Esztergom és Vidéke, 1923

1923-09-02 / 69.szám

XLV. évfolyam 69. szám. K6r68ZtÓBy Oiagyar SÍIM. Vasárnap, ím szeptember 2. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár: egy hóra 800 korona. Egyes szám ára: hétköznap 100 kor., vasárnap 150 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Külföldi kölcsön belső remény? A miniszterelnök rövidesen ismét külföldi útra indult, hogy a Népszövetség ülésén az ország érdekeit képviselje és a külföldi kölcsön nagyon is rögös útjait egyengesse. Ez alkalommal állítólag Benes cseh külügyminiszterrel is tárgyalásokat fog folytatni, hogy vele a sinajai konferencia „eredményéihez képest az új helyzetet megvitassa. Midőn a miniszterelnököt ezen a nehéz útján az ország egész közvéleménye pártállás nélkül aggódó figyelemmel kiséri, úgy érezzük, hogy a külföldi kölcsön ügyében a pártpolitikát teljesen ki kell kapcsolni. Mert mig az ország reprezentánsa a külföldön tárgyal, annak közvéleménye feszülten figyeli a mi belső állapota inkát s ezektől teszi függővé további magatartását. Tehát a kölcsön ügyéhez mi sem* a pártpolitika szócsővén át szólunk hozzá. Midőn a külföldi kölcsönről első izben szó esett, akkor örömmel üdvözöltük ezt a tervet, abban a szilárd hitben, hogy csakis egy hosszúlejáratú kölcsön segit ki bennünket ebből a szomorú gazdasági helyzetből. Azóta hónapok teltek el, a korona tovább romlott, a mindent és mindekit elnyeléssel fenyegető drágaság pedig már az eget verdesi, tehát minden okunk meg kell, hogy legyen arra, hogy gyógyulásunk legelső orvosszerét a külföldi kölcsönben lássuk. Csakhogy egy szomorú kisérő jelenségről nem szabad megfeledkeznünk, egy olyan jelenségről, mely a külföldi kölcsön édes izét már előre .is megkeseríti. Hogy milyen lesz az utóize, arról egyelőre ne beszéljünk. Ez a szomorú jelenség pedig az, hogy kezdünk úgy berendezkedni, mint az a könnyelmű adós, aki egy kétséges kölcsön távoli reményében ringatózva, eddigi adóséágai mellé a felveendő kölcsön terhére már előre újabb adósságokat csinál, ahelyett, hogy összeszedve minden energiáját, felélesztve ambícióját, olyan jövedelmi forrásokat teremtsen, melyeknek eredete saját énjében, saját erejében rejlik. Röviden szólva, azt tapasztalhatjuk az ország gazdasági irányításában, hogy nagyvonalú, mindent átfogó gazdasági koncepció helyett a könynyelmü „fortvurslizés" folyik — az eljövendő külföldi kölcsön terhére. Ha ez a koncepciónélküliség tovább folyik, ugy attól lehet tartani, hogy a külföldi kölcsönt előbb fogjuk elkölteni, még mielőtt kézhez kapnók. Az ország kiapadhatatlan természeti kincsei, fejlett ipara és kereskedelme, népének szorgalma már most biztosithatná azokat az anyagi erőket melyek egy föltétlenül szükséges külföldi kölcsön fedezetéül szolgálhatnának. Mi egy percig sem mondjuk, hogy nincs szükség külföldi kölcsönre. Gyönge valutájú ország vagyunk, tehát a külföld anyagi segítségére okvetlenül szükségünk van. Aki tehát a kölcsönt megszerzi, a nemzet hálájára tarthat számot. De még nagyobb hála övezné homlokát, ha ez a kéz nemzetének oly gazdasági légkört teremtene kint és bent, amelyben a munka, a szorgalom, a tehetség, a becsületesség és szolidság ismét megteremné a maga elvitathatatlan gyümölcseit. r. t. Hogyan mossak ki a fehérneműt? Ma, mikor egy kilogramm szap8000, egy métermázsa szén 9—13000 korona, mikor a mosónő napi 10000 koronába kerül élelmezésével, nagy szolgálatot vélünk teljesíteni, ha megismertetjük gazdasszonyainkkal a fehérnemű mosásának egy pompásan bevált módját. Az eljárás egyszerű, alig pár deka szappan s negyed- vagy ötödrész tüzelő anyag kell s a fehérneműt nem szakgatja idő előtt szét a gyakorlatlan, vagy gyakran roszinduiatu mosónő s a fehérneműnk olyan lesz, mint a patyolat. Az itt közölt mosási módot szigorúan be kell tartani. Körülbelül 100 darab fehérneműhöz (vegyesen ing, alsónadrág, zsebkendő, törülköző, lepedő, asztalkendő stb) veszünk */* kgr. szappant és egy maréknyi mosószódát, ezt langyos vizben feloldjuk és beleöntjük annyi langyos vizbe, amennyi szükséges a kimosandó fehérnemű beáztatására. Ebbe a vizbe beáztatjuk a fehérneműt s benne hagyjuk estétől-reggelig. Beáztatás után újból feloldunk V* kgr. szappant s egy maréknyi szó dát s ezt reggel beleöntjük abba az edénybe, amelyben a ruhát főzni akarjuk. Reggel a beáztatott ruhát jól kicsavarjuk s a főzéshez előkészített hideg vizzet felöntött edénybe rakjuk. Mikor mind benne van, lassú tűzön főzni kezdjük. A forrás kezdetétől 15 percig forraljuk erősen s akkor félrevesszük és hűlni hagyjuk addig, mig annyira lehűl, hogy kezünk a víz melegét birja. (Hideg vizzel lehűteni nem szabad, mert akkor a piszok reá fagy a ruhára.) Ékkor a fehérneműt a vizzel együtt beleöntjük a teknőbe s a ruhadarabokat egyenként könnyedén átdörgöljük, átmossuk. Ez olyan könnyen megy, hogy átdörzsölésre alig van szükség s jóformán már a kicsavárással elérjük a célt. Ezután a ruhát hideg vizben kiöblítjük és utána kékítős vizbe tesszük. Az egész eljárásnál csupán arra kell ügyelni, nehogy a főzésről levett ruhára hideg vizet öntsünk, avagy a felfőtt viz egészen kihűljön, mert a piszok mindkét esetben reá fagy a ruhára. Ma már Esztergomban mintegy 100 úri családnál csak igy mossák a fehérneműt, igen sok helyen mosónő néikül s ha valahol ezen mód szerint mostak egyszer, soha nem mosnak másképen. Természetes, hogy az igy mosott ruhát egyáltalán nem kell az Esztergomban oly divatos öblítésre küldeni a Malya-fürdőbe. Gr. L. I Telefon-Távirat. I Benes tárgyalt Mussoliaivel. Róma. Benes Rómában tárgyalásokat folytatott Mussolinivei a magyaroknak megadandó kölcsön ügyében. Benes innen a népszövetségi gyűlésre Genfbe utazott. Borzalmas vasúti szerencsétlenség Erdélyben. Kolozsvár. Az aradi személyvonat egyik túlzsúfolt kocsija a pályán túlterheltség következtében tengelytörést szenvedett s kisiklott. A haladó vonat lendülete ledöntötte a kocsit az aranyosgyérési vasútállomás előtti igen magas töltésről, a többi kocsi elszakadt tőle s kisiklott csupán. A lezuhant kocsi a töltés sziklás oldalán darabokra zúzódott öszsze, a benne lévők borzalmasan megcsonkítva a kocsironcsok alá kerültek. Kilencven halott és tizenhat súlyos sebesült áldozata van a Katasztrófának. Amerikai kölcsön Pozsonynak. Pozsony. A newyorki Khun, Lob et Co. bankház 100 millió szokolnyi kölcsönt ajánlott fel Pozsony városának beruházási célokra. A kölcsönt 50 év alatt kellene törleszteni 8—10 °/o-os kamatozással. Meggyilkolták az olasz határmegállapító bizottság tagjait. Athén. A görög-albán határmegállapitó bizottság három tagját, Tel lini tábornokot, Corti főtörzsorvost és Conatti hadnagyot Janina mellett egy parasztházban, hol éjjeli szálláson voltak, ismeretlen tettesek a soffőrrel együtt agyonlőtték. Az olasz kormány jegyzékben követeli a görög kormánytól a vétkesek halálbüntetését és öt nap alatt 50 millió lira kártalanítást. Kifosztották a cseh küldöttséget Oroszországban. Varsó. Azt a vonatot, melyen a cseh gyárosok küldöttsége a moszkvai kiállításra utazott, közvetlen az orosz főváros előtt banditák megállították. Az összes utasokat kirabolták és a vonaton talált összes elmozdítható tárgyakat elvitték. A lapok válsága Bajorországban. München. A bajor lapkiadók nagygyűlése elhatározta, hogy az óriási munkabérek és nyersanyagárak mellett kénytelen lesz beszüntetni valamennyi lap megjelenését. Felirattal fordultak a kormányhoz, hogy ha nem akarja Bajorországot lap nélkül hagyni, adjon módot a kiadóknak arra, hogy lapjaikat fentartsák. A csehek felparcellázták gróf Apponyi eberhardi birtokát. Prága. Apponyi Albert gróf eberhardi birtokát néhány száz holdnyi terület kivételével felparcellázták holdan kint 3000 sokolért, melyben minden adó, épület s az idei termés megfelelő része is bele van számítva. Úszókiállitás Bomániában. Bukarest. A román kormány elhatározta, hogy a Dunán úszókiállitást szervez, amely végigjárva a kikötőket, a mezőgazdákat megismerteti a a modern góptechnika vívmányaival. A kiállítás egy vontató-gőzösből és több uszály hajóra szerelt 120 paVillonból fog állani. Újjászervezik a török hadsereget. Angora. A török nemzetgyűlés külön törvényt hozott a hadsereg leszereléséről és békealapon való újjászervezéséről. Antomatikns vasnt Londonban. London. Londonban megépítették az első automatikus vasutat, melynek próbajáratai teljes sikerrel jártak. Az új vasút óránkint 55 kilométer sebességgel halad vezető nélkül és centiméter pontossággal áll meg az előre megjelölt helyen.- A vasút földalatt közlekedik. Mai szám ára 150 korona.