Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 101. szám
Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 1922. évi 101. számához. — 3. i 2420. ai. 139. kgy. 1922. sz. Tárgy: Esztergom vármegye gyámpénztári pénzkezeléséről és a gyám- pénztarban kezeit pénzek gyümöl- csöztetéséről szóló szabályrendelet. VÉGHATÁROZAT. Esztergom vármegy® törvényhatósági bizottsága a m. kir. belügyminiszter urnák 30268—1922. X.-a sz. leiratát tudomásul veszi, a jóváhagyási záradékkal ellátott egyik eredeti példánynak a vármegye levéltárában leendő elhelyezését és a szabályrendeletnek a vármegyei Hivatalos Lapban való közétételét elrendeli avval, hogy ezen szabályrendelet a vármegyei Hivatalos Lapban való megjelenésekor életbe lép. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. évi május hó 20. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: dr. FREY, vm. főjegyző. 4535. ai. 485. kgy. 1921. sz. SZABÁLYRENDELET. Esztergom varmegye gyámpénztári pénzkezelési rendszeréről a gyámpénztárban kezelt pénzek gyümöl- csöztetéséről és a tartalék alap javára levonható jutalékokról: 1. §• Esztergom vármegye gyámpánztára az összesített pénzkezelési rendszer szerint a 123.000—1902. B. M. sz. Utasításban előírt módon kezeltetik. 2. §• A gyámpénztári tőkék elsősorban jelzálogi biztosíték mellett magánosoknál kölcsönképen való kihelyezése által gyümölcsöztetnek, az ekként ki nem helyezhető tőkék pedig a vármegye törvényhatósági bizottsága által a gyámpénztári utasítás 72. §-a alapján évről-évre kijelölendő pénzintézeteknél helyezendők el, a törvényhatósági bizottság által megjelelendő arányban. 3. §. A folyó kiadásokra okvetlenül szükséges készpénzben mindenkor csak annyi tartható készletben, ameny- nyit a már kifizetésre váró utalványok összege kitesz, ezen felül az adóhivatal mint gyámpénztárban leg- föllebb 5000 korona készpénz tartható készletben, az ezen felüli összegek szintén a törvényhatósági bizottság által kijelölt pénzintézeteknél helyezendők el. 4. §• Az összesített gyámpénztárból kölcsönök csak a vármegye területén fekvő telekkönyvezett földbirtokra és házra, több jelzálog esetén pedig a vármegye területén fekvő jelzáloggal egyetemlegesen lekötött oly ingatlanra is engedélyezhetek, amelyek idegen törvényhatóság területén fekszenek. Egyedül kizárólag házra kölcsön csak abban az esetben engedélyezhető, ha községi elöljárósági bizonyítvánnyal igazoltatik, hogy az szilárd és tűzálló anyagból (kő, tégla) épült és ugyanilyen tetővel (cserép, pala, bádog) van fedve. Kerteknél, szőlőknél, erdőknél, csak a föld értéke vehető számításba a rajtuk lévő fák és ültetvények a becsűből kihagyandók. Az ingatlanok osztatlan részeire kölcsönt engedélyezni nem lehet. 5. §. A kölcsönök után adósok 6°/» kamatot és a késedelmesen befizetett kamatösszeg után a kamatnak megfelelő késedelmi kamatot tartoznak fizetni. 6. §. A kölcsön (50) ötven félévi utóla- gos egyenlő részletekben leendő törlesztés mellett engedélyezhető. 7- §A gyámpénztárból egyeseknek kiadható kölcsön legkisebb összege ötszáz koronában, legnagyobb ösz- szege pedig ötvenezer koronában állapittatik meg. 8. §. Az esetleges hátralékos kamat és mindennemű költségek biztosítására a tőkével egy rangsorban a tőke 8—10°/o-ának megfelelő biztosítéki összeg kebelezendő be. Az egész kölcsön összeg, vagy egy részének felmondási határideje mindkét félre nézve három hónapban állapittatik meg. Ha minden év január és július hó 1-ső napján a fiizetendő kamatok vagy tőkerészletek be nem fizettetnek, vagy a házra engedélyezett kölcsönöknél a tűzkárbiztositási ösz- szeg kifizetése évenként a gyám- pénztárnál nem igazoltatik és az épület jókarban tartására gond nem for- dittatik, vagy a föltételek más pontja be nem tartatik, esetleg ha a B. M. 123,000—1902. számú rendelet 66. §-ában jelzett eset be nem jelentetik, a kölcsön felmondás nélkül lejárt és behajtható. Ha az adós elmulasztotta kötelezettségének megfelel, az árvaszék a kölcsönt az eredeti feltételek mellett az adósnál továbbra is meghagyhatja. 9. §. A kölcsön bekebelezésével, továbbá a zálogjog törlésével járó költségek és a bélyegilleték, —valamint a köl- csönügyből folyó egyéb más kiadások és költségek, a kölcsönvevőt terhelik. 10. §. Az ingatlanok becsértékénsk megállapítása tekintetében a 42600—914. I. M. rendelet az irányadó. 11. §. Az ingatlan értékének megállapítására szolgaló becslésnél felmerülő becslési dijak tekintetében a 802/917. B. M. sz. körrendelet az irányadó. 12. §. A kölcsön kérvényhez mellékelni kell: a) a jelzálogul felajánlott ingatlan (ok) legújabb hiteles telekkönyvi betétjének kivonatát, vagy az ügyész által eredetben megtekintett és általa ennek alapján láttamozott telekkönyvi betét szemléjét: b) a földbirtoknál, amennyiben a kiállított becslevélben a község elöljárósága nem igazolta volna az évi egyenes földadó mennyiségét igazoló és az illetékes hatóság hivatalos pecsétjével ellátott és aláirt adóbizonylatot, melyben tüzetesen meg kell határozni az ingatlant és annak földadóját, úgy, hogy ha a kölcsönök biztosításául több ingatlan ajánltatik fel, azok adója külön-külön is kitün- tettessék, azonkívül tartalmaznia kell azt is, hogy a fél, kinek részére az kiállíttatott, a telekkönyvi tulajdonosként vezetett egyénnel azonos; házbirtoknál azonfelül bemutatandó a házbérvalíomási iv hiteles másolata, esetleg az érték megállapítására szolgáló egyéb adatok is (épületek leírása, építési anyaga, lakrészeinek száma, esetleg bérjövedelme) beterjesztendő. Végül bemutatandó az épületek tűzbiztosítására vonatkozó tűzbizto- sitási kötvény és az utolsó beváltott dijváltó. Amennyiben a becslés a 10. §-ban előirt alakiságok betartásával eszkö zöltetett, a kérvényhez a 42600—914. I. M. sz. rendelethez csatolt I. illetőleg II. számú minta szerinti adó- és becslési bizonyítvány is csatolható. 13. §. A gyámpénztári kölcsönöket névszerinti szavazással az árvaszék engedélyezi és utalványozza ki. 14. §. A kölcsön engedélyezése után a kölcsönt kérő fél mellékletként az elábbi szövegű kötelezvényt állítja ki. Kötelezvény. .................azaz.....................................kor. ...........fii., mely összeget Esztergom v ármegye gyámpénztárából készpénzben leolvasva kölcsönkép felvettem, egyetemlegesen kötelezvén magamat (unkát) s jogutódainkat ezen tartozás után évenkint kamat fejében. —....................§. és pedig mindenkor j anuár és július hónap 1-ső napján félévre előre s az itt felvett egész tőke összege 2% át ugyanazon határidőben félévenként utólag, tőketörlesztés fejében fizetni. Kötelezem(zük) magamat(unkat) a kamatfizetés elmulasztása esetén az esedékességek napjától számítva szintén ugyanazon °/o-al számitandó késedelmi kamatót fizetni, netán felmerülendő minden kiadást és munkadijat, költséget ideszámítva, az esetleges peres eljárásban felmerülendő ujrafelvételi költségeket, a követelés biztosítása, a gyámpénztár képviseletével, az utóajánlati lejegyzési tárgyalással felmerült, biróilag meg nem állapított költségeket továbbá azon követelés, vagy részének más adós által történt átvállalásával, végre a vételár felosztással felmerült költségeket, nyugtabélyeget és törlési nyugíabélyeget megtéríteni, valamint ha bármi okból kivántatni fog, akár magán, akár bírói úton történt felmondás után (1/4) egy negyed év alatt, az egész tőkét járulékaival együtt lefizetni, minden fizetést Esztergomban hitelező gyámpénztár hivatalos helyisegében teljesíteni; továbbá kötelezem(zük) magamat(un- kat), hogy a jelzálogul felajánlott házat tűzkár ellen folytonosan biztosítani fogom(juk), s az erről szóló kötvényt a gyámpénztárba helyezem el; köteles lévén a dijváltókat évenkint a kamat fizetésekor felmutatni és a gyámpénztárnak elhelyezés végett átadni. Kötelezem(zük).................. ugyanakkor igazolni, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan adóhátralékkal terhelve nincsen és hogy a jelen kölcsönt esetleg megelőző jelezálog- tételek esedékes kamatai pontosan megfizettettek. Kötelezem(zük) maga- magunkat) arra, hogy azon esetben, ha az alább jelzálogul lekötött ingatlanokat vagy ezek egy részét eladnám, vagy elcserél- ném(nénk), azt az árvaszéknek 8 nap alatt bejelentem(jük). Ha pedig a fent kitett fizetési határnapokon akár az esedékessé vált kamatot, késedelmi kamatot, akár pedig a tőke törlesztési részletet pontosan megfizetni elmulasztanám(nánk), akár a lejárt biztosítást meg nem ujitanám(nánk), vagy a biztosítási kötvényt és dijváltókat a meghatározott időben be nem terjeszteném (nénk), a jelzálogul lekötött ingatlanokat nem a rendes gazda gondosságával kezelném, vagv bármely feltételt nem teljesiteném(nénk) az esetben felmondás előrebocsátása nélkül is feljogositom(juk) a hitelező gyámpénztárt, hogy követelését és járulékait felmondottnak lejártnak tekintse és bármely vagyonomból(unkból) magának kielégítést szerezzen. A 3 évnél régebbi kamatok, valamint késedelmi kamatok, úgy az esetleges per és egyéb költségek biztosítására ......................koronát ezennel lekötök ( ünk). Egyszersmind a fenti tőke, kamatai, késedelmi kamatai, valamint .........—korona óvadék biztosítására hitelező Esztergom várm. gyámpénztárának zálogjogot adok(unk) a b eleegyezvén, hogy a zálogjog fenti tartozás kamatai, késedelmi kamatai és óvadék erejéig minden további megkérdezés nélkül saját költsége- men(ünkön) hitelező gyámpénztár javára telekkönyvileg bekebeleztessék. Jelen kölcsönügyletből, bármely címen eredő perekben a járásbirósági hatáskör és az esztergomi kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki s ennek magamat(unkat ezennel aláve- tem(jük). Elismerem(jük), hogy Esztergom vármegye gyámpénztári pénzkezelési rendszeréről szóló ........ ............sz. szab ályrendeletet ismerem s annak ha- tározványát is magamra(unkra) kötelezőnek elfogadom(juk). Végül elismerem(jük), hogy Esztergom vármegye érvényben levő gyámpénztári szabályrendeletében valamint a 123.000—1903. B. M. szám alatt kibocsájtott gyámpénztári uta- sitásban foglalt rendelkezéseket ma- gamra(unkra) nézve kötelezőnek el- ismerem(jük). Ezen kötelezvény előttem és az együtt és egyszerre jelen volt tanuk előtt felolvastatott és anyanyelvemen (ünkön) megmagyaráztatott, ennek hiteléül nevem(ünk) aláírással illetve keresztvágással megerősítve általam (unk) kiadatott. Kelt ............................................................. E lőttünk, mint tanuk előtt, akik azt is igazoljuk, hogy az általunk személyesen ismert kölcsönvevők előtt a teljesen kiállított kötelezvény felolvastatott, megmagyaráztatott, s hogy ők ugyanazonosak a kötelezvényben felsorolt ingatlannak tulajdonosaival. 15. §. A kölcsönkérvények beérkezésük sorrendjében intézendők el. A kölcsönkérvényeket érdemi intézkedés előtt véleményezés végett a vm. tiszti főügyésznek kell^ kiadni. A főügyész véleményében kiterjeszkedik arra, hogy a felajánlott biztosíték a törvény és a szabályrendelet által megkövetelt fedezetet nyújt-e a jelzálogul felajánlott ingatlanok minő telekjegyzőkönyvben (betétekben), mely sor és helyrajzi szá nők alatt fordulnak elő és azokat miféle tartozások, jogok, vagy szolgalmak terhelik. 16. §. Amennyiben az árvaszék folyamodónak kölcsönt engedélyez, a megszavazott kölcsön mennyiségét és feltételeit a folyamodóval oly figyelmeztetéssel közli, hogy a kérvényezett összegről esetleg kisebb ösz- szegben megszavazott kölcsön elfogadását 15 nap alatt be nem jelenti, kérelmétől elállottnak fog tekintetni, azonban a felmerült költségeket megtéríteni köteles. 17. §. A kölcsön megszavazásában nem vehetnek részt oly árvaszéki tagok, kik kölcsönbérlővel szemben érdekeltek. 18. §. A kötelezvények a kölcsönvevő és két tanú által való aláírása községekben a községi elöljáróság előtt történik, amely az eljárásra vonat
