Esztergom és Vidéke, 1924

1924-06-15 / 48.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK IIHDEI VASÍBNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Előtérben a házszabályrevizió. A kormány egyik törvénytervezetét a másik után tárgyaltatja a parlament bizottságaiban és semmi kétség benne, hogy ezek a javaslatok valóban fontos és elodázhatatlan követelmények. Amig azonban a kormány ilyen fáradhatatlan kitartással dolgozik a reformok alkotásán, a honatyák egyre jobban sürgetik a nyári szünetet. Az a látszat, hogy a parlament kimerült, pihenésre, nyugalomra higgadásra s talán tisztultabb fejre van szüksége. A ház munkarendjének a megállapítására a kormány pártközi értekezletet hivatott egybe. Sajnos ez az értekezlet nem tudott megegyezést létesíteni, de eredménytelenül nem végződött, mert módot nyújtott arra, hogy az ellenzék is előterjeszthesse kívánságait. Ezek közül legfigyelemreméltóbb tagadhatatlanul az az óhaj, amelyet Farkas Tibor és Friedrich István képviselők terjesztettek elő a házszabályrevizió megalkotása ügyében. Nyilvánvalóvá lett, hogy az a kér dés ma már nemcsak a kormány óhaja, hanem az ellenzéket is erősen foglalkoztatja. Ennek feltétlen be kellett következnie, mert az a kifáradás, ami most a parlamenten érezhető, éppen annak az ádáz harcnak, botrányos parlamenti viharkeltésnek és személyes izü szócsatáknak a következménye, ami hónapok óta dominálta a törvényhozás csar nokát. Ennek szomorú és áldatlan következményei voltak. Az érdembeli tárgyalások helyett hosszúra nyúlt, obstukciós jellegű beszédek hangzottak el s ha pár napra be is állt némi higgadtabb tárgyalási periódus, egyes árkon-ookr

on keresztül interpelláló képviselők mindig találtak módot arra, hogy ennek a higgadtabb tárgyalásnak derekát szegjék. Igaza van a kormánynak, de dicséret illeti a higgadtan gondolkozó ellenzéki férfiakat is, amikor a házszabályrevizió kérdését aktuálissá téve, annak letárgyalását mindennél sürgősebbnek tartják. A parlamenti botrányoktól s a végnélküli szónoklatoktól megcsömörlött már ebben az országban mindenki s a joggal felháborodott vidéki polgárság egyöntetűen kívánja, hogy a házszabályrevíziót még a nyári szünet előtt alkossa meg a parlament. Teremtsen a parlament magának alkotó munkára alkalmasabb parlamenti atmoszférát s akkor nem fognak végkimerülésben szenvedni honatyáink, mert azt az energia fölösleget, amit személyes torzsalkodásokra s meddő parlamenti viharok keltésére pocsékoltak, megtakaríthatják maguknak, vagy az egész nemzet elismerése mellett áldozhatják a haza ügyének szolgálatára. A vidék polgárságának az a kívánsága : korlátoztassék a felszólalási idő, mert semmi szükség arra, hogy órákon keresztül tartó szóáradatokkal rabolják egyes képviselők a parlament drága idejét obstrukciós célokkal. Tegyék lehetetlenné a házszabályok megszigorításával, hogy a parlamentben a régi tradicionális hang és tónus domináljon, mert a nép szélesebb rétegeire kiterjesztett képviselet nem szolgálhatja a tárgyalási hang teljes eldurvulását. Szükséges, hogy az interpellálás lehetősége is korlátozást szenvedjen, mert képtelenség, hogy korszakalkotó reformok tárgyalása idején egyes képviselők pusztán népszerűség hajhászásból, vagy más személyes okokból igen gyakran lényegtelen ügyek pertraktálásával bénítsák meg a törvények tárgyalásának meghatározott menetét. Az egész ország lakosságának osztatlan örömére válna, ha a házszabályrevíziót a nemzetgyűlés még a nyári szünet előtt megvalósítaná s aztán mehetnének a honatyák nyári szünetre, mert némileg biztosítva látná az ország, hogy az elközelgő újabb parlamenti ciklus eredményesebben, kevesebb botránnyal, de több üdvös törvénnyel zárná le munkáját. Törvény a tisztességtelen versenyről. Irta: dr* Karika Imre kereskedelmi és iparkamarai titkár. A tisztességes és becsületes eszközökkel folytatott kereskedelem és ipar nyert védelmet ezen törvénycikk által, mely törvénycikknek min den során azon elv vonul keresztül, hogy az üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe és általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni. Az üzleti tisztességszabta korlátoknak egyes fontosabb áthágásait a fenti törvény a következőkép sorolja fel. Az árú forgalomba hozatalánál nem szabad a kelendőség fokozására alkalmas olyan adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és megtévesztésre alkalmasak. A valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztelni, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani. Tilos tehát a valóságnak meg nem felelő oly jelzéssel a kiállításban vagy csomagolásban árút belföldön forgalomba hozni, amely alkalmas arra, hogy külföldön készült árú belföldi árúnak, vagy belföldön készült árú külföldi árúnak látszatát keltse. A törvény hatálya kiterjed természetesen a szóbeli úton történő reklámozásra és híresztelésre is és közömbös, hogy a cselekmény elkövetője, avagy a cselekmény elkövetésében őt támogató társa valóban elérik-e céljukat, avagy nem. Nem tekinthető reklámszédelgésnek közismert, a köztudatban minőségnévként ismert (pl. „berlini kék", „debreceni kalbász" stb.) árúnevek használata, hacsak az illető árúfajon oly formában nem nyernek alkalmazást, mint ha származásra utaló jelzéssel birnának. Üzleti vállalata körében senki sem használhat olyan nevet, céget, ismertető jelet, rajzot, vagy olyan címert, mely őt meg nem illeti. Bárkinek szabad azonban saját nevét és cégét akár rövidebb alakban is használni, anélkül, hogy ezt a használatot másnak azonos vagy hasonló neve illetve cége, avagy hasonló betűket "vagy szavakat tartalmazó védjegye akadályozhatná. Általában az üzleti életben arra kell törekedni, hogy a versenytárs nevétől, vagy cégétől megkülömböztető toldással, elhagyással, vagy más változással je lentkezzenek a versenytársak cégelnevezései és jelzései. Verseny céljaira nem szabad oly valótlan, tényt állítani, vagy híresztelni, valamely tényre közvetlenül utaló oly valótlan kifejezést használni, vagy az üzleti tisztességbe ütköző oly cselekményt elkövetni, amely valamely versenyvállalat hitelét, vagy jóhirnevét veszélyezteti, vagy hitelképességét csökkenti. Vonatkozással a versenytárs üzletével vagy foglalkozásával nem szabad tehát oly állításokat terjeszteni, amelyek általában, ha mindjárt nem is érintik közvetlenül az illető személy erkölcsi értékét, becsületét, de az üzleti forgalomban elfoglalt pozícióját aláássák. Nem szabad továbbá oly állításokat terjeszteni, amelyek a versenytárs gyártási eljárását, üzleti szokásait, gyártmányainak, árúcikkeinek jóságát lekicsinylik, iránti avagy árúi iránt ellenszenvet keltenek. Nem szabad oly állításokat terjeszteni, amelyek a versenytárs hitelét támadják meg, az igaz tényeket gyűlölködő módon kiszínezve, a már befejezett tényeket pedig újból és újból felemlítve nyilvánosságra hozni és napirenden tartani. Nem szabad leplezett célzásokkal a közérdek címe alatt avagy tudományos formákba öltöztetett nyilatkozatokkal, bírálatokkal, igen gyakran öndicséretekkel mások ténykedéseit, szolgáltatásait, üzletvitelének módját lekicsinyelni, vita tárgyává tenni és pedig tekintet nélkül arra, hogy a fogyasztók e kijelentéseknek hitelt adnak-e és vájjon kárt okozott-e versenytársainak, avagy nem. Mihelyt az állítás, vagy híresztelés alkalmas arra, hogy a versenytárs vagyoni teljesítő képességébe vetett bizalmat megingassa, veszélyeztesse, vagy csökkentse és az idevonatkozó tényállás beigazolást nyer, a sértett szándékosság, vagy gondatlanság esetében kártérítést is követelhet. Nem szabad úgynevezett hólabda szerződést kötni, amelynél fogva a vevő vagy megrendelő csak abban az esetben szerzi meg, vagy kapja meg az árut, avagy a szolgáltatást, ha meghatározott számú további vevőket vagy megrendelőket gyűjt és ha ez nem sikerül, a szerződés kikötése szerint joghátrány éri. Az ilyen szerződós, valamint az ennek alapján a vevő vagy megrendelő részéről harmadik személyekkel, kötött további szerződések semmisek. A kifizetett vételárt vagy ellenszolgáltatást vissza kell adni és az eladó fél felel az okozott károkért. Verseny céljaira senkinek sem szabad a neki elárult, vagy a törvénybe, avagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti, vagy üzemi eljárási, gyártási titkot a maga vagy más javára felhasználni. A szolgálati vagy társasviszony tartama alatt nem szabad az alkalmazottnak vagy üzlettársnak az e minőségénél fogva megtudott, avagy reábízott üzleti vagy ügyemi titkot elárulni, vagy azt verseny céljaira a maga, vagy más javára felhasználni. Ha gondos munkával, fáradtsággal vagy tetemes költséggel az árutermelésre vagy üzlet folytatásra kiváló fontossággal biró üzleti vagy üzemi eljárást vezet, tehát valaki be, amely nem bár abszolút új, de üzleti sajátosságához simul és amelyről csupán a beavatottak vagy az iparvállalatnál alkalmazottak szereznek tudomást, úgy kiváló érdek fűződik ahoz, hogy ez az eljárás avagy használati mód Ajtók, ablakok, kapuk, csónakok, konyhabútorok festésére fifrámáni íilaifocf ái?at I Vihar áUo! Nem repedezik! Mosható! Fedőképessége kitűnő! — Fehér- és zománchasználjon UjOUlaUI UiajlCotUAGi I festékek, lakkok, linoleum padlófénymáz, porfestéke*, ecsetek és az összes vegyészeti festékárúk legolcsóbban beszerezhetők: MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedőknél Esztergomban. Árajánlattal ós mintákkal szívesen szolgálunk! Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 10.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1000 korona, vasárnap (4 oldalas) 1500 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.