése volt társadalmi életünknek. A háború tartama alatt kényszerülve nélkülözött férfi-munkaerő hiánya erősen előtérbe helyezte a női munkaerő értékét s ebbeli virágzásában a legképtelenebb igényeket támasztotta, keltette az úgynevezett „háztartási alkalmazottak" körében. Lehetetlen béreket, kivételes elbánást, indokolatlan kedvezményeket vindikáltak maguknak a cselédek s ezzel még a méltányló, belátó gazdák szimpátiáját, jóindulatát is elveszítették. Fordult azonban az idők kerekes a munkaviszonyok megnehezülése, a munkaalkalom hiánya nagyban fokozta e téren a kínálatot, míg a kereslet a gazdasági viszonyok leromlása folytán erősen megcsappant, S most odajutottunk, hogy a cselédkérdés nem annyira a munkaadó gazdák, mint valóban a cselédek kérdése, ügye lett. Természetesen az sem egészséges állapot, hogy a hatósági s magán elhelyező-intézetek kimutatása szerint a szolgálatra jelentkező cselédeknek csupán 28 °/o a tud elhelyezkedni, de ebben latjuk mégis az útját annak, hogy a cselédviszonyok majdan visszatérje nek a normális keretek közé. Majd ha a békeidők cselédbéreinek s mindkét részről jelentkező igényeinek különbözetei a mostoha gazdasági viszonyok folytán kiegyenlítődnek, akkor a cselédkérdés — ez az örökké időszerű kérdés — mégis a könynyebben megoldható kérdések közé soroztatván, nem fogja feldúlni sok* sok család házi békéjét és benső nyugalmát . . . * HÍREK. Esti hangulat.*) Nőnek as árnyak, jönnek as álmok .. Mezőn, as erdőn, fehér virágon Utolsót csókol sugár as ágon. S futva-rohanva táncol el arra Messze nyugatra, honnan az álmok Kacagó szemből messzire szállnak. Ballag az éjjel sötét lepellel... Barna szemének baina sugara Feketén hajlik mezőre-tájra. Esteli szellő lágyan az erdőn Támad a fáknak sóhaja közben .. . S messzire röppen halkan a csendben, Ölébe kapja az éj a sötétet S megszaggatva a mezőn, a táj Szanaszét szórja falun, határon tájon, Nőnek az árnyak, jönnek az álmok .. . Pici szobában, mennyezet ágyon Seiyempillákat csókolgat álom .. . Rá, *) A szerzőnek sajtó alatt lévő „Hangulatképek cimű verseskötetéből. A Tanult Férfiak Kongregációja pénteken este */*7 órakor a főgimnázium fizikai előadó;; termében tartja rendes ülését, amelynek előadója dr. Szabó Vendel theológiai tanár lesz. A tagok szives megjelenését kéri és vendégeket is örömmel lát a Vezetőség. Szerenád. A Turista Dalárda kedd este szerenáddal lepte meg Schiffer Ferenc prelátus-kanonokot 80.születésnapja alkalmával. Ugyanezalkalommal sok közbejött akadály miatt csak most tudta szerenáddal meglepni a turisták között nagy népszerűségnek örvendő dr. Machovich Gyula prelátus-kanonokot névünnepe alkalmával. Mindkét főpapot Farkas Elek üdvözölte az egyesület nevében. A főgimnázium Mária Kongregációi ezidén is a főgimnázium tanulói részére májusi ájtatosságot tart minden szombaton este 7 órakor a szentferencrendiek templomában..Érdeklődőket szívesen lát a Kongregáció. Az Esztergomi Kath. Ipari Nőegylet, ez' a teljes csendben működő és tagjainak tisztességes munkával keresetet nyújtó egylet vasárnap kedves műsoros előadással lépett a nyilvánosság elé. Palkóvich Miklósnét, az egyesület buzgó elnöknőjét dicséri az ügyes rendezés és az a szép prológ, amelyet Fenyvesi Kata adott elő meglepő sikerrel. „Sólymos vára" cimű szerepeiben Gábriel Margit, Szabó Juci, Szóda Bözsi, Tóth Juci, Makk Jolán és Fenyvesi Kata tűntek ki. Kálnai Micike zongorajátékával szórakoztatta a nagyszámú közönséget., mely különösen hálásnak mutatkozott az „Éjfél a nippek között" cimű táncjelenet táncosnői iránt. Májusi litániák a zárdatemplomban. Májusahavában a utániakon a következő egyházi szónokok tartják a szentbeszédeket: április 30-án dr. Robitsek Ferenc, május 1-én dr. Trinkl Kálmán, 2-án dr. Szabó Vendel, 3-án dr. Lepold Antal. A spiritiszta est, a melyet mult hó 29-én kellett volna megtartani, de az egyidejű Operaházi hangverseny miatt akkor elhalasztották, május hó 3-án, vasárnap esti 8 órakor lesz a Fürdő szálló nagytermében megtartva. Jegyek előre válthatók Bors csemege üzletében; a Széchenyi téren. A Move Esztergomi Hajós Egylet f. hó 30 án, csütörtökön d. u. féi 7 órakor a helybeli Széchenyi Kaszinó nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. tagok ezúton hívatnak meg. Tárgysorozat: 1. Uj klubház építése. 2. Alapszabály módosítás. 3. Indítványok. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósága május 9-re hívja össze az évi rendes közgyűlést, melynek a tartalékok és jóléti alapok megfelelő gyarapítása mellett részvényenkint 175.000 koronás osztalék fizetését fogja indítványozni. „Donelli Grófnő" főszereplője Henny Porten a Kultur Mozgóban. Tűz. Mogyorósbányán f. hó 19 én Papp Vendel szérűjén kigyuladt annak száraz takarmánykazla és teljesen elégett. A tüzet 9—13 éves cigarettázó pajkos fiúk okozták. Meghurcolt tanitó. Sajnálatos dolog történt Tokodon e hó 10 én. A nemzeti munkavédelem vezetőjének parancsára az ottani kántortanító, Szentgyörgyi Sándor elfogatott. A csendőrség azonnal telefonjelentést adott le az esetről Palkovics László alispánnak, aki azonnal elrendelte a kántortanító szabadonbocsájtását Kultur Mozgóban szombat és vasárnap a „Tenger virágai" című az óceánokon készült dráma lesz műsoron. Izgalmas, érdekes felvételek, melyek e filmen előttünk leperegnek teljesen lekötik a közönség figyelmét. 8 p ifi S 9 = B M flltatniualn hiirnnnva kanhatn métermázsánként 135.000 koronáért UllüllllVCUU UUiyUliya napiiaiU Mmv IánftR fnsziwkM'ßftkßdefiehfin nnrnni-nt 2 4Í e s c o •a 43 N O 4* M mi