Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 118. szám

látni, amelyen a húsvizsgáló bizo­nyítja, hogy az állatot, melyből a húsküldemény származik, élő álla­potban és levágás után szabálysze­rűen megvizsgálta és húsát emberi élvezetre alkalmasnak találta. Ez a rendelkezés, valamint a hivatkozott rendelet szakasz azon további ren­delkezése, hogy a szállítási igazol ványt a szállítás megtörténte után a rendelkezési hely illetékes közege keresztvonással érvényteleníteni tar­tozik, kétségtelenné teszi, hogy a közfogyasztásra szánt friss húst csakis a termelés helyéről lehet ide- den községbe szállítani és hogy az idegen helyről behzott friss hús is- mételadása céljából a rendeltetési helyről más községbe (városba ei­nem szállítható). Kivételt e tekintet­ben csupán a Budapest székesfővá ros központi vásárcsarnokába hozott 589—202. kgy. 1922. szám. Tárgy : Az 5396—782. kgy. 1921. sz. kormányhatóságilag jóváhagyott határozattal felemelt körorvosi la­káspénzek hozzájárulási arányának megállapítása. Véghatározat. Esztergomvármegye törvényható sági bizottságának 5396—782. kgy. 1921. sz. véghatározatát, amellyel 1921. január 1-től kezdődő hatály- lyal a dorogi, piszkei és pilismaróti körorvosok lakáspénzét, illetve lak- béregyenértékét évi 2500—2500 ko­ronában, a bajnai, nyergesújfalui és tokodi körorvosok lakáspénzét, illetve A törvényhatósági bizottság 5396 —782. kgy. 1921. sz. véghatároza­tának a dorogi körre vonatkozó ré­szét a m. kir. népjóléti és munka ügyi miniszter úr már jelzett rende­leté azon indokolással, hogy a 250C koronában megállapított lakbéregyen- értéknek az 1908. XXXVIII. te. 17. §-a alapján a külközségeket terhelő felerésze Dorog községet az uj kör orvosi lakás felépítésével hozott nagy áldozatért távolról sem kárpótolja, nem hagyta jóvá. Jelen véghatározat­ban a dorogi körre vonatkozó lakás­pénzmegosztást ezen ok miatt mel­lőzni, illetve a dorogi körorvoa lakáspénzének újabb jogerős meg­állapításáig felfüggeszteni kellett. vidéki húsok képeznek, melyek az 1013. évi augusztus hó 9-én kelt 20,161—912. számú itteni rendelet értelmében az ugyanott előírt iga­zolvánnyal ismét eladás céljából az említett csarnokból vidékre is el­szállíthatok. Budapest, 1922. augusz­tus 25. A miniszter rendeletéből. Olvashatlan aláírás s. k. miniszteri tanácsos. Rendelet. Valamennyi községi elöljáróságnak. Közhirrététel és miheztartás végett fenti miniszteri rendeletet másolatban kiadom. Esztergom, 1922. szeptember 18. lakásbér egyenértékét évi 2000— 2000 koronában állapítja meg, a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­ter 41408—922. I. számú rendeleté­vel, a dorogi körorvos lakáspénzére vonatkozó rendelkezés kivételével jó­váhagyta, miért is Esztergom vár­megye közigazgatási bizottsága az 1908. évi XXXVIII. te. 17. §-a alap­ján a piszkei, pilismaróti, bajnai, nyergesujfalui és tokodi körorvosi lakáspénzek megosztását fentidézett törvénycikknek megfelelően az 1920. évi egyenes adó arányában az or­vosi körökhöz tartozó községek ter­hére 1921. január 1-tői kezdődő jog­hatállyal a következőkben szabja meg Miről értesíttetnek 1. a vármegye alispánja, 2. m. kir. számvevői ki- rendeltség, továbbá 3. a Vm. Hiv. Lap utján a járási főszolgabíró, az érdekelt községek közönsége, elöl­járóságai es körorvosai oly hozzá­adással, hogy jelen véghatározat el­len a megjelenést követő 8 nap után számított 15 napon belül e helyen benyújtandó és a m. kir. közigaz gatasi bírósághoz intézendő panasz szál élhetnek. Kelt Esztergomban a vármegye közigazgatási bizottságának 1922. évi augusztus hó 11. napján tartott ren­des havi ülésében. Palkofics s. k. alispán, h. elnök. Csonka Magyarország nem ország, Igész Magyarország menyország. 5342. ai. 597. kgy. 1922. sz. Tárgy: A törvényhatósági és vi­cinális közutak 1923- és 1924. évi költségelőirányzatának megállapítás®, Véghatározat. A vármegye területén lévő tör­vényhatósági és vicinális közutak építési és kezelési és fenntartási kia­dások fedezéséről, másrészt az érin­tet kiadások fedezésére szükséges bevételekről az államépitészeti hiva­tal és a számvevőség közreműködé­sével a vármegye alispánja által ké­szített a közigazgatási bizottság 903. kh. 263. ül. 1922. sz. határozatával elfogadott 1923. és 1924. évi költ­ségelőirányzatot, mely előzetesen 15 napig közszemlére volt kitéve és a mely ellen felszólamlás nem adatott be, a vármegye törvényhatósági bi­zottsága tárgyalván, azt az állandó választmány javaslatához képest a következőkép állapítja meg : I. Esz­tergom vármegye törvényhatósági és vicinális közútjainak költségelőirány­zata az 1923. évre 9.729,666 kor. bevétellel és 9.728,962 kor. kiadás­sal, tehát 704 korona maradvánnyal (egyenleg) 1924. évre 8.119,660 kor. bevétellel és 8.119,062 kor. kiadás­sal, tehát 598 kor. maradvánnyal ál- lapittatik meg. 2. A törvényhatósági közutak hosz- szát a vonatkozó úthálózati kimuta­tás és a költségvetéshez csatolt tér­kép szerint 72,117 km-ben illetve az Esztergom város által kövezet- vámszedési jog ellenében fentartott 2.577 km. vámos út levonásával 69,740 km-ben állapítja meg a köz­gyűlés, a vicinális közutakét pedig 85,545 km-ben, illetve Esztergom város által kövezetvámszedési jog ellenében 0,548 km. vámos út le­vonásával 84,913 km-ben. A tör­vényhatósági és vicinális közutak a vonatkozó úthálózati kimutatásban a fontosság sorrendjében vannak felvéve, tekintet nélkül azok jelle­gére és ezen sorrend van, illetve lesz figyelembe véve a leromlott u*ak fokozatos helyreállításánál is. 3. Az 1890. évi 1. t. cikk 23. §-a alapján, illetve az 1920. évi t. cikk 3. § a alapján, illetve az 1923. évi állami egyenes adó után 1923-ban, valamint az 1924. évi állami egye­nes adó után 1924-ben fizetendő útadó kulcsát 80 (nyolcvan) °/o-ban állapítja meg a közgyűlés 4. Az 1890. évi I. t. cikk 49. §-a és az 1920. évi XXVII. t. cikk 3. § a alapján a közgyűlés ezennel el­határozza, hogy 1923. és 1924 ben : a) minden egyes vonó állat után évenként két igás napszám szolgál­tatandó, minélfogva minden egyes vonó állat egyes vagy kettős fogat­ban aszerint, mint rendesen hasz- náltatik, évenként kétszer közmun­kára kiállítandó. b) a géperejű járművek (gőzekék, gőzgépek, automobilok, lokomobilok) tulajdonosai minden lóerő után ugyan­azon szolgáltatást tartoznak teljesí­teni, mint egy két fogatú iga tulaj­donosai. c) minden községben divó módon épült közönséges lakóház birtokosa, — tekintet nélkül arra, egy vagy több ház tu'ajdonosa-e — évenként 4, kő v. téglaépület tulajdonosa 6, minden emelet után még további 2—2 napszámot köteles szolgálni; idegen házban lakó egyének éven­ként egy egy kézi napszámot köte­lesek teljesíteni. Családtagok akár önjoguak, akár nem, mindkét eset­ben évenként egy kézi napszámot szolgáljanak és pedig, ha az ily csa­ládtagok száma háromnál nagyobb volna is, ezen kötelezettség három napnál több akkor sem lehet. A fenti a) és c) pontok alatt meg­állapított községi közmunka fele kész­pénzzel váltandó meg, mig a másik fele természetben is leszolgálható. A b) pont alatt a géperejű járművekre kirótt közmű nka kötelezettség tel­jes egészében készpénzzel váltandó meg. Úgy az 1923. mint az 1924 évre külön-külön egy kézi napszám vált- ságára 150 (egyszázötven) koroná- nában, egyfogatu igás napszám vált- ságára 600 (hatszáz) koronában és egy kétfogatú igásnapszám vaksá­gára 1200 (ezerkettőszáz) koronában állapíttatik meg, mig a géperejű jár­művek minden lóereje után éven­ként 800 (nyolcszáz) korona váltság fizetendő. Javasolja a törvényhatósági bízott ság, hogy az 1923. és 1924-ben a községi közmunkák készpénzzel ko- telezőleg megváltandó fele része, va­lamint a géperejű járművek egész váltsága a törvényhatósági útadó alap legyen, mig a közmunkák ter­mészetben is leszolgálható másik fele része a községeké maradjon a községi (közdűlő) közutak fenntar­tására. 5. Gergely András törvényható­sági utibiztos részére az 1923. és 1924. évre is évi 400 korona be- rendelési pótlékot állapít meg ezen­nel a törvényhatósági bizottság azért, mert nevezett nemcsak mint utibiz­tos, hanem ezenfelül az államépíté­szeti hivatalban is teljesít szolgá­latot. 6. Az államépítészeti hivatal a gazdasági viszony javultáíg törvény- hatósági és vicinális utakat azok rendes fentartásának irányítása és ellenőrzése céljából egyelőre éven- kint csak (6) hatszor tartozik beu­tazni, még pedig nem átalány elle­nében, hanem szabályszerű utiszám- lákra. Ha a szabályszerű kilométer- pénzért kocsi nem volna kapható, és meg lesz térítve a helyhatósá­gilag igazolt és tényleg kifizetett fu­varköltség. A törvényhatósági és vi­cinális utbiztosokra továbbra is fen- tartatik az 5078—1921. számú ren­delettel jóváhagyott 895—1921. ai. 25. kgy. szám határozat érvénye, mely szerint annyiszor tartoznak be­utazni útjaikat, mint a kir. utmeste- rek az állami közutakat és ugyan­azon térítmény ellenében, amit azok kapnak. Jelen véghatározat a megállapított költségelőirányzattal és összes mel­lékleteivel együtt az 1890. évi I. t. cikk 23. §-ában előirt további eljárás céljából kiadatik a vármegye alis­pánjának, tudomásulvétel céljából az allamépítészeti hivatalnak és a bu- dapestvidéki m. kir. pénzügyigazga­tóság mellé rendelt számvevőség esztergomi kirendeltségének, végül mint közérdekű közöltetni rendelte­tik a vármegye Hivatalos Lapjában azzal, hogy ellene bárki a megje e- nést követő 8 ik naptól számított 15 napon belül a vármegye alispánjá­nál beadandó és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz intézett fel­lebbezéssel élhet. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizo tságának 1922. évi október hó 31-én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Oravetz s. k. m. kir. műszaki tanácsos. Hiszek egy Isíeuben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni Örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. laros s. k. tb. főszolgabíró. Az orvosi kör székhelye Az orvosi körhöz tar­tozó községek Az évi lakás­pénz, illetve lakbéregyen­leg Az egy évre fizetendő összeg koro­nában Piszke Piszke Lábatlan Süttő 2500 1250 760 490 Pilismarót Pilismarót Pilisszenilélek Dömös 2500 1250 280 970 Bajna Nyergesújfalu Bajna Nagysáp Uny Kirva Epöl 2000 1000 400 180 210 210 Nyergesújfalu Baj ót Mogyorósbánya 2000 1000 635 365 Tokod Sárisáp Tát Dág 2000 1000 445 300 255

Next

/
Thumbnails
Contents