Esztergom és Vidéke, 1924

1924-06-15 / 48.szám

titokban maradjon és törvényileg meg legyen védve. Fenti bűncselekmények elkövetése esetén, mennyiben a cselekmény sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a törvény szerint 3 évig terjed­hető fogház és 500.000 koronáig terjedhető pénzbüntetés jár. A két éven belüli visszaesést a törvény bűntettnek minősíti és büntetése öt évig terjedhető börtönt, valamint egy miliő koronáig terjedhető pénzbünte­tés. Másodszori visszaesés esetében, ha az előző büntetés kiállása óta öt év még nem telt el, mellékbüntetésül általában, vagy csak bizonyos üzlet­ágra a kereskedéstől, vagy iparűzés­től eltiltást is ki kell mondani. Ezen bűncselekmények esetén bűn­vádi eljárásnak csak magánindít­vány alapján van helye, magánindít-' ványra jogosultak azonban nemcsak a versenytársak, hanem az illető szakegyesületek is. A kereskedelmi és iparkamaráknak nagy hatáskör van biztosítva e törvényben, miért is választott bírósá­got kell minden kereskedelmi és ipar­kamara kebelében létesíteni. Ezen választott bíróság hatásköre azonban csak oly ügyekben terjed ki, amelyek­ben a felperes nem követel kártérí­tést és ennélfogva a kereset csupán abbahagyásra irányul. A kereskedelmi és iparkamara választott bíróságának Ítélete ellen közlésétől számított három nap alatt felfolyamodásnak van helye, ahhoz a királyi ítélőtáblához, amely­nek területén a kereskedelmi és ipar­kamara székhelye van. A végrehaj­tás elrendelése iránti kérelmet a kereskedelmi és iparkamara válasz­tott bíróságnál kell előterjeszteni, amely az iratokat az illetékes kir. járásbírósághoz teszi át végrehajtás céljából. Ha a felperes kártérítést is követel, úgy keresetét az illetékes törvényszéknél kell benyújtania. j HIBEKn I RIPLY ISTVÁN. I Megyeszerte kedvelt, régi ívású emberrel fogyat­koztunk meg a napokban: f. hó 11-én d. u. 2 órakor szenvedés nélkül, csen­desen hunyta örök álomra a szemét Ridly István életének 85-ik évében. Negyvenhat évet töltött szülőfaluja szolgálatában mint annak vezető jegyzője és ez 46 évi közszereplés belelopta személyét az egész vár­megye szeretetébe. Nyergesújfalu község egyik legpuritánabb polgárát, az esztergomi járás egyik intact községi tisztviselőjét, a járás jegyzői kara pedig szeniorát vesztette el benne, kiről valóban el lehet mon­dani, hogy régi jó idők régi jó kelle­mes emlékei fűződnek személyéhez valamennyiünk szemében. Ridly Ist­ván 1840-ben született Nyergesújfa­lun. Iskoláit elvégezvén pályáját mint tanfelügyelőség! tollnok kezdette meg Budán 1869-ben. Azután nyelvtanár lett a budai alreálban, de 1879-ben szülőfaluja hívására annak vezető jegyzője lett. Éá mint jegyző műkö­dött is 1915. január 1-én történt nyugdíjaztatásáig. Emberöltős köz­szolgálata alatt egyéni intactsága, nyakas 48-as politikai felfogása, igazi gavalléros vendégszeretete tették külö­nösen ismertté a nevét. Nyergesi vendéglátásait ma is kedves emléküek­nek tartják ismerősei s intactságáról, megcsontosodott 48-as gondolkodá­sáról is nem egy kedves epizód fo­rog közszájon a vidéken. Jellemzésül meg is említünk egyet. 1901-ben, Apponyi nemzeti pártjának a szabad­elvű kormánypárttal való fúziója után kiírattak a választások. A dorogi kerületben is szeretett volna a fúzió mandátumhoz jutni, de a különben németajkú polgárság híres volt ellen­zékiségéről. Híres volt pedig különö­sen Nyergesújfalu, élén a jegyzőjé­vel. A győzelem érdekében maguk a vezérek jöttek le a kerületbe és Ridly Istvánnak is akadt magasrangu látogatója. Mindenki tudta, hogy őt eddig hiába akarta megnyerni, aki nem volt 48-as, felkérték tehát Apponyi Albertet magát, hogy „be­széljen" vele. És Ridly IstvánJ a kormánypárti jelölt érdekében eljáró Apponyit is visszautasította: „jöjjön kegyelmes uram 48-as programmal, akkor megyek szavazni hivás nélkül is. De „igy" — nem, nem tehetem, mert nem változgathatom az elveimet." Ilyen gondolkodással és tettekkel vívta ki magának ezt az általános becsülést, melyben része volt e vidéken. Ez a közmegbecsü­lés kiséri őt sírhelyére és emiatt osztják meg összes ismerősei gyer­mekemékor. Ridly István törvényszéki tanácselnöknek és Adolf Sebestyén kúriai tanácselnöknek a gyászát. Dr. Csernoch János bibornok­hercegprimás dr. Lépőid Antal prelá­tus-kanonok és dr. Drahos János irodaigazgató kíséretében pénteken d. u. Balassagyarmatra utazott kath. nagygyűlésre. Palkovics László alispán Kocsra utazott, ahol részt vesz a hősök em­lékére újonan emelt szobor leleplezé­sének ünnepélyén. Az új emlékszob­ron az összes kocsi hősök neve rajta van. Ugyanakkor harangszentelés is lesz Kocson. Unger Hugó áthelyezése. A m. kir. belügyminiszter lovag ratkers­burgi Unger Hugó rendőrfőtanácsost, kit szoros rokoni és baráti kötelékek fűznek városunkhoz, Székesfehérvár­ról Miskolczra helyezte át. Ünger Hugó négy és fél évig volt Székes­fehérvárott s ezen működése alatt a város közönségének osztatlan tiszte­letét és szeretetét érdemelte ki, mit bizonyítanak a székesfehérvári saj­tóban megjelent alábbi sorok: „Un­ger Hugó távozása igaz sajnálkozást vált ki a lakóság minden rétegében, mert itteni működése alatt minden­kor a teljes ]becsülést érdemelte ki. Ugyanilyen szeretettel veszi körül őt a sajtó minden egyes munkása is, mert hosszú időn át mint a bűn­ügyi osztály vezetője az újságírók nap-nap után érintkeztek vele és ez alatt az idő alatt volt alkalmunk még­győződni Unger rendőrfőtanácsos közérdekű munkálkodásáról és lát­tuk működésében, hogy ő az a fér­fiú, aki minden ember tiszteletére jogosult, amit működésével nemcsak mint rendőr, hanem mint a székes­fehérvári társadalom tagja méltán biztosított. Hivatali ténykedéseit szak­tudás, szigor, pontosság, lelkiisme­retesség és előzékenység jellemezték. Kiváló érdemeinek elismerése volt, amikor a közelmúlt időben rendőrfő­tanácsossá lépett elő. Uri modora, vígkedélye, egészséges humora, egyé­niségének a város társaséletében min denütt barátokat szerzett. A város közönségének tisztelete és szeretete kiséri új állomáshelyére." Esküvő. Steiner Jenő ma, vasár­nap d. u. fél 1 órakor tartja eskü­vőjét Schwarz Bözsikével a helybeli izraelita templomban. Szilasy József képző- és iparmű­vész kiállítása ma, vasárnap nyílik meg a városház nagytermében. Hymen. Ifj. Till István eljegyezte Vida Rózsikát Szabadszállásról. — Bokor György m. kir. csendőrtiszthe­lyettes eljegyezte Budinszky Man­cikát. Dobozy Mihály szobra végre el­készült. Ott áll már Pilismarót terén csak a leleplezési ünnepélyt várja. A szobron elhelyezték a hősök emlék­tábláját is. A főreáliskola műsoros esté­lye. A főreáliskola a cserkészcsapat javára f. hó 19-én, Űrnapján dél­után 6 órai kezdetfel a Kaszinó dísztermében műsoros estélyt ren­dez az alábbi műsorral: 1. Fuchs: Szerenád I. rész. Előadja id. Zsolt Nándor-féle kiegészített vonós né­gyes. 2. Szavalat. Mondja Kósa La­jos VI. o. t. 3. Gqethe-Hauptmann : A halász. Trio. Ének, hegedű és zongora. Előadják Magyarászné, Raj­mann és Zsolt. 4. Előadás a cserké­szetről és a táborozásról. Tartja dr. Marczell Árpád tanár. 5. Magyar dalok. Énekli Magyarász Béláné, ki­séri dr. Rajmann János tanár. 6. Je­lenet. Bemutatja a cserkészcsapat. 7. Fuchs: Szerenád II. rész. Elő­adja a Zsolt-féle kiegészített vonós négyes. Külön meghívók nincsenek. Belépődíj nincs, azonban önkéntes adományok szívesen fogadtatnak. A főreáliskola és a cserkészcsapat iránt érdeklődők ezúton tisztelettel meg­hivatnak. Rendkívüli közgyűlés az ipar­testületben. Az esztergomi ipartes­tület ma, vasárnap délelőtt 10 óra­kor a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a bemondó fizetésé­nek megállapítása. Éretségizettek táncmulatsága. A főgimnáziumnak ezidén érettségi­zett növendékei f. hó 18-án, szerdán este fél 9 órai kezdettel a Fürdő Szálloda összes termeiben zártkörű táncmulatságot rendeznek. Belépődíj személy jegy 15.000 K, családjegy 35.000 K, táncosjegy 10.000 K. Nyilvános köszönet. A szent­györgymezői fiúiskola V.—VI. osztálya részére Sógor János bognármester ajándékozott egy szép diófa keresz­tet és egy krétás körzőt, melyhez Zsitvay Sándor mechanikus készitette nagy ügyességgel a fémrészeket. Fritz Béla asztalosmester pedig egy derék­szögű háromszöget keményfából, melyekért ezúttal is köszönetét nyil­vánítja az iskola vezetősége. A pünkösdi sportünnepély, me­lyet a Stefánia-Szövetség és a Move Esztergomi Sport Egyesület rende­zett karöltve a helybeli katonaság­gal, minden tekintetben fényesen si­került. A három napos ünnepélyek­nek és versenyeknek igen sok részt­vevője és nézője akadt, mely bőke­zően és szívesen adakozott a jóté­konycélra. Az anyagi siker felülmúlt minden várakozást. A versenyek ered­ményeiről a helyszűke miatt nem írhatunk bővebben. Ezek úgyis rész­letesen meg fognak jelenni a rende­zőség által kiadott sportújságban. Különösen sok nézője volt a gyö­nyörű virágkorzónak, hol igen sok szép és elmés dolgot láttunk. Szépen sikerült a szeretetvásár is a Szé­chenyi-téren, mely ez alkalomra dú­san és ízlésesen fel volt díszítve. A téren felállított jótékony-sátrakban élénk vásár bonyolódott le. A laci­konyhákban is sokan fogyasztották a frissen készített ételeket és élvez­ték a nagy hőségben az árnyas fák alatt az üdítő italokat. Ugyanekkor a Büchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetésével a dorogi bá­nyászzenekar gyönyörködtette szép játékával a közönséget. Az ünnepély fénypontja a pünkösdhétfői zászló­szentelés volt, mely szintén a Szé­chenyi-téren folyt le fényes keretek között. Részt vett ezen ünnepélyen városunk hivatalos és társadalmi éle­tének vezetőségén kivül nagyon so­kan, kik szivükön hordják a sport fejlesztését és támogatását. Az ün­nepi szentmisét lovag Eitner Elemér Ákos mondotta, mely alatt a Turista Dalárda, a tőle már megszokott pre­cizitással, gyönyörű egyházi éneke­ket adott elő. A MESE szép zász­lóját magas szárnyalású ünnepi be­széd keretében dr. Walter Gyula c. püspök nagyprépost áldotta meg, mely után dr. baráti Huszár A lá­dámé, mint zászlóanya, díszítette fel művészies kivitelű szalaggal. Majd pedig a zászlószegbeverések követ­keztek. Méltó befejezése volt a so­rozatos ünnepélynek este a Iampio­nos és szépen feldíszített csónakok felvonulása a Kis- Dunán, mely alka­lommal az egyik csónakon a Turista Dalárda szebbnél-szebb magyar da­lokkal kedveskedett a Kis-Duna mind­két partját nagy tömegben ellepő kö­zönségnek, kik elismerő tapsokkal hálálták meg ezt a dalárda tagjainak. Beírás a gyakorló-iskolába. Az esztergomi érs. rkath. férlitanitókópzŐ intézet gyakorló-iskolájában a beírás az 1924—25. tanévre 1924. június hó 24-én reggel 8—11 óráig lesz. Igazgatóság. Reáliskolánk. Most, csak mint száraz tényt közöljük, hogy Köz­oktatásügyi Tanács javaslata szerint reáliskolánk is a megszüntetendők között van. Vihar. Pénteken délután amig nálunk jótékony eső üdítette fei a határt, addig Vörösvár tájékain nagy vihar pusztított. Arra utazók beszélik, hogy a vetés és gyümölcsben óriási kárt szenvedett a lakosság. Élő fákat csavart ki tövöstől és épületekben is jelentékeny kárt okozott. A vasúti pályát is megrongálta a vihar. Felemelték az anyakönyvi il­letékeket. A belügyminiszter a há­zasság kihirdetése alóli felmentés di­ját eddigi 1000 K-ról 10.000 K-ra emelte fel. Az anyakönyvi kivonatok illetékét 10.000 K-ban, a családi ér­tesítő illetékét pedig annyiszor 10.000 K-ban állapította meg, ahány szüle­tést, házasságot vagy halálesetet ta­núsít. Uj dijak az Országos Gazda­sági Munkáspénztárban. A föld­mivelésügyi miniszter az Országos Gazdasági Munkáspénztár részére járó dijakat lényegesen felemelte. Eddig a rendkívüli tagok évi 1 K tagsági díjat fizettek, ezentúl 18.000 K-t; minden munkaadó a szolgálatában álló gazdasági (külső) cseléd után az eddigi 1500 K helyett szintén 18.000 K-t köteles fizetni. Értesíttetnek a közszolgálati alkalmazottak, hogy a kedvezmé­nyes ruhakiosztás a közbejött aka­dályok miatt nem e hó 16-án, ha­nem 25-én kezdődik. A sportünnep beszámoló al­kalmi újságja a nagy leszámolás, a sok közbejött akadály miatt csak június 18 án jelenhet meg s Buzáro­vitsnál lesz kapható. Ott láthatók és rendelhetők meg az ünnepségekről fel­vett fényképek is f. hó 20-ig, Fel­szólittatnak mindazok, akiknek még valami követelése volna a sportün­nepély rendezőségétől, hogy az f. hó 20-ig jelentkezzen vitéz dr. Szo­mor alezredesnél (Laktanya) mert azontúl semmiféle felszólalásnak hely nem adatik. Csaló. Tukszy Józsefné 48 éves wieni születésű, petrozsényi illetőségű asszony Csonka-Magyarországba szö­kött. Brennberg Sopron megyei bányá­nál telepedett meg Tóth Imrénénéi. Azzal csapta be Tóthnét, hogy egy vagon bútora és ruhaneműje fog ér­kezni. Mint menekült kérte Tóthnét, hogy addig amig bútora megjön adjon

Next

/
Thumbnails
Contents