Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 120. szám
XLIV. évfolyam 120. szám. Keresztény magyar sajté Csütörtök 1922. november 16 Esztergom vármegye bivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hkmialos rész szerkesztője : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak : egy évre . 600 K, félévre . 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. És mégis mozog a föld? Mozog. De milyen kár, hogy Esztergomban nem veszik észre. Ahol voltunk, ott vagyunk ma is; ugyan nem, egy fél századdal visszaestünk nagy általánosságban mindenben mindenütt. Ez pedig minálunk anakronizmus, mert mi előre ezelőtt sem haladtunk, ergo nem is eshettünk vissza. Kátyúba feneklett itt a haladás, a korszellem, stb. minden. Világháború, a nagy kháosz, a katasztrofális gazdasági viszonyok stb. stb. a gyenge és tettreképtelen kishitű emberek sirámainak folyton felbuzgó refrainje. Igen, vesszük észre, hogy ott vagyunk, ahol voltunk, de arról nem akarunk tudni, hogy ezerszerte jobban megfeszített munkával kellene folytatni mindent, mert elmaradtunk. A győzők önzsirjukba fulladozva kéje- legnek vergődésünkön, mert késünk segíteni magunkon, mert még mindig csodákra várunk, pedig csodálatost nekünk kell egyszer majd mutatni. A természet megadta egyes indi- vidiumoknak, hogy létét fenyegető megcsonkítások után éljen, visszafejlődjön és tovább szaporodjék. A történelem feljegyzett letiport nemzetekről alig hihető, de mégis igaz újjáéledést és feljegyezte a sybaritává lettek sirfeliratát is. S mint minden egészet sejtek alkotnak, úgy egy ország nagy kitevői a városok s azokból egy mint olyan, a nemzetnek miniatűr mása. (Esztergom kivétel.) És itt magunkra akadtunk. Esztergom kulturális és tradicionális helyzete mindig számottevő volt. Szükségtelen hangoztatni, hogy mennyire hatványozott ez ma. A megcsonkított test egyik legértékesebb sejtje e modern végvár, e kulturális erősség nem fejlődik s még legkisebb erre való mozzanatot sem észlelünk, csak kérlelhetetlen közönyt, mi már a maradiság ősi díszét, a copfot kezdi magára cicomázni. A múlt maradisá- gához csökönyösen ragaszkodókkal vívjuk szélmalom harcunkat még. E lap hasábjain át neves és névtelen harcosok ébresztő és serkentő szelíd riadóit kürtölték a köztudatba. Éá amilyen lelkesedéssel áll mellénk a közvélemény a szükség parancsszavára, oly megnemértést, jobban megérteni nem akarást tapasztalunk az illetékes fórumok piedesztáljain (és fajtestvéreink tőkéseinél). Hát mehet ez így tovább? Nem! Van erre példa ? Nincs 1 Itt nem vesz senki tudomást más kis városok arányaiban hatalmas méretű haladásáról. Ezen a strucc-tele- pen a fejek még homokba vannak dugva. A nagy veszély elmúlt és szemünk előtt egy még fenyegetőbb. Lenni vagy nem lenni? Igen, ez nem rémlátás. Nem homokba dugott, de éles levegőn edződött, alkotásra képes, semmitől vissza nem riadó koponyákra van szükségünk. Egy pár hajlithatatlan, tettre kész, mindig többet és nagyobbat kezdeményező és alkotó reprezentánsra, mert az idő szele — ólomlábakon bár — ide is eljutott és az impotenseket elsodrani kész. Lehetetlen, hogy itt ne volna mindenre nagyobb lehetőség, mint bárhol. Jó múltkori cikkem, melyben részletesen kifejtetem Esztergom fürdő várossá tételét, süket fülekre talált. És máshol? Győr, a nagy ipari város kezd azzá lenni részben. Ott készen áll már egy nagy strandfürdő telep, ami maga után vonja a többit. Ez az idén készült el. Az itteni magyar tőke jobban kamatozik a szoko! adás-vételben, a cseh sógor örömére. Nincs ipara Esztergomnak, gyárak is kelle nének. Adjon a város ingyen telket — mint Németországban — és egy- pár felvidéki gyáros örömmel letelepszik, csak ide kell csalni, mert a mi pénzünk erre sem kapható. Nincs kiépitett vizimű és nyilvános kutak. Ha Amerikában minden házban van telefon is (értsd ilyen kis városban), itt legalább minden házban vízvezetéknek kellene lenni. Egy erre vonatkozó tervet — ami egy zseniális magyar mérnöké, amit a közeljövőben megvalósít — elő fogok majd adni. Nincsenek nyilvános illemhelyek, amire elsősorban a vásárokra feltóduló vidékieknek van szükségük. Nincs rendezett hetipiactér, állatvásártér, a mostanin csak disznók érzik jól magukat, lévén ott tekintélyes sártenger, miből hatökör vonszolja ki az embert és lábas jószágot. Es még sok más városgazdasági reform minden téren. Nincs semmink, csak egy csomó hivatalunk, mikről már Shakespeare elmondta a véleményét Hamletben és aki egyébként, ha itt fölébredne, csak azon csodálkozna, hogy milyen ruhában járnak az emberek. A 10 ezer lakosú Déva, a 18 ezer lakosú Pécs és több Esztergommal egy ivásu, de jóval előre haladottab és gazdaságilag életrevalóbb város egy-egy állandó színházzal is büszkélkedik, mire mi gondolni még lázálmainkban sem merünk. Egy tucat zsidó üzlet kedvéért rég keresztül vitt volna mindent; mi saját és városunk boldogulásáért füle- botunkat sem mozdítjuk, mert a mi fajtánkat még mindig furkósbottal kell valamire ösztönözni. Különben énekeljük rá minden dicső példaképünkkel: „Ejh ráérünk arra még“ és forduljunk a másik oldalunkra a manna hullásig. (ős, t. or.J ái Hivatalos rész. 5591 ai. 614 kgy. 1922. szám. Tárgy; Fazekas András vm. nyugdíjas hivatalszolga kérelme súlyos belyegsége folytán segély iránt. Határozat: Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága fenti indokolt kérelemre Fazekas András vm. nyugdíjas hivatalszolga részére a vm. 1923. évi rendelkezési alap terhére a m. kir. belügyminiszter ur jóváhagyásától feltételezetten 5000 korona egyszersmindenkorra szóló segélyt megszavaz. Mely határozatot a törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjával, a számvevőségi kirendeltséggel és kérelmezővel Írásban közölni s egyben a Vm. Hiv. Lapban azzal rendeli meghirdetni, hogy ellene a megjelenés utáni 8-ik naptól számitott 15 nap alatt a m. kir. Belügyminiszter úrhoz intézendő felebbezás- nek van helye. Kelt Esztergomban a vm. törvényhatósági bizottságának 1922. évi október hó 31-én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta; Beviczky,.s. k. vm. II. főjegyző. HÍREK. m Házasság. Szolár Margitkát f. hó 18-án, szombaton délután 4 órakor vezeti oltárhoz a vízivárosi plébánia templomban Havas Sándor, iparos világunk egyik jónevű tagja. Uj kórház Dorogon. A dorogi kőszénbánya részvénytársaság igazgatósága Dorogon 60 beteg befogadására egy modern kórházat építtetett, melyet a banyatárspénztárnak ajándékozott. Vasárnap avatta fel Csernoch János dr. bibornok-herceg- primás az uj kórházat, melynek vezetésével Földessy Tibor dr. főorvos és Tilesch Zoltán segédorvos bízattak meg. Az ápoló személyzet 10 irgalmas nővérből áll. Eljegyzés. Gávik Erzsikét eljegyezte Mahr Imre Máté Budapestről. Szent Erzsébet ünnepély. Az esztergom-belvárosi földmivesleányok Mária-Kongregációja f. hó 19 én vasárnap Szent Erzsébet tiszteletére és a szegény gyermekek karácsonyi felsegélyezésére a Belvárosi Olvasókör dísztermében jótékonycélu Erzsébet- ünnepélyt rendez. Kezdete este fél 7 órakor. Belépődíj személyenkint 30 kor. Műsor: Szent Erzsébet élete 7 színpadi képben. Roquette Ottó német költeménye után magyarra fordította és összeállította Horváth Sári. Az énekszámokat betanította Meszéna Jolán . A Magyar Ált. Kőszénbánya Rt. igazgatósága november 25-ére rendkívüli közgyűlést hivott egybe, amelynek javasolni fogja, hogy 62,000 drb. uj részvény kibocsájtása által a társulati alaptőkét 48'4 millió koronára emelje föl. A társulat üzemeinek fejlesztése, valamint ipari érdekeltségeinek nagyméretű pénzszükséglete indokolják az újabb tőke beszerzését. De Pott Gusztáv sikere. Fényes rendezőtehetségét, játékát már régen ismeri De Pott Gusztáv alezredesnek Esztergom város közönsége. Most egész természetesnek találjuk, hogy úgy felépítésében, mint nyelvezetében elsőrangú darabbal lepte meg a közönséget. Szombaton este a Széchenyi Kaszinó színháztermében adtak elő De Pott Gusztáv darabját, melynek kitűnőségét még jobban emelték ki a kiváló tehetségű szereplők. Az előadást megelőzőleg Mandoki Sándor prépost, ezredeslelkész intézett az előkelő közönséghez megható beszédet. Az első jelenetben maga De Pott Gusztáv játszotta a főszerepet a tőle már megszokott tökéllyel. Kitűnő partnere volt Jedlicska Böske mint naiv francia leány s pompásan illeszkedett közéjük Mihaelic Erna a házvezetőnő szerepében. A második jelenetben Prikkel Mihályné drámai jelenete keltett óriási hatást s szinte hozzásimult Marosi Manci finom drámaiassága. Porpóczy István, Fekets László, Jedlicska István és Marosi Tibor a férfiszerepekben arattak nagy sikereket, míg Bergmayer Ferike a fiúszerepében biztos mozgás és előadásával váltott ki nagy tetszést. Az előadást vasárnap és hétfőn megismételték. A KANSz esztergomi törvény- hatósági választmánya november hó 26-án délelőtt 10 órakor a vármegyei árvaszéki elnök hivatalos helyiségében tisztviselő választó ülést tart, amelyre a szakkörök kiküldöttjeit tiszteleitel meghívja az elnökség. Miután a szakkörök felénél több még mindég nem nevezte meg kiküdöttjeit, felkérjük, hogy saját érdekükben a választmányi ülésig szabályszerűen választott kiküldöttjeik nevét okvetlen jelentsék be az elnökségnek. Kérelem. A főgimnáziumi „Holló“ Cserkész Csapat 1922. dec. 8, 9 és 10-én jótékonycéiú Karácsonyi Bazárt tervez. Hogy ez az akciója minél sikeresebb legyen, mély tisztelettel felkérjük Esztergom megye és város nemes- lelkű hölgyközönséget, hogy a birtokukban levő és nélkülözhető kézimunkák, dísztárgyak, játékok, babák vagy egyébb apróságok közül néhányat a Bazár céljaira adományozni szíveskedjenek. Ha mindenkitől csak egy darabot kaphatnánk, avval is lehetővé válik, hogy cserkészeink munkájukat zavartalanul folytathatnák és a vakációban
