Esztergom és Vidéke, 1923

1923-09-02 / 69.szám

Kikeltek Tut-An-Khamen búzái. Budapest. Több mint egy észten­. deje annak, hogy Egyiptomban új királysírt találtak s Tut-An-Khamen kriptáját föltárták, amelyben a többek között búzaszemeket is találtak. Eze­ket a gabonatermelő országok között osztották szét s igy jutott néhány szem Magyarországba is, ahol elve­tették. Most kapjuk a jelentést, hogy ezek a sok ezer esztendős buzasze­mek úgyszólván minden államban kikeltek és termést hoztak. Nálunk szintén sikerrel ültették el és pedig többek között a fejérmegyei Baracson is, ahol a termés eredményével meg vannak elégedve. T HIREK. j Tanári megbízat. Esztergom vár­megye területére a gazdásági van­dortanári teendők ellátásával s az esztergomi r. k. tanitóképzőintézet­ben a gazdaságtani tárgyak oktatá­sával Kozáry Jenő gazdasági tanárt bizta meg a m. kir. földmivelésügyi miniszter. Hagara Béla oroszkai igazgató, ki a megszállt területről 5 év óta először kapott 14 napi szabadságát itthon töltötte, ezúton búcsúzik, ked­ves szülővárosától, barátaitól és is­merőseitől. Adomány. Király Mór ékszerész 2000 korona szakértői diját a sze­gényház céljaira adományozta. Alaptőkeemelés. Az Esztergom­vidéki Hitelbank érdekkörébe tartozó Esztergom Faipari és Fakereskedelmi Részvénytársaság 1923. évi augusz­tus hó 28-án tartott rendkivüli köz­gyűlésében hozott határozata foly­tan alaptőkéjét 9000 darab egyenként 1000 kor. névértékű új részvény ki­bocsátása által' 10,000.000 koronára emeli fel a következő feltételek mel­lett. Valamennyi új részvény átvételi joga a régi részvénytulajdonosok ja­vára biztosíttatik és pedig a követ­kező módon : 1. Minden egyes rész­vényesre 1 darab részvény adatik 1000 kor. tőke és 300 kor. költség lefizetése ellenében. 2. A hátralékos 8000 darab részvény, tekintettel arra, hogy a részvénytársaságnak 37 rész­vényese van, 37 részre osztva, te­hát fejenkint 216 darab részvényre elővételi joggal bir 1000 kor. tőke és 300 kor. költség befizetése elle­nében az eddigi 37 részvényes. A jogi személy részvényesek 1 sze­mélynek tekintendők. 3. Az elővételi jog gyakorlásának ideje 1923. évi szeptember hó 5-ike déli 12 óra. Ezen időn túl a részvényes elővételi joga megszűnik és az eddig nem nem jegyzett részvényeket a rész­vénytársaság az Esztergom-vidéki Hitelbank Részvénytársaságnak en­gedi át 1500 koronás vételárban. A vaskapui menedékház kibő­vítésére dr. Scheiber Győző orvos 10.000 korona adományt küldött szerkesztőségünkbe. Az egyetemeken 60.000 korona a félévi tandij. Az 1923—24. ta­nulmányi évre a félévi egyetemi tan­dij 60.000 koronában állapíttatott meg. A köztisztviselők gyermekei 20.000 korona tandijat fizetnek. A régi tandíjkedvezmények, illetve tan­díjmentességek változatlanul fennál­lanak. Pótbeiratások a vizivárosi róm. kath. elemi és polgári leányisko­lákban szeptember 1-en és 3 án reg­gel 8-tól 12-ig lesznek. A javítóvizsga­latokra 1-én délután 3 órától kezdve jelentkezhetnek. A Veni Sancte 8-án reggel 9 órakor lesz. A polgári isko­lában a havi tandíj 3000 korona, az izraelitáknak 5000 korona. Alapitó-tagság, Pózna József vm. irodatiszt 5000 koronával a Turista Dalárda alapitó tagjai közé lépett. Felhívás az iparosokhoz! A Faluszövetség győri kiállításának ren­dezősége korlátolt számban félárú hajójegy váltására jogosító igazolva nyokat küldött az ipartestületnek. Az igazolványok, melyek a kiállításon belépőjegyül is szolgálnak, délután 4—'6-ig 800 korona lefizetése ellené­ben átvehetők az ipartestület titkári hivatalában. Az igazolványok f. évi szeptember hó 7-ig érvényesek. Járási mezőgazdasági bizottság szeptember 15 én d. e. 10 órakor ülést tart és megalakitja a mezőgazdasági munkabér megállapító bizottságot. Készülnek az 500.000 koronás bankjegyek. A kormány elhatározta, hogy a kényszerítő szükségnek en­gedve, 500.000 koronás bankjegye­ket bocsát ki. Az ötszázezresek nyo­mása iránt most történtek meg a konkrét intézkedések, úgy, hogy az új bankók legközelebb már forga­lomba is kerülnek. Szerencsétlenség a dorogi kő­bányában. A dorogi „Hungária" mészégető kőbányájában f. hó 25-én halálos szerencsétlenség történt, mely­nek három áldozata van. Rogián Pé­ter, Trexler József és Vallek Mátyás robbantómesterek a kőrobbantáshoz fúrt lyukakat tömték puskaporral. Az egyik a tömés következtében időelőtt felrobbant s mindhárom munkást ha­lálra sebezte. Rogián és Trexler azon­nal meghaltak, Vallek pedig nemso­kára a kórházban halt meg. Az iparostanonc-iskolába a ta­nulók pótbeirása szeptember hó 3., 4. és 5-én délután 4 és 6 éra között történik. Beiratkozni minden tanuló tartozik, az előképzettségre való tekin­tet nélkül. A beíráshoz a tanulók az anyakönyvi kivonatot és az utolsó iskolai bizonyítványt magukkal hoz­zák. Felvételkor 470 korona fizetendő. Ebből 350 korona tandij, 120 korona pedig az ellenőrzőkönyv és egyebek dija. A tanítás az A) osztályokban 6 án, csütörtökön, a B) osztályokban 7-én, pénteken délután 4 órakor kez­dődik. Az építőiparosok oktatása november 1-én veszi kezdetét. Akik a beiratkozást a fönt megjelölt napo­kon elmulasztják, kellemetlenséget szereznek önmaguknak. Uj kenyérárak. Az Árvizsgáló Bizottság a pékipar cikkeinek árait f. évi szept. 3-tól kezdődőleg alábbiak­ban állapította meg: Sütemény da­rabja 90 K, V2 kgr. fehér kenyér 600 K, 1 kgr. félbarna kenyér 1100 K. Sütési dij kgr.-ként 80 korona. Megjelent az uzsorabiráskodás módositásáról szóló pótrendelet. A hivatalos lap közölte az igazságügy­miniszter pótrendeleté', amely némi­leg enyhíti az uzsorabiráskodás meg­szigorításáról kiadott rendeletet. A pótrendelet szabályozza a szakértők meghallgatásának kérdését, tisztázza továbbá azt a kérdést, hogy a folya­matban lévő ügyek alatt azon ügyek értendők, amelyekben ez év augusz­tus 25-ike előtt elsőfokon az uzsora­biróság még nem hozott érdemleges határozatot, ítéletet vagy megszün­tető végzést. Panaszos levél. „Tisztelt Szer­kesztő Ur 1 A boldogabb béke idők­ben gyakran láttuk a reggeli órákban, amikor utunk a kispiacon vezetett keresztül, hogy a vizes és a hamisí­tott tejen (melynek literje az akkori időben nyáron 12—16, télen pedig 20- -24 fillérbe került) miként öntetté a kanálisba néhai jó Áldori Móric bátyánkll! Most pedig, mikor a tej­nek literje már az ezer korona körül mozog, olyan vizes, hamisitott és bü­dös tejeket árulnak, mely legtöbb esetben össze is fut, hogy önkénytele­nül is eszébe jut az embernek, hogy az a béke időben a kanálisba depor­tált tej talán sokkal jobb volt, mint a most uzsora áron kimért büdös panes. Ilyen esetekben azután nem­csak hogy a kanálisba kellenék ön­tetni, hanem az elárusítójának minden lelkifurdalás nélkül rá lehetne alkal­mazni azt a bizonyos katona porció­nak nevezett 25 botot. Óh tej vizsgáló bizottság hol is van a te országod ? ? ? Maradtam kiváló tisztelettel b. lapjának Égy szerény háziasszony előfizetője." Háromszáz korona lesz orszá­gosan a kéményseprés dija. Szent István napján az összes magyaror­szági kéményseprőmesterek bevoná­sával kongresszus volt Budapesten a Sas-körben, ahol ektuális ügyeiket tárgyalták és ugylátszik egyelőre el is intézték. A tarifakérdésre nézve a kereskedelmi miniszter nevében meg­jelent Ary államtitkár elfogadta azt a javaslatot, hogy a kéményseprési dijat országosan és egységesen ugy ren­dezzék, hogy a tarifát legalább 300 koronára emelhessék fel Pályázat ösztöndíjakra. Felhi­vatnak a hadirokkantak és hadiözve­gyek, akiknek középiskolába (vagy ezzel egyenrangú intézetbe) jövő gyermekeik, avagy iparos és keres­kedői pályán lévő tanonc gyermekeik vannak, hogy ösztöndíj pályázat céljá­ból a szükséges felvilágosítások végett a közgyámi hivatalban jelentkezzenek. A pályázati határidő szeptember 15. Elrontott váltóürlapok kicseré­lési dija. A pénzügyminiszter az elrontott, megrongált és sérült kincs­tári váltóürlapok kicserélésekor a cse­rébe adott váltóürlapok után előállí­tási költség fejében fizetendő meg­térítést az eddigi 20 korona helyett szeptember l-től 50 koronában álla­pította meg. Az öngyújtó adója. A pénzügy­miniszter az öngyújtó adón kivül augusztus 21-től kincstári haszonré­szesedést is szed az eladásra kerülő öngyújtók után. A 25 grammnál nem nehezebb öngyújtók után 100, an­nál nehezebbek "után 200, a faliön­gyújtók után pedig 300 korona a kincstári haszonrészesedés. Drágább lett a becsület. Illő, hogy az általános drágulással a be­csület pénzbeni egyenértéke is emel­kedjék. A kormány a pénzben kiszab­ható büntetések értékhatárát az eddigi­nek 300—600-szorosára emelte fel. Eszerint közönséges rágalmazásért 3—600.000 koronáig, a közönséges becsületsértésért pedig 2—400.000 koronáig terjedhető pénzbüntetést szabhat ki a biróság. Ajánlatos tehát a nyelvekre vigyázni. A nemesfémek árai. Ezüst 1 ko­ronás 2050—2200, ezüst 2 koronás 4500—4920, forintos 6080—6600, 5 koronás 11.550—12.600, szinezüst 550—600, színarany 21.000—22.000, arany 10 koronás 65 000—69.000, arany 20 koronás 130.000—138.000, platina 75.000—90 000 korona. A váltságbuza ára. Az ingatla­nok vagyonváltsága fejében fizetendő buza árát szeptember hóra 78.000 koronában állapították meg. Hivatalos élelmiszerárak. A miniszterelnökség sajtóosztálya aug. 30-án a következő hivatalos árakat közli az Országos Központi Árvizs­gáló * Bizottság jelentése alapján: Marhahúsok: pecsenyehús 9600, leveshús 8200, elsőrendű 5000 és másodrendű gulyáshús 4000; borjú­húsok: hátulja 10.200, eleje 8000, pörkölt 4400 ; sertéshúsok : comb és lapocka 10.000, zsir és háj 12.000, olvasztani való szalonna 10.000; tej literenkint 750, tömbvaj kgr.-ként 15.000, tejfel literenként 2000, tehén­túró kgr.-ként 1200; tojás darabon­ként 820; burgonya kgr.-ként fehér 190, rózsa 230, tök 180, görögdinye 360, vöröshagyma 320, káposzta 350, paprika drb.-ként 30, paradicsom kgr.-ként 950, alma 800, körte 1000, kenyér félbarna 1000, viszontelárusi­tóknál 1040, rozs péknél 860, viszont­elárusitóknál 890, zsemlye péknél 82, viszontelárusitónái 86. Egyesitik a budapesti és a vidéki rendőrségeket. A belügy­minisztériumban rendeletet dolgoznak ki a budapesti és a vidéki rendőrható­ságok végleges egyesítésére. A terve­zet szerint közös státusba írnák össze a budapesti és vidéki államrendőr­ségi testületek tisztviselőit és közös fizetési státusjegyzék alapján történ­nének a jövőben az előléptetések. Szeptemberben megváltozik a Máv menetrendje. Az a hir terjed el, hogy szeptemberben^l-től az állam­vasutak menetrendjében nagyobb változás lesz és több vonatjáratot meg­szüntetnek. Illetékes helyen azt a fel­világosítást kaptuk, hogy menetrend­változásról ezidőszerint szó sincs és hogy a legközelebbi változásról csak szeptember elején határoz az állam­vasutak igazgatósága. Az erdőőri és vadőri szakvizs­gán t. évi október hó 22-én s az erre következő napokon Budapesten, Miskolcon, Pécsett és Szombathe­lyen fognak megtartatni. Akik ily vizsgát óhajtanak tenni, az ehhez szükséges engedély iránt kellően fel­szerelt kérvényüket f. évi szeptem­hó 30-ig az elől megnevezett m. kir. erdőfelügyelőségek közül annál nyújt­sák be, amelynek székhelyén vizs­gát tenni kívánnak. Óriási károk a méhészetben. Az Országos Magyar Méhészeti Egye­sület kimutatása szerint a nagy szá­razság következtében a magyar méh­állománynak mintegy 70%-a pusz­tult el 9 hónap alatt s ezáltal mint­tegy 7 milliárd kára lett a magyar méhészetnek. A megmaradt méhcsalá­dok megmentésére a pénzügyminisz­térium 10 vagon ménetető denatu­rált cukrot utalt ki és ezzel ország­szerte megkezdhető lesz a téli fel­etetés. A méhcsaládoktól ma min­denki szabadulni akar bármely áron, mert azok kiteleltetése rengeteg költ­ségbe kerül. Egy ötvencsaládos mé­hászet téli cukorszükséglete a mai árak mellett több mint másfélmillió korona. A Magyar Méhészek Orszá­gos Egyesülete ezért a kormányhoz fordult, hogy hosszabb lejáratú valo­rizálatlan pénz, vagy cukorkölcsönt bocsásson a méhészek rendelkezé­sére. A kivitel uj szabályozása. A legutóbbi hivatalos lapban megjelent pénzügyminiszteri rendelet értelmé­ben továbbra is tilos, illetve csak en­gedelemmel exportálható a buza, liszt, répacukor, tengeri, háncs, vágó és igásállatok, élő vad, vad, zsir, sajt, feketekenyér, kaucsuk, cement, bá­dog, vashulladék, kaszák, sarlók, fegyverek, nemtelen fémek (ólom, réz stb.), nemes fémek, finom opti­kai cikkek, rongyok stb. Szenzációs a Szinházi Élet legújabb száma. A legérdekesebb leleplezéssel szolgál e héten a Szin­házi Élet, Incze Sándor népszerű hetilapja. Megírja, hogy mit csinálnak a legnépszerűbb színésznők és színé­szek egész nap pontosan óráról-órára. Rengeteg kép, érdekes rovatok, cik­kek, krokik, intimitások teszik tarkává

Next

/
Thumbnails
Contents